Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • proci985

    MODERÁTOR

    LOGOUT blog

    válasz kleinguru #5 üzenetére

    ez egy ordas nagy hazugság.

    svédeknél a matekoktatás legalább olyan kemény (az arra specelőknek), mint Magyarországon (gondolok itt a faktos, oktvrejárós csúcsgimnáziumokra). lehet, hogy a kötelezőek megállnak a másodfokú egyenleteknél, de akik ráfekszenek... itt a kötelező a matek B, viszont van még C D E és a fakt ezen felül. gimnáziumban a valszeg egy teljes kurzus.

    konkrétan az analízis és a valszám eleje itt még középiskolai anyag (bmes analról és valszámról beszélek, valszámból kb három hét, analból a talán hat részegység miatt nehezebb megmondani). persze, csak az első pár hét, de középiskolában a DVVVk lehet kissé erősen hatnának (pár éve tudomásom szerint addig mélyrehatóan az 5éves közgáz@corvinus valszámán sem jutottak el).

    alacsonyabb bekerülési helyek meg itt is vannak, de mivel hogy az ipari szereplők igényeinek megfelelő tudást kell átadni, ezért pl itt Skövdében olyan 20% körül kap diplomát. sysadminból pl hiány van, mert olyan 25-40fő végez a 120as évfolyamból. és nem a Psalmers@Göteborgról beszélünk, és nem a Kungliga@Stockholmról beszélünk. cserébe itt évente változtatnak a tárgyakon, objkektumorientált vizsgán utóbbi 4 évben nem volt két teljesen egyforma (annak függvényében, hogy éppen mi volt hangsúlyos).

    N€T0X|N: itt Skövdében a diákok számára használható az unrealengine (talán a hármas), laborokban telepítve van a fejlesztői környezet.

    FehérHolló: :K . z80at én pl láttam háromszor életemben (pedig 89 óta ülök gép előtt), ebből kétszer a Siemens-Nixdorf múzeumban és egyszer Münchenben a modern művészetek múzeumában. valamint egyszer kreditet sem kaptam abból, hogy tudtam, hogy mi van benne, és mit csinál (mert szigorlaton nem volt kredit, ellenben digiten még 8086ost bizergáltunk). a 8086nak picit több értelme volt, bár így 30 évvel később egyre kevésbé hasonlít az architektúra. az állapotgépeknek talán volt értelme, de mégis csak 17 kreditről beszélünk (számítógépes architektúrákkal együtt).

    [ Szerkesztve ]

    Don't dream it, be it. // Lagom amount.

  • proci985

    MODERÁTOR

    LOGOUT blog

    válasz wednesday #27 üzenetére

    általánosságban beszélt, gondoltam azért felvázolom, hogy ez nem igazán így van. nagyon populáris tévhit és ugyanúgy nem igaz, mint ahogy a magyar egyetemek sem olcsóak (egyik barátom öccse éppen japánban van az egyik legjobb egyetemükön, és alig kerül többe a képzés -lakhatás persze más dolog-, mintha Magyarországon lenne fizetősön).

    az lehet, és svédeknél megint boom van. idén állásbörze kb negyede IT helyekből állt. egyik cég meg előadott is, mert kb 200főre van szükségük. és egy cégről beszélünk.

    a pénz egy dolog. amihez kell pénz, az a labor, mert anélkül nincs gyakorlati oktatás. ilyen szempontból pl egy számelmélet/anal sokkal jobb (hálós laborokban nekünk pl fejenként volt egy dedikált vinyópárunk, illetve labor idején és amikor nem volt labor rendelkezésünkre állt egy két gépből álló pár... ebből a szerver kb az én itthoni gépem szintjén volt releváns hardver tekintetében, a kliensben csak 2g ram volt). megoldás lehet, hogy támogatókat kell szerezni: cégeknek kell ember, tehát megéri a képzést támogatni, hogy ezért jól képzett kezdőket kapjanak.

    viszont, itt első év után az ember már mehet dokumentálni/kommentelni, másod év után pedig viszik az embereket nyári munkára és később állandó munkatársnak. programozni. és nem azért, mert aki akar, majd az egyetem mellett úgyis megtanul otthon programozni, meg a munkahelyen majd megtanítják az elvégzendő feladatra.

    persze, bmen is ott a negyedik félévben a projekt labor, kemény 3 kreditért (gyakorlatban minálunk netto 150-180óra/fő lett, amire jött még amikor utánna kellett nézni/gondolkodtunk a megoldáson), négy fővel, amihez képest itt van egy 10-15fős, 15kredites lab, amikor 10hétig csak arra figyel az ember (tehát nincs közben hatvan zh és leadandó). és addigra az adatb, releváns diszkrét, OOP/UML és usability/releváns design (illetve játékosoknál shaderprogramozás) már régen lement.

    diákként én csak annyit látok, hogy itt, a 20k fős kisváros főiskoláján használható tudást kapok.

    állam egyébként tényleg segít, két hét múlva megyünk az egyik állami keltetőben tartott 24órás problémamegoldós versenyre, ahova egy létező cég bejön a problémával, nekünk pedig kell valamit kezdeni vele... mi gyakorlati tudást és ismeretségeket kapunk, a cégek megismerhetnek potenciális jövőbeli munkatársakat és talán valami megoldást, az államnak meg jó, mert jobb (célra megfelelőbb) termék -> több bevétel a cégnek -> több adó. win win situation.

    [ Szerkesztve ]

    Don't dream it, be it. // Lagom amount.

  • proci985

    MODERÁTOR

    LOGOUT blog

    válasz julius666 #42 üzenetére

    az a Szirmay-Kalos féle könyv lesz, és szerintem nem a BME adta ki, hanem a Typotex vagy valamelyik másik. aztán lehet tévedek.

    egyébként vannak anyagok a neten is érdeklődőknek. a matematikai alapokkal meg szerintem elég akkor elkezdeni foglalkozni, amikor szükség lesz rájuk.

    [ Szerkesztve ]

    Don't dream it, be it. // Lagom amount.

  • proci985

    MODERÁTOR

    LOGOUT blog

    válasz proci985 #46 üzenetére

    hopp mit találtam:

    google bookson fent van angolul is bár nem teljesen ugyan az. mondjuk a sünis könyvnek emlékeim szerint a játékfejlesztéshez sok köze nem volt, de nekem sokat nem volt a kezemben.

    egyébként tényleg nem BMEs, hanem computerbooksos kiadás. a nagyon jegyzeteken (valszám, töki, adatB) kívül a könyvek nagy részét azért nem a BME adta ki (pl számelméletesek typotexesek voltak). mondjuk hála égnek, mert egy részükről lehagyták a gerincről a nevét (valszám, opre, adatb pl, matekon rajta volt), úgy meg elég érdekes volt pár könyvet megtalálni a polcon.

    egyébként szerintem tutorialozni kell, programozni igazán programozva lehet megtanulni, könyvet meg akkor kell forgatni, amikor az ember a.: nagyon elakad b.: azt se tudja hol kezdjen (bár olyankor lehet érdemesebb tutorialozni) c.: meg akarja érteni mélyebben, hogy mégis mit csinál a progi.

    egyébként hogy verték szét a kiadót?

    [ Szerkesztve ]

    Don't dream it, be it. // Lagom amount.

  • proci985

    MODERÁTOR

    LOGOUT blog

    válasz Szabesz #58 üzenetére

    nem tárgyak kellenének, hanem program.

    itt konkrétan pár éve azt csinálták: fogták az IT vonalat (jelenleg: 15 kredit háló/architekt, 7.5 kredit modell (UML/EKD), 22.5kredit adatb+web, 7.5kredit usability, 7.5 OS, 7.5 diszkrét, 52.5 programozás (c++/java/.net, inkl 15kredites projekt), 30 szabvál, 30 diplomamunka), leszedték/átaakították a háló/modellezés/adatb/usability részt, és cserébe van grafika, meg unrealengine. ezt úgy kell elképzelni, hogy az első negyedév első hetében indul a maxozás, első negyedév végére pedig már bejön a képbe az eseményvezérelt programozás c++ alatt (két tárgy van, c++ 7.5 és max 7.5, ezzel 15kredit és az első félév vége... leadás kötelező, c++ alatt tárgyhoz készített nagoyn gyorsan tanulható external libraryk vannak grafikára, inputkezelésre és timerre, tehát relatíve gyorsan lehet jól kinéző működő programot készíteni).

    a projekt labor 10-15fős, és már aktívan használják az előzőleg megszerzett tudást, az az utolsó kötelező tárgy, 15 kreditért. mert játékoknál a z80as nem lesz érdekes, az algoritmusok csak a gyakorlatban, fizika csak annak aki modellezi, analízisből szükségeseket már letudták középsuliban, amit meg nem, arra úgyis lesz beépített függvény, hálóra meg majd felvesznek egy info/sysadmin/systemvetare specelt kollégát... és végül amikor kimegy a munkaerőpiacra, akkor nem az van, hogy ötvenfelé lett forgácsolva a figyelme, de gyakorlatilag mindenból pár krediteket csinált csak.

    [ Szerkesztve ]

    Don't dream it, be it. // Lagom amount.

  • proci985

    MODERÁTOR

    LOGOUT blog

    válasz FehérHolló #63 üzenetére

    Högskolan i Skövde / University of Skövde. Svédországban, Skövdében, 30-35k lakó (ezzel Svédországban a harmincadik legnagyobb város). a HISre kb 11k fő jár. eléggé fiatal intézmény, cserébe eléggé igyekeznek.

    180 kredit, tehát fősuli, de van hozzá helyben kieg képzés is egyetemi szintig (amibe részben be lehet számíttatni saját cégben való ügyködést egy évig).

    tudomásom szerint máshol is van még direkte játékra kihegyezett programozóképzés az országban.

    Don't dream it, be it. // Lagom amount.

  • proci985

    MODERÁTOR

    LOGOUT blog

    válasz FehérHolló #72 üzenetére

    szivesen:)

    Oppenheimer: pár éve amikor még én toltam, akkor borland C volt kezdésnek, azóta lehet uppolták c++ra. de mindenképpen úgy menj oda, hogy ciklusok (for/while/do-while) menjen, procedurális programozás (if-else if-else, case, függvényvezérelt kód) menjen, esetleg tudj összerakni osztályokat (bár ez nekünk még csak második félévtől volt hangsúlyos) és az se baj, ha eljutsz valameddig objektum orientált programozásban. a BMEn pár éve még nem igazán tudtak programozást oktatni (bár állítólag volt egy ügyes ember aki a pascalhoz is értett, de ő 2002ben eltávozott), szóval magadra leszel utalva. ha meg nem megy a programozás, akkor pedig a leadással lesz egy (vagy több) szörnyű heted, amikor már igazából a vizsgákra kéne készülni.

    ha össze tudsz rakni egy egyszerűbb programot, pl egy adatbáziskezelőt egy könyvesboltnak (könyvnév, mennyi van belőle, ki az író, isbn szám, ár, melyik polcon van) adatokkal, akkor már jó vagy.

    [ Szerkesztve ]

    Don't dream it, be it. // Lagom amount.

  • proci985

    MODERÁTOR

    LOGOUT blog

    válasz Oppenheimer #76 üzenetére

    nekem az ANSI C féle programozzunk C nyelven van (aka a "lehányt" borítós). előbbi eléggé alapokra megy rá, cserébe a különböző adattípusokkal elég sokat szórakozik. emlékeim szerint alapokra és procedurálisra jó. illetve van még a Stroustrup féle Programming principle and practice using C++... utóbbi egy nagyon masszív és jó könyv, bár kissé szószátyár. előnye, hogy tényleg remekül leír mindent, és ha az embernek van ideje átnyálani, akkor remek (meg referenciának is, bár nulláról kezd), hátránya, hogy Addison-Wesley, tehát az enyémet kb 18k hufnak megfelelő pénzért vettem. meg nem biztos van magyar fordítása, mondjuk ha megérted az angolt, akkor az ajánlott. illetve van még Stroustrupnak még egy C++ könyve, az megintcsak ajánlott, de az már tanulni nekem kevésbé tűnik alkalmasnak (referenciának/utánnanézőskönyvnek a későbbiekre viszont remeknek tűnt). utóbbiból emlékeim szerint volt magyar kiadás is.

    illetve vannak még neten tutorialok: "c tutorial"t üsd be googlebe, lesz sok egész hasznos megoldás.

    Don't dream it, be it. // Lagom amount.

  • proci985

    MODERÁTOR

    LOGOUT blog

    válasz julius666 #78 üzenetére

    ok, akkor nem változott.

    igazából a tapasztalat az volt, hogy akik már előtte is tudtak programozni, azoknak elég jól ment, mindenki más vért izzadt. én is:) meg lehet csinálni, nekem is összejött a végére, de igazából lab4re jutottam el oda (másodév végén), hogy tényleg stabil legyek.

    --

    sajnos nem:). megcsúsztam és végül otthagytam a bmet, pontosabban átjöttem ide (ha már időközben a család is ideköltözött).

    [ Szerkesztve ]

    Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Új hozzászólás Aktív témák