Új hozzászólás Aktív témák
-
nagyúr
A visszajelzéseket ismét köszönöm szépen mindenkinek!
@apatyas (#2): Hiába, a korrektorok handycappel bírnak.
opr (#3): Ha ez igy folytatodik, akkor belathato idon belul (~10 ev) eleg durva, valos verseny lehet a teruleten.
Egyfelől igen. Másfelől viszont feltűnő, hogy mekkora "merítés" van amerikai cégekből, és hogy milyen kevés más nemzetek versenyképes megoldásaiból. A Kínai startupokat direkt raktam a Kínai állami program alá, mert inkább oda tartoznak, de ezzel együtt is látványos, hogy mennyire le van maradva például Európa...
Ilyen szinten kicsit sajnalom amugy, hogy marketing/PR teren ennyire jo a spaceX,
Muskról sokmindent el lehet mondani, de az tuti, hogy nagyon jól kezeli a közösségi és a hagyományos médiát, és fent tudja tartani az érdeklődést a cégei iránt. Akár így, akár úgy. Emiatt tényleg úgy tűnik, hogy körülötte forog a világ, és ez valahol tényleg így is van...
Amugy, a cikk alapjan nagyon ugy tunik, hogy a spaceX nem csak a PR-ban jo, teljesen olyan, mintha lenne egy minimum 5-10 eves technologiai elonyuk, kerdes be fogja-e tudni valaki hozni ezt a kozeljovoben. Latsz erre valami eselyt? Vagy en latom rosszul, es csak a marketing aldozata lettem?
Nem csak te látod így, nem véletlen, hogy az USAF egy pénzügyi támogatói rendszert indított a következő EELV tender előtt, amelyen a SpaceX-et leszámítva az összes nagyobb cég (ULA, Northrop Grumman, Blue Origin) kapott pénzt. Az USAF sem szeretné, ha csak a SpaceX uralná a piacot (persze anno nem zavarta, hogy az ULA kvázi monopóliumot élvezett, és extrém drágán dolgozott, de ez már más tészta). A SpaceX is pályázott egyébként a BFR-el, de kiszortírozták...
A hibákat javítottam, köszi a javaslatokat!
A másodiknál arról van szó, hogy módosított és fejlesztett Cygnus űrhajókat indítanak majd az Antares rakéták.
@llax (#4): A Vector sorsa érdekes lehet, mert nagyon kicsi eszközökhöz társbérletben olcsóbb az Electron. Utóbbi ezt a piacot egy időre már lenyúlta...
Igen, nekem is az az érzésem, hogy a dedikált CubeSat indítás piacát a RocketLab és az Electron valahogy úgy happolta el a konkurensek elől, ahogy a SpaceX a Falcon 9-el a nagyobb gyártók elől ellopta a levegőt.
@Sárkányvölgy (#5): Alternativ meghajtási módokról (nem sci-fi) van elérhető információ? Számomra teljesen egyértelmű, hogy csillag/bolygóközi utazásban nem a rakétahajtómű fogja meghozni a várva várt sikert, ahogy az űrsiklók sem.
A csillagközi utazás nagyon messze van még tőlünk. Én abban sem vagyok biztos, hogy az én életemben fog dedikált, irányított csillagközi űrszonda indulni.
Bolygóközi utaknál az ion-hajtómű ami életképes és reális, ezt már évtizedek óta használják, korábban kísérletképen, aztán jó 10 éve már gyakorlati szinten. Ennek különféle verziói terén zajlanak kísérletek, talán egyszer lesz erőm, és átveszem őket...
A fizikai védelem (mikrometeorok) legalább annyira fontos, mint a sugárzás elleni védelem. Véleményem szerint itt még nagyon le vagyunk maradva, de örülnék, ha megcáfolnál
A bolygóközi űrszondák terén eddig nem nagyon volt komolyabb probléma, így e téren a lehetőségek adottak. A sugárvédelem terén ötletek vannak, ezek gyakorlati tesztelése az, ami még hátravan. Szerintem nincs gigászi probléma e téren, csak egyszerűen emberes űrrepülésnél még nem volt rá komolyabban igény...
@Fred23 (#7): Ami a cikkben van, az a legutolsó ismert helyzet. Lesz majd egy űrséta, hogy kívülről is megvizsgálják a sérülést, de nagyjából ennyi.
Személyes tippem az, hogy valamit anno a gyártás során elszúrhatott egy technikus, és akár ő, akár a szűkebb csapata igyekezhetett megoldani kapkodva. Figyelembe véve, hogy mennyi probléma volt és van az orosz űrprogram kapcsán, ez nem lenne olyan meglepő. Hasonlóan veszélyes megoldások máshol is előfordulnak, szóval amúgy "annyira" nem rendkívüli (pl. az űrsikló hővédő tégláihoz használt ragasztó egy-egy kikeverés esetén egy-két tégla felhelyezésére lehetett használni, mert megkeményedett, így lehetett utána újat keverni - a technikusok kitalálták, hogy ha beleköpnek a kikevert ragasztóba (hígítják gyakorlatilag), akkor akár 4-6 téglához is fel tudják használni, jelentősen felgyorsítva a munkát - csak aztán egyszer lebuktak eme eljárással, és a NASA pillanatok alatt beszüntette a "technológiát").
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Azon túl, amit Ilax leírt:
Az egyik korai forgatókönyv, amit ugye a cikkben is említettem az volt, hogy egy technikus valamiért fúrni kezdett az orbitális egységben, csak rossz helyen, és átfúrta a nyomásálló testet. Rájöttek erre, és ezért kívülről valamivel (epoxy vagy hasonló) lezárták. Ezen forgatókönyv szerint a megoldás működött hosszú ideig, hiszen a Földön még nyomásteszteknek vetik az űrhajót indítás előtt, és a többi. Feltehetően hónapokig nem is volt gond, csak aztán a ragasztás augusztusban elkezdett elfáradni (hőingadozás, UV sugárzás, stb.), és emiatt a benti túlnyomás kilökte augusztusban...
Ez a forgatókönyv korábban annyiban volt más, hogy logikusan arra építettek, hogy a lezárást belülről kellett volna elhelyezni, hiszen bent van túlnyomás, de akkor a lyuk környékén valamiféle anyagmaradványoknak kellett volna maradnia. Amire nem találtak nyomot.
A saját feltételezésem amúgy az, hogy lehet, hogy a nyomáspróbát nem túlnyomással, hanem éppen alacsony nyomással tesztelik talán (tehát a légkörinél kisebb nyomást hoznak létre az űrhajóban lezárt ajtók mellett, és megnézik, hogy nem kezd-e el emelkedni a benti nyomás, ami szivárgásra utalhat), így a technikus számára az lehetett a logikus, hogy kintről helyezi fel a lezáró pecsétet, hiszen így feszül bele a lyukba.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
válasz Flashback #26 üzenetére
Szóval megfordult, csak éppen egy picit magasak az egyszeri költséget. A StarTram esetében a csak teherszállításra alkalmas verzió cirka 20 milliárd dollár lenne, az embereket szállítani képes inkább 70 milliárd. Plusz a nem várt nehézségek, problémák miatt én ezt minimum megdupláznám. No emiatt nem rohannak megépíteni még mindig...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
válasz dosailord #41 üzenetére
Az oroszoknál semmi sem biztos. Az sem, amit kérdeznek.
Az Angara ki tudja váltani a Protont, a kérdés az ára. Anno az ILS pont azért maradt a Proton fejlesztések mellett (amiről a cikkben is írtam), mert az Angara indítóállások és a hozzá szükséges infrastruktúra hiányzik, pénz meg nem nagyon volt arra, hogy ezeket kiépítsék. Más szóval olyan egyszeri befektetésekre lenne szükség, amire nincs keret a Hrunyicsevnél, a Roszkozmosz meg nem finanszírozta. Állítólag most keményen dolgoznak azon, hogy 2021-re kész legyen a Vosztocsnij űrrepülőtéren az Angara indítóállás. Meglátjuk, megvalósul-e majd és hogy mikor.
Aztán kérdés lesz, hogy fog majd az Angara versenyezni a nemzetközi piacon, mert amit eddig tudunk róla, az alapján nem igazán versenyképes az amerikai és európai rakétákkal...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
válasz dosailord #43 üzenetére
Olvastam a A szovjet / orosz űrhajózás múltja cikksorozatodban hogy régen sem sokon múlt, hogy kidobják. Szerintem kár lenne érte.
Konkurenciaharc még a szovjeteknél is létezetett.
Hogy kár lenne érte... Nézd, a Proton legfőbb problémája ugyan az, ami az R-7 családé (alias Szojuz) is: egy olyan korszakban született, amikor még csak kísérleteztek a lehetőségekkel. Sokkal innovatívabb, hatékonyabb megoldások lehetnek, lehetnének...Ezek szerint az Angara minden szempontból egy drágább megoldás lesz, mégha az egyszeri befektetéseket nem is nézzük (pl. indítóállás).
Eme kérdésre a pontos válasznak én is örülnék. Az Angara család önmagában nem volt rossz koncepció, ha az 1990-es évek végét nézzük. Van két komplex elem, az URM-1 (első fokozat, amit gyorsító fokozatnak is lehet használni, ha csokorba fogunk belőle 2-4-6 darabot) és az URM-2 (második fokozat), ezekből legózva pedig különféle méretű rakétákat lehet összerakni. A közös elemekre való törekvés miatt pedig a fajlagos költségek csökkenhetnek. Ilyen volt például a Delta IV család is. A Protonhoz képest az Angara talán hozhat fejlődést, de ehhez az kell, hogy sok Angara A1.2 és A5 indítás legyen.
A fő probléma, hogy azóta eltelt két évtized, előrelépéseket pedig nem látunk az Angara továbbfejlesztése terén. Voltak ötletek, például a minél olcsóbban gyárthatóságra törekvő Angara-5M koncepció, de azok koncepció szintjén mozognak továbbra is. Közben viszont a világ más tájain már a következő generációs hordozórakéták megvalósultak (mint a Falcon 9 és Falcon Heavy) vagy fejlesztés alatt, esetleg már célegyenesben vannak (pl. Vulcain, Ariane 6, New Glenn, OmegA, J-3). Az Angara a 2020-as évek elején válthatja ki a Protont. Ahogy a Proton az 1990-es években az olcsó orosz munkaerőnek és nyersanyagáraknak köszönhetően volt versenyképes, az Angara is csak ebben bízhat a 2020-as években. Csakhogy közben jönnek az Indiaiak és a Kínaiak ugyanerre épülve...
Folyton azt olvasom amerikai szakújságíróktól, hogy bakker, ébredjen már fel az Egyesült Államok és Európa, (meg Japán, stb.), mert a SpaceX berúgta az ajtót, Kína és India pedig a küszöb alatt oson be. Ehhez képest az Oroszok többsége még mindig magabiztosan mosolyog, és kvázi Koroljov meg Cselomej fél évszázaddal korábbi eredményeire mutat, hogy tessék, mi évtizedek óta vezetők vagyunk az iparágban. Ugyan mit akar az a pár kezdő, aki még kósza gondolat sem volt még, mikor mi már embereket juttattunk fel a világűrbe...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
A proton szerintem nem olyan rossz, csak az üzemanyaga...
Érdekes dolog ez a félelem a hidrazintól. A Gemini űrhajóknál a NASA-nak se volt gondja vele. A kínaiak a mai napig azzal juttatják fel a SzenCsou-kat...
Pláne, hogy a mai napig minden űrhajók (még a csak fejlesztés alatt állók is) szinte kizárólag hidrazint használnak üzemanyagnak. Vagyis folyamatosan cipel magával minden űrhajó hidrazint...A 170 feletti arány rendkívül jónak számít (ez bőven kompenzálja a relatíve alacsony ISP-t).
Csak hát ez egy, azaz egy tétel. A Proton nem moduláris rakéta, max. a felső fokozatokkal tudsz játszani. Erre lett volna válasz a Proton-Light és Proton-Medium, ám még így sem tudtak versenyezni a Falcon 9-el. Akkor miről is beszélünk?
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
A hidrazinnal az a probléma az első fokozatban, hogy a maradék visszajut a földre...
A kerozin esetében is. Az sem éppen környezetbarát anyag...
Ezen a gondolatmeneten elindulva kb. a folyékony hidrogén / folyékony oxigén az egyetlen vállalható hajtóanyag-páros...Könnyebben lehetett volna moduláris az 1. fokozat, mint más rakétáké. Rövidebb központi tartály - kevesebb külső tartály és hajtómű. 4-ig talán le lehetett volna menni és így 4-5-6 hajtóműves változatokat létrehozni.
Ez miért egyszerűbb, mint a fokozatok összefogása a'la Delta IV vagy Falcon Heavy - avagy akár az Angara?
Korábban nem is nagyon voltak rákényszerülve, hogy komolyabban fejlesszenek, legfeljebb a kormányzati-katonai indításoknál jött volna jól az olcsóbb rakéta, a nemzetközi piac számára eléggé olcsók voltak, amíg nem jött a SpaceX.
Ezt hívják elkényelmesedésnek és a versenyhelyzet hiányának. Az 1990-es években ott volt a Venture Star / X-33 program költségcsökkentési tényezőnek, a 2000-es években a CRS tenderen a SpaceX mellett nyertes másik pályájó, a RocketPlane Kistler 100%-ban újrafelhasználható megoldással nyert (aztán bukott el a pénzügyi feltételek nem teljesítése miatt). Az oroszoknál is voltak tervek, de a SpaceX majd a konkurensek elkezdtek belehúzni a fejlesztésekbe. Az oroszoknál a mai napig nem téma az újrafelhasználhatóság komolyabb téren. Tervek ott is voltak / vannak (a Bajkál mikor volt promózva? 2004?), de minimális szinten sem érdekelte őket a megvalósítás. Ehhez képest az ArianeSpace már végre kezdi beismerni, hogy azzal nem érnek el semmit, ha a homokba dugják a fejüket...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
A "csupán" szennyezőt és az erősen mérgezőt (+rákkeltőt) azért nem említeném egy lapon. Ráadásként a használt oxidálószer sem limonádé...
Pardon, de a kerozin is mérgező és feltehetően rákkeltő is, ha a szervezetbe jut. Lehet vitatkozni azon, hogy a hidrazin mérgezőbb, de ettől még mindkettő káros a környezetre.
Nem egyszerűbb, de egy lehetőség a hajtóművek számával variálni.
Ezt nem vitatom el, de mégis a Proton-Light volt az, amit először lelőttek, a nyújtott 2. fokozatú Proton-Medium ment tovább. Ebből én azt vonom le, hogy a Proton-Light változat sem volt akár csak a Szojuz familiával sem versenyképes...
Szerintem van annyival olcsóbb a munkaerő és a nyersanyag, hogy nekik nem is érné meg túl sok pénzt beleölni az újrahasznosíthatóságba. Vagy annak egyből nagyon jól kellene sikerülnie.
Hogy nem érné meg, azt erősen kétlem. Számomra eléggé furcsa, hogy akarnak középtávon versenyben maradni, ha nyugaton már most is van újrafelhasználás, sok fejlesztés mutat ebbe az irányba, amelyek még lejjebb vihetik az árakat.
Az ArianeSpace-nél is a fejemet vakartam, mikor folyamatosan arról beszéltek, hogy hát nem biztosak abban, hogy az újrafelhasználás valóban kifizetődő útirány. Idén már olyan mókás magyarázkodások is voltak, hogy ha kevesebb első fokozatot kell gyártani, akkor egy csomó munkást el kell küldeniük, amit nyilván senki sem szeretne. Ehhez képest nemrég ugye egy nagyobb mértékű leépítést jelentettek be...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Hát tudja a fene. Nem olyan rég még arról volt szó, hogy a Pica-X hogy fog viselkedni visszatérését, és hogy ezért kell a Falcon 9-es féle SFR teszt. Ez az aktív hűtés és társai nekem még túl új. Jó lenne, ha nem Twitteren próbálná Musk az ilyeneket elmagyarázni, mert két mondattal nem lehet ezt lekommunikálni rendesen....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
-
nagyúr
Ne ettessétek a trollt...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
de járműbe építve nem nagyon fogják 2021-nél hamarabb tesztelni.
Nem hiszel te sem a Blue Origin ütemtervének?
Mivel eladásra is megy a dolog, őket kötik a fix paraméterek, ezen túl nem számolnak olyan kísérleti járművekkel és annyi kísérleti repüléssel, mint a SpaceX.
Ebben biztosak vagyunk? A BO szeret titokzatoskodni....
Csak nézd a Merlin-eket, honnét indultak és mi lett belőlük mára. Sőt, ha külön kiemeled a Merlin 1D-t, az is hatalmas fejlődésen ment keresztül, nem is sok év alatt. Szerintem a Raptor-okal hasonló utat akarnak bejárni.
Lehet, hogy hasonlót akarnak, de a Merlin egy elég speciális eset, akárhogy is nézzük. Gyakorlatilag teljesen kicserélődött menet közben a hajtómű. Mintha az SSME esetét látnánk viszont - szép tervek, de évtizedes fejlesztés szükséges hozzá. Csak itt lépcsőfokokként haladtak...
A Blue Origin egyből leszállásra és újrahasznosításra alkalmas rakétát épített, a SpaceX sok kísérlettel érte el azt. Aztán meg lehet nézni, hogyan száll le egy New Shepard és hogyan egy F9.
A SpaceX-nek nem volt dedikált fejlesztőplatformja, a Falcon 1-el indultak, élből. A BO-nak ott volt a Charon és a Goddard kísérleti jármű széria, amely a DC-X / Delta Clipper hagyatékra épült (Bezos az ezeket fejlesztő McDonnald-Douglas mérnökeire építette a BO-t)...
A Goddard 2007-ben egyik tesztindítása előttAztán meg lehet nézni, hogyan száll le egy New Shepard és hogyan egy F9.
Mi baj van a New Shepard leszállásával?
Nekem valamiért ez a kísérletezős, megcélzott eredményt sok lépcsőben elérő megközelítés jobban tetszik, viszont ilyet nem sok cégtől lehet látni. Mindenki más egyből készterméket akar kitolni a hangárból.
Gradatim Ferociter!
Szerintem pont a BO-ra jellemző inkább a sok lépcsőben történő megközelítés...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Tavaly október óta 2021-es bemutatkozásról írnak a New Glenn esetén
És tényleg. Erről lemaradtam...
A Merlin sorozatból csak az 1D többet fejlődött kb. 5 év alatt, mint az SSME az első 20 évében...
Függően attól, mikortól számítjuk azt a 20 évet.
Én tartom, hogy a Merlin inkább kivétel, mint szabály e téren. Roppant mód csodálkoznék, ha sikerülne a Raptorral megismételni a Merlin fejlödési ütemét...
Ugyan az F1 kívülről szemlélve, összességében nem volt egy sikertörténet, de így utólag visszatekintve mégis az, hiszen az kövezte ki az F9 felé vezető utat.
Ettől még a Falcon 1 nem tesztjárműnek készült, hanem fizetős terheket vitt már az első három úton magával...
Hajtómű begyújtása után az billegés ide-oda, szinte nullára megáll a föld felett, további dülöngélés közepette óvatosan leszáll.
Te most az NS-10 landolásáról beszélsz gondolom. No nem mintha azzal komoly gond lett volna, de tény, hogy ott volt valami instabilitás. Nem tudom mi lehetett, de megoldotta a rakéta, tehát nach so, lépjünk tovább eset.
Nézd meg mondjuk a tavaly áprilisi vagy júliusi tesztrepülést... Szerintem semmi probléma vele...
Én itt elsősorban egy piacon lévő termék evolúciójára gondolok. Ez az, amit eddig a BO-től nem láttunk. Sőt, az új, "magán űrkorszak" rakétaépítő cégeitől piacképes terméket sem sok mindenkitől.
Ha az ArianeSpace elemzései helyesek, akkor a SpaceX sem az...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Szerezzenek ők is néhány zsíros kormányzati megrendelést Egyébként most nagyon akciós az Ariane 5 ára.
Egen, kénytelenek voltak ezt meglépni, csak közben leépítések, követelések a támogatások terén (pl. a szilárd fokozatok kompozit műanyag elemeinek gyártását németországba költöztetni, aztán egy év után rájönnek, hogy ez hülyeség lenne...), szóval azzal együtt, hogy az is kabaré, amit az ArianeSpace csinál, közben azért a SpaceX felé szórt kritikáik egy része tényleg jogos...
Nézted az SpaceX idei évre tervezett indításait? Közel fele valamelyik USA kormányzati szerv megrendelése (NASA és USAF). Ilyen körülmények mellett a piaci áraikat vihetik akár még lentebb is, ha szükséges.
Néztem.
De szerintem nem is véletlen, hogy a SpaceX ugye kimaradt a tavaly évvégi nagy kormányzati pénzosztásból, ahol a nagy szereplők ugye mind kaptak állami dotációt. A jelek szerint a törvényhozásban kezdik kínosnak érezni a SpaceX nyomását a piacra...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Ezt tovább gondolva: ha ott lesz a BO is, mit kezd az USA kormánya az ULA-val? Mert a Vulcan sem lesz olcsó, legalábbis nem annyira, mint az SpX és a BO rakétái, ha már két olcsóbb alternatíva is lesz a piacon, még nehezebb lesz megmagyarázni, miért a drágábbat választják az USA állami szervei... (kivéve az USAF, az láthatóan sokkal nyitottabb az olcsóbb megoldások irányába: SpX megrendelések, valamiért tetszik nekik az FH is, vaskos BO támogatás)
Szigorúan szvsz a BO és az ULA nem egyazon feladatra pályázik. A BO üzleti modelljét már felvázolták, lesznek előre kitűzött New Glenn indítások, és akinek készen van a terhe, azt viszik is fel. A nagy teherbírás miatt eleve több műhold egyszerre való indítására készülnek, ahogy pl. az Ariane 5 esetében is általános a két műhold különböző GTO-ra való eljuttatása. Ezzel a BO tarolhat a kereskedelmi piacon.
Az ULA kisebb rakétája inkább megfelelő az állami megrendeléseknek, hogy időről időre igénybe veszik a BO szolgáltatásait, az a verseny kérdése lesz. Szvsz az állami megrendelések terén az ULA inkább a Northrop Grumman (ex Orbital) és a SpaceX ellen megy. A BO pedig inkább a kereskedelmi megrendelések terén igyekszik majd a SpaceX-el versenyezni. Az ügyes húzás volt anno a SpaceX-től, hogy feltörte az USAF/NRO dióját, de azt nem tudja elérni, hogy a katonai megrendeléseknél olcsóbb árakkal alákínálhasson az állami tendereken. Ehhez egyszerűen nincs meg a lobbyereje...
További érdekes kérdés: Mi lesz az oroszokkal € és $ nélkül???
Csőd.
Csak vicceltem. Nehéz helyzetben egy dolgot tehetnek - összebútorozhatnak a Kínaiakkal. Amire nem tudom, a kínaiak mennyire vágynak, mert azért tapasztalatok terén (még) az oroszok azért csak ott vannak az élbolyban, de Kína jön fel, és pl. nehéz hordozórakéták terén könnyen lehet, hogy be is előzik az oroszokat. Ezért érdekes ugyebár a NASA új irányvonala, hogy próbálja puhítani a kínai űrprogram felé felhúzott falat...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Az tök jó, hogy milyen szépen néz ki a T/W arány, de az élettartam hogy áll? Amit tudunk, az alapján a Merlin-1D legjobb esetben is kétszer repülhet. Az -1D+ talán ötször. Itt pedig azért jó lenne e fölé menni, márha az újrafelhasználhatóságot komolyan gondolják.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Azért egy fokkal hitelesebb lenne, ha Tom Mueller válaszolt volna.
Elon ismét a marketing oldalról fogta meg a dolgot. A Merlin a legjobb Tolóerő/tömeg és Tolóerő/ár arányú hajtómű, a Raptor esetében meg ugye a legmagasabb égőtér nyomást hangoztatta.
Egyébként élek a gyanúval, hogy a Merlin 1 elnevezéseknek kb. annyi köze van a valós megnevezéseknek, mint a Falcon 9 Block elnevezéseknek...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Azért a LOX/LH2 még mindig a legjobb hajtóanyagpáros, akárhogy is csűrjük-csavarjuk. Hogy nagyobb tartály kell, az hátrány, de itt a tömeg számít, és a nagyobb tartály ellenére is bőven megéri használni.
A "human rated" számomra nehezen értelmezhető a mai napig. Az SSME élből embert vitt a világűrbe. Hogy sok teszt volt vele? Jah, de ettől még élből dobták a mélyvízbe. Az Apollo 8 úgy indult el a Hold-megkerülésre, hogy mindössze két Saturn V. indítás volt előtte, és ebből a második sikertelen volt (a második fokozatban megállt két J-2-es).
De az RS-68 nem human rated, miközben 37 Delta IV indításból mindössze egy volt részleges kudarc?
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Hát felső fokozatban kb. nincs párja, most az oroszok pont ettől szenvednek a tervezett szuper-nehéz rakétáik terén.
Első fokozatban sok a kompromisszum, ez nem vitás, ott a metán vagy a kerozin több előnnyel bír...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Nagyjából elárulja ezt egy fokozat feltankolt/üres tömeg aránya, szorozva ISP-vel - nem a kapott szám abszolút értéke, hanem annak viszonya fontos másokhoz képest. Amikor kicsik a különbségek, akkor már a gazdasági jellemzők is sokat számítanak.
Yepp, de e téren meg nehéz átlátni, lévén a kritikus adatokat nem kötik az orrunkra.
Pl. az F9 booster esetén olyan jó ez az arány, hogy kicsi teherrel elérné az orbitális pályát, azaz SSTO képes, ugyanez az arány teszi lehetővé a fokozat visszahozását sok repülési szituációból (ehhez is kell a hajtóművek extrém jó T/W aránya), mindezek mellett még relatíve olcsó is.
Ha megvannak esetleg kéznél a számok, akkor oszd már meg, mert én anno a BFR adatokkal játszottam, és nagyon gyatra értékek jöttek ki, pedig ott ugye Raptor és nem Merlin hajtóművel számolunk. Most nekiálltam játszani vele (SpaceLaunchReport adatokkal), és bizony nagyon jó esetben is ilyen 7,7-7,8 km/s delta-V jött ki... :\
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Ezért kérdeztem, hogy te milyen számokkal dolgoztál.
Ahhoz, hogy egy 9,4km/s delta-V-t elérjek, 300-as átlag ISP-vel és 17,8 tonnás öntömeggel kellett számoljak. Így az első fokozat minden sallang nélkül, üresen elvben képes lenne a LEO-t elérni. Azért ez már kissé túl optimista szerintem...
Ne zavarjon meg, hogy a Stage 2-nél vannak a számok, onnan indultam, hogy visszatérés is legyen, aztán ezt az opciót kivettem..
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Függően attól milyen átlagokkal számolunk, a CBC és az F9 első fokozata nálam hasonlóan teljesít. Ha az F9 első fokozat esetében 27 tonnás öntömeggel és 300-as ISP-vel számolunk, akkor ilyen 8,2-8,3 km/s dV jön ki. A CBC esetében szintén 27 tonnás öntömeg és 390-es ISP esetén kerek 8,2 km/s dV.
Ebből mondjuk az látszik, hogy a CBC tömeg/hajtóanyag aránya sokkal rosszabb (kb. kétszeres-háromszorosan rosszabb), mint az F9 első fokozaté, ezt kell ellensúlyoznia a jobb ISP-nek, de csak részben tudja.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Az a baj, ha a Spaceflight 101 oldalt nézzük, akkor is nagyjából együtt van az F9 és a CBC.
F9: 22,2 tonnás öntömeg és 411 tonna hajtóanyag esetében 8,7 km/s dV jön ki (300-as ISP).
CBC: 26,4 tonnás öntömeg és 202 tonna hajtóanyag esetében 8,667 km/s dV (390-es ISP).
CCB: 21,05 tonnás öntömeg és 284,08 tonna hajtóanyag esetén 8,5 km/s dV (324-es ISP).Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Először is alternatívának ott van még a New Glenn is, noha az aligha készül el ilyen szinten 2020-ra.
Másodszor nem szükséges a rakétatestnek olyan átmérőjűnek lenni, mint az űrhajónak. Anno az Ares I. esetén se volt így. Csak persze ehhez szükséges egy megfelelő interstage szekció...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
A demo repülést végrehajtó Dragon v2 indult volna az első emberes repülés előtt egy tesztútra, amelynél az emelkedő Falcon 9 orráról kellett volna egy abort-tesztet végrehajtani, vagyis leválni a rakéta orráról, és biztonságosan földet érni. A teszt előtt egy hajtómű-tesztet hajtottak volna végre ma, ami robbanással végződött, és feltehetően a Dragon súlyosan megrongálódott...
A dolog egyértelműen hátráltatja a SpaceX terveit, hiszen a NASA csak akkor engedi meg az emberes repülést, ha az abort-tesztre sor kerül...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Én pont arra a két esetre gondoltam, meg arra, hogy már a NASA vezetője is a SpaceX kommunikációját kritizálta.
Én a StarHopper kapcsán is vakarom a fejem, hogy ilyen hibák a Falcon-1-nél fordultak elő anno (a rosszul beállított szelep miatt vákummal "összenyomott" első fokozat esete).
Musk tök jól elő tudja adni az álmait, és addig rugadlja őket, amíg életre nem kellnek, de mintha a SpaceX (és amúgy a Tesla is) mostanában a szokottnál is többet hibázik.
Már azt várom, hogy a kompozit műanyag és a rozsdamentes acél után mikor fognak magnézium-alu ötvözetre átállni a StarShip esetében...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Yupp, de ott volt Paul Allen pénze, no meg az ígéret, hogy egy felfújt Pegasus XL rakétával, vagy a folyékony hajtóanyagú MLV-vel azért jó pozícióba manőverezhetik magukat. Paul halála után aztán a jelek szerint elzárták a pénzcsapokat....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Nem teljesen értem, hogy miért az új Block V. fokozatot használták középsőnek, és a már repülteket szélsőnek (gyorsítófokozatként). De amúgy szép indítás volt, kár, hogy a középső nem tudott leszállni...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
- Honor 90 - modellalkat
- Kerékpárosok, bringások ide!
- iPhone topik
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Acer notebook topic
- Motoros topic
- Melyik tápegységet vegyem?
- Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Franciaországban nyit a Honor 200 Lite
- Hobby elektronika
- További aktív témák...
- Creative Hybrid Pro Classic (Egyszer kipróbált, garanciális)
- iPhone 15 Pro 128gb Natúr Titanium, bontatlan, független
- ÚJ Apple Watch Ultra 2 GPS + Cellular 49mm - titántok, alpesi szíj
- 8/16GB memoriák
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia