Új hozzászólás Aktív témák

• #51 joghurt addikt Márton #50

  Új Válasz 2022-06-18 17:13:32 #51

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  joghurt

  addikt

  válasz Márton #50 üzenetére

  Egy bekezdéssel lejjebb írtam, miért kell 4 hold. Alapvetően 4 ismeretlenünk van: a 3 térkoordináta, és a pontos idő (mert nincsen nálam a műholdakhoz szinkronizált atomóra). Ennek a 4 ismeretlennek a meghatározásához 4 egyenlet, azaz 4 mért adat kell.
  3 holddal csak becsülni lehet.

  Több hold használatával több okból is pontosabb lesz:
  Egyrészt tud a vevő olyan négyest találni, aminek az adataiból a numerikus pontosság jobb lesz. Ez tipikusan a minél nagyobb térszöget, a minél "messzebbi" holdakat jelenti - ezt igyekeztem a kék-sárga holdas rajzon megmutatni.
  Másrészt pedig a mai vevőkben már van akkora számítási teljesítmény, hogy akár húsz hold adataival is számoljanak. Egyszerre. Matematikailag ez egy túlhatározott egyenletrendszer - lenne, ha nem lenne minden mérésnek bizonytalansága. Tehát a vevő az első négy holdból nem a legvalószínűbb pontot számolja ki, hanem egy intervallumot. Amit aztán az ötödik hold adatait felhasználva szűkít. És így tovább. Ami így a legvégén lényegesen kisebb lesz, mint eredetileg. Akinek van hozzá affinitása, olvasgathat róla.
  Igen, a különböző műholdrendszereket egyszerre is tudja használni. (A régebbiek még csak a GPS+Glonass-t ismerték.)

  RTK-zni csak akkor tudsz a telefonoddal, ha a nyers GNSS adatokat is ki lehet szedni a vevőből. Például a Geo++ RINEX Logger alkalmazás le tudja ezt menteni - akár utólagos feldolgozáshoz is. A leggyakrabban csak már a vevő által kiszámolt pozíció jön ki belőle - épp az, ami helyett mi pontosabbat szeretnénk.

  NTRIP casterből bármelyiket használhatod, amelyikhez hozzáférsz. Pl. a Műegyetem K épület tetején levő BUTE00HUN0-t többen is elérhetővé teszik.
  Az alkalmazáson múlik, van-e annyi esze, hogy az általa ismertek közül a legközelebbit használja, vagy neked kell fixen beállítani valamit.

  A Lefebure NTRIP Client azt az egyet használja, amit te megadsz az "NTRIP Settings" alatt. Például
  Network Protocol: NTrip Rev 1
  Caster IP: 193.190.230.76 (Ide maga a caster szerver kell. Ez az euref-ip.be alá tartozik, én hozzájuk is regisztráltam.)
  Caster Port: 2021 (a legtöbb casternél ennyi)
  Data Stream: BUTE00HUN0 (pl.)
  Ha jól emlékszem, az NTRIP Clientben benne van a librtk,

  A Bluetooth GNSS a közelebbieket ajánlja fel (ezért a teljes lista URL-jét kell megadni).
  Host: 157.90.249.44 (Pl. az euref-ip.net, mert oda is regisztráltam.)
  Port: 80 (mert a listát HTTP protokollal szedi le)
  Try list nearest streams first: X
  Stream: BUTE00HUN0

  RTK-záshoz nem feltétlenül szükséges az online kapcsolat - mint azt fentebb is írtam. Vagy a vevő nyers adatait kell tudni lementeni, és utólag feldolgozni.
  De az is lehet, hogy az RTK számítás a vevőbe van beépítve; ilyenkor magát a vevőt kell a valósidejű NTRIP adatokkal etetni, és már csak a pozíció jön ki belőle. Vagy a telefonos alkalmazás fér hozzá a nyers adatokhoz, és maga elvégzi a számítást, szintén valósidejű korrekciós adatokból.
  Előre biztosan nem tudsz letölteni korrekciós adatokat, mert akkor a jövőbe látnál, hogy 5 perc múlva mi lesz a légkörben. Az utólagos feldolgozáshoz (amennyiben le tudod menteni a nyers adatokat) utólag is tudsz adatot szerezni. Amiért a macerásabb voltán túl nem szeretjük az az, hogy a terepen semmi visszajelzésed sincs róla, hogy a mérésből utólag kiszámítható lesz-e a pozíció.

  És akkor el is érkeztünk ahhoz, mit is hívunk fixnek. Azt, amikor a ronda egyenletrendszernek van megoldása. Előfordul, hogy a sima pontosságú (bizonytalanságú) mérésekből kijön valami, de a korrigált RTK-s adatok ellentmondanak egymásnak, az egyes intervallumoknak nincs közös része. Minél rosszabb a vétel, és főleg minél messzebb vagyunk a bázistól, és minél gyorsabban mozgunk, annál nagyobb erre az esély.
  Nagyon leegyszerűsítve: Ha a képletekből az jön ki (kijöhet az), hogy a hullámhossz egész számú többszörösére vagyunk a bázistól, akkor mindenki örül, mert egyértelműnek tűnik a helyzet. Ezt hívjuk RTK fixnek.
  Ha viszont a matekozás végén tört számú hullámhossz jön ki, akkor csak azt tudhatjuk, hogy nem tudjuk pontosan. Ez a float RTK. 5-20-szorosára romlik a bizonytalanságunk. Ami azért még mindig pontosabb, mint a hagyományos mérés, de már nem centiméteres tartományban.

  A fentiekből az is következik, mi a teendő, hogy fixünk legyen: A bázis nem fog közelebb jönni, ezen nem tudunk segíteni. Ruppótlan csórók vagyunk venni egy saját bázist, így azzal főzünk, amink van.
  Egyfelől ha visszaveszünk a sebességből (például megállunk), máris több esélyt adunk a vevőnek. Másrészt hosszabb idő alatt több mérést tud elvégezni, így előbb-utóbb megjöhet a várva-várt fix. Vagy akár kimegyünk a takarásból, ahol hamar összejön a fix, és nagyon lassan visszamegyünk a mérni kívánt pontra.

  Na, ezek miatt nem annyira jó az utólagos RTK feldolgozás, különösen egyszer végigjárni kívánt útvonal esetén.

  A tej élet, erő, egészség.

Új hozzászólás Aktív témák