Új hozzászólás Aktív témák

• #31488 szacsee nagyúr #90933760 #31487

  Új Válasz 2015-08-23 16:48:56 #31488

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  szacsee

  nagyúr

  válasz #90933760 #31487 üzenetére

  Jó ötlet egy összefoglaló.

  Anno írtam össze egy szösszenetet, de időhiány miatt nem fejeztem be.
  Esetleg ha gondolod bedobom a közösbe és ha van benne hasznosítható, akkor használd egészséggel.
  Lehet van benne hülyeség is, majd kiszűrjük....

  Ez lenne az:

  A vízhűtésről dióhéjban.

  Léghűtésnél a processzorról, videókártya GPU-ról a meleg levegőt hőcsöves, vagy általános kialakítású hűtőbordával vezetik el, majd egy ventilátor segítségével hűtik a borda felületét.
  Vízhűtésnél a hűtendő felületre úgynevezett blokkot raknak, aminek belső kialakítása különbözhet, viszont egyben megegyeznek, hogy a hőt a benne keringő hűtőfolyadék szállítja el. Jóval nagyobb hőleadó felület építhető be, mint a léghűtéses társaiknál.

  A hűtőfolyadék nevéből adódóan víz alapú. Nem mindegy mit használunk erre a célra, ha nem vagy biztos a dolgodban akkor lehet gyárilag készített előre bekevert hűtőfolyadékot kapni (pl: Phobya Zuper Zero).
  Magad is elkészítheted a hűtőfolyadékot, zárt rendszerről lévén szó desztillált vizet használunk, amellett hogy nem vezeti az áramot sterilebb hűtőfolyadékot eredményez. A hűtőfolyadékot adalékkal kell ellátni, hogy az apró "életformák" kialakulását meggátoljuk. Ehhez lehet vízhűtéshez gyártott adalékokat venni, illetve sokan használnak fagyállót, vagy alkoholt megfelelő arányban. (általában 3-5%).
  A vízhűtés előnye, hogy a léghűtés hőleadó felülete maga a hűtőborda, aminek mérete limitált a ház és az alaplap alkatrészei által, addig vízhűtésnél ha a házon kívül helyezed el a hőleadó radiátort, akkor jóval nagyobb felületen tudja leadni a hőt, nem utolsó sorban a házat sem fűti fel.
  Amennyiben a házban szeretnéd elhelyezni a radiátort, akkor le kell ellenőrizni, hogy mely radiátorok kompatibilisek a házaddal, illetve milyen módon tudod elhelyezni.

  Radiátorok mérete megegyezik a ventilátorokéval, így van 120, 140, de akár 180 vagy 200 mm-es ventilátorral szerelhető radiátor is. Hosszúságát tekintve Legelterjedtebb 120mm es modelleknél a 120, 240, 360 mm hosszúságú, de lehet kapni akár 840mm hosszút is. 140mm-esnél 140,280, 420 mm-es a legelterjedtebb, 180 és 200-as ventilátorhelyekhez pedig általában házon belül maximum 2 ventilátoros modellek az elterjedtek.
  A topikban ha azt látod, hogy egy 420-as radiról kérdeznek, akkor az egy 3x140mm-es radiátor lesz.
  Házon kívül szerelhető radiátorok mérete ennél jóval nagyobb, itt is több méret elérhető, érdemes az igényeid és a pénztárcádnak megfelelő méretet választani.
  Vastagságát tekintve 30, 45, 60 és 80 mm a legelterjedtebb, természetesen vannak más vastagságú típusok is. A topikban ST =30mm, XT=45mm, UT=60, Monsta = 80mm (alphacool esetében), de pl Phobya G-Changer is 60mm vastagságú.
  A vékonyabb radiátorokra elegendő egy oldalra ventilátort szerelni, a vastagabb modelleknél érdemes mindkét oldalára szerelni ventilátort (push-pull), mivel akkor érik el a legjobb teljesítményt.

  Csatlakozók:
  A legtöbb radiátoron és blokkon G1/4"-os menet van, így G1/4-es csatlakozóval érdemes a rendszert szerelni. Jelenleg a legelterjedtebb ha 10mm-es belső átmérővel szerelsz, csövezést tekintve lehet 13, illetve 16mm-es külső átmérő is. Utóbbi méretnél érdemes leellenőrizni, hogy a blokkodon elég távol vannak-e a csatlakozók, hogy elférjenek egymástól. A 16-os külsővel rendelkező cső kisebb íven hajlítható és nem törik annyira, mint a 13-as átmérőjű, viszont ma már mindenféle idomot kapni, így elkerülhetőek a megtörések (45°, 90°stb)
  A szerelés előtt érdemes először a blokkokat a helyükre rakni és megpróbálni több variációt a csövezésre.
  A rendszeren belül nincs nagy hőmérséklet különbsége a víznek, így azt érdemes választani, amelyik esztétikus és minél egyszerűbb, lehetőleg minél kevesebb csövön legyen törés, hajlat.

  Tartály:
  Kétféle tartályt terjedt el vízhűtéses körökben, a meghajtóhelyekre szerelhető és a csőtartályok.
  A meghajtóhelyre szerelhető tartályok hátránya, hogy a ki és belépő csatlakozó túl közel van és habár néhány típuson vannak hullámtörő tartályok egy kisebb rendszernél nagyon nehéz le levegőtleníteni a rendszert, előnye, hogy befér egy vagy két 5,25"-os helyre. A csőtartályokat bárhova teheted a gépházon belül és kívül, előnye, hogy nem kényes a levegősödésre, mivel a folyadékoszlop magassága félig meddig garancia arra, hogy nem levegősödik le olyan könnyen és levegő mentesítésnél is egyszerűbb a dolgunk.

  Blokkok:
  Rézből készült talp és változó anyagú tető jellemzi. Léteznek standard kialakítású és turbulens kivitelűek is. Utóbbiak tisztítására jobban figyelni kell és könnyebben "eldugulnak" nem megfelelő hűtőfolyadék használatakor. A tető lehet plexi, műanyag (POM, acetal) vagy réz (ezt nikkelezni szokták). Nikkelezett felület előnye hogy nem sötétedik el egy idő után a réz felülete, így mutatós marad hosszú idő után is. Tisztítani a blokkokat többféleképp lehet, legegyszerűbb megoldás ecetben kiáztatni, majd sűrített levegővel kifújatni.
  Kaphatók tisztító folyadékok is, ha valaki nem akar rendszert bontani, viszont nem mindig vezet eredményre ezek használata... pl egy eldugult processzor blokknál.

  VGA blokkok:
  FC- Fullcover blokk, a VGA területén hűtendő összes alkatrészt lefedi, árát tekintve újan 25-30 ezer ft környékén kezdődik. Használata mellett nem kell ventilátort alkalmazni.
  Univerzális blokkok: A VGA-n csak a GPU-t hűti, így az egyéb hűtendő alkatrészek hidegen tartásáról nekünk kell gondoskodni (ramok, vrm-ek) Ajánlott ventilátor használata univerzális blokk mellett, mivel a többi nem vízzel hűtött alkatrész hő elvezetéséről gondoskodni kell. Előnye hogy olcsóbb és később VGA csere esetén amennyiben kompatibilis a következő kártyánkkal, akkor újra felhasználható.

  Szivattyú:
  Legelterjedtebb típusok amiket merünk ajánlani, Laing DDC és D5.
  A DDC nagyon erős szivattyú, viszont valakinek hangos, létezik rezgés és zajcsökkentő doboz is ha ez zavarna. Olcsóbb vásárlásánál előfordulhat, hogy kínai koppintást veszel. D5-ről nincs mit írni, a vízhűtéses építők szerint is a szivattyúk királya. A leghalkabb szivattyú a piacon, mellette kellően erős. Phobya DC12 / EK DCP széria. 220-260-400-as típus bármilyen rendszert elvisz, leszabályozható és kis áramfelvételű, így akár ventilátor szabályzóra is köthető (260-as). 12V-on jelzi, hogy működik, ez van akit zavar, van aki nem érzékeny rá. A legkisebb tagja 1-2 blokkos rendszerhez ajánlott, viszont nagyobb rendszerhez, vagy több radiátorhoz érdemes a 260-ast választani.
  ITX és nagyon kis helyigényű rendszernél kompromisszumokkal de talán vállalható az alphacool DC-LT szivattyú / tartály kombója.

  Mennyibe kerül:
  Léghűtésnél és AIO (játékvíz) vízhűtésnél drágább szokott lenni az épített vízhűtés.
  Új rendszer összeállításánál megfontolandó alternatíva ha KIT-et veszel. Több gyártó is árul vízhűtéses szettet amiből csemegézhetsz. Általában olcsóbb szokott lenni így megvéve, mint ha egyesével vásárolod meg az alkatrészeit. Kiválasztásuknál fontos figyelembe venni a radiátor méretét a házad paramétere alapján. Értelmes szettet 50-60 ezer ft-tól kapni, érdemes 240/360-as radiátorral szerelt szettet nézni minimum, mivel alatta levő kit-ek kb a játékvízzel egyenlőek csak oldható csatlakozóval.
  VGA vízhűtés esetén FC blokkal számolva + 30000Ft-al számolhatunk.

  Használt alkatrészekből:
  Sokan apróról veszik a rendszerük egyes, vagy összes elemét és így jelentős pénzt meg tudnak spórolni. Ezt a megoldást kezdőknek nem ajánlom, mert egy eladó be tudja vinni a sűrűbe és rásóz olyan alkatrészt ami aztán nem felel meg az elvárásainak így többet bukhat rajta, mint amennyit spórolt volna.
  Tartálynál ha nem repedt, menet nem sérült, az O gyűrű nincs becsípődve nyugodtan megvehető, mivel mozgó alkatrészt nem tartalmaz.
  Csatlakozóknál szintén ez a helyzet, O gyűrű ha ép és a menet nem roncsolódott akkor vállalható apróról.
  Blokkoknál szintén ha nincs repedés, O gyűrű becsípődés vagy sérülés és a menetek épek, akkor nem kell tartani attól ha használt.
  Szivattyúnál óvatosabban kell eljárnunk, mivel mozgó alkatrészt is tartalmaz. Egy hangosabban dolgozó szivattyú ha nincs összehasonlítási alapunk nem tűnik fel. Előfordulhat viszont hogy az ilyen szivattyúk tengelyének illesztése / csapágyazása kopott. Kivétel a Laing DDC és D5 széria, mivel ott kerámia golyón fordul az impeller. Ha az impellerben levő műanyag illesztés nincs megkopva szinte örök darabok.
  Minden alkatrészre viszont vonatokozik, hogy ellenőrizzük le vásárlás után a működését és ha lehet kérjünk rá próba gart, hogy ha gond lenne vele ne legyenek kellemetlen napjaink.
  Próbagar viszont nem vonatkozik figyelmetlenségünkre, így pl nem megfelelő blokk vásárlásánál a kompatibilitást előtte ellenőrizzük.

  Készület előtti tervezés:
  Elsőként az anyagi oldalát és az elvárásainkat térképezzük fel. Ha ez megvan akkor fenti kis segítséggel és esetlegesen az aprón böngészve ki lehet számolni, hogy mennyibe kerül a rendszerünk.
  Ellenőrzésképp kérdezzünk nyugodtan a topikban, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban.
  A házunkban helyezzük el képzeletben az alkatrészeket és próbáljuk összegyűjteni hogy milyen és mennyi csatlakozóra, csőre lesz szükségünk.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák