Új hozzászólás Aktív témák

• #6 totron addikt

  Új Válasz 2023-06-10 12:21:35 #6

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  totron

  addikt

  Inkább depresszió szagú ez, mint burnout. Átfedésben lehetnek ugyan egymással. Nem lehet hogy az eddigi goodie-k - evés, mozgás, hangszer - csak átvett élvezetek voltak és közben te magad meg sem jelentél igazán, most meg ez ütközik ki? Sokakban nem is tudatosul, hogy kimarad az életükből a ténylegesen saját, egyénre szabott szenvedély.
  Az önértékelésben az ideálistól való eltérés, mint alap személyiségjegy hosszan boncolgatható, természetesen a kezdetektől, a gyerekkorból kiindulva. Ennek a mélyvíz vetületéhez a fórum már kevés, de a magát szakemebernek nevezők között is sovány az az érdemi réteg amelyik nem csak a sápot szedi be pofátlan közhelyekért cserébe.

  Ha szakmailag a félig üres poharatlátod az kétszeresen is jó, mert van benned önkritika, egyben hajtómotor a nem szűnő fejlődésre. Nagy károkat tudnak és akarnak is azok okozni akikben ezek nincsenek meg.

  Burnoutra példa: szomatikusan szól a test, hogy hosszabb távon is fel kell állni a gép elől például. De ez egyénileg is szabott, hogy ki mennyire van lelkileg szorosan összehuzalozva a fizikai mivoltával. Ha csak melankólia lepett be akkor még szerencsés is vagy, persze foglalkozni kell vele.

• #9 totron addikt UnA #8

  Új Válasz 2023-06-11 10:51:41 #9

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  totron

  addikt

  válasz UnA #8 üzenetére

  Nagy valószínűséggel nem kapcsolódik a kérdező esetéhez, ezért elnézést, hogy idehányom, bár ki tudja, de nagyon kapcsolódónak érzem a te + énhez. Erre van épp egy sopánkodásom-figyelmeztetésem, nem csak párkapcsolat esetére, a címezete az, hogy

  A zsigeriség csapdájába bele ne sétáljatok

  Korlátlan példája lehet, nem konkrétumon keresztül próbálom meg ezért az átadást. Számos módja van az önérvényesítésnek, ezekből egy a tudatalatti tudatossággal - az ösztönszerűsége tudat alól jön, a rendszeressége viszont már tudatosan lehet alkalmazott - eszközölt másikra való rátolás. Olyan ugye alakul, hogy ami az egyiknek pont jó, a másiknak nagyon nem az. Ha az egyik nem érti a másik problémáját - értelmi korlát vagy empátia hiánya okán, de egyszerre is jelen lehet a kettő - akkor választhatja a létező legnagyobb természetességgel előadott, saját verziójának bemondását, ami ugye csak neki jó, a másiknak nem. Ebből következhet egy ismétlés, amit "felejtés" szavatol: a másik érthetetlen, nem is értem mit mond, legyen inkább az, ami nekem jó, ez így az egyszerűbb nekem, következésképpen közösen is az egyszerűbb utat fogja jelenteni. Nem, ez a másik lenyesését, károsodását jelenti rendszerint.
  Ha némi manipulációs adottság is társul ehhez és/vagy a másik érzelmi függése okán megalkuvó, befolyásolható, akkor még el is hiszi az a másik, hogy tényleg neki is jó a bemondott igény/módszer/megoldás, mindegy hogy hívjuk.

  E módszer eredje a beszélő természetességében, közlésének hihetetlen gördülékenységében, zsigeriségében rejlik: a hallgatónak (befolyásoltnak) eszébe sem jut, hogy ez nem lehet igaz vagy kiegyenlítetlen lenne kettejük viszonya, hiszen nem lát kételyt, kérdőjelet a másik arcán, nem hall megtorpanást a hangjában sem, csak a folyamatosságot érzékeli. Ami pedig ennyire természetesen folyik ki a másikból az csak igaz lehet és csak jó, közösen is jó.

  Bónusz: minél fajsúlyosabb témában történik a dolog, annál jobban hat. Fordítva ideálisabb volna.
  Bónusz II.: többedszerre is képes akár ugyanúgy hatni, hiába tudatosítottad, regisztráltad már magadban a rossz hatás tényét, hiába szenvedtél el emiatt kárt.

  Nem befolyásolható személyként írom mindezt, szóval ilyen fajta torzítása nincs a dolognak. Vigyázzatok. Félelmetes azért hogyan működik a pszichológia.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák