3DS - élménybeszámoló

A Hardware

Mindenki mással ellentétben a Nintendo úgy döntött, hogy még az uborkaszezon előtt kidobja a piacra az új kézikonzolját a 3DS-t. A Gamestop.hu által rendezett nyitópartin volt lehetőségünk elsőként kezünkbe venni, és kipróbálgatni az ördögi masinériát, aminek nem igazán tudtuk elképzelni a működési mechanizmusát, miután tényleg CSAK a saját kezeink között ad igazi 3D-s képet.

És tényleg. Működik. A félreértések elkerülése végett, nem azt az érzetet kelti, hogy a kép kifelé jön, hanem befelé érzékelteti a szemmel, vagyis mélységérzetet kelt. Az alapfelszerelés egy hálózati töltő, egy bölcső (dokkoló), és maga a konzol, ami kialakításában nem igazán tér el a klasszikus DS-től. Hátul egy stylus, fent két bumper gomb, elöl pedig a direkcionális négy kötelező gomb, és négy megszokott navigációs gomb mellett két új dolog jelent meg. Az egyik egy kifejezetten kényelmes tapintású analóg kar, a másik pedig a felső képernyő mellett egy mélységszabályzó, amivel a saját szemünkhöz kalibrálhatjuk, ha úgy érezzük, hogy szétesik a kép, vagy nagyon fárasztó lenne a nézése. Viszont ha már magát a külsőségeket nézzük, két dolgot kapásból ki is emelnék, mint hiányosságot. Az első, hogy csak egy analóg kar van, pedig ma már majdhogynem kötelező lett volna kettő kialakítása, ezt például a Splinter Cell esetében komolyan meg is éreztem. A másik, hogy továbbra sem multitouch kapacitív padot kaptunk.

A felső kijelző 3,53 inch (~9 cm) és 800*240-es felbontással bír, (3D esetén ez 400*240 pixel per szem), az alsó érintőképernyős felület 3.02" (~7.7 cm) és 320*240 felbontást tesz elénk. A háttérben a netkapcsolathoz és a multizáshoz egy 2.4 GHz 802.11Wi-Fi adatott, ezen felül pedig egy Gyro rendszer a mozgatásra figyelve, a belső oldalon egy normál kamera, a külső oldalon (hátlapon) pedig még kettő, amik a 3D-s képek ellövésére hivatottak. Ezen felül találunk benne egy mikrofont. Érdekességképen megemlítendő, hogy a konzol támogatni fogja a 3d filmek lejátszását, és az első film amit kihoznak rá, a pletykák szerint a Transformers 3 lesz. Valamint, hogy teljes legyen a kép távolkeleten és nyugaton 3D tévéadás fogására is képes lesz.

Az alap kiszerelés bár teljes értékű játékot nem tartalmaz, két AR (Augmented Reality) bemutatót is ad nekünk, némi alternatív használatra mutató techdemóként. Az egyik az AR games, ahol találunk némi céllövöldét, bármilyen felületen életre kelthetjük a kultikus Nintendo karaktereket, majd fényképezhetjük őket, a másik pedig Face Raiders, ahol fényképeket csinálhatunk az arcunkról, majd ezeket térben körbe forogva lövöldözhetjük. Techdemonak elmennek, és el lehet velük játszogatni egy ideig-óráig, de utána csak azért fogjuk elindítani, hogy mindenkinek mutogassuk, hogy mekkora májerek vagyunk.

Belesuvasztottak egy Mii creatort, ami az alap beállítások után egy fénykép segítségével automatán elkészíti a Mii képmásunkat, személyes tapasztalat alapján valami olyan módon, hogy az eredeti arcot semmiképp ne reprezentálja több próbálkozás után se.

A kezdeti játékfelhozatal kifejezetten nagy, és elmondható, hogy a startra főként a Nintendo és a Ubisoft közel 10 játékkal futottak neki a közönségnek. Ezek közül a Ghost Reconhoz, a Splinter Cellhez, a Rayman-hez, a Street Fighter-hez, az Asphalthoz, és a PES-hez volt szerencsém. Nem szeretnék teljes értékű tesztet írni ezekről a címekről első körben, miután nem adatott pár nap alatt mindet komolyabban górcső alá tenni, inkább csak rövid észrevételek a játékokkal kapcsolatban.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt