-
GAMEPOD.hu
A jól bevált formula, ezúttal a II. világháború tengeri legendáival.
0.8.9 Patch Notes
----------------------------------------------------
Magyar WoWs Discord Közösség
----------------------------------------------------
Ajánlott Buildek
I Battleships I Cruisers I Destroyers I Aircraft Carriers I
----------------------------------------------------
Új hozzászólás Aktív témák
-
#21735
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#21733
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#21733
üzenetére
Aki meg rendszeresen egyedül megy, az így járt. Hiába jó, attól még lehet, hogy a statokat lehúzza a csapat. Főleg a WR-t, és ezel pl az XP-t is.
Ez mondjuk már a seal clubbing tipikus esete, de azért nem volt rossz.
A többi képpel nem terhelem inkább a topicot. 11 hajót sikerült eltalálnom a 14-ből.
Cambelltown egyébként tényleg vicces kis hajó. Kifejezetten jókat lehet vele menni.
ledgeri: Csak beletekertem. Érdekes volt, ahogy a Fuso menekült előled.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
olivera88
#21861
üzenetére
Akkor az összes létező KGV tervezetet ki fogják dobni prémként, vagy másodvonalként?
sh4d0w: Áramlástanilag jobb a szögletes tat (transom stern angolul egyébként). Az áramlás nem követi az elkeskenyedő hajótestet, az a legszélesebb pont után kicsivel leválik a testről. Szóval az elkeskenyítésnek gyakorlatilag semmi értelme sincs. Egyébként nemhogy a Des Moines, de már a New Orleans is ilyen kialakítású volt. Sőt, 1934-35-től kb az összes amerikai hajó így épült, leszámítva a csatahajókat.
[ Szerkesztve ]
-
-
#65675776
törölt tag
válasz
szilva01
#21876
üzenetére
Nekem speciel a keresztbeforgatott Strait sokkal jobban tetszik, mint a sima.
sh4d0w: Elég csak a nyomdokvizet megnézni, és máris látszik, hogy mennyire nincs értelme az "áramvonalas" testnek.
Ha már nyomdokvíz: valahogy ez is igencsak jellegtelen a játékban. A légi felderíthetőséget pedig nem is kicsit megnöveli.
-
#65675776
törölt tag
válasz
sh4d0w
#21890
üzenetére
Ahogy az előző szezonban, úgy most is feljutottam R9-re. De onnan szinte azonnal vissza R11-ig. Egyébként meg ugye mindenki kaptt egy rendszerüzenetet a játékban a ranked előtt kb egy hónappal, hogy hol fejezte be az előző szezont, és hol kezdi az újat. Nekem írta, hogy R10-en fejeztem be, és R13-on kezdem. Ehhez képest R15-ön kellett kezdenem.
Félelmetes mennyire elkezd csalni a játék R10 felett. Tegnap is Strait-en a déli oldalon sziget mögött voltam, láttam, hogy jön az ellen egy NM-ja. Időnként felspotolódott, láttam, hogy 7800 HP-ja van. Nekem volt 37k. Előtünt a sziget mögül, de az is hogy: nem ám, hogy először megjelenik az orra, aztán szépen folyamatosan kiúszik mögüle. Nem, először csak feldobta, hogy Detected, aztán mikor már kiért a sziget mögül, akkor egyben megjelent. Mindezt ~8 km távolságból. Füst meg ilyesmi nem volt, csak úgy lazába. A teljes oldalát mutatta, én olyan szögben voltam, hogy éppen használni tudjam az összes ágyúm. Bele is küldtem az egészet. Három lövedék elment a halálba (egy mögötte van 2 km-rel csapódott be, kettő meg majdhogynem egyből a hajóm mellett), de a többi kilenc az eltalálta. Ebből azt a nyolcat, ami éppen a páncélöve felett csapódott be nemes egyszerűséggel nem is regisztrálta a játék, a kilencediket, ami a tatját érte* meg lepattintotta (természetesen felfelé, ami megintcsak WTF). Ő is belémnyomott hatot, amivel lőtt rajtam egy saccra dupla citet, miközben már tovább fordultam**, ~10°-os szög alatt láthatott. A HP-m lement 4k-ra! Kicsivel később már másodlagosok távolságában voltunk, az első pár másodlagos találata (alsó hangon 90%-os találati aránnyal dolgoztak a másodlagosai, nekem a maradék 10% jutott) kapásból gyújtott rajtam három tüzet, szóval Damage Control és Repair Party instantba kellett. Aztán elkezdtünk keringőzni, a jelek szerint az ágyúi lassabban forogtak, mint az enyémek, mert kevésbé tudta követni a hajómat (nálam 46,8 s a Turret traverse speed a NM-n, nála ránézésre a stock 60 s volt). Innentől a másodlagosai jó ideig csak párszáz HP-kat sebeztek rajtam, szóval feljöttem 10k környékére. Ő nekiment annak a szigetnek, amelyik mögött korábban voltam, szóval volt egy free salvom rajta. A tornyai a másik irányba mutattak, szépen mellémentem. Közben a másodlagosai megint hatékonyak lettek, levittek 4k-ra, és természetesen egy tűz is gyúlt rajtam. Ő mindeközben csak annyi HP-t veszített, amennyit a rajta égő egy egész tűz okozott (kétszer gyújtottam ki, az első után kapásból Damage Controlt nyomott). 2 km-re voltam tőle, szégyen lett volna a játékra nézve ha ebből a távolságból egy full salvo nem végzi ki. De ekkora pofátlanságot a jelek szerint nem vállat be a WG. Szóval Ő elsüllyedt, én meg ott voltam 1300 HP-val égve. Volt még 7 s-em a csatában.
* - Ugye a NM az US Standard Battleship, tehát a tat nincs páncélozva, gyakorlatilag csak egy attrap. Ilyen távolságból szimplán a lövedék kinetikus energiája lehetetlenné teszi a lepattanást, úgy átbassza azt a pár milli lemezt még kis becsapódási szög esetén is, mint a szél. Nagyon alacsony becsapódási szögnél meg végighasítja. De ugye ez WG játék, mit nekünk fizika. A játékban eleve a korai 14"/50 Mk4 van a hajókon, amely a Mk8-as lövedékel 9000 yd-ról 366 mm páncélt képes átütni merőleges becsapódás során (5° becsapódási szög esetén ez 31,89 mm vastag lemeznek felel meg, a játékban 24 mm a taton a páncélzata a NM-nak ha jól rémlik, ami 3,75° dőlés esetén lesz 366 mm). (Oda se neki, hogy 1930-ban a az összes NM-osztályú hajó és a Tennessee kivételével az összes Tennessee-osztályú is megkapta a Mk11-et, amely jóval erősebb és pontosabb. A nehezebb Mk16-os lövedékkel ez az ágyú már 511 mm-t tudott átütni 10k yd-ról, azaz majdnem olyan erős volt, mint a Colorado 16"/45 Mk1-esei Mk3 AP-val. Érdekes egyébként, hogy a játékban az ágyú nem cserélődik a Colo-n sem, végig a Mk1 van rajta, csak megkapja a nehezebb Mk5 AP-t, amit az az ágyú nem is tudott volna kilőni, mivel nagyobb hajítótöltetet igényelt, amit a Mk1 kisebb és gyengébb töltényűrje nem bírt volna el robbanás nélkül.)
** - Azért nem nézett rám az összes ágyúja, mert nem voltam felspotolva, és egy vele szemben a nyílt vizen levő Fuso-val volt elfoglalva. Annak volt 15k HP-ja, teljesen szemben (aka bow in) volt vele. Mégis az első két ágyújával kiszedte a Fuso-t. De nem volt előre fixálva a meccs.
redzsi: Jók azok a 105-ösök a Bismarck-osztályon. Kár, hogy nem voltak részei a másodlagos fegyverzetnek, csak légvédelmi irányzékuk volt, nem is volt rendszeresítve hozzájuk semmiféle HE vagy AP lövedék. Csak repeszlövedék, ami repülőgépek ellen kell. Felszíni célok ellen kb olyan pontosan lehetett velük lőni, mint egy szakállas puskával földrengés közben. Ezzel szemben a NC összes 5"/38-asa kettős célú volt, ennek megfelelően HE és repeszlövedék is volt hozzájuk, ergo a NC másodlagosainak sokkal jobbak voltak, mint a Bismarck-osztályé. Legalábbis a valóságban, de ugye a WG ipari szintre emelte a történelemhamisítást.
Na, ez megint jó hosszú lett és a döntő többség számára teljesen értelmetlen és felesleges.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
sh4d0w
#21908
üzenetére
Az OK, hogy nem ugyanott kezded, hanem lentebb. De azért az mér necces, hogy beharangozzák hol kezded, aztán meg mégsem. Gondolom ha fizettem volna prémet, akkor tényleg R13-on kezdem. De nem P2W.
Amit még nagyon szeretek mostanában: ágyúk betöltődnek, cél abban a pillanatban eltűnik. Illetve a becsapódás előtt eltűnő hajók, mert nehogy már legyen visszajelzés, hogy mi merre.
A mennyiségi fölény ellen a nagyobb számú, egymástól független ágyú a jó megoldás. A kisebb űrméret annyira nem probléma, megfelelő lövedékek és hajítótöltet mellett. (A T-34 esetén is a legtöbb Tigert az 57 mm-es ágyúval felszerelt példányok lőtték ki, nem a 76,2-es és nem is a 85-ös ágyúsok. Utóbbiaknak mondjuk már nem is jutott sok.) Csak a németek sokszor a saját kutatásaikat sem vették figyelembe. Ők már akkor is tudták, hogy a nagy keresztmetszeti terhelés a kulcsa a páncél átütésének (az angolszászok valamikor az 50-es évek végén jöttek rá). Ha veszel egy kisebb űrméretű, de nagyobb kezdősebességű lövedéket és egy azonos kinetikus energiájú nagyobb űrméretű, de lassabb lövedéket, akkor az előbbinek nagyobb lesz a páncélátütő képessége, mert az energiáját kisebb felületre koncentrálja. Érdekes módon a Heer tudta és alkalmazta is ezt az elvet. A Tigerbe eleve nem a KwK36-ot szánták, mert tudták, hogy hiába impresszívek a jellemzői, csak rövid ideig ad majd nekik fölényt. A KwK42 lett volna eredetileg az ágyúja, csak a sürgetett rendszerbeállítás miatt ez nem volt megvalósítható. Utóbbi ágyú fejlesztáse késett kicsit, így csak a Panther-ben került először alkalmazásra (azzal a toronnyal, amelyet eredetileg a Tigerhez terveztek, csak véknyabb oldalsó és hátsó vastagsággal került a Pantherre). És igen, a kisebb űrméretű ágyú (88 mm vs 75 mm) jelentősen jobb ballisztikai és átütési paraméterekkel rendelkezett minden távolságon. Ahogy az oroszoknál is a 100 mm-es D-10T (Szu-100, majd később a T-54/55 ágyúja) messze jobb volt páncélátütésre, mint a Sztálinok 122 mm-es D-25T-je. Arról nem is beszélve, hogy a németek az 1940-es években már tisztában voltak az űrméret alatti lövedékek előnyeivel is, mégsem rendszeresítették őket igazán. Mondjuk ennek a nehézfémek, ezek közül is kiemelten a volfrám hiánya is oka volt. Rombolók ellen mondjuk komoly tűzerő nem is kell.
olivera88? Nem, a HE nem a repeszlövedék. A HE lövedékek magyar megnevezése a rombolólövedék. Ezek alapvetően a nagy sebességű robbanás által keltett lökéshullámmal rombolnak. Repeszhatásuk minimális, magasabb légkörben szinte hatástalanok, egy kicsit is erősebb repülőgépet csak megdobnak (egy U-2 szárnyát mondjuk legyepálnák a francba). A repeszlövedékek ezzel szemben kisebb robbanási sebességű töltetet alkalmaznak, viszont vagy a burkolatuk van úgy kliképezve, hogy könnyen nagyobb darabokra törjön, vagy a belsejükben vannak előre képzett repeszek. A HE harcirész burkolata tipikusan vékony, hogy minél kevésbé fojtsa le a robbanást, a repeszképző burkolat viszont vastag, előre kialakított kikönnyítésekkel. Hasonlítsd össze a német Stielhandgranate-t és az orosz F1-et, vagy amerikai Mk 2-t. Eléggé egyértelmű, hogy a német HE gránát, amely a lökéshullámra épít, mig a másik kettő repeszgránát. Tüzérségi lövedékeknél mondjuk az anyagminőség is befolyásolja a burkolat vastagságát, ezért azoknak minden esetben vastagabb a burkolata.
Légvédelemre a repeszgránát felel meg, a repeszek ugyanis a ritka légkörben is jól terjednek, míg a lökéshullám továbbító közeg híján nem. Ráadásul a repeszek sokkal nagyobb kárt okoznak a repülőgépekben. Emellett a légvédelmi gránátok programozott magasságban robbantak már a II. vh-ban is, ergo nem volt szükség közvetlen találatra. Ami egy nagy sebességű és esetleg még manőverező cél ellen nem is éppen esélyes. A nehézbombázókat is csak igen ritkán érték közvetlen találatok, a kilőtt lövedékek kevesebb, mint 1%-a ért el ilyet. (Mondjuk ez még mindig jobb arány, mint amit a légvédelmi rakéták Vietnám felett elértek...) Arról nem is beszélve, hogy a repeszképződés irányítható, bár ez akkoriban még nem volt jellemző. A HE lövedéknek önmagában minimális a gyújtóhatása, mindig is voltak külön gyújtólövedékek. Illetve kombináltak, a NavWeps is írja a 10,5 cm/65 SK C33-nál a HE, incendiary-t.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
olivera88
#21935
üzenetére
Ha figyelembe venné, akkor az Alabama és az Iowa kb a büdös életben nem szenvedhetne citadellaátütést a játékban. Az effektív övpáncélvastagsága (307 mm 19°-ban döntve) nagyobb volt a Bismarck-énál (320 mm függőlegesen), utóbbi hajó meg nem éppan arról híres, hogy gyűjtené a citadellákat. A páncélzatnál ráadásul a kiegészítő elemeket sem veszi figyelembe a játék, mint az Iowa esetén a belső öv előtt ~0,5 m-rel levő 38 mm-nyi lemezt és az öv mögötti 22,2 mm-nyi STS-t sem. A játék gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja, hogy az amerikai hajók esetén a szerkezeti acélként használt STS is páncéllemezként funkcionált. Mindezek következtében kell a citadella víz feletti magasságával machinálniuk. Valójában a Bismarck és az Iowa övpáncélja kb ugyanolyan magasan nyúlt a víz felé. De ha a külső borítást figyelmen kívül is hagyjuk, akkor az Iowa effektív övpáncélvastagsága vízszintesen érkező lövedékek esetén 348,16 mm volt ((307 + 22,2)/cos19°), azaz összességében vastagabb, mint a Bismarck-é (mondjuk már abszolut értelemben is). Ami azt illeti a NC is jobb volt ebből a szempontból, már abszolut számokban is (305 + 19, azaz 324 mm), és ehhez jött még a 15°-os döntés (335,4 mm effektív vastagság vízszintes becsapódás esetén). A SD pedig még az Iowa-nál is vastagabb páncélzatot kapott (310 + 22, azaz 332 mm), ami szintén 19°-ban volt megdöntve.
A német turtleback meg részben visszafelé sült el, mert a fedélzetpáncélzat megdöntésével éppenhogy csökkentették a zuhanó lövedékek esetén az effektív páncélvastagságot. Szóval a nagy távolságból, meredek szögben érkező lövedékek a fedélzetét könnyebben átüthették, mintha az egész lemez vízszintes lett volna.
És mindehhez tegyük hozzá, hogy az amerikai 16"-es ágyúk (igen, a Colo-é is) minden távolságon nagyobb páncélátütéssel bírtak, mint a németek 38 cm-ese. Az Iowa ágyúi pedig még a német 40,5 és 42 cm-es ágyúkat is felülmúlták.
Persze tudom mindez a realitás, az meg kit érdekel ebben a játékban.
Persze ha gondolod ezek után is hidd azt, hogy a játék figyelembe vesz ilyen apróságokat.
-
#65675776
törölt tag
válasz
olivera88
#21941
üzenetére
Torpedóöv a vízvonal alatt van. Az a 38 mm ráadásul a játék mechanikája miatt kb nincs is ott, mert overmatch következtében figyelembe sem veszi. Az Iowa teljes felső övpáncélja (~0,5m-re a vízvonal alá nyúlik, és felé ér vagy 1,5 m-rel) 307 mm vastag, plusz a 22,2 mm STS. Elég durván el van csalva belőle 32 mm. A NC lemezei is végig 305 mm vastagok, és teljes terjedemülben 15°-ban döntöttek, nem úgy, mint a játékban. Egyetlen tervező sem volt olyan hülye, hogy pont a vízvonalon vékonyítsa el az övpáncélt. Ilyesmi maximum a WG fejében születhet meg.
Neptune és úgy általában bármilyen cirkáló (leszámítva az Alaska-t) maximum a festéket karcolná meg egy csatahajón, nemhogy a citadelláját átüsse.
sh4d0w: A németek sem vettek figyelembe sok mindent. A látótávolság is inkább csak őket korlátozta, az angolszászokat a radar miatt nem igazán. Szintén nem vették figyelembe a repülőgép-hordozókat. Ráadásul a brit hordozókon akkoriban eléggé elavult repülőgépek és torpedók voltak. A Swordfish és a 18 inch Mark XII torpedó nem volt igazán komoly erő, hiába süllyesztettek el két elavult csatahajót velük Tarantonál.
Szintén elfelejtették figyelembe venni, hogy az amerikaiak a teljes csatahajóflottájukat korszerűsítették a '30-as évek során, így 15k yd-on belül akár a NM-k ágyúi is komoly veszélyt jelenthettek a Bismarck-okra. Azok az ágyúk messze erősebbek voltak a brit 14"/45 mk VIII-nál, de a Nelson-ok 16" mk1-eseinél is.
A Rodney 16 inchesei meg nem igazán mérvadóak, nem voltak igazán jobbak a QE-k 15"-eseinél. Arra mondjuk elégnek bizonyultak, hogy rövid idő alatt kiiktassák a Bismarck Fő tűzvezető pontját és négy tornyát, ergo harcképtelenné tegyék. Onnantól már csak gyakorlólövészet volt igazából az egész. Hogy nem ettől süllyedt el a Bismarck sokat nem számít. Rámutatott a csata, hogy a németek sok szempontból gyenge hajót építettek. A páncélzat csak egy része egy hajó harcértékének, a németek pedig a jelek szerint kb mindent erre tettek fel. De még ez is felemás volt, mert a tornyok páncélzata pl nyilvánvalóan gyenge volt. Akkoriban az óceánokon jópár hajó szolgált, amelyeknek az ágyúi messze erősebbek voltak a Rodney-énál.
Persze az alapvető hiba az volt, hogy azt a két hajót magában kiküldték az óceánra. Gyakorlatilag borítékolható volt az elvesztése valamelyik hajónak. A Home Fleet akkora mennyiségi fölényben volt, hogy az ellen nem ért semmit a Bismarck jobb páncélzata sem.
redzsi: Az átütést minden esetben merőleges becsapódás esetén adják meg. Ezt nem árt figyelembe venni. 18 km-en a SD és Iowa osztályú hajók övpáncéljára 30°-os szögben csapódnának be a Bismarck lövedékei. Ráadásul előtte még energiát veszítenének a külső 38 mm-es borításon, és kissé az irányuk is megváltozna, tovább növelve a becsapódás szögét. És az övpáncél a vastagsága miatt sokkal könnyebben eltéríti a lapos szögben becsapódó lövedékeket, mint a vékony lemezek. 30° esetén már bizony nagyon is számolni kellene a lecsúszással. Nem az a sima kés a vajon eset.
Az olasz ágyú nem tudom hogy jön most ide. De megerősíti a korábban általam írtakat.
Átütési adatokat összekeverted. Amit az Iowa-ra írsz, az a NC és SD ágyúira igaz (16"/45 mk6). Az Iowa ágyúi (16"/50 mk7) 509/99 átütési jellemzőkkel bírtak.
A németek a 42 cm-es ágyú esetén nem növelték volna meg a lőporkamrát, csak az űrméretet és a lövedék tömegét. A csőhossz viszont csökkent volna. A kisebb csőhossz és nagyobb tömeg ellensúlyozására ~30%-kal nagyobb hajítótöltetet kellett volna alkalmazniuk. Szóval az a két ágyú kb olyan viszonyban lett vona egyással, mint a 15" mkI (QE- és Revenge-osztály, Hood) és a 15" mkI (Nelson-osztály). Komoly előrelépés nem lett volna. (Voltak beteg elképzelések egyébként a Dora ágyújának alkalmazására is.)
Ha az övpáncél felett elrepül a lövedék, akkor az már a fedélzetpáncélzatot fogja érni. Említett becsapódási szög esetén az Iowa lövedékei 215 mm fedélzetpáncélzat átütésére képesek, a NC és SD meg 268 mm-t. A Colorado is 254 mm-t. Ahogy Te fogalmaznál, mint kés a vajon kellene átmenniük rajta.
Nem bizonyított semmit egyik hajó sem. Elavult, gyenge ágyúkkal szerelt hajókkal kerültek csak szembe. A KGV, mint hajó korszerű volt, az ágyúi viszont nagyon gyengék. Az Alaska 12"-esei is jobb átütési paraméterekkel rendelkeztek. Érdekesebb lett volna egy összecsapás a Tirpitz és a Home Fleet állományába beosztott TF39 között. (Washington, Wasp, Wichita, Tuscaloosa és még öt romboló.) Ott derült volna ki, hogy mit is ér a hajó egy valódi ellenféllel szemben.
-
#65675776
törölt tag
válasz
sh4d0w
#21952
üzenetére
Már bocs, de ezt a nevet itt hallottam először, és a mai napig sem tudom, hogy kicsoda is Ő valójában.
Az egy dolog, hogy melyik milyen szinten volt, a másik meg az, hogy mire használták. A németek kb csak felderítésre, az angolok meg tűzvezetésre is. Ez már önmagában jelentős taktikai előny az angolok részére.
A Bismarck osztály két hajóból állt. A Bismarck elsülléyedése után még ott volt fenyegetésnek a Tirpitz. Az utóbbi jelentette fenyegetés következtében küldték az Atlanti-óceánra a North Carolina-osztály hajóit is. Korábban pedig a német csatahajók elleni intézkedésként a New Mexico-osztály mindhárom hajóját (Battleship Division 3). Szóval nagyonis a lehetséges ellenfelek listáján voltak, bár valóban csak a Tirpitz-nek.
Ha ilyen távolságból más torony sem éli túl az ellenség tüzét, akkor a Nelson tornyai miért maradtak sértetlenek? Eleve csak akkor ment ilyen közel a Nelson a Bismarck-hoz, amikor már minden tornya ki lett lőve az utóbbinak. Ha meg nem voltak képesek eltalálni egyszer sem a brit hajókat, akkor bizony a tűzvezető rendszerűk és a tűzvezető személyzet igencsak gyenge volt. Talán nem kellett volna teljes egészében az elsődleges tűzvezető rendszerre bízniuk magukat, ki kellett volna képezni a másodlagos rendszerek kezelőit is rendesen. A legjobb eszköz sem ér semmit ha nem tudják használni. (Furcsa egyébként, hogy egyetlen forrásban sem találok semmit arról, hogy a Bismarck hány találatot ért el az angol hajókon. Mindenhol csak az szerepel, hogy mennyi találatot szenvedett el.)
"A britek összesen 34 hajót mozgattak meg, hogy elsüllyesszék, szerintem ez nem azt mutatja, hogy gyenge hajó volt."
Nem is mondtam, hogy gyenge hajó volt. A hajótest páncélzata valóban nagyon erős volt. A 34 mozgósított hajó, és később a Tirpitz-re fordított jelentős légi tevékenység leginkább azt mutatja, hogy az angolok, ellentétben a németekkel, nem voltak híján az erőforrásoknak. Azt meg már Clausewitz is megállapította, hogy a győzelem egyik kulcsa az erők összpontosítása. A britek csak ezt tették meg, mert meg tudták tenni.
Legalább leírnád, hogy mitől blődség. Így magyarázat, cáfolat nélkül az állításod csak lóg a levegőben.
Amit a KGV-ről írsz, az a kivitelezést és a szabályok betartását minősíti. Ott csúszott el az a konstrukció is. Lehet, hogy mák volt, hogy nem robbant fel az a lövedék, de a Hood-ot ért végzetes találat valószínűsége sem éppen több az 1:1M-nál. Szóval az meg bazi nagy balszerencse volt. Egyébként ha azt nézzük a Bismarck is egyetlen torpedótalálattól veszítette el a harcértékének egy nagyon fontos elemét, a manőverezőképességét. Onnantól kezdve ki volt szolgáltatva a britek kénye-kedvének. Pedig a brit légitorpedók gyengék voltak, ezért sem tudtak érdemi kárt okozni benne ezt leszámítva.
-
#65675776
törölt tag
válasz
redzsi
#21954
üzenetére
A Bismarck osztály, és már korábban a Scharnhorst-osztály is elsődlegesen a fejlesztés alatt álló francia csatahajók ellen épült. Azaz a Dunkerque- és Richelieau-osztály ellen. Mondjuk az egész a Deutchland-osztállyal indult. Szóval nem azok ellen a hajók ellen küzdött, amelyek ellen tervezték. A Richelieau-osztályon alkalmazott 380-as ágyúk messze jobb átütési paraméterekkel rendelkeztek, mint a Nelson BL16 inch mkI-ei. 35 km távolságban tudtak átütni annyi páncélt (280 mm-t), mint a Nelson ágyúi 20 km-en. Ráadásul erre az átütésre még a Dunkerque ágyúi is 28 km-en voltak képesek. Érdekes lett volna ha velük csap össze. Ebből is látszik, hogy a RN hajói tüzérségi szempontból mennyire túlhaladottak voltak. Mert a briteknek sikerült elkövetniük azt a hibát, hogy nem fejlesztettek alternatív megoldást. Elképzelés ugye volt a 380-as ágyúra, de kb ott meg is rekedt. Bár ami azt illeti a tervezett paraméterei annak is éppen csak felülmúlták volna a 16" mkI-éit. A Lion-hoz tervezett 16" mkII lett volna egyenértékű ballisztikailag a 330-as francia ágyúval. Mondjuk ebből legalább épült öt előszériapéldány. Tehát a brit ágyúk jóval gyengébbek voltak, mint azok, amelyek ellen tervezték a Bismarck páncélzatát.
A Tirpitz esete megint érdekes. Egy lehorgonyzott hajóról volt ugye szó, tehát a sérülések nagy része igazán komolyan nem érintette a szerkezetet. A Tungsten hadművelet során elért 15 találat így is komoly károkat okozott. Normális esetben, nyílt vizen a kéményt ért találat pl szinte biztosan végzetes lett volna, mivel az összes kazánt szinte teljesen működésképtelenné tette. A hajót ért egyéb találatok okozta lökéshullám működésképtelenné tette a jobb oldali turbinát, ami a hajó manőverezőképességét és sebességét komolyan befolyásolta volna nyílt vizen. A két közvetett találat pedig felszakította a hajó oldalát és komoyl vízbetörést okozott. Nyílt vizen ez sem biztos, hogy jól esett volna a hajónak, a Bismarck személyzete sem tudott ezzel mit kezdeni. Ráadásul a hajó hermetikussága sem lehetett a legjobb, lévén a fedélzeti tűz következtében majdnem az egész hajó megtelt füsttel. A kazánok víztárolója sem volt éppen jók kivitelezve, máskülönben a tázoltáshoz használt víz nem juthatott volna bele. A bombák nagyrésze azért nem tudta átütni a fedélzetet, mert túlzottan kis magasságból oldották ki őket, így nem tudtak a megfelelő sebességre gyorsulni.
A Goodwood III hadművelet során egy bomba átütötte a két felső páncélfedélzetet és a 4. kapcsolóteremben állt meg. És itt is bejátszott a szerencse, a bomba nem robbant fel. Ellenkező esetben a hajó energiaellátása részben megszűnt volna. Nyílt tengeri hadműveletben ez sem lett volna életbiztosítás. (És igen, szintén Clausewitz írta, hogy a szerencse a hadviselés része.)
A Tallboy-ok használatát alapvetően az tette lehetővé, hogy a hajó le volt horgonyozva. Egyébként mint kiderült azok meg overkill kategóriába estek. Az 1600 fontosok meg igazából határesetnek. Ha betartották a bevezési előírásokat (miimum 910 m-es kioldási magasság), akkor képesek voltak átütni a páncélfedélzeteket. Egy 2000 lb bomba valószínűleg már a harmadikat is átütötte volna.
Szóval szenvedett nem egy olyan sérülést a hajó, ami egy nyílt vizi csatában könnyen a vesztét okozhatta volna.
Az Iowa-osztály célja pont a repülőgép-hordozó harccsoportok védelme volt, ezért is volt kiemelt cél a fejlesztése során a 33 kn csúcssebesség. Arra az esetre szolgáltak ha a japánok csatahajókkal megtámadták volna valamelyik ilyen harccsoportot. És ugye potenciálisan a Yamato és Musashi is ellenfél lehetett volna. Szintén a kijelölt cél miatt kapott igen komoly légvédelmi felszerelést. Légvédelmi platformként többszörösen bizonyítottak, csatahajók ellen nem kellett nekik. Szóval ahogy a Bismarck-ok, úgy az Iowa-k sem csaptak össze azokal, akik ellen szánták őket.
Az all or nothing egyik tervezési elve az, hogy a külső héj gyenge. Ha valami felszakítaná, hát ellenoldali elárasztással ki lehet egyensúlyozni a hajót. Viszont amíg a citadella megőrzi vízzáró képességét, addig a hajó nem süllyed el. Még akkor sem ha fejreáll. Ugyanis maga a citadella önmagában elegendő felhajtóerőt "termel" a hajó felszínen tartásához. Ebből a szempontból pont olyan az all or nothing csatahajó, mint egy tengeralattjáró. Annak is amíg a nyomásálló teste nem sérül, addig a hajó képes lebegni, sőt, ha elveszíti a külső burkolat egy bizonyos részét (azaz a hajó könnyebbé válik), akkor magától a felszínre emelkedik. A külső burkolat és a nyomásálló test közé betörő víz annyira nem probléma, hogy pl pont ezt a szabad teret használják ballaszttartályként.
Egyébként meg ha annyira rossz az all or nothing és a vízbetörés kombinációja, akkor a NC a torpedótalálat és az annak követketzében betörő 990 t víz, majd a kiegyensúlyozására használt további 490 t ellenére hogyan is maradhatott úszóképes, főleg 24 kn sebességgel? A Bismarck a Dánia-szorosban 1000 t vizet nyelt be, leadta az orrát 3°-kal és megdőlt balra 9°-ban. Ezt úgy-ahogy végül kiegyensúlyozták. Emellett az egyik üzemanyagtartálya is kikerült a rendszerből, valamint elveszített 3000 t üzemanyagot, ami komolyan korlátozta a hatótávolságát, vagy sebességét. Egy mondhatni ártalmatlan találat is nagyban hozzájárult így a vesztéhez. Akkor most jobb volt a védelmi rendszere az all or nothingnál? Szerintem nem. Mind a két megoldásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai.
A Bismarck jó hajó volt, ezt nem vitattam soha. De azt is el kell ismerni, hogy mint minden más osztálynak, ennek is megvoltak a maga problémái. A légvédelmi rendszere eléggé problémás volt például, elvégre a támadó Swordfishek közül egyet sem tudtak lelőni, de még csak a támadás megszakítására kényszeríteni sem. Az üzemanyagrendszere nem volt elég védett, ezt egyértelműen bizonyítja az elvesztett összesen 4000 t fűtőolaj. A tűzvezető rendszere túlzottan központosított volt, és itt a németek egy másik problémája is megmutatkozott, a kiképzés nem feltétlenül magas színvonala. Láthatóan mindenki csak a saját dolgához értet, nem volt aki az elveszett kezelőszemélyeket hatékonyan pótolja.
Ami még érdekes a németeknél, az a lövegek fejlesztése. A KM ránézésre élen járt ebben. Aztán érdekes módon a Heer által is használt ágyúk közül az utóbbi haderőnem gyakorlatilag mindet továbbfejlesztette, mert túl sok gyengén tervezett, kivitelezett megoldást találtak bennük. Lásd pl a 38 cm Siegfried K-t, amelyet jelentős mértékben megerősítettek, miközben a tömege csökkent, mivel a csöve rövidebb volt. Ehhez képest a lőtávolsága nagyobb lett.
-
#65675776
törölt tag
válasz
sh4d0w
#21988
üzenetére
Nem is állítottam, hogy a tervezés során lettek volna lehetséges ellenfelek. Márcsak azért sem, mert a NC-osztály tervezése 1935-ben kezdődött. Emellett Hitlernek és stábjának még volt akkor némi tisztánlátása, és tudták, hogy az amerikaiak elsődlegesen a Csendes-óceánon érdekeltek, illetve hogy a gazdasági erejük folytán öngyilkosság háborúba bocsájtkozni velük. Aztán a gyors győzelmek után persze ez elmúlt. Pearl Harbor után ugye kb gondolkodás nélkül hadüzenetet küldtek az amerikaiaknak, és ezzel kb el is veszítették a háborút (Churchill egyik levelében a német hadüzenetre reagálva ennyit írt: "Győztünk!". Innentől kezdve viszont realitás volt, hogy az Atlanti Flottával számolni kell, mint ellenféllel. És ugye a TF39 ott állomásozott az Atlanti-óceánon, kötelékében a Washingtonnal, és önálló flottillával a North Carolina is. Innentől kezdve igenis lehetséges ellenfelek voltak a Tirpitz számára. Nem tervezési elvekről beszéltem egy pillanatig sem, hanem stratégiai és taktikai realitásokról. A fent említett két harci kötelék semmi más miatt nem állomásozott az Atlanti-óceánon, minthogy szükség esetén megütközzenek a Tirpitz-cel. Ráadásul a Home Fleet alárendeltségében tevékenykedtek. Ha a Tirpitz kifutott volna nyílt vizekre az ott tartózkodásuk során, akkor bizony egyből odairányították volna őket, a kötelék elsődleges csapásmérő ereje lettek volna. Mellettük ott lett volna a Wasp is, és bizony az amerikaiak 2000 lb páncéltörő bombákat alkalmaztak, amelyek szinte biztosan át tudták volna ütni mind a három páncélfedélzetét. (Figyelembe véve, hogy a brit 1600 lb bombák is képesek voltak a két felső páncélfedélzetet átütni, és még mindig maradt energiájuk.) Természetesen mindez függ a találat helyétől is, a 15 Tirpizt-et ért találat közül egy volt, amely el is jutott a már említett mélységbe.
Összefoglalva: különítsük el a tervezés során felmerült lehetséges ellenfeleket és a valóságban lehetségessé váló összecsapásokat. Előbbiek között valóban nem szerepelt, és nem is szerepelhetett a két évvel később tervezési fázisba lépő amerikai hajóosztály. Utóbbiak között viszont nagyon is ott volt.
Nem akartam állandóan ismételni, ezért használtam időnként a Nelson-t, de ez minden esetben a hajóosztályra való hivatkozás volt, nem konkrét hajóra. A kis csőemelkedéssel való lövészet már csak ilyen, veszélyt jelent a hajó saját fedélzetére is.
Viszont az Iowa egyetlen páncélfedélzete a szélső bő egy méteren 147 mm volt, a középső részen 121 mm. Plusz alatta a 32 mm STS végig. Kérdés, hogy milyen becsapódási szög esetén lett volna képes ezt átütni a Bismarck. Elméletileg semmilyen távolságon sem, 27 km-ről 126 mm fedélzetpáncél átütésére képes, az Iowa és SD osztály hajóinál a fő páncélfedélzet ennél mindenhol vastagabb. 35 km-ről 170 mm körüli fedélzetpáncélzatot tudott volna átütni. Az amerikai hajók felső fedélzetpáncélja STS-ből készült.
Az angolok ott nagyon eltaktikázták magukat. Megtarthatták volna a munkaerőt, ha az amerikaiakhoz hasonlóan korszerűsítik a hajóikat. Az amerikai hajóipart életben tartotta az, hogy a meglevő eszközeiket is folyamatosan javítani akarták és javították is, míg a britek látszólag azt hitték, hogy amilyük van, az nem is fog elavulni. Ez mondjuk úgy alapból jellemző volt a brit gondolkodásmódra akkoriban. Ezt tükrözi az alternatív erősebb ágyú fejlesztésének az elvetése is, de még csak a Nelsonok ágyúit sem fejlesztették tovább. Potenciál pedig lett volna bennük.
A britek által a Swordfish-ek fedélzetén alkalmazott torpedók 388 kg robbanótöltetet tartalmaztak. Az amerikaiak 600 kg-ot. Nem kis különbség, döntő lehet.
Nem mindegy, hogy övpáncélról vagy fedélzetpáncélról van szó! 32° a vízszinteshez képest egy vízszintes lemez (fedélzetpáncél) esetén, és 30° a páncéllemez síkjához képest az Iowa és SD övpáncélja esetén. Mind a két esetben a lövedék lefelé halad. Az irányvektor folyamatosan a függőleges felé változik, ami fedélzetpáncél esetén azt jelenti, hogy a lövedék egyre inkább a páncélra merőlegesen fog becsapódni, azaz szinte befúrja magát a lemezbe. Övpáncél esetén ez a változás folyamatosan a párhuzamos felé tereli a lövedéket. Emiatt lesz nagyobb esély a lecsúszásra befelé döntött övpáncél esetén, mint vízszintes fedélzetpáncélnál. Plusz övpáncél esetén erre még rájön a lövedékcsúcs ovigalitásának hatása is, fedélzetpáncélnál nem.
Egyébként azt a jelek szerint nem vettétek észre, hogy az övpáncél esetén nem jól számoltam ki a becsapódási szöget. A lövedék irányvektora ugyanis nem 30°-ot fog bezárni az övpáncél síkjával, hanem 60°-ot. Persze a mozgás jellege miatt itt továbbra is számolni kell a lövedékcsúcs érintőszögével. Így valóban kisebb az esély a lecsúszásra, mintha 30° lenne a beesési szög. Viszont figyelembe kell venni a lemez szilárdsági jellemzőit is, ami azonos anyagminőség esetén gyakorlatilag csak a vastagságától függ. A véknyabb lemez (fedélzetpáncél) sokkal kisebb ellenállást képes kifejteni azonos körülmények között (becsapódási szög, energia, stb), mint a vastagabb. Ez is alapjaiban befolyásolja, hogy a lövedék lecsúszik-e vagy sem. Nem olyan egyszerű dolog az a célballisztika, hogy csak szögekre egyszerűsödjön. Bele kell kalkulálni a lövedék és a cél anyagát is, az irányvektorok változását és még pár egyéb dolgot is. Egyszerű rekonstrukciónak lehet otthon próbálkozni falemezekkel, gyurmalövedékekkel. csak annyit kell tenned, hogy kézzel imitálod a lövedék mozgását a gyurmával. És lehet csodálkozni, hogy azonos becsapódási szög esetén mennyire más lesz a reakció függőleges, vízszintes és különféle irányokban döntött lemezek esetén.
A Musashi vesztét az okozta, hogy nem tudták kiegyensúlyozni a hajót. Az all or nothingnak ez is a része. A jelek szerint az idézetedből nem vetted figyelembe a következő mondatot: "Ha valami felszakítaná, hát ellenoldali elárasztással ki lehet egyensúlyozni a hajót." Az egyensúly fontos része az egész elvnek, de igazából ez nem csak az AoN-re igaz, hanem minden hajótervezésire. Ha nincs kiegyensúlyozva a hajó, akkor egy bizonyos dőlés felett menthetetlenül el fog süllyedni. Lásd pl a Szent Istvánt, ami bőven nem AoN elvek szerint épült. Az egyensúly egy teljesen alapvető feltétele az úszásnak, nem gondoltam volna, hogy ez nem magától értetődő. A Bismarck is úgy járt volna, mint a Musashi ha nem egyensúlyozzák az orrba betört 1000 t vizet. Ez a sérülés egyébként a sebesség elvesztését is okozta később.
Ha valóban olyan flawless design lett volna a Bismarck, mint ahogy sugalljátok, akkor a rossz döntések nem okozhattak volna ekkora károkat. De valóban voltak gyenge pontok. Az üzemanyag elvesztését nem a hajófenék sérülése okozta, hanem a páncélfedélzet feletti csőrendszerek sérülése és a vízbetőrés. Felülről jövő találat eleve nem is érhette volna el tartályokat. A csöveket próbálták kijavítani, megkerülni, de nem sikerült. Eleve érthetetlen számomra, hogy semmi backup rendszer nem volt erre.
Elvi szinten jó volt a légvédelme. Gyakorlatban viszont szinte teljesen hatástalannak bizonyult. Eleve nem azt írtam, hogy gyenge, hanem, hogy problémás. A támadó gépek egyikét sem tudta lelőni, ez szerintem elég jól bizonyítja, hogy valami nagyon nem volt rendben a légvédelme körül. 23 kis magasságban, egyenes vonalban, a torpedóvetés miatt kiszámíthatóan mozgó lassú repülőgépekről van szó. És ezek ellen is hatástalan volt a légvédelme. Mit ért volna akkor a közel kétszer akkora sebességre képes és jóval masszívabb TBF-ek ellen? A Tirpitz légvédelme sem mutatott fel túl sok eredményt az ellene irányuló hadműveletek során. A Tungsten során a britek mindössze 4 repülőgépet veszítettek a 120-ból, ebből három írható a fjord teljes német légvédelme számlájára. A Mascott során 84 repülőgépből három veszett oda. A Goodwood során 165 gépből 17. A paravane és az Obviate során egyetlen repülőgépet sem veszítettek a britek a bevetett 64 Lancesterből ellenséges tevékenység folytán. A Catechism során is csak egy Lancestert sikerült megrongálni a bevetett 30-ból. És mindez ugye nem önmagában a Tirpoitz érdeme, hanem a fjordok teljes légvédelméé. 463 gépet vetettek be a hajó ellen, ebből 23 veszett oda a légvédelem tüzében. Szerintem ez továbbra sem meggyőző eredményesség. Hogy mindennek mi az oka az már egy másik kérdés.
"A tuzvezeto rendszerrel nem a kozpontositas volt a baj, hanem hogy nem volt az elsodlegessel azonos szintu masodlagos megoldas."
Nem is kell azonos szintűnek lennie, elég ha legalább csak nyomokban megközelíti. Az eszközpark részben adott volt, a tornyokon ott volt ugyanaz a típusú távmérő, mint az elsődleges tűzvezető ponton. A tűzvezető számítógépnek nem kellett feltétlenül olyan bonyolultnak lennie, mint az elsődlegesnek, elvégre nem kellett a tornyok pozíciójával korrigálni a lőelemeket. De a hátsó tűzvezető pont is láthatóan gyengébb volt. Ráadásul a jelek szerint egyik ponton sem volt igazán senki sem, aki érdemben tudta volna ezeket a rendszereket kezelni. Ezt akárhogy is nézem a túlzott központosítás jele. A fő központ kiiktatásával a hajó lényegében már csak vakon, vezetetlenül lövöldözött.
Egyébként komolyan nem értem miért nem lehet elismerni, hogy a Bismarck-osztálynak is voltak hibái.
-
#65675776
törölt tag
-
#65675776
törölt tag
Mikor megláttam a MM-et, kissé csúnyán beszéltem. Aztán mi lett a vége azzal a "szaros" Pensa-val.
A GFCS még nincs is kifejlesztve, szóval 14,2 km a lőtáv. Illetve most vettem észre, hogy a negyedik slotban nem volt upgrade.
Egyébként laza ez a Dunkirk küldetés. Csak 15 GiB-tal lett nagyobb tőle a játék telepítési könyvtára.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
frame>24
#22072
üzenetére
A század létszáma mindig a kisebb egységek létszámától függött, illetve a háborús helyzettől. Plusz az alkalmazó országtól, a gépek jelegétől.
Kezdeti időkben a legkisebb bevethető alakulat a repülésben a háromgépes vic volt. Ebből négy vagy öt alkotott egy századot. Így lett a század géplétszáma 12 vagy 15. Később (először a finnek) átálltak a géppárra, mint alapvető egységre, de taktikailag legkisebb bevethető egység a két géppárból álló raj volt. Egy század 3-4 rajból állt. Innentől felfelé már jelentős eltérések voltak országonként, de még a században is. Ráadásul az amerikaiaknál még haderpnként is eltérő a századok állománya. A USAF kiterjedt háborúban (a II- vh óta ilyen csak Korea és Vietnam felett volt) 24 gépes századokat használ, békeidőben 12-16 gépeseket. A USN mára beállt a 12 gépes századokra fixen. Az ezred (wing) a USAF esetén kettő vagy három század. USN esetén mindig is az egy hajó fedélzetén állomásozó összes század együttese. Kisérő hordozók esetén ez 24-32 gépet jelentett, flotta hordozók esetén akár 130-at is.
Páratlan létszámú század csak akkor jöhet létre ha nem a géppár az alapvető egység. A tartalékokat nem szokták beleszámolni, mert azok nem kerülnek bevetésre, csak azután, hogy veszteség érte a századot. A négyujj módszert először a finnek alkalmazták, utánuk a németek, majd a szovjetek (ők mondjuk visszaállni kényszerültek). Az amerikaiak is átálltak '40-ben. A britek csak '41-ben kezdték alkalmazni. A japánok szintén '41 környékén álltak át.
Szóval mivel az alapvető taktikai egység a raj volt a II. vh-ban, így nem tudom honnan jött ez a hatgépes (három a Saipan-nél) formáció az amerikaiaknál. A plusz egy gép az alakulatban megint egy érdekes dolog. De maga a WG is teljesen rosszul használja az elnevezéseket. Írták volna inkább squad-nak.
Általános leírást nem fogsz találni róla, mert nem lehet általánosan leírni. A "Magyar Légierő"ben is voltak eltérések még a '90-es években is. A pápai és taszári ezred sokáig három századból állt. Aztán Pápán felszámolták a harmadik századot. Taszáron eleve két vadász és egy "felderítő" századból állt a "vadászezred", Pápán a két század eltérő típust alkalmazott. Kecskeméten meg szinte végig két századból állt az ezred. A századok létszáma is ahogy éppen sikerült. Szu-22-ből 15-öt szereztek be, ekkora volt a század. MiG-23-ból 16 darab került álományba, de a század soha sem volt ekkora, mivel két kétülésest később szereztek be (az egyiket két évvel a rendszeresítés után, a másikat 12-vel később). Tehát a mayximum 15 gép volt. És a másik magyar hagyomány is közbeszólt: a veszteségeket nem pótolták. Szóval a Szu-22-kből kivonásuk során 12, míg MiG-23-ból a kivonáskor 11 gépből állt a század. A másik dolog, hogy akkori szovjet szokások szerint a kétülésesek csak gyakorlógépek voltak, nem rendelkeztek csak töredéknyi harci kapacitással, szóval a századok valódi létszámából a kétüléses gépeket megintcsak ki kell vonni... A Gripenek ehhez képest laza téma: 14 gép, slussz, passz.
-
#22087
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#22086
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#22086
üzenetére
Csupa jót gondoltál arról a hídról?
-
#65675776
törölt tag
válasz
frame>24
#22139
üzenetére
Igen, egy század. Csak a Gripenek kétülésesei teljes harci kapacitásúak, csak a hatótávolságuk kisebb némileg.
Hülyeség, a Gripen az egyik legrövidebben felszálló gép jelenleg. A MiG-29 úgymond rövid felszállóhossza annak volt betudható, hogy kb soha sem tankolták őket 50% felé, és többnyire mindenféle függesztmény nélkül repültek. Ilyen körülmények között a Gripen ~200-250 m-en felszáll.
A manőverező légiharc hőskora már Vietnám felett lejárt.
A MiG-29 meg egy nagyon durván túlértékelt típus. Olyan helyeken, ahol arra használták, amire tervezték gyakorlatilag totális kudarcot vallott. Talána legújabb változata (K és KUB) ér valamit. Az, hogy nálunk parádésgépnek használták mindent elmond a magyar haderőről. Egyébkétn a jelek szerint gazdag ország vagyunk. Erre utal, hogy a 28 gépes állományból a parádézások következtében egy megsemmisült, kettőt már a magyar üzemeltetők sem engedtek repülni, további négyet pedig az oroszok selejteztek le a felújítások során. Ugyanis egész egyszerűen szét lettek repülve. Volt példány, amelyik még 800 órát sem repült, de a főtartói mér rommá voltak repedve. Ja és mellé a parádés pilóták alkalmatlanok voltak éles bevetésre, mert egész évben csak a programjukat gyakorolták, harci kiképzésen, gyakorlatokon nem vettek részt. Egyébként ügyes pilótáink már Horvátországban egy légibemutatón kishíján odavágtak egy Gripent vagy hat éve (kísértetiesen hasonló helyzet volt, mint anno Soproni Károlyé MiG-23-mal). Akkor a svédek szóltak is, hogy az ilyen veszteségeket nem fogják pótolni, hiába 14 gépre szól a szerződés. Hogy jelenleg milyen jól képzettek a pilótáink, azt meg az utóbbi évek balesetei bizonyítják. Mind a kettő egyértelműen pilótahiba volt.
Egy kis témába vágó: legutóbbi csatában ~40 látható találatom volt egy Furutaka-n. 8 egészet be is regisztrált a motor. Ebből egy cit volt, és hogy, hogy nem, pont úgy adódott a sebzés, hogy maradt 385 HP-ja. Jó előfordul utóbbi. Node a csata későbbi részében egy 7k HP-os teljes oldalát mutató Königen (itt legalább csak 12 találat maradt észrevétlen a motor számára) egy teljes broadside pont annyit sebzett, hogy annak is 385 HP-ja maradt. Egyébként Kongo-val mentem. Omaha teljes oldalába menő lövedékek meg lepattantak időnként. Mert ugye az Omaha nem egy úszó citadella. Alig volt előre fixálva a meccs.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
redzsi
#22141
üzenetére
Az etióp-eritreai konfliktusban nem voltak légtérellenőrző gépek. De a MiG-21-eket lemosták az égről így is. Hiába hasonló a fegyverzete a MiG-29-nek és a Szu-27-nek, utóbbinak az elektronikai rendszerei annyival jobbak, hogy ugyanazokat a fegyvereket sokkal hatékonyabban képes bevetni. A legtöbb alkalmazó nem találta korszerűsítésre érdemesnek a beszerzett MiG-29-eseit, mert annyiért jobb gépet vesz használtan. Sok korábbi MiG-29 alkalmazó nem tartozik embargo alá, szóval hót olcsón beszerezhet kivont benelux F-16AM/BM-eket például. A MiG-29 egy vér egyfeladatú gép, de még ebben a feladatában sem igazán jó. A radarja kb az F-4E eredti radarjának szintjén van ha légi célokról van szó, földi célok ellen meg kb semmiféle üzemmóddal nem rendelkezik. Légi célok ellen nem képes pl track while scan-re sem a gyakorlatban. Pedig ez a '60-as évek végének technológiája. Csak az N019 számítási kapacitása olyan kicsi, hogy nem képes rá érdemben.
Egyébként nem MiG-29A-kat rendszeresítettünk, hanem MiG-29B-ket.
Az a Gripen is pilótahiba miatt került olyan álapotba, amilyenbe. Mert ugye a földön guruló, lassuló gépből valójában az égvilágon semmi sem indokolta a katapultálást. De így legalább teljesen újjá kellett építeni a pilótafülkét, és a körülötte levő elektronikai tereket is teljesen felül kellett vizsgálni és újra kellett kábelezni. Emellett a gép is messze nagyobb sérüléseket szenvedett, mint azt a probléma indokolta volna. Egy C kategóriás üzemzavarból így lett A kategóriás baleset.
olivera88: E-3 Sentry, aka AWACS. Légtérellenőrző és irányítópont. Igen, van magyar szócikk is rá, de az is a "van, de minek" kategóriát képviseli.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
redzsi
#22146
üzenetére
Nem egészen. Az A-nál például nincsen infracsapdaszóró, míg a B-nél már van. Pont, hogy sok szempontból az A a gyengébb. Utóbbit az oroszok is csak kis mennyiségben rendszeresítették, gyorsba átálltak a C-re.
"Olyan helyeken, ahol arra használták, amire tervezték gyakorlatilag totális kudarcot vallott."
Ezt írtam, így jön ide. Az etióp, eritreai konfliktusban MiG-29 és Szu-27 összecsapásokra került sor. Előbbiek minden esetben alulmaradtak, kb esélyük sem volt. Még az a pár állítólagos, de soha sem igazolt légi győzelmük is nyögvenyelős volt a saját bevallásuk szerint. Az egész harci alkalmazást Te egyszerűsítetted le a délszláv és iraki konfliktusra.
Persze, hogy jobb volt a légiharc üzemmódja, mint a korai F-16A-nak. Elvégre az utóbbinak nem volt BVR fegyverzete, ergo ehhez tartozó funkciói sem a radar sw-ében. Meg lett írva hozzá, és az ANG F-16ADF-jeinél telepítve is lett, mivel azokhoz rendszeresítették az AIM-7M-eket. Nos, azok a gépek már minden szempontból az akkori MiG-29-ek előtt voltak. Feladatukat tekintve hasonlóak voltak, mind a kettő tisztán vadász feladatú volt, az ADF-eknél hiányzott is az összes földi támadó üzemmód. Viszont 15 évig a világ legjobb IFF rendszere volt a fedélzetükön.
A vásárlást feltételes módban írtam. A lehetőség adott. De a legtöbb ország csak simán kivonta a MiG-29-eket (pl a románok).
A lengyelek megtartották két okból: egyrészt a nemzetközi szerződések által engedélyezett géplétszámon belül vannak így is. Másrészt így lehet DACT rendszerben képezni a pilótákat. Emiatt maradt rendszerben a németeknél is (és azért kaptak kisebb elektronikai frissítést, hogy teljesen reális célként részt vehessenek a Red Flag-en), és sokáig részben a NATO pénzelte a magyar gépek üzemeltetését is ugyanezen okokból. Sokkal hatékonyabb módszer, mint mindig ugyanazokkal a gépekkel harcolni.
40 éve gyártott gépek. Éppen most tervezik az élettartamukat kiterjeszteni 16k repült órára. A FalconUp után ennyire megerősödött a sárkányszerkezetük, hogy simán bírnak ennyit. Úgy, hogy a legtöbb gépben már van átlag 1500 óra valós harci körülmények közötti alkalmazás, tipikusan legalább 2 t függesztménnyel repülnek (plusz a póttartályok). A MiG-29 teljes terhelhetősége alig több ennél. A MiG-29-ek tervezett élettartama 3k óra, de a felhasználók szerint ez nagyon optimista érték, kb csak függesztmények nélküli útvonalrepülésekkel érhető el. (Egy magyar gép sem tudta ezt megközelíteni sem.)
A MiG-29 változatai is olyan szinten számosak, mint a Szu-27-é. Csak éppen ezeknek töredéke sem került rendszerbe. A MiG-29K/KUB jelenleg a csúcs. Gyártottak belőle vagy 100-at kb. Jobb híján ezzel fogják felszerelni a Kuznyecovot, bár az is egy szép kudarc. A MiG-35-ből meg összesen három proto és két nullszériapéldány készült eddig 10 év alatt. Kb a kutyát sem érdekli, nem találnak rá vevőt (talán 200 lesz legyártva). Eleve csak egy átnevezés kb, ahogy a legtöbb verzió. Sokszor láthatóan az oroszok is össze-vissza keverik, mert már ők maguk sem tudják követni.
Na mindegy, nem erre a topicra tartozik.
-
#65675776
törölt tag
Egyébként meg kifarmoltam a Bayern-t és négy Random után gondoltam elviszem Rankedre. Stock állapotban. Alig kezdődik el a csata, egy jóképességű feljelentett, merthogy stock hajóval nem megyünk Rankedre. A vége meg ez lett:
A feljelentő az Arizonat vezette. A Fubukira még rálőttem (volt valami 650 HP-ja), és ránézésre ültek is volna a találatok (2-3s kellett volna még a célbaérkezésükig), de addigra elértük az 1000 pontot.
[ Szerkesztve ]
-
#22152
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#22151
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#22151
üzenetére
A legtöbb meccsem eddig azon múlt, hogy a cirkálók végezték-e a dolgukat, vagy inkább csatahajókkal keménykedtek és meghaltak gyorsba.
-
#65675776
törölt tag
válasz
redzsi
#22162
üzenetére
Tervezési elv kérdése: a MiG-29-est még a régi szovjet elvek szerint tervezték, azaz egy gép maximum két éles bevetést kell, hogy túléljen. Ezért ilyen korlátolt a konstrukció gyakorlatilag minden szinten. A Szu-27 volt az első típusuk, amit a nyugati elvekhez hasonlóan terveztek. Azon könnyebb is módosítani bármit. A MiG-29K/KUB és az arra épülő M/M2/-35 meg gyakorlatilag nulláról újra lett tervezve.
[ Szerkesztve ]
-
#22169
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#22168
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#22168
üzenetére
Még csak én sem tudom már törölni.
-
#65675776
törölt tag
Nincs is jobb annál, mint amikor ranked közben kidobja a szerver az embert, és mire vissza tud csatlakozni 6 perc után, már csak 4k HP-ja van és rajta kívül még két szinte teljesen halott BB maradt csak a csapatból.
És ezért várnák, hogy fizessen az ember...
-
#65675776
törölt tag
Tényleg sok a hülye rankeden. Most éppen azért reportoltak, mert nem volt rajtam camo (nem mintha a Fuso 19 km-es concealmentjén segítene érdemben bármit is, az a 600 m nem oszt, nem szoroz. Gyakorlatilag a csata teljes tartama alatt fel voltam spotolva). Emellett ugye a csatában volt 5 DD egy cirkáló és egy BB. Ellenoldalon utóbbi kettő egy Budyonny és egy Warspite volt. A rombolóink szépen kimentek a távoli pontokra, kb csak azt láttam, ami a saját detectability range-én belül volt, mert a rombolók az égvilágon semmit sem spotoltak. 47k dmg-nél már bedobta a High Calibert (kb négy perc után), a végére 81k dmg-em lett, szóval az ellenfé HP-jának >60%-át lesebeztem. Emellett jött egy Fireproof is a végére (24k dmg tűzből). De nyilván én voltam a szar. A végén csak egy romboló maradt mellettem a csapatban, rá kellett szólni, hogy ne a térkép széle felé menjen. Vicc.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
-
#65675776
törölt tag
válasz
olivera88
#22185
üzenetére
Már írtam az okát korábban: 1930-as években az amerikaiak elég komolyan fejlesztették a hajóikat, azok ágyúit és a lövedékeket. Múltkor nem hitted el, amit írtam. Ezt felejtették el megtenni a britek, ezért volt gyenge minden hajóágyújuk a II. vh-ban. Egyébként a játékban érzésre nagyon nem a javított ágyút és lövedékeket használja még a C Hull-lal sem a NM. T6-on pont a Mutsu ágyúja a leggyengébb, ugyanazért, amiért a brit ágyúk is: még I. vh-s lőszerekkel tüzel.
Közben számomra is meglepő módon feljutottam R7-re.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
Chris0321
#22194
üzenetére
Ilyesmivel nem találkoztam. AFK hajó van sok, de olyannal is találkoztam ma 2x is, aki eleve bejelentette, hogy autopilot-tal kijelölt egy úticélt, és AFK lesz. Ebből gyanítom, hogy az AFK hajók nagyrésze szándékosan AFK.
Viszont a cirkálósok és rombolósok mindent felülmúlóan használhatatlanok. Tipikusan ők vannak a legtávolabb a csatától. De legalább van közöttük sok, amelyik ha valamit felspotolnak a csatahajók, egyből megjelöli célnak, miközben gyakorlatilag csak ő nincs a lőtávjának a közelében sem. Gondolom valami kempingfesztivál van ma. Acsaták többségében akár ki is kapcsolhatnám a monitort, úgysem látok semmit az ellenfélből.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
olivera88
#22200
üzenetére
Ez ma ilyen nap. Abba a szaros hajóba a minimum a 12k, amit bárki belelő. Nincs értelme, hogy elvigyem csatába, mert papírabb, mint egy Königsberg. Most lőtt belém Cleveland HE-vel egy broadside-dal 19k-t (ez a csata eleve érdekes volt. Egyszer csak kigyulladtam, úgy, hogy senki rám sem lőtt. Éppen Free View-ban voltam, egy megveszekedett lövedék sem érte a hajómat az azt megelőző és követő 10 s-ban). Előző csatában meg egy másik Fuso 18 km-ről kishíján devstrike-olt. Full HP-ról maradt 3k-m. Az én broadside-om is telibetalálta az ő hajóját, 9 ricochet 3 NP, annak a hajónak a kb nem létező fedélzetpáncélján. Természetesen 0 sebzés. Pensa-val nagyobb túlélési esélyem van T9-ben, mint ezzel T6-ban.
sh4d0w: Ahogy nekem meg sikerült Cleveland-del citeznem Nagato-t. [link]
[ Szerkesztve ]
-
#22203
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#22202
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#22202
üzenetére
Most kezdtem el ma felveszegetni a csatákat. De az hétszentség, hogy a Fuso-val ma egyetlen további csatát sem megyek, mert egyszerűen semmi értelme.
Úgy tűnik az RNG ma ellenem van. 5 km-ről Bayern szerte szét szórta egy Fuso körül a lövedékeit. De ha betaláltam is, akkor is csak 2-3k dmg. Talán ha 5x sebzett ma bármelyik hajóm is 7k felett.
-
#22205
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#22204
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#22204
üzenetére
Pont ugyan annyi esélye van, mint a Chabe által képpel bizonyított Tirpitz-be angol cirkálóval citnek. Az, hogy veled még nem fordult elő egy dolog. Gondolom ez főleg annak tudható be, hogy tipikusan messziről játszol, kerülöd a közelharcot. Főleg, mióta van IFHE, bár soha sem használtam, még anélkül lőttem a citet Nagatoba.
Valóban lehetetlennek kellene lennie, de ebben a játékban mikor számított a realitás?
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
redzsi
#22206
üzenetére
Ez a vicc, hogy tényleg nem lehetséges, még elméletben sem. Aztán mégis. Pont ugyan olyan érdekes, mint a pen dmg nélkül. Illetve volt pár esetem, amikor devstrike-oltam egy cirkálót teljes HP-ról, de csak párszáz dmg lett bejegyezve rá végül. Kétszer jártam így König-gel, mint a kétszer Pensacola volt az áldozat, és mind a kétszer 194 dmg lett elkönyvelve. Mind a két esetben én voltam az egyetlen, aki éppen arra a hjóra lőtt, nem tartott felé egyetlen torpedó vagy lövedék sem az enyémeken kívül. Szóval az éremnek ott van a másik oldala is, kérdés mikor melyik lesz felül.
Jelentkezem: tegnapelőtt Fuso HE broadside-dal devstrike-oltam full HP-ról egy Budyonny-t.
A Nagato citadella homloklemeze meg korábban roppant vékony volt, azt is szinte bármivel át lehetett ütni. Valamikor az előző ranked előtt javították nem sokkal. Bár elméletileg azt a 76 mm-t sem kellene tudnia átütni. Néha úgy tűnik a motor a több lövedék egyidejű találata esetén összeadja az átütést (érdekes, időnként videokban is hallom, hogy "linked hits"-ről beszélnek). Szerintem nekem is emiatt sikerült az a Nagato-s cit. De ha a Tirpitz így van a játékban, akkor az bizony elég nagy hiba. Bár ahogy látom az a vízvonal alat van, és kb csak akkor kellene kilátszania ha a hajó legalább 10-12°-ban megdőlt oldalra. Ilyet eddig csak akor láttam, amikor már süllyedt a hajó. Van ennek a motornak rengeteg baja, a nem regisztrált találatoktól kezdve a furcsa átütésekig. A másik gyanúm, hogy vagy illesztési hibák vannak a drótvázban, vagy az ütközésdetektálással csúszik félre valami. A motor meg csak azt érzékeli, hogy lövedék van a citadellán belül. Volt már példa ilyesmire más játékokban is.
Cleveland esetén mindig arról ír, hogyan bújkál a szigetek mögött. Ebből nekem az a következtetésem, hogy azzal a hajóval hacsak lehet elkerüli a közelharcot. Én az ellentétje vagyok, még akkor is belemegyek a csetepatékba ha nyilván semmi esélyem. Aztán ilyenkor jönnek az érdekes dolgok.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
sh4d0w
#22211
üzenetére
Van több érdekesség is azon a képen. De leírogatom:
-A broadside egy a lövés pillanatában 17 km-re levő Fuso-ról származott.*
-Az az egy lövedék "talált el". (Valójában a vízoszlop is mutatja, hogy a hajóm mellett csapódott be ~3 m-re.)
-Az okozott sebzés a képről is kiszámolható, de lentebb lesz róla egy kép. Szóval a sebzés azzal az egy lövedékkel 17430.
-Nyolc lövedék elrepült a hajó felett vagy előtt, három ~50 m-re mellettem csapódott a vízbe.Akkor adjuk össze mindezt:
Láthatóság:
1. A Fuso concealment-je 18,9 km, Concealment Expert-tel és camo-val 15,5 km ha jól számolom. Csak camo-val (az biztosan volt rajta) 18,3 km. Ez mind szép és jó, de egyrészt mint látszik tőlem 5,3 km-re ott egy rombolónk. Ha a szögeltérést is számolom ~4 km-rel volt közelebb nálam a Fuso-hoz, azaz 15,8 km-re.
2. A Fuso lőtt nem sokkal korábban, ergo a láthatóságának camo-val 21,8 km-nek, camo + CE-vel 18,61 km-nek kellett lennie.
3. Abban az irányban sehol sem volt füst.
4. Tiszta volt a line of sight (van erre jó magyar kifejezés?), nem volt köztünk sziget sem.Következtetés: sehogy sem adja ki, mindenképpen látszódnia kellett volna.
Átütés:
1. A korábban redzsi által linkelt átütési kalkulátor szerint ezen a távolságon a Fuso lövedékei 359,53 mm függőleges páncéllemez átütésére képesek.
2. NavWeaps alapján ilyen távolságból a lövedékek irányvektora ~16°-os szöget zár be a vízszintessel.
3. A Bayern övpáncélja a becsapódás helyén 350 mm vastag.
4. A játékban a hajó turtleback-et is kapott, ennek vastagságát az Armour Viewer nem írja.
5/1. A citadella fedélzete 30 mm vastag.
5/2. A torpedo válaszfal 50 mm vastag.
6. A lövedékek irányvektora és a hajó övpáncéljának bezárt szöge ~10°.
Számolgassunk: csak a lövedék zuhanási vektora miatt a páncéllemez effektív vastagsága 364,1 mm, a hossztengely szerinti szögeltérés miatt pedig összességében 369,7 mm. 5. pont szabadon választható, de nem számít.+1: a lövedék nem is érte el valójában a hajót.
Következtetés: sehogy sem adja ki, nem tudta volna átütni. ~15 km-ről is éppen csak át tudná ütni a páncélövet, a többi sallangot nem.
Sebzés:
1. A Fuso AP-ja 10200 alfa dmg-dzsel bír.
2. Csak egy lövedék talált el.Következtetés: sehogy sem adja ki, nem sebezhetett volna 17430-at.
Végkövetkeztetés: az égvilágon semmi sem adja ki az egészben.
Nos, így lehetett annak a Gallant-nak is 12k-s sebzése két cittel egy Fuso-n.
Azt már meg sem említem, hogy a Fuso közelében (~0,5-1 km-rel közelebb) volt egy NM is, aki egy fél perccel korábban szintén láthatatlanul megszórt HE-vel. Az mondjuk csak 1881 dmg és egy légvédelmi ágyú sérülésében kimerült.
* - oli klántársa tudna esetleg még részleteket szolgáltatni az esetről. Az elkövető ugyanis ő volt.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
ledgeri
#22217
üzenetére
Nem replay-t néztem, hanem sima felvételt. Ami a képen nem látszi, mert ugye a Fuso végig rejtve maradt, hogy tőle távolodó irányon voltam. Tehát 17 km-ről lött, én meg vagy 17,5-re voltam mire a lövedékek megérkeztek. A lövéseket a délen levő sziget felé haladva adta le, a lövések pillanatában kb a sziget csücskénél volt, attól felém ~1 km-re. Pontosabban ott állt.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
Rombolósok mi a halálért nem foglalkoznak inkább a dolgukkal? Az utóbbi napokban folyamatosan azért nem tudok rálőni semmire, mert már éppen beirányoztam a hajót és feltöltődtek az ágyúim, erre egy jóképessgű befüstöl elém és lótúrót sem látok onnantól. Menjenek el rombolókra vadászni, de azt persze nem teszik meg, mert derogál. Ehelyett állandóan a csatahajók mögött bújkálnak, de csak addig, míg fel nem tűnik ott egy romboló. Akkor hirtelen elszaladnak. Nem érnek kb semmit sem.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
108 ezen az accon. Egyéb sokadaccokon még ennyi. (Tudom nem számít, de az eddigi kedvenc rombolóm a Cambeltown. De ha gondolod felsorolom a többit is.)
De nekem valahogy nem jutott eszembe soha sem a saját csatahajók elé füstölni, mert tudom, hogy akkor nem fognak látni semmit sem. És nem a leghátsó sorokból néztem végig a csatás soha sem.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen