Új hozzászólás Aktív témák
-
lorenzen
aktív tag
Ha életben marad, és fejlődik is a programcsalád, lényegtelen milyen néven fut, és melyik szerveződés áll mögötte.
(Otthoni felhasználásra tökéletes szoftver.)Adj vért, életet adsz!! (Az aláírás, a vámpírok támogatásával jöhetett létre.)
-
ntomka
nagyúr
Hajrá! A MySQL fejlesztőinek nincsenek ilyen ambícióik?
ツ Headphones on - World off
-
róland
veterán
Miért érte ez meg az Oracle-nak? Szinte az összes szabadszoftveres fejlesztő, fejlesztés elfordul tőlük.
Csak legalább a nevet adják oda! Az OOo már egész jól felépített márka mára, s most előlről kell indulni LibreOffice néven.
http://logout.hu/cikk/mi_is_az_a_htpc/teljes.html; Három emeleten át egy teljes liftrapszódiát játszik!
-
#16820480
törölt tag
szerintem nem feltétlenül baj, ha előről kell indulni. aki benne van a témában, vagy olvas IT híreket, az tudni fogja, hogy miről van szó, ezeken kívül pedig nagyon sok ember harap az újdonságokra, mert az biztos jobb mint a régi.
egyébként pedig hajrá a fejlesztőknek! és remélem csinálnak majd hamarosan hivatalos ppa-t is, ahonnan kicsit könnyebb lesz beszerezni a friss verziókat, mint most.
[ Szerkesztve ]
-
Sweet Lou 6
addikt
Itt most kőkemény marketing kéne ha ez a név marad, különben amit eddig elért az OpenOffice, az kárba vész.
Szerk: mellesleg az openoffice.hu-n kicsit máshogy állnak a dologhoz :
,,Tekintettel arra, hogy milyen sokat köszönhetünk az Oracle-nek, meghívtuk őket is, hogy legyenek tagok és partnerek ebben az új vállalkozásban. Reméljük, hogy elfogadják a meghívást a hamburgi fejlesztőcsapattal együtt, és a LibreOffice csak ideiglenes név lesz."
Szóval ők se hülyék.
[ Szerkesztve ]
sweetlou6.wordpress.com
-
Vladi
nagyúr
Libre... anyám borogass...
Hát igen, szoráisz óta megy a menekülés?
Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!
-
Rickazoid
addikt
Az OOo nyílt forráskódú, tehát nyugodtan foghatják a kódot és fejleszthetik függetlenül tovább, de ha a nevet akarják használni, ahhoz az Oracle jóváhagyása kell, mert a Sunnal azt is megvette. Ha megtartják a nevet, perelhetők, logikus, hogy inkább átnevezik, amíg az Oracle nem bólint rá.
Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.
-
ntomka
nagyúr
-
nbg
senior tag
Ahol az Oracle - mint adatbazis - van jelen, ott nem a MySQL-el versenyeznek, szerintem nekik ez is pont tokmindegy...
I'm not saying there should be a capital punishment for stupidity, but why don't we just take the safety labels off of everything and let the problem solve itself?
-
Paarthurnax
senior tag
Fejlesszek csak, tamogatom. Az OOo Mac-es kiadasat hasznalom neha, a NeoOffice-t, mert az Office 2008 hihetetlen bugos es neha szuksegem van egy jol mukodo szovegszerkesztore.
Diablo 3 - BoGyesz#1484
-
MODERÁTOR
De miért Libre? Miért nem Free? A Libre olyan hülyén hangzik.
***
-
n00n
őstag
Ha az Oracle nem is adja oda a brandet/trademarks-ot, akkor is meg kellett ezt lépni. A LibreOffice név nekem se nagyon jön be, így remélem az Oracle rábólint a dologra. De, ha nem akkor is ez hatalmas akadályt gördít el a fejlesztők elől, érdemes az OOo-val kapcsolatos planeteket olvasni, hihetetlen nagy az egyetértés a lépéssel kapcsolatban. Vannak többéves patchek melyek a SUN totojázása miatt nem kerülhettek be, ezekre most itt a lehetőség. Egyébként marketing szempontból biztos megsínylik a névváltást, viszont gyorsabb és eredményesebb lesz a fejlesztés, szerintem megéri.
[ Módosította: Erasmus ]
-
ddekany
veterán
"Meg az sem utolsó, ha hazavágják a MySQL-t."
Mondjuk nem is ártana, ha több teret adna a PostgreSQL-nek... (Szörnyű, hogy manapság kis cégeknél szinte kizárólag MySQL + PHP-ben lehet webre fejleszteni, mert ezeket hostolják mindenhol bagóért. Sőt, nem ritkán MySQL-en belül is csak MyISAM van, azaz nincsenek tranzakciók, nincs idegen kulcs megkötés, stb.)
-
Porcupain
aktív tag
Remélem ez függetlenség csak jó fog neki tenni, bár eddig is nagyon jó szoftver volt.
velem érdemes üzletelni: http://goo.gl/xqTM9
-
Erasmus
őstag
ha valamiben, marketingben borzasztó volt eddig az ooo-közösség, én ilyen szempontból nem gondolom tragikusnak a helyzetet. ahogy én látom, a csomag a mainstreamben gyakorlatilag teljesen ismeretlen, szal ha esetleg marad is a libreoffice név, és nulláról kell indítani a brand megismertetését, nem lesz hatalmas hendikepje az új alapítványnak.
[ Szerkesztve ]
-
nincskanál
tag
Cuba libre. Nekem ez jut eszembe róla... De szeretem használni, remélem megmaradnak a piacon. Szeretnék továbbra is független maradni a kicsipuhától.
-
dark100
aktív tag
Kiraly. Amugy a media sztem fog eleg ingyenes reklamot csinalni nekik, hogy akarmilyen neven eladhato legyen.
Ingyenes software == A mezeskalacs haziko a Jancsi es Juliskaban. Es != szabad software
-
ddekany
veterán
Mi a baj a PHP-val? Valószínűleg még nem dolgoztál, sőt, talán nem ismerkedtél komolyabban modernebb nyelvekkel/környezetekkel, ha ilyet kérdezel. A PHP előnye, hogy minek után történelmileg jókor volt jó helyen, iszonyú sokan ismerik (olcsó munkaerő, "mindenre" van Google copy-paste válasz, rakás könyvtár, stb) és olcsó hosztolni, ja és gyorsan elsajátítható (aztán hogy aki 2 év alatt lett programozó ilyen alapon, az mit produkál a nyelvtől függetlenül, azt mondjuk hagyjuk). De technikailag aligha versenyképes a modern script nyelvekkel (meg ami jár velük framework, esetleg IDE, stb), aztán a modern nem(-csak)-script nyelveket (Scala pl., de akár Fantom) ide se keverem, mert ott aztán végkép hitvita lesz. De hát az lenne a csoda, ha a PHP a maga ad-hoc fejlődésével és korával verhetetlenre sikerült volna... ilyen nincs, főleg ilyen fiatal területen (IT, és főleg web), hiszen az új nyelvek stb azért keletkeznek, mert tanultunk a régiek hibájából. Ezért az ember szeretné azt használni, amit technikailag a legjobbnak talál, de web fejlesztésnél ez különösen nehéz, és persze itt a kliens oldalon sincs választásod (HTML+CSS, ja és IE6-on is menjen, stb).
(Már csak zárójelesen, mivel kis cégeknél akiknek olcsó shared hostingos helyre megy az oldala ez pont nem igazán gond: nem támogatja rendesen a HTTP kérelemnél hosszabb életű állapot megőrzést. Session, tudom, de mondjuk PHP-ban létrehozni pl. egy site szintű cache-et alkalmazás-specifikus PHP objektumoknak, amik végig a memóriában is maradnak, meg kérelmektől független háttér szálalkat indítani... Vannak effélékre kiegészítések (pl. memcache), de azok említett helyeken aligha elérhetőek, meg sehol sem olyan elegánsak, mint mikor valami ezt alapból tudja, és pl. JVM-en belül meg van oldva az egész.)
-
tibz03
őstag
Bocs az offért, de valaki magyarázza már el nekem, hogy miért olyan nagy üzlet ingyenes szoftvereket fejleszteni, és dollármilliókat ölni beléjük, ha a készítőnek semmi haszna nem származik belőle. Na persze gondolom, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet, valami hasznuk csak van, de kíváncsi lennék rá, hogy mi.
Ott vannak pl. a böngészők, egymást ölik a különböző fejlesztőcégek, hogy minél több felhasználó használja az ő böngészőjüket, ingyen. Meg itt van ez az ingyenes irodai szoftvercsomag is. Ez is olyan, mint a bankkártyáknál, hogy nyomják a reklámot orrba-szájba, hogy vásárolj bankkártyával, mert ingyenes, közben meg gyűjtögetik szépen az adatokat, hogy ki/mit/mikor/hol/mennyiért vásárolt, hogy aztán ezeket az adatokat eladhassák a bankok? Mert ott így működik, ezt tudom. De szoftvereknél nem látom át az üzletet ebben.[ Szerkesztve ]
-
Apollyon
Korrektor
Nyilván elég magasak a reklámbevételek. Teljes mértékben nekem sem világos, de ha pl a Firefoxból indulunk ki, ott a Kezdőlap egy FF-os google kereső. Ebből arra gondolnék hogy a Google fizet ezért. Másrészt gondolom minden fejlesztést lehet önkéntesen támogatni (Donate) és valszeg ebből is van pénzük. Valami ilyesmi, de majd jön vki aki jobban elmondja.
#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
DJS
tag
A bankok nem azon kaszálnak, hogy eladják az adatokat (ez elég hamar kiderülne), egyszerűen a számlakezelési díjba bele van építve a nyereségük. Esetleg a statisztikákkal üzletelhetnek, az nem tilos, de még mindig megéri.
A "hivatalos" változatot az opensource modellről nem ismerem, de el bírok képzelni egy csomó változatot, miért éri meg például Linux Torvaldsot főállásban fizetni. Mármint egy nagyobb cég részére.
- ismertség. Főleg szakemberek körében jelentős a opensource felhasználók száma, és ők azok is, akik nagy tömegek számára adhatják tovább a jó tapasztalataikat. De a márkanév tulajdonosa (jelen esetben az Oracle) az ingyenes programot kvázi grátiszba adja az embereknek, amire ugye mindig van igény.
- szakértelem. Ha a programot te fejleszted 90%-ban, hiába opensource, akkor te leszel az egyik vagy a legjobb szakember, ha probléma van, vagy betanítani kell, vagy fejleszteni akarnak vele/rá. A Linux kezeléséhez értő rendszergazdák állítólag átlagosan többet keresnek, mint aki csak a Windowshoz ért. A Red Hatnak is bejött ez a modell.
- konkurencia. Ha verseny van, akkor alacsonyabb előfizetési díjakat is lehet kiharcolni. Ez hosszú távon megéri akkor is, ha a Microsoft csak egy százalékkal adja olcsóbban a saját programcsomagját. Egy IT-nagyvállalat számára, akik ugye az ilyen programok fő fejlesztői, az egyszeri licencköltség is olyan nagy lehet, hogy már ezért is megéri egy ilyet tartani. Az OpenOffice így indult.
- üzleti felhasználók. Ha a felhasználói szerződés szerint a program csak addig ingyenes, amíg nem használod üzleti célokra, akkor máris le lehet gombolni egy hatalmas összeget azokról a cégekről, amik elég nagyok és ismertek ahhoz, hogy kénytelenek legyenek erre is ügyelni.
- specifikus platformok. Az Opera tudomásom szerint ma elsősorban abból él, hogy mobilokra ad böngészőt. Ehhez jó kiindulópont egy meglévő tapasztalat egy normál internetböngészővel.
- diverzitás. Jó, ha van. A nagy IT-vállalatok szinte sohasem kizárólag egyetlen területtel foglalkoznak, és egy-egy ilyen általános fejlesztés megléte kísérletszámba mehet. Ki tudja, kiből lesz a jövő nagy áttörése, illetve más szemszögből látják a dolgokat.
- bizalom. A zárt forráskódú programokkal szemben egy kissé bizalmatlanság alakult ki, nem kis részben a lelkes forradalmárok folyamatos kampányai hatására. Kormányzati szférában reális igény lehet opensource programokra, és akadhat kis vállakozás, ami megpróbál ezen a piacon is érvényesülni.
De: mindegyik fentebbi szempont egy kis piacra vonatkozik, tehát minden ilyen fejlesztőnek van mellette "rendes" bevétele is. Ez igaz mondjuk a nagyobb fejlesztőkre, de van néhány kis cég, ami kizárólag ingyenes programokat ad ki, mégis megmarad.
#28: Azért én kételkedem benne, hogy bármilyen nagy cég is a Google, ez megérne neki 66 millió dollárt. Mert legutóbb is annyit adott a Firefoxnak.
[ Szerkesztve ]
-
=Mentor=
őstag
A MS Office 2010 közelébe nem ér az OpenOffice
-
tibz03
őstag
Reklámbevételekről nem beszélhetünk, hisz nincs reklám sem az OpenOffice.org-ban, sem a Firefoxban, sem a Chromeban, sem a többi böngészőben (az más kérdés, hogy böngészés közben reklámokba botlasz, mivel az böngészőfüggetlen).
Nekem elég fura lenne, ha a Google azért fizetne a Firefox-nak, mert alapból a Google kereső van beállítva kezdőlapnak az FF-ban, vagy ha fizet is, az elenyésző összeg lehet - gondolom én. Az Operában is a Google a kezdőlap. Kétlem, hogy a Google eltart két céget ebből.(#29) DJS
A bankok nem azon kaszálnak, hogy eladják az adatokat (ez elég hamar kiderülne), egyszerűen a számlakezelési díjba bele van építve a nyereségük. Esetleg a statisztikákkal üzletelhetnek, az nem tilos, de még mindig megéri.
Konkrétan a statisztikákat adják el. Miért érné meg reklámokra költeni a bankoknak (vásárolj bankkártyával, mert ingyenes!), ha nem származna belőle bevételük?
Végigolvasva az érveidet, az elsőben (ismertség) nem látok pénzbevételi forrást. A második (szakértelem) már valamivel jobbnak tűnik, de azért mégsem tűnik számomra logikusnak, hogy valaki azért fejlesszen ingyenes szoftvert, hogy utána a hozzáértésből megéljen. A harmadikat (konkurencia) bevallom, nem értem; az miért jó pl. az Oracle-nek, ha a Microsoft "rá van kényszerítve" minimális árcsökkentésre? A negyedik (üzleti felhasználók) megint csak nem magyarázza a bevételt ingyenes szoftverek esetében. Az ötödik (specifikus programok) pontnál felmerül a kérdés: a mobilos böngészőkből honnan jön be a pénz, hisz oda is ingyen fejlesztenek? A hatodik (diverzitás) és hetedik (bizalom) számomra megint nem magyaráz semmilyen (jelentős) bevételt, de ha én nem értettem jól a leírtakat, nyugodtan hívd fel rá a figyelmemet.
-
Apollyon
Korrektor
és (#31): Értem én, hogy nem azért fizetne a Google, de azért ez is kialakult valahogy. Azt tudom hogy a reklámok böngészőfüggetlenek, azért ennyire ne nézz sutának
És igen, az Operás dolgot is akartam mondani, mert az Opera Mobile elvileg fizetős, legalábbis régebben az volt Windows Mobilera.#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
róland
veterán
Azért van haszna a készítőnek.
Gondolj bele, ha most kellene elindulnod egy olyan versenyen, ahol a többiek már az táv felét megtették. Valahogy be kellene érned őket. Valami ilyesmi az ingyenes programok motivációja.
Nem hiszem, hogy rossz üzlet egy kezdő programfejlesztőnek bekerülni a nagy cégek látókörébe. Ha jók a programja alapjai, akkor pedig hobbiból is tudja fejleszteni a későbbiekben, amikor már estleg egy nagy cég alkalmazottja.
a nagy cégek pedig rengeteg ötletet, információt merítenek az OS programokból. Támogatássaikkal pedig azok fejlődési irányára is hatással vannak. (Kinek az igényét elégítenéd ki hamarabb egy programfejlesztés során? Aki a két szép szeméért kér vaalmit, vagy aki adna azért mondjuk 1 millió Ft-ot?)
http://logout.hu/cikk/mi_is_az_a_htpc/teljes.html; Három emeleten át egy teljes liftrapszódiát játszik!
-
róland
veterán
S melyik funkcióját használod nap mint nap, ami nincs meg az OpenOffice.org-ban, vagy a LibreOffice-ban, esetleg az Abiword-ben, GoogleOffice-ban, Zoho-ban?
Kétség nem fér hozzá, hogy jó program a Microsoft Office, de hétköznapi használatra még az online MS Office is bőven sok.
http://logout.hu/cikk/mi_is_az_a_htpc/teljes.html; Három emeleten át egy teljes liftrapszódiát játszik!
-
DJS
tag
Konkrétan a statisztikákat adják el. Miért érné meg reklámokra költeni a bankoknak (vásárolj bankkártyával, mert ingyenes!), ha nem származna belőle bevételük?
A statisztikákat eladhatják, az nem zavar senkit.
Egyébként én még nem láttam ilyen reklámot, szóval a reklámköltség elhanyagolható. Viszont a kártyaleolvasók felszerelése már jelentős költség lehet. Igaz, azt lehet, hogy a bolt fizeti.
A banknak alapvetően azért éri meg ilyeneket csinálni, mert az emberek ezt szeretik, ez a praktikus, és oda megyünk, ahol ilyen van. Ha mindenkinél van ilyen, akkor ez nem jelentős előny, de ha nincs ilyen, az ma már hátrány. Ez a logika áll az egész reklámipar és még egy csoó üzlet-körüli iparág mögött.
az miért jó pl. az Oracle-nek, ha a Microsoft "rá van kényszerítve" minimális árcsökkentésre?
Az OpenOffice konkrétan így indult. A Sun nem akart MS-licenszekre költeni. Stratégiailag pedig továbbra is értékes, hiszen ANNYIRA nem rossz.
A negyedik (üzleti felhasználók) megint csak nem magyarázza a bevételt ingyenes szoftverek esetében.
A Red Hat ebből él, azaz valamilyen bevételük mégiscsak van. Az üzleti felhasználók előfizetnek supportra, esetleg zárt forráskódú kiegészítőkre is az alapprogram mellé. Hogy ezt miért nem lehet megtenni teljesen zárt módon? Nem tudom. Például a teszteket egyszerűbb megcsinálni akkor, ha ismered a forráskódot, és ingyenes az alaprendszer. Vagy minden cég abban bízik, hogy úgyse kell neki majd olyan sok fizetős kiegészítő, azaz másokhoz képest olcsó és jó.
Az ötödik (specifikus programok) pontnál felmerül a kérdés: a mobilos böngészőkből honnan jön be a pénz, hisz oda is ingyen fejlesztenek?
Javíts ki, ha tévedek, de szerintem a Nokia fizet az Opera Mini jogaiért.
A hatodik (diverzitás)
Stratégiailag megéri egy ilyen érdekeltség is, egy nagyobb vállalatnál elfér, és relatíve olcsó. Mondom, ezt csak a kísérleti projektekre írtam. Állítólag a Fedora Linux a Red Hat kísérleti terepe, ott teszteltetik az új megoldásaikat, azután ha valami már működik, átemelik a fizetősbe is. Lehet, jobban megéri, mint százmillió tesztet mind saját pénzből elvégezni.
hetedik (bizalom) számomra megint nem magyaráz semmilyen (jelentős) bevételt
Nem is mondtam, hogy jelentős bevétel, mondjuk a Microsoft ezermilliárdos éves nyereségeihez képest, de egy-egy cég, egy-egy programozó talán meg tud élni belőle, és akkor már elindul.
Mondom, amit én nem értek, az a Firefox 66 millió dolláros támogatása (Google). Azt talán az okozta, hogy nagyon ki akarták kezdeni a Microsoft böngészőjét.
-
tibz03
őstag
Nem nézlek "sutának", nem tudom, ez miből jött le. Attól, hogy leírok egy magától értetődő dolgot, hogy érthetőbb legyen a mondanivalóm, még nem feltételezem azt, hogy te magad nem tudtad. Egyébként az Opera Mobile is ingyenes.
(#34) róland
"Azért van haszna a készítőnek."
Mi és honnan? Ez a kérdés.
"Gondolj bele, ha most kellene elindulnod egy olyan versenyen, ahol a többiek már az táv felét megtették. Valahogy be kellene érned őket. Valami ilyesmi az ingyenes programok motivációja."
Ebben hol van a motiváció? A motiváció - ha egy vállalat szemszögéből nézzük - mindig a pénztermelés. Azzal nem vagyok előrébb, ha pl. a Mozilla tulajdonosaként elmondhatom magamról, hogy "Igen, jó nagy szeletet kanyarítottunk magunknak a böngészőpiacból. Való igaz, ráment X millió dollárunk, de megérte, mert elmondhatjuk magunkról, hogy az egyik legnépszerűbb böngésző a mienk. De ez nem elég, meg kell tartanunk a népszerűséget, ezért további milliókat áldozunk a további fejlesztésekre." Szóval érted. Minden vállalkozás működtetéséhez pénz kell, tehát szükség van valami bevételre. Ezen felül a vállalkozások azért vannak, hogy hasznot termeljenek. Kétlem, hogy lenne valahol egy dollármilliárdos adományozó, aki támogatja ezeket a cégeket, csak úgy, mert jót akar tenni. A böngészőgyártók is arra mennek rá, hogy minél nagyobb szeletet hasítsanak ki a böngészőpiacból, nyilván van rá valami okuk, tehát nem mindegy nekik, hogy 100 ezer vagy 100 millió ember használja a böngészőjüket.
Saját tipp: nem lehetséges egyébként, hogy ezek a cégek (maradjunk a böngésző-piacnál) a nagy internetszolgáltatóktól kapnak pénzt? Tehát végeredményben az internetünk havidíjába van beleépítve az ő hasznuk? Ez megmagyarázná azt a piaci versenyt is, ami a böngészők között van.
-
tibz03
őstag
"Egyébként én még nem láttam ilyen reklámot" - TV-ben is nyomják, néha-néha el lehet kapni. A TV reklám pedig nem olcsó.
"A banknak alapvetően azért éri meg ilyeneket csinálni, mert az emberek ezt szeretik, ez a praktikus, és oda megyünk, ahol ilyen van. Ha mindenkinél van ilyen, akkor ez nem jelentős előny, de ha nincs ilyen, az ma már hátrány. Ez a logika áll az egész reklámipar és még egy csoó üzlet-körüli iparág mögött." - A bank semmit sem csinál azért, mert kedveskedni akar. Főleg itt Mo.-n megy a pofátlan lehúzás a bankok részéről, de ebbe most tényleg ne menjünk bele, nagyon nem ide tartozik. Egyébként konkrétan tudom, hogy kereskednek a bankok a bankkártya-információkkal, nem felvetésként írtam.
"A Red Hat ebből él, azaz valamilyen bevételük mégiscsak van. Az üzleti felhasználók előfizetnek supportra, esetleg zárt forráskódú kiegészítőkre is az alapprogram mellé." - Értem én, de mi van azokkal, akik üzleti felhasználásra is teljesen ingyen adják a programjaikat (lásd: a szóban forgó OpenOffice.org, vagy a böngészők)?
"Javíts ki, ha tévedek, de szerintem a Nokia fizet az Opera Mini jogaiért." - Nem tudom, de tételezzük fel, hogy így van. Ezek szerint az Opera Mini egymagában kitermel csak a Nokián keresztül annyi bevételt, hogy fenntartsák az egész vállalatot a nemtudomhány alkalmazottal együtt. De ha csak az Opera Mini termel bevételt, akkor minek fenntartani a "normál" Operát?! És még ha ezt meg is magyarázzuk, akkor sincs megoldva a többi ingyenes böngésző esete, akik még véletlenül se kapnak pénzt a Nokiától.
-
róland
veterán
Az tudott, hogy a Mozilla-t a Google támogatja, nem is kevéssel. Miért:
- ma már talán az alternatíva fenntartásáért
- eredetileg: valakinek meg kellett törni a Microsoft dominanciáját -> erre tökéletes volt a Firefox.http://logout.hu/cikk/mi_is_az_a_htpc/teljes.html; Három emeleten át egy teljes liftrapszódiát játszik!
-
JanFe
aktív tag
Ha bankkartyat hasznalsz vasarlaskor akkor a vasarolt osszeg az 0.5 %-at az uzlet atutalja a banknak. Legalabbis nekem igy magyarazta egy banki alkalmazott.
ON: Jo hogy vannak ingyenes programok is pl.OpenOffice. Nekem otthon peldaul boven eleg. Hogy ebben hol az uzlet arra en is kivancs lennek.
"There is nothing permanent except change"
-
floatr
veterán
Minden ingyenes szoftver mögött kemény érdekek húzódnak meg. Az office esetében a már sokszor tárgyalt ok az, hogy egy operációs rendszert nagy eséllyel csak akkor lehet eladni, ha van hozzá megfelelő szoftver, mondjuk irodai szoftvercsomag. Az "eladás" alatt sem a konkrét szoftvereladásból befolyó pénzeket kell érteni, hanem a supportért fizetett nem kevés összegeket. Ez többnyire a privát szférában ingyenességet hoz, céges, és állami körökben viszont bőven behozza az árát.
A böngészős téma azért volt érdekes, mert az "első böngiháború" idején a netscape olyan jövőképet vázolt fel, ami a ms-nak nagyon nem tetszett -- ti internetes platform, amire a gugli régóta törekszik. Ezzel az új platformmal új szolgáltatások adhatók el, kicsit nagyívűen lehetne úgy is fogalmazni, hogy új dimenziója nyílt meg a szoftverfejlesztésnek és szolgáltatásnak.
Aztán van egy olyan része is az egésznek, amikor többnyire megfelelő tudással rendelkező szoftveres egyén vagy csapat egy új ötlettől, vagy egy meglévő szoftverkomponens okozta bosszúságtól vezérelve elkezd fejleszteni egy új, első körben magán célra szánt eszközt, amit presztízsből/kedvtelésből megoszt másokkal, majd később az esetek kisebb százalékában a funkcionalitást továbbfejlesztve egy tömegből kiemelkedő terméket sikerül faragni. Sok esetben ezek mögé a fejlesztések mögé beállnak olyan szponzorok, akik nagymértékben használják, de az is előfordul, hogy az adott eszköz használatát bővítő/segítő újabb termékeket, már pénzért árulnak, így gyakorlatilag az ingyenes szoftver adja el ismét a fizetőseket.
-
Zenty
őstag
Ott van a firefoxba a google kereső. Az ép elég.... Minél többen használják annál több lovét kapnak a googletől. A firefox alapitványának csak ez miatt több millió dolláros a nyeresége. Legalábbis ha jól rémlik így van.
Az openoffice-nak vannak fizetős változatai. Ha zártforráskodú lenne rengeteg pénzbe kerülne a fejlesztés, de nyíltan negyed annyiból megvan az egész. Ezért is támogatja a Novell, Google is az openofficet-ot stb. Mert szinte ingyen kapnak egy MS irodai csomagjával versenyezni tudó programot. Nekik csak pár kiegészítést kell belerakniuk és átírni a logo nevét Novellre stb.. A költségek max a fejlesztői keménymag bérezésében merülnek ki az alapítvány támogatásán belül. Tehát összességében negyed annyiból egy folyamatosan fejlődő irodai csomagot kapnak..
A disztribuciók se lennének meg irodai programcsomag nélkül. Tehát péládul az Ubuntu és ehez hasonló cégei is valszeg támogatják az openoffice alapitványát. Tehát sok helyről jön a lové, jól ki van ez találva.[ Szerkesztve ]
Guild Wars - Zenty a survivor
-
Zenty
őstag
válasz WonderCSabo #44 üzenetére
Azt nem tudtam, hogy egyszeri. De szerintem a Chrome nem fogja befolyásolni az egészet. Mert a google a reklámokra hajt, hogy minél többen elérjék a reklámaikat. Ehhez pedig minél több böngésző felhasználó kell.
A chrome egyébként is Chromium OS miatt van elsődlegesen, hogy a saját elképzelésű oprendszerükbe a chrome legyen a főkulcs. De az még messze lesz szerintem, hogy a google oprendszerét fogja mindenki használni ha egyáltalán beválik az elképzelésük.[ Szerkesztve ]
Guild Wars - Zenty a survivor
-
drkbl
őstag
Strategy Letter V by Joel Spolsky
-
tibz03
őstag
Kösz mindenkinek a választ, végül is így már érthetőbb a dolog. Azért érdekes téma ez. Tovább lehetne még vinni, mert felmerülnek bennem olyan kérdések, hogy pl. az OpenOffice.org-nál maradva: egy jelentős riválisa van, az MS Office, legalábbis ez a két szoftvercsomag a legismertebb. Miért nem adják pénzért az OO-t, teszem azt, 10 dollárért. Akkor is rengetegen megvennék, hisz még így is jelentősen olcsóbb lenne az MS Office-nál, és az a sokszor 10 dollár már igen jelentős bevételt eredményezne... De ez csak egy felvetés részemről, erről a témáról tényleg sokat lehetne beszélgetni.
-
Zenty
őstag
Van fizetős változata a StarOffice ( most azthiszem oracle open office-nak hívják). A Novell változatnál a cégeknek szintén fizetős. Ezek külön extrákat tartalmaznak, főleg az MS office jobb kompatibilitását erőltetik és egyéb zárt fejlesztésű elemeket is tartalmazhatnak
[ Szerkesztve ]
Guild Wars - Zenty a survivor
-
ddekany
veterán
"Miért nem adják pénzért az OO-t, teszem azt, 10 dollárért."
Gondolom mert akkor még kevésbé terjedne. Onnantól kezdve, hogy valamiért pénzt kérsz, akár 1 centet is, sokkal nehézkesebb vele bánni a potenciális felhasználóknak... Szarakodni kell fizetéssel, beszerzéssel/aktiválssal... Ehhez képest mennyivel egyszerűbb, ha akárhol akármikor akárkinek felrakhatod, aztán kész.
Plusz, ennek még a forráskódja is nyílt, tehát mi van akkor, ha én csinálok egy ágat, és azt ingyen adom? Akkor mi lesz a 10 dolláros változattal?
Új hozzászólás Aktív témák
- Bontatlan - BATTLEFIELD 1 Collectors Edition - Játékszoftver nélkül
- Steam, Windows, Origin kulcsok, előfizetések közvetlenül a kiadótól, a LEGJOBB ÁRON!
- Steames kulcsok jó áron eladóak!
- Eladó Steam kulcsok kedvező áron!
- AKCIÓ! - STEAM kulcsok /Anuchard, Aragami, Children of Morta, stb. - 2024.04.17.