Új hozzászólás Aktív témák

• #1159 Woodslave nagyúr bLaCkDoGoNe #1156

  Új Válasz 2020-07-02 10:29:50 #1159

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Woodslave

  nagyúr

  válasz bLaCkDoGoNe #1156 üzenetére

  

  világos. Van akinél betalált a dolog van akinél meg hiányérzet maradt. Én imádtam az elsőt, de mire a másodikra került a sor nem is az hogy elfelejtettem, de nem volt bennem semmilyen úgymond prekoncepció. Nyilván bírtam Joelt de pl Ellihez túl sok ilyen érzelem nem fűződött.
  Az is igaz, hogy Abby első megjelenése maximálisan unszinpatikus volt, arckifejezések stb. nyilván direkt. Amikor megtörtént a dolog vicsorogva mondtam hogy megölöm mindet a picsába. A vágott arcú gyerek (mármint akit Ellie vág meg) halála tök jó volt. Noránál már kezdett azért csökkenni az ilyen tipusú "lelkesedés" bár még az is rendben volt pláne a menekülése után. Owen meg Mel már egyáltalán nem kellett. Own még ok ott volt némi kényszerű önvédelem, de Mel nyakon szúrása már teljesen túl volt tolva.

  Amikor meg megkapjuk Abbyt én tökre megértettem, elfogadtam az ő motivációját és meg is kedveltem nagyon a karaktert. A színházas harc meg pont erre erősített rá, ott az Ellie tűnt nekem a brutál főgonosznak akit le kell győzni. Számomra pont az utolsó harc volt a "nehéz" úgymond. Azzal nem tudtam már azonosulni.

  Ettől függetlenül magát ahogy az egészet bennem megcsavarták azt zseniálisnak gondolom. Magam szempontjából. mármint hogy ezt megcsinálták velem és nem bánom.

  "akkor ne rezisztencia edzést csinálj hanem rendes odabaxósat :) "Bá

Új hozzászólás Aktív témák