Új hozzászólás Aktív témák
-
Jól összeszedett, remek írás! Ötletes választás volt, hogy egy naptári éven keresztül mutattad be, az akkori magyar valóságot - egy boldog! gyerek szemszögéből.
Ugyan, cirka egy évtizeddel közelebbről származnak a gyerekkori emlékeim - lévén a módszerváltás idején lettem áltsulis - de, ahogy fentebb doeeg is írta, ennek ellenére rengeteg közös pont felsejlett.
A kisdobos/úttörő dolgokat leszámítva, szinte mindegyik bekezdésedre tudnék tételesen reflektálni a saját kis életemből megmaradt, emlékezetes momentumokkal, dolgokkal, személyekkel.
Egy dolog viszont bizonyos. Boldog gyerekkorom volt! Szerényen éltünk - Édsanyám, helyi tanítónéniként egyedül nevelt a húgomat és engem, apám korai halálát követően -, de összességében mégis boldogan!
Nyilván nem volt meg mindenünk, amit szerettünk(?) volna, de igazából egyáltalán nem éreztem és mai napig nem fedezek fel az emlékekben olyat, hogy égető hiányunk lett volna bármilyen téren is.
Az meg, hogy valamiért is toporzékolva verjük a s*ggünket a bolt padlójához, elképzelhetetlen lett volna. Nem az, hogy jóanyámtól megkaptam volna a fülest, de még a boltosnénitől is. És nem feljelentettem volna őket, hanem szipogva megtanulom, hogy ezt ne! Mindemellett nem sokszor emeltek rám kezet, pedig vásott egy kölök voltam. Példának okáért, az egyik tesitanárom Horváthné - igazi NDK-s birkózónő egy SS tisztbe oltva -, ő sose ütött meg. Ő szimplán hozzánk vágta a 27 darabos kulccsomóját..
Mégis imádtuk.A leginkább megmaradt életérzés számomra az, hogy összetartás volt. Minden téren. Gyerekek és felnőttek közt egyaránt.
Dezső tud íjat készíteni, az udvarukon álló mogyoróbokor vesszejeiből? Ő volt az ügyeletes ellátó a rézbőrűeknél. Ákosnak van labdája? Csókolom kijöhet játszani Áki? Büntetésben van, a magatartás feketepont miatt, most nem... Azé' a labdát ide teccene' adni..?
Bélabá ért a piktorkodáshoz? Bélukám, van egy kis söröm, meg háztájim, meg lenne egy kis meszelés a konyhában.. Betonozás? Jancsi gyere mán', lesz gulyás meg pájinka.
Legközelebb meg vice versa. Nem kellett a szakikat kergetni, meg hónapokat várni. Ki mihez konyított valamelyest - vagy nem, de ment és segített. Tudván, hogy ha ő szurul majd rá, lesznek segítő kezek.Az egyik legemlékezetesebb kalákaként, az maradt meg, amikor a miénkre merőleges utcát betonozták le. Nagyjából azzal a technikával, amivel a régi autópályákat említetted. Szóval betonkockák. Nem ám közbeszerzés, meg fő-vállalkozó - al-vállalkozó - al-al-vállalkozó - Gyula. Nem, a környékbeliek szépen összefogtak és a saját két kezükkel/lapátjukkal megoldották maguknak. Akkor még igen kisgyerek voltam, de tisztán emlékszem, hogy a munka végeztével és a beton kiszáradása után, a vadonatúj úton hosszú métereken fel voltak állítva az asztalok, az asszonyok, lányok serénykedése nyomán dugig rakva minden földi jóval, sörrel, borral pálinkával és úgy ünnepelte meg a nép jómagát, az elvégzett munka örömére.
(Jóval idősebb koromban, amikor már esetenként mi is áldoztunk az italozás oltárán - itt jegyezném meg, hogy Borsodiból is többféle volt ám! Zöld üveges, meg barna üveges! -, hazafele azon versenyeztünk, hogy ki hány kockát tud mentében végigpössenteni.. )Nyilván akkor is voltak renitens, maguknak való, rossz szándékú egyedek, de azokkal nem foglalkoztunk. Mi gyerekként legalábbis biztos nem. Döncike hülye volt? Duzzog? Hát, tegye.. Majd, ha elmúlt, újra bekéredzkedhet a csapatba, aztán ha úgy volt, márpedig legtöbbször úgy volt, vissza is jöhetett.
Csapat. De, mégugyan'. Volt akkoriban a kastélykertben a kultúrház/könyvtár mögött egy salakpálya - mára már bitumennel borítva, jószerével elhagyatottan... -, ahol ki volt alakítva egy kispályás focis rész, meg két kosárpálya, a hatalmas századéves gesztenyefák alatt. Nos, kora tavasztól késő őszig, kiváltképp nyári szünidőben a salak - mi csak így hívtuk -, álló nap tömve volt. És rendesen sorba kellett állni, hogy be tudj menni rúgni avagy dobálni a bőrt. Igazi közösségi élet folyt akkor ott, haveri körök, csajos pletyózás, csajozás!! Egész nap kint a szabadban, jó levegőn, sportolva, 20-40 gyerek átlagban, barátok, barátnők, osztálytársak, még a környéző falvakból is. Fiúk, lányok, kisebbek, nagyobbak, együtt! Persze, tökmagként nem álltál a ranglétra tetején, de idővel egy-két jó csel, egy klafa ziccer, három pontos után, azért ki lehetett vívni a respektet. Na, márhogy legközelebb kaptál egy-egy passzt te is a nagyobbaktól.. Aztán, idővel ugye te lettél a nagy.
Esténként hazaérve meg, szülők szörnyülködő tekintetétől kísérve, mocskosan plezúrosan, vacsora előtt vonultál a fürdőszobába, levakarni a napi adag koszt magadról. Azután meg lapátolni ki a salakot a kádból..
De jó is volt..Első sorban ezek és a hasonlatosan kellemes élmények maradtak meg bennem a múlt évezred gyerekkorából. Meg még megannyi rengeteg mókázás, csínytevés, öröm, bánat amikről oldalakat lehetne firkálni.. de, már így is elég hosszúra nyújtottam.
Köszönöm még egyszer az irományt, jól esett kicsit visszarévedni a múltunkba.
...elmúlik...
-
Régi vicc:
- Mi a hasonlóság Julcsi és a kisbolt között?
- Régen csemege, ma közért.
Nálunk is volt anno az AFÉSZ-ban kávédaráló, a hangja, az illata szintúgy megvan a mai napig.
Másik, ami eszembe ötlött, akkoriban nem volt minden sarkon, lottózó, szerencsejáték terminál, se mobilapp, stb.
Így, Édsapám és esetenként, amikor én is vele tarthattam, a megyeszékhelyre - kb. 30-40 km - vonatoztunk el, feladni az adott heti totó/lottó szelvényt.
Nagy ritkán betértünk egy brassóira az egyik talponállóba, majd hazaérve lesütött szemekkel mondtuk, hogy most annyira nem vagyunk éhesek, mikor Édsanya invitált minket az ebédhez..
...elmúlik...
-
Való igaz. Akikkel már sajnos nem tudunk vagy csupán csak már jó ideje nem tettük.
Szívesen visszatérnék.
Mondjuk egy jó kis sulidiszkóra. Első sorban a farsangira ugye. :)
Mekkora bulik voltak azok... Alsósként és felsősként is egyaránt. Csak már kissé más aspektusból.
Sz*rosként rohangáltunk, őrjöngtünk, szórtuk ezerrel a konfettit, húzogattuk a csajok haját, meg toltuk be a 'parti-szendvicset' (zsúrkenyér, szalámi, tojás, uborka, reszelt sajt, pirosarany), kisüveges Márka-kólát, mondjuk én a meggyeset preferáltam. De, kóla volt az mind. Csípett, színes volt, meg volt valami íze és lehetett szépeket büfizni tőle. :)
( Amit ma kapni, az borzalmas. Lehet akkor is ilyen volt, de más nem nagyon volt. Így szerettük.)'Érett' felső tagozatosként meg hosszú tömött sorokban vártunk a tornaterem szélén sorakozó padokon, hogy végre jöjjön egy lassú szám és ne merjük mégse felkérni a kiszemelt kislányt...
Sose felejtem az osztályfőnököm, Évanéni tekintetét, mikor a villogó diszkófényekben megpillantotta az egy szem lányát, ahogy épp tele van vele a kezem meg a szám... :Dmod.: Be is raktam hirtelen felindulásból egy akkori diszkómix-et!
[ Szerkesztve ]
...elmúlik...
-
Nálunk már nem volt orosz okítás. Mármint a mi évfolyamunknak.
Amikor harmadikos lettem, '92-ben, azon az éven indult angol szakkör. Alig fértünk be két csoportba..
Aztán negyediktől már órai kereteken belül is. Béseknek angol, Ásoknak német.Mod.: Borsod, község - bár nekem mindig is falu marad.
[ Szerkesztve ]
...elmúlik...
-
Tüskevár
( Törpénet hozzá, igaz az írott formátummal kapcsolatosan:
Kora este, Édsanyám a kisszobámba toppanik, se fennhangon érdeklődik:
- Tanulsz kisfijam?!
- Persze anyu.
- Látván a kezemben tartott törikönyvet, nyugtázta a dolgot s távozott is.
Jómagam pediglen, tovább olvastam a tankönyvbe rejtett Tüskevár regényt... )Másik nagy kedvencem, mind filmben, mind regényben A Pál utcai fiúk.
Aki olvasta, szerintem kivétel nélkül menni akart nyárra Matulabácsihoz a kisbalatonra vagy a grundra Bokáékkal.
Megjegyzem, a fent említettek újabb kori feldolgozásai egyáltalán nem nyerték el a tetszésem.
Csakúgy, mint a "Vuk 2" vagy a Macskafogó 2, Pirosszkáról szót se ejtsünk...Ellenben, amit nagyon értékeltem, igaz már kicsit érettebb elmével, az a Frédi és Béni magyar szinkronja.. az valami fenomenális! Ángélus nyelven Cartoon Network-ön egy dögunalom mese.. de magyarul!
...elmúlik...
-
#778
Argos
őstag
Trailblazer
#776
-
...elmúlik...
Mégis imádtuk.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Emlékeim arról, hogyan éltem meg kisgyerekkoromban az akkori világot.
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5
- Bomba ár! HP EliteBook 830 G6 - i7-8G I 8GB I 256GB SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Bomba ár! Dell Latitude 5580 - i5-G6 I 8-16GB I 256 SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W10 I Garancia