Kövesd az álmaid!

A végtelen titokzatosság az istennő ajándéka,
Így keressük és az égbe visszük.
A víz felszínén hullám gyarapszik,
A vándorló lélek nem nyugszik.
Loveless - 1. fejezet

Az 1997-ben megjelent Final Fantasy VII az elmúlt évtizedek egyik legismertebb japán játéka lett. Ennek köszönhetően a program világát alaposan kibővítették (jelenleg az eredeti kiadás remake-jének a folytatása készül), a történetéhez kaptunk folytatást, mellékágat és előzményt is: már több mint 14 éve, hogy megjelent a Crisis Core: Final Fantasy, amely elmesélte nekünk, hogy mi történt a hetedik rész cselekménye előtt, fókuszba állítva Zacket, akinek Cloud és néhány társa rengeteget köszönhetett. A játék fantasztikusra sikeredett, egyetlen hátránya volt viszont: csak és kizárólag a Sony hordozható kézikonzoljára, a PlayStation Portable nevű masinára volt elérhető, így akik anno nem rendelkeztek ezzel a készülékkel, azok bizony kimaradtak ebből a fantasztikus alkotásból.

[+]

Mára viszont teljesen megszűnt ez a hátrány, ugyanis a múlt hónapban a Square Enix és a Tose Software duójának köszönhetően végre modern konzolokra (Valamint természetesen PC-re is) elérhető lett a Crisis Core: Final Fantasy VII Reunion című alkotás, amely komoly változtatásokkal hozta el nekünk a régi PSP-s programot. A végeredmény valahol félúton van a remaster és a remake között, ugyanis remek új grafikát kaptunk az elavult játéktervezéssel vegyítve. Egy dolog viszont nem változott, méghozzá a történet, amit azért érdemes megemlíteni, mert a Final Fantasy VII Remake némi módosítást hajtott végre a megismert világban, azonban ennek nem lett kihatása a kézikonzolos játék új változatára. Ezúttal is Zack Fair bőrébe bújhatunk, akinek minden vágya, hogy első osztályú katona (kvázi hős) váljon belőle, azonban a dolgok természetesen nem úgy alakulnak, ahogy arra számítani lehetett. Mármint a szereplők részéről, mi ugye már tudjuk a végkifejletet.

[+]

A sztori továbbra is vegyíti az akciódús és érzelmes jeleneteket a színpadias párbeszédekkel, és bár a karakterek rendszeresen változó motiváció nem mindig érthetők, valamint túl sok realizmust sem várhatunk tőle, a történetnek mégis van egy koherens érzelmi magja, köszönhetően a szereplők személyes konfliktusainak. Akik nem ismerik az eredeti Final Fantasy VII-et, azoknak a történések egyes elemei zavarók lehetnek, ugyanis a 7. rész Remake-jében még nem láthatták azokat az aspektusokat illetve történeti szálakat, amik miatt bizonyos pillanatok annyira nagyon fontosak lennének. Az idén érkező Final Fantasy VII Rebirth talán helyretesz néhány dolgot, azonban amíg azt nem kapjuk meg, addig ki merjük jelenteni, hogy a Crisis Core Reunion kizárólag a rajongók számára lesz teljes mértékben élvezetes. Bár a történet változatlan maradt, a játék több részletét is alaposan átdolgozták a fejlesztők.

[+]

Természetesen a legnyilvánvalóbb változás a grafikát érintette, amely bár az összképet nézve nem éri el a Final Fantasy VII Remake-jének a szintjét, a készítők kihozták a lehető legtöbbet a programból. Hozzányúltak a karakterekhez, a hátterekhez, a textúrákhoz, továbbfejlesztették a világítást, az effekteket, mindegyikkel remek munkát végeztek. Egy dologban viszont úgy véljük, hogy komolyabb erőfeszítést is kicsikarhattak volna magukból a csapatok: az átvezetők az eredeti kiadás nagy erősségei voltak, és bár a Reunionban ugyanúgy megkapjuk őket, ezek nem lettek az alapoktól módosítva, be kell érnünk a sima felskálázással, ami miatt ezek merőben elütnek a gameplay részletektől.

[+]

Természetesen számos egyéb újdonság is vár ránk az új változatban, többek között a menürendszer is módosításon ment át, a teljes játékban pedig minden részlet szinkronizálva lett; főhősünk sajnos új szinkronhangot kapott, nem ugyanaz a színész szólaltatja meg, aki az eredeti kiadásban, de ez ennyi év elteltével érthető. A harcrendszert finomhangolták, a kameranézet is sokkal jobb a PSP-s változathoz képest, annak pedig kifejezetten örülünk, hogy az ellenfelek speciális támadásait megállíthatjuk, ha a megfelelő módon és időben rontunk rájuk. Aztán ott vannak az idézések is, amik jobban néznek ki mint valaha, ha azonban egy idő után már elegünk van belőlük, bármikor átugorhatjuk a videóit.

Védd meg a becsületed!

A játékot mi Xbox Series X-en indítottuk el, ezen a 60 FPS volt megcélozva a készítők részéről 4K mellett (előző generációs gépeken 1080p és 30 FPS), amelyet nagy részben tud is tartani a motor, viszont akadnak egyes jelenetek, amelyek valamiért csak 30 FPS-ben kerültek renderelésre. Bár rengetek pozitív dolgot kaptunk a programtól, azonban nem szabad elmenni amellett, hogy a Crisis Core Reunionon látszanak a PSP-s gyökerek. Bár a szereplők kidolgozottak, a játékmenet alatt látszik rajtuk, hogy az arcuk sem rezzen amikor beszélnek, a mozgás animációjuk nagyon a kétezres évek elejét idézi (ó, azok az egy helyben megfordulások, vagy az ismétlődő mozdulatok!), arról nem is beszélve, hogy egyes NPC-k adott régióban többször is felbukkannak más karakterként, ami egy idő után azért elég feltűnő.

[+]

Az egész program csőszerű felépítést használ kis területekkel (amelyek gyakran teljesen üresek), így a legtöbb feladatunk annyi lesz, hogy eljussunk A-ból B-be, miközben a történet halad tovább. Ha szeretnénk szétnézni, arra maximum a mellékküldetések adnak lehetőséget, de ezek alig pár perces missziók, cserébe van belőlük 300 darab. Ezekkel a maximalisták kitolhatják a végigjátszás idejét, ami alapból nagyjából 13-16 óra (viszont van New Game+), de túl sokat nem szabad várni tőlük, látszik rajtuk, hogy eredetileg egy kézikonzolos programhoz szánták őket. Egyes komoly extrák viszont csak itt gyűjthetőek össze, szóval azért nem szabad félvállról venni teljesen ezt a részt sem. Érdemes szót említeni magáról a játékmenetről is, pontosabban az irányításról és a harcokról. A korábbi Final Fantasy részekbe, illetve magában a 7. rész remake-jében is több karaktert irányíthattunk, itt egyedül Zacket kapjuk meg, akivel valós időben küzdhetünk meg a ránk törő ellenfelekkel.

Ennek eredményeként meglepően gyors és kellőképpen látványos csatákat kapunk. Ez főképp annak is köszönhető, hogy menüket is átdolgozták, a kontrolleres irányítás és a parancsok kiválasztásai remekül sikerültek. Ha pedig egy idő után elegünk van a random felbukkanó ellenségekből (ez régi FF hagyomány már), akkor a legtöbb esetben elmenekülhetünk előlük. Bár akció-rpg-ről beszélhetünk, bizonyos dolgokat nem kapunk meg, amit elvárnánk a hasonszőrű alkotástól. Egy részről nincsenek kiválasztható fegyverek a játékban, sem pajzsok és páncélok, mindössze néhány kiegészítőt aggathatunk magunkra, valamint a materiákat használhatjuk, ez utóbbiak fejlődnek is, attól függően, hogy mennyit aktiváljuk őket.

[+]

Utóbbiak a felelősek a speciális támadásainkért és a varázslatokért, ezekből rengeteget kapunk, azonban ha valami speciálisra van szükségünk, akkor használhatjuk a fusion rendszert, amelynek köszönhetően új, eddig nem létező extrákra is szert tehetünk. Visszatért az eredeti játékban látott DMW (Digital Mind Wave) rendszere is, amely egyfajta különleges játékgépnek mondható a programban. A lényege, hogy a képernyő sarkában futó számok és szimbólumok adott kombinációt mutatnak (ez amúgy teljesen random), akkor hősünk bizonyos ideiglenes bónuszokat és buffokat kap, vagy éppen különleges támadást indíthat, illetve idézéseket indíthatunk. Extraként akár szintet is léphetünk, illetve időnként bónusz történeti szálakat is láthatunk egy-egy vágókép, vagy jelenet formájában is.

Összegzés:

A Crisis Core: Final Fantasy VII Reunion egy fantasztikus egyvelege a klasszikus értelembe vett remastereknek és a komoly remake-eknek, szerintünk minimum ilyennek kellene lennie minden hasonló alkotásnak, amelyekből végül csak egy kvázi HD változatot kapnak a vásárlók. A Reunion az összes olyan rajongónak ajánlott, akik játszottak az eredeti Final Fantasy VII-tel, valamint a PSP-s Crisis Core-ral, a teljesen újoncok számára viszont azt tanácsoljuk, hogy várják meg a Remake sztorijának a végét, ha nem akarják az eredeti 7. részt pótolni. Utána viszont mindenképp szerezzék be ezt a gyöngyszemet, nem fognak csalódni.

A Crisis Core: Final Fantasy VII Reunion 2022. december 13-án jelent meg PC-re, PlayStation 4-re, PlayStation 5-re, Xbox One-ra, Xbox Series X/S-re és Nintendo Switch-re.

Crisis Core: Final Fantasy VII Reunion legjobb vonásai:

• Több mint egy remaster, fantasztikus módon fejlődött a látvány;
• remekül átdolgozott a harc- és kamerarendszer;
• a sztori továbbra is élvezetes;
• az angol mellett japán szinkront is kapott a játék.

A Crisis Core: Final Fantasy VII Reunion leggyengébb pontjai:

• Kizárólag rajongóknak és az eredeti 7. rész ismerőinek lesz minden érthető;
• repetitív, rövid, unalmas mellékküldetések;
• egyes animációk és hátterek nem kapták meg a kellő felújítást, nagyon látszanak a PSP-s gyökerek;
• a befejezés továbbra is nagyon keserédes.

oriic