Újra a víz alatt
2007-ben a BioShock túlzás nélkül forradalmat jelentett a videojátékok világában. Amikor először elhangzottak Andrew Ryan szavai, és megpillantottuk Rapture teljesen valószínűtlen, víz alatti városát, akkor a képernyő elé lettünk szegezve, és olyan kaland vette kezdetét, ami a mai napig érezteti hatását. A játék olyan produkcióknak szolgált stílusmintaként, mint a legutóbbi Thief, a Dishonored vagy a We Happy Few, játékmenete és történetmesélési technikái játékok egy egész generációját alapozta meg.
Ha már úgyis a „remasterek”, újra kiadások korát éljük, akkor valahol logikus, hogy a BioShock sorozat is újra megjelent, de a fejlesztők szerencsére kaptak elég időt arra, hogy tisztességes legyen a végeredmény, ne csak egy gyors pénzlehúzás a játékosokról. A gyűjtemény tartalmazza mindhárom játékot (BioShock, BioShock 2 és BioShock: Infinite), a hozzájuk kiadott összes egyjátékos DLC-t, feljavították a grafikát, és mindez most már konzolokon is 1080p felbontásban, 60 fps képfrissítéssel fut. A csomag ennek ellenére nem tökéletes.
Az első BioShock játék immár kilenc éves, de döbbenetes, hogy mennyire jól öregedett. Főhősünk, aki egyszerűen csak Jack néven fut, egy repülőgép-szerencsétlenség után az óceánban találja magát, egy világítótorony közelében. Legnagyobb megdöbbenésére innen csak lefelé vezet az út, mármint szó szerint: egy mini tengeralattjáróval ereszkedik le Rapture titkos városába, ahol szörnyű dolgok történtek. A kaland meghatározó volt mindenki számára, aki játszott vele, és köszönhetően a felújításnak, még ma is simán megállja a helyét a modern FPS-ek között.
A játék nagyfelbontású, új textúrákat kapott, új speciális effekteket, és néhány helyen a bevilágításon is változtattak a renovációt végző Blind Squirrel Games munkatársai. A változás nem drasztikus, de pont annyit javít a látványon, hogy az még mai szemmel is szépnek hasson. Persze, látszik azért, hogy ez egy régi játék, de a képminőség, illetve az eredeti hangulat és dizájn annyira erős, hogy még ennyi idő után is rá lehet csodálkozni. A felbontás fix, a képfrissítés pedig csak a legnagyobb harcok közben esik 60 fps alá, de nem olyan mértékben, hogy észrevehető legyen. Összességében ez egy rendkívül erős, jó minőségű felújítás, mérce lehetne mindenki más számára is.
A BioShock 2 mindig is a széria fekete báránya volt. A játék, ami beleesett a folytatások szinte elkerülhetetlen csapdájába, hiszen önmagában egy nagyon jó játék, de mivel a helyszín és a játékmenet többé-kevésbé ugyanaz, sosem üthetett akkorát, mint az eredeti. Még akkor sem, ha a cselekményt jelentősen megcsavarták, ebben a részben ugyanis mi egy Big Daddy-t alakítunk. Új ellenségként feltűnik a Big Sister, a történet pedig Rapture eddig nem látott részein játszódik – kimehetünk például a tengerfenékre is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
