Brutality!

27 hosszú esztendeje már, hogy először téphettük ki ellenfeleink szívét Shang Tsung trónja előtt – és oly sok másik réges-régi sorozattal ellentétben a Mortal Kombat köszöni szépen, jól van. Igaz, jónéhány alkalommal közel került a halálhoz az elsősorban brutális kivégzéseiről ismert sorozat, de az előző konzolgenerációban újjászerveződött fejlesztőcsapat sikerrel tudta feltámasztani a szériát. Ennek a remek folyamatnak most sem szakadt vége, a Mortal Kombat 11 ugyanis majd’ minden téren komoly előrelépésnek számít közvetlen elődjéhez képest.

A Netherrealm fejlesztőstúdió néhány éve kiválóan ismerte fel, hogy igazi népszerűségre csak akkor tehetnek szert, ha minden potenciális játékost kiszolgálnak, így aztán most is elképesztően sok játékmódot pakoltak a programba.Úgy gondolom, ezt a legprofibb, legmegszállottabb játékosokon túl mindenki értékelni fogja – bár nyilván van jól működő multiplayer is, így azok is el vannak kényeztetve, akik az online porondra merészkedés előtt (esetleg helyett) egyedül mérettetnék meg magukat.

Először mindenképp az oktatómódot kell kiemelnem, ami egészen parádés lett, és mind a kezdő, mind a veterán játékosoknak hasznos lesz. Ma, a kézikönyvet hírből sem ismerő korszakban kifejezetten hasznos a játék ezen része, amely megannyi más hasonló próbálkozással ellentétben tényleg tanít. E játékmód a legegyszerűbb mozdulatok előadásának módjától a framedata-elemzésig neveli a játékost, méghozzá kiváló felülettel, összefoglalásokkal és csoportosított leckékkel. Akár az új rész újításaira vagyunk kíváncsiak, akár kizárólag valamelyik karakter kivégzését gyakorolnánk, könnyedén megoldhatjuk a dolgot.

Az újdonságok listája egyébként meglepően hosszú, hisz a szimpla támadások, dobások, kombók és speciális mozdulatok mellett egy sereg extrát is bevethetünk. Az Amplify (R1/RB) például egyes kombók sebzését növeli meg, a Getup Attackkal a földre zuhanást követően tudjuk meglepni ellenfelünket, a Breakaway pedig az ellenfelek kombóját akasztja meg. Ezek a képernyő alján látható defenzív és offenzív mércét fogyasztják eltérő mértékben – sok hasonló játéktól eltérően ezek maguktól töltődnek, így mindkét fél egyenlő feltételekkel tudja ezeket használni.Ugyanez igaz a FatalBlow nevű támadásokra is, amit csak 30% életerő alatt tudunk bevetni, és természetesen pokoli nagyot sebeznek. Minden meccsen egyszer használhatjuk ezt a támadást, és annak eldöntése, hogy a két győzelemig tartó mérkőzéseken ez mikor a legoptimálisabb, nem mindig könnyű.

Fatality!

Ha az alapokkal tisztában vagyunk, az online csatatér mellett mehetünk végigküzdeni a sztorimódot, meglátogathatjuk a naponta változó meccseket kínáló Timeless Towert, vagy választhatjuk a klasszikus Arcade-módot is. Először én az előbbit választottam – a Netherrealm mindig is élen járt az igényesen megalkotott verekedős kampányok tekintetében, és ez most is így van. Igaz, ha valaki nem szereti, ha az átvezető videók és a tényleges játékmenet közti arány az előbbi felé billen, az fel fog szisszenni – egy-egy fejezet simán lehet fél óra is, és mindegyikben csak négy meccset kapunk.

A történet kiindulópontja az, hogy Kronika, az idő istennője felborítja a metaforikus terepasztalt, amin az összes eddigi rész játszódott, és egy Raiden-ellenes akció keretében jól összekuszálja az idővonalakat. A múltból, a jelenből és a jövőből származó karakterek találkoznak össze a nagy kavarodásban – az érett Johnny Cage rengeteget vitatkozik jóval fiatalabb és nagyságrendekkel tirpákabb énjével, Cassie-nek a nála fiatalabb anyjával kellene együtt dolgoznia, LiuKang pedig hirtelen démonná vált másával kell, hogy megverekedjen. Szerencsére a játék egyáltalán nem veszi komolyan magát; ha mi is így teszünk, ha kényszerítjük magunkat, hogy minden állatságon, minden lehetetlen fordulaton, minden buta deus ex machinán inkább nevessünk, remekül fogunk szórakozni. Ha nem… hát, akkor megpróbáltunk tudományos komolysággal vizsgálni egy Mortal Kombat-sztorit…

A történet leküzdése –ez nekem valamivel hét óra felett volt – során jó eséllyel megtaláltuk azt a két-három karaktert, akik mozgáskultúrája a legjobban illeszkedik a mi stílusunkhoz, akkor mehetünk a toronyba küzdeni. Itt, az előző részhez hasonlóan folyamatosan változnak a speciális kihívások – néha egyes mozdulatok vannak letiltva, esetleg ellenfeleink mérgeznek, netán hullámok zavarják meg a meccset, vagy épp vakon kell játszanunk. Más tornyokban három-négy ellenfél, esetleg egy szuper főellenfél vár ránk. A toronyban Konsumable nevű tápokat is lehet használni, amelyek ugyan csak egyetlen meccs erejéig segítenek (például extra sebzéssel, regenerációval, vagy épp az extra nehezítések kikapcsolásával), ám ezek nélkül néha lehetetlenül nehéz lenne a feladat.

Már csak azért is, mert e harcokra szükség lesz, ha szeretnénk a játék több száz (de simán lehet, hogy több ezer) kibontható extráját megszerezni. Festmények, skinek, kiegészítők, conceptartok, zenék, módosítók, kivégzések, brutalityk és még ki tudja milyen cuccok várnak ránk a kriptában, sajnos azonban randomizálva. A kripta egy hatalmas, labirintusszerű terület, ahol egy névtelen alakkal kóborolva bonthatunk ki ládákat, illetve egyéb tárolókat. A játék három pénznemet kezel – pénzt, lelket és szívet–, az egyetlen jó hír pedig az, hogy ezeket mikrotranzakcióval nem lehet megszerezni. A rossz hír viszont az, hogy még az első patch-et követően is pokoli lassan lehet e valutákat, és főleg szívet termelni, így előreláthatólag hónapokig tart, mire a randomgenerátor úgy dönt, hogy a kinyitott ládákba épp a mi kedvenc karakterünk ruháit vagy mozdulatait pakolja be. Azért van valódi pénzes valuta is: a Time Krystal segítségével közvetlenül vehetünk skineket, igaz, nem szabadon, hanem csak azt, ami a folyamatosan változó kínálatú boltban kapható. Elvileg tehát minden megszerezhető szimpla játékkal is – a gyakorlatban azonban valós pénzköltés nélkül igen sokáig tart minden fontosat kibontani fő karaktereinkhez.

A karaktereket egyébként most is lehet alakítani mindenféle kiegészítőkkel és módosítókkal – azonban online, ranked meccseken ezeket a felberhelt karaktereket nem lehet bevetni. Itt minden karakternél kétféle stílus közül választhatunk, elvileg ezek tökéletesen ki vannak egyensúlyozva – viszont ez azt jelenti, hogy sok karakternél nem érhető el minden mozdulat egyszerre.

Nekem a három új karakter közül csak a négykezű Kollektor tetszett, így a legtöbb időt a régi ismerősökkel töltöttem. A FatalBlow mozdulatok és a kivégzések ugyan pokoli véresek, de megint csak: egyszerűen lehetetlen komolyan venni őket, főleg, amikor a következő pillanatban mindenki ismét makkegészségesen bukkan elő a legbrutálisabb csonkolást, vakítást és égetést követően is. Bár gyanítom, hogy a viszonylag lassú Mortal Kombat 11 nem fog bekerülni a legnépszerűbb esportok közé, akinek nem is ez a vágya, hanem szimplán az, hogy jól szórakozzon egy befogadható verekedős játékkal, annak jó hírem van: e játék pontosan erre készült!

Pro:

• Remekül felépített kampány;
• kiváló oktatómód;
• a harcrendszert okosan bővítették ki.

Kontra:

• Pár multiplayer funkció még nem működik;
• rengeteget kell grindelni, ráadásul random kincsekért.

80

Grath