Új hozzászólás Aktív témák

  • tildy

    nagyúr

    Hm. Ismerős. Ismerek olyat aki az anyja sírjához nem jár ki a temetőbe. Azt mondom nem szabad ítélkezni ezen emberek felett, mert kívűlről sokkal nehezebb látni az okokat, hogy mik mehettek otthon. Én mindenesetre megértem a döntését.

    "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

  • EQMontoya

    veterán

    válasz tildy #1 üzenetére

    Nem 1 ismerősöm van, aki 5-6 éve nem beszélt az anyjával... bár temetésére gyanitom, el fog menni, de azon felül semmi. A viszony kialakulásáért nem csak a gyerek lehet a hibás... bár én nem tudnám megtenni.

    Same rules apply!

  • #64791808

    törölt tag

    Érdekes, elképesztő, megdöbbentő, tanulságos írás, és örülök, hogy megszületett.

    Én a magam részéről ezt nem tudom elképzelni, mert a lehető legjobb kapcsolatban vagyok a szüleimmel. Való igaz, hazudtam már én is oltári nagyot a szüleimnek, de hogy meglopni, elvenni tőle bármit, vagy rosszban lenni vele...

    Általában ezért nem a gyerek a hibás. Nevelés kérdése. Mondom általában. Aztán van olyan helyzet, mikor a gyerek kicsúszik a szülők kezei közül a legnagyobb igyekezet ellenére is. Családi problémák, gondok, stb... de ebbe nem akarok belemenni, mert utálok arról beszélni, amire nem tudok megoldást. Márpedig erre nem tudok.

  • Andie

    őstag

    Szuper írás, ahogy azt már megszoktuk tőled, de a cim kicsit butácska - már elnézést :)
    A konkrét sztorihoz : bizonyára olyan neveltetést kapott a srác, hogy ezt megtehette, egyáltalán eljutott odáig, hogy eszébe jutott. Vagy alapban ezt látta otthon is (pl apjuk haza sem adta a pénzt, kapásból elitta - ezis lopás végülis).
    Én olyan neveltetést kaptam, hogy égette a kezem az a 10 ft, ami a boltban visszajárt. Letettem az asztalra. De kaptam helyette délután egy százast. Úgy neveltek, hogy mikor a fatertól kölcsönkapott kocsival elmentem ügyintézni, haverék rá akartak venni, hogy kerüljünk egy nagyot vele, merhát úgysem én fizetem a benzint. Sose derült volna ki, hogy +20 km-t mentem, mer Apám sosem ellenőrzött. De nem mentem, mer nem tudtam volna elszámolni a lelkiismeretemmel. Apám 18 éves koromban egy egész épitöipari cég irányitását rám bizta, napi többszázezer ft forgott, szerődések, 20 ember, tárgyalás a jelen és jövőbeli partnerekkel. Engem igy neveltek. Feltétlen és vak bizalom kettőnk között, még csak a legcsekélyebb halvány gondolat sincs, hogy netán a másik esetleg valamit... nem úgy... ellenem.. érted. (ki sem tudom mondani a szót Apámmal egy kontextusban)
    Ha ő azt mondja, hogy piros, akkor az olyan piros, hogy a legsötétebb éjszakában is meg vagyok róla győződve, hogy piros. Ha azt mondja, hogy 5 milliót ebbe fektess, akkor én gondolkodás nélkül belerakom, mer ezerszer körbejárta, és az úgy van. Ugyanigy forditva.

    Soha nem vert, soha meg nem ütött, talán még a hangját sem emelte fel, nem emléxem. Haragudott, ha rosszul tanultam, mérges volt, ha bedobtam a suli ablakát hógolyóval, de kijavittatta. Soha nem kellett parancsolnia, retorziókat kilátásba helyeznie. Ha 22-re kellett hazaérnem, én 21.55-kor otthon voltam. Ha később azt mondtam, éjfélre jövök, azt mondta jó. Ha kellett a kocsi, azt mondta vigyed. Ha kellett 5 rongy csajokra, nyitotta a pénztárcáját. DE nem pijára költöttem, nem füveztem, nem szórtam el, és nem éltem vissza ezzel. Tudtam hányszor kérhetek és mennyit. Tudtam mennyit dolgozott azért, amink van, hisz amóta tudtam, énis besegitettem (raktam a téglát a házhoz, csigáztam a maltert, kevertem a betont, kiástam a 2 méter mély vizaknát, stb)

    Sztem nincs még 2 ember a világon, aki igy egyhullámhosszon van, mint mi. De idesorolhatnám Anyumat is, bár ő kicsit más tészta :) Ezt egy másik post alkalmával.
    Megyek haza Pestről, kb megbeszéljük, hogy olyan 18 fele fogok indulni. Nem beszélünk közben, valamiért kések, csak 18.30kor tudtam indulni. Pálya forgalma változó, stb.
    Mégis hogy a fenébe csinálja, hogy PONT AKKOR sétál ki a kapu elé az utcára (+ - 2 perc), amikor befordulok a sarkon??? És ezt nem egyszer megcsinálta. Kérdeztem mutert, nem járkált ám ki 5 percenként, vagy első alkalommal ment ki, vagy maximum másodjára. Barátnőm talán a mai napig nem tudta teljesen elfogadni, hogy néha (sőt, szinte mindig) Apám fontosabb nála, vagy legalábbis prioritásban sok sok dologban előrébb van.

    Rengeteget beszélgettünk. Tőle örököltem a szűkszavúságomat, amit már Ti is ismertek :)
    Gyerekkoromban délutánonként nagyokat sétáltunk a közeli erdőben. Később csak a nappaliban ülve, vagy ebéd közben. Ennyit, mint mi, sztem nem beszélgetett senki senkivel. Azthiszem átadta élettapasztalatának, tárgyi tudásának 80%-át. De még mindig van millió dolog, amit nem. Mostanában könyvet ir. Régi emlékekről, történetekről. Kértem, hogy ha nagyon ráér, irja le az egész életét, minnél részletesebben. Mindent, amire emléxeik. Mert nekem az egyszer aranyat fog érni. Sőt, még annál is többet.
    És mióta pesten vagyok, Tőle messze, 3 éve... alig várjuk, hogy 2 hetente lássuk egymást. Sirva válunk el, szinte minden alkalommal. Nem, nem szégyelem. 3-4 naponta beszélünk telefonon, de csak felületesen, átlagos témákról, mert azt ki lehet birni normál szivveréssel.
    És megőrülök, ha arra gondolok, hogy most ott ülhetnék mellette, dumálhatnánk, nevethetnénk, mesélhetnénk egymásnak, és én itt húzom az igát annyiért amennyiért. Aztán ha már nem lehet, már nem ülhetek mellette, akkor a fejem fogom a falba verni, felégetném dühömben az összes 20ezrest, amit akkor kerestem, amikor kezét foghattam volna. Ebbe belegondolni sem merek, kinosan vigyázok, hogy ez a jövőbeli pillanat soha ne uralkodjon el rajtam 1 mp-nél tovább.

    Ezt még soha senkinek nem mondtam igy el, nem irtam le, mint most Nektek. Nemis tudom miért irtam le mostis, de ezt váltotta ki belőlem Guga irás.
    Most megyek megmosom az arcom, és megnyugszom. Köszönöm, hogy meghallgattatok.

    Samsung Galaxy A50 - Samsung UE46D6100 - BNet Tag: Andie#2999

  • SLYM

    veterán

    én régen mindig kiloptam anyám pénztárcájácól a 100-asokat.(na nem mindet csak ami még nem feltűnő) abból vettem csokit :D ettől függetlenül még mindennél jobban szeretem őket, meg ők is engem :)

    [Szerkesztve]

  • tildy

    nagyúr

    válasz #64791808 #3 üzenetére

    Szerencsés vagy, nem mindegy mit hoz az ember otthonról;)

    "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

  • bLaCkDoGoNe

    veterán

    válasz Andie #4 üzenetére

    Köszönjük, hogy leírtad; mély tiszteletem.
    Gugának szintúgy.

    Örülök, amikor ilyen gyöngyszemekre bukkanok itt.

    "«Fuck does Cuno care?» The boy turns to you. (He doesn't care.)" [+] "The parasite makes nothing for itself. Its only tools are taxes and tithes meant to trick you into offering what it has not earned. In Rapture we keep what is ours." [+] 

  • Andie

    őstag

    válasz bLaCkDoGoNe #8 üzenetére

    Még egy gondolat Apám legújabb könyvéböl:

    A szeretet az, amikor sokat gondolsz valakire, és aggódsz, hogy minden jól alakuljon körülötte, és ne érje semmi baj.
    A szeretet az, ami a halálunk után is megmarad. Minden vagyonunk elveszhet, mindenünk elporlad, de a szeretetünk a síron túl sem múlik el, az örökké megmarad.


    Csak ennyit akartam. Ezt most olvastam, tehát a korábbi hsz-em ettöl függetlenül született, bár ugyanarról beszélünk :B

    Samsung Galaxy A50 - Samsung UE46D6100 - BNet Tag: Andie#2999

  • degu

    senior tag

    válasz Andie #4 üzenetére

    Nagyon jo erzes toltott el,amikor elolvastam az irasodat! :R
    Elgondolkodtam azon,hogy vajjon miert alakult igy kettotok kapcsolata? :F
    Szerencses termeszet?Lenyugozo emberi tulajdonsagok?Okos neveles? Jo genek?
    Nem igazan tudtam eldonteni! :R

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • Andie

    őstag

    válasz degu #10 üzenetére

    Persze, sokat gondolkodtam rajta, föleg hogy öcsémmel nem ilyen rózsás a dolog.
    Bizonyára mindaz összejáccott, amit irtál. Szerencsés természet , mert egyikünk sem kicsapongó, italozó, szélsöséges, stb. Alapvetöen tök normális, becsületes életet élünk, dolgozunk, nem ijedtünk meg sosem a munkától, a kihivásoktól, szeretünk és tudunk felelösséget vállalni, dönteni, stb. Ezt nyilván én génekben is örököltem, meg nevelésben is igy kaptam. Szerencsés természet, mert nem volt miért megutáljam, vagy egyáltalán nehezteljek rá. Nem ivott, nem jött haza részegen, nem vert senkit, nem fenyegetözött, és nem itta el a család pénzét, sőt. Mindig mindenünk megvolt. Nem voltunk sosem felsö tizezer, limuzinnal és magáhelikopterrel, de azért kvarcjátékom is volt idöben, számológépes órám, C64-em, meg kocsim is. Sokat törődött velem, rengeteget sétáltunk, beszélgettünk, és már 10 évesen olyan dolgokat tárt fel előttem, amit sztem kevesen kaptak akkoriban. Csillagászat, filozófia, történelem, földrajz, scifi dolgok, persze az én agyamhoz mérten és mennyiségben, módon. Mikor 7.-8.-ban még az osztály nagy része összefüggéstelen tömondatokban tudott csak primitiv dolgokról (is alig) előadni, addig én már saját kútfőből kiselőadásokat tartottam nagyközönség előtt, szinte bármilyen témából. Ez most nagyképünek hangzott... nembaj.

    Lenyügözö emberi tulajdonságok? Engem már nagyjából ismertek - még ha személyesen nemis. A gondolataimon keresztül -amik mindig öszinték és valósak- viszont talán már igen. Nem vagyunk 17. századi bárók, milliónyi kis előirással, megfelelni vágyással, stb. De azthiszem átlagon felüli normák szerint élünk hétköznaponként is, és sok olyan dolgot megteszünk, amit egy átlagember nem.

    Okos nevelés? Apámat nem nevelték szinte sehogy. Már általános iskolában dolgoztatta nagyfater, fát kellett vágni -20 fokban, epret szedni 5 hektárról, és 100 kiló mammutbarackot feltolni a töltésen bicajjal. Ha valami nem úgy volt, ahogy azt nagyfater kitalálta, netán szétment a fejsze a göcsörtös barackfától, akkor jött a nadrágszij. Elég brutális volt apám szerint a nagyfater. A középiskolát is csak azér végezhette el, mert ugyanúgy épitésznek ment, mint nagyapám. De rögtön utána melóba kellett állnia. Pedig Apám olyan koponya, aki simán 3-4 diplomát meg tudna csinálni. (végülis a cégtöl be is iratták ilyen marxista filológiai hüjeségre, csak mint akkoris nagy kommunista ellenes, nemigazán végezte el :D - de az eszméket legalább megismerte)
    Igy hát nevelésből nem kapott jó leckét, és hálistennek nem is vitte át ránk. Mint irtam, én tán egy pofont sem kaptam sosem, legalábbis nem emléxem. Engem mindenre szeretettel és ész érvekkel vettek rá. Ugyanakkor olyan mennyiségü elméleti és gyakorlati tudást kaptam 20 év alatt, amit kevesen. Az ő révén elvégeztem egy fél épitöipari iskolát, pusztán abból, amit mesélt, mutatott, átadott. 18 évesen már árajánlatokat és tervkalkulációkat készitettem a megrendelőknek egy egyszerübb családiházra is akár. Közben közg-t végeztem ugye, és infósnak készültem. Felépitettem vele 2 házat magunknak, úgyhogy láttam, hogy ássák az alapot, és hogy teszik fel az utolsó cserepet. Villanyt és gázt szereltem, de kevertem a maltert is, és terveztem a padlófütésrendszert.
    Mindeközben arra neveltek, hogy sohase romboljak, mindig csak épitsek. Legyek udvarias, előzékeny, de farkasok közt legyek farkas (üzleti élet). Ha látom, hogy valaki kinlódik elakadva az út szélén, akkor álljak meg, segitsek, ha valaki át akar menni az úton, de nemtud mer vak/öreg/stb akkor segitsem át; de ha valaki belémrúg, megüt, megsért, ne a másik orcámat tartsam oda, hanem az öklömet.

    Jó gének? Ebben biztos vagyok. Végülis szöke kékszemü árja faj :DD

    Na mostmár el tudod dönteni? :)


    Samsung Galaxy A50 - Samsung UE46D6100 - BNet Tag: Andie#2999

  • degu

    senior tag

    válasz Andie #11 üzenetére

    Felolvastam a paromnak is,amit elozoleg irtal,es mondanom sem kell,nem nyerte el maradektalanul a tetszeset! :(
    Szerinte tul szep,es erzett benne nemi alarendeltseget reszedrol.Valamit furcsallotta
    azt,hogy nem voltak *tapasztalatszerzo* kiteroid,fiatalos tulkapasaid! :F
    Szerinte ez nem termeszetes. :( .Ez is egy velemeny! :R

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

  • guga

    Közösségépítő

    válasz degu #12 üzenetére

    Hűűű most megönnyebbültem :D
    Ezekszerint én viszem a pálmát, mert én végig nagyon rossz ember voltam és természetesen :DDD

    Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó

  • Andie

    őstag

    válasz degu #12 üzenetére

    Tiszteletben tartom kedves párod véleményét.
    Nem is akarnám megvédeni magam, illetve a kapcsolatot épp emiatt. Mitöbb, egyet értek vele, amennyiben tényleg sok sok minden kimaradt a fiatalkoromból, ami a társaimnak, haveroknak megvolt, mitöbb, túlzásba is vitték.
    De igy utólag is azt mondom, hogy nem bánom. Ez az egész egy mérleg. A kérdés, merre billen ki?
    Nemtudom kedves párod mennyire és milyen szintü túlkapásokra és tapasztalatszerzésre gondolt. Az biztos, hogy a budiban cigizések, igy cigire már 15 évesen rászokás nem hiányzik. Nem hiányzik az esténként haveri körrel közös lerészegedés, állatkodás az utcán, rendörségi ügyek, másnap mosottszarként vizsgázni jövés, rosszeredmény kapás. Nem hiányzik a szülökkel folyamatosan összekapás, kapcsolat megromlás, igy később segitség alig kapás. Barátnőm aszongya, soha be nem pótolható élményeket hagytam ki az osztálykirándulásokról való elmaradásommal. (igen, oda sem mentem). Helyette Düsseldorfban nyaraltam unokabátyáméknál, és megjártam Párizst, Disneylandet, Luxemburgot 16 évesen. Hollandia állandó uticél volt, lévén közel van. Phantisaland, Warner Bros filmpark Brühlben, stb. Világos, nem vetekedhet egy osztálykirándulással - mert teljesen más jellegü kikapcsolódás. De bevallom, nekem ezek nagyobb élményt nyújtottak.
    A mai napig nem tudok 1 pohár sörnél többet meginni. Sztem erre rászoktatni sem tudtak volna, legalábbis nem szeretném. Igy soha nem tudtam tartani a lépést a ''csapattal''. Egy tivornyán mindig alulmaradnék, a végén már a frekvencia sem lenne azonos, úgyis egyedül maradnék. Aki már volt ilyenen, tudja miröl beszélek. Talán ezért is maradtam ki ezekből a ''tapasztalatszerző'' körutakból.
    Aki azthiszi, hogy egy vitringyerek voltam, és Apámon kivül nem volt senkim, az téved. Mindig is voltak Barátaim is és haverjaim is. Igaz előbbi csak 2-3, utóbbi jó sok, de sztem nemis igazán kellett több. Mai napig, ha kell, tudom kire számithatok, aki fél órán belül ottvan, vagy intézkedik, stb. Ha biliárdozni támad kedvem, van kit összecsöditeni, stb.

    Az alárendeltséget cáfolnám. Soha nem voltam láncon tartva, vagy zsarolva. Sajnálom, ha esetleg ez jött le kettönk kapcsolatából. Én ha el akartam menni péntek este csajozni, akkor elmentem. Csak szólnom kellett, és kb megmondani mikorra jövök. Természetesen 16 évesen nem maradhattam reggelig, 22-re, éjfélre haza kellett érnem. Lázadnom kellett volna? Öcsém most ezt teszi, szépen szét is van zilálva a kapcsolat faterral. Nem, én hazajöttem 22-re. Aztán késöbb, 18 évesen már nem számitott mikorra jövök, csak kb tudják holvagyok és meddig. Ez sztem féltés, ez szeretet, és nem alárendeltség meg kiszolgáltatottság.
    Hüje hasonlat, de inkább olyanhoz mérjétek, mint pl ahogy Ti is vagytok, vagy ahogy egy normális férj-feleség. Nincs ott alárendelve senki a másiknak, legalábbis jó esetben. Mégis mindent megbeszéltek, megegyeztek. Drágám, ma elmegyek a haverokkal dumálni egyet -rendben, mikorra jössz? Vacsira otthonvagyok. Ok.
    Drágám, megvenném ezt a szörmekabátot, mit szólsz? - Jaj kicsim, tudod, hogy az autórészletet utolsó darabját kell kifizetni, halasszuk késöbbre - rendben drágám.

    Na ilyesmire gondoltam...

    Samsung Galaxy A50 - Samsung UE46D6100 - BNet Tag: Andie#2999

  • degu

    senior tag

    válasz Andie #14 üzenetére

    Mindenek elott le szeretnem szogezni,hogy ertekelem tolerans hozzaallasodat egy olyan velemenyhez,amivel teljes mertekben nem ertesz egyet,de a *merlegre* visszaterve...en is kivontam magam a budiba cigizesbol,a haverokkal valo esti lereszegedesbol,az allatkodasbol az utcan,sot! A sulibani verekedesekbol is! :( De bizony berugtunk egyszer,ketszer a sikeres vizsgak utan.De sokat okorkodtunk a haverokkal,de botranyt nem csinaltunk! :R Buliztunk rendszeresen! Tanultunk tancolni,meg csajozni.Az osztalykirandulasokrol nekem viszont nagyon rossz elmenyeim vannak! A lereszegedes,es kisero tanarok kijatszasa,fumigalasa volt a *program*.Az egymas tullicitalasa a fektelensegbe... :Y
    Nem is mentem volna el maskor,ha nem lett volna kotelezo! :(
    A nyaralasaidrol csak annyit,hogy az a *specialis vaksagod* miatt tunik fel Neked pozitivumnak,es dicseretesnek,ertekesnek! :(( Elfelejted,hogy ezt csak azok engedhetik meg maguknak,akik olyan vagyoni helyzetben vannak,mint Te voltal annak idejen is.Ez nem dontes/valasztas/igeny kerdese,hanem lehetoseg,es anyagi hatter elsosorban! :O
    A *lazadas*,es az,hogy nem fogadjak el fenntartartas nelkul az elodok eletmodjat,
    tapasztalatait,szokasait,az a fiatalsag *feladata*privilegiuma.Bizonyos fokig a fejlodes lehetseges hajtoereje.Ha valtozatlanul,es konfliktus nelkul fogadja el a felnovo uj nemzedek az elodok ertekrendjet,akkor a tarsadalom *befagy* megmerevedik,hosszu tavon eletkeptelenne valik! De ez mar egy masik tortenet... :R
    Az *alarendeltsegnel* nem azt ertette,hogy lancon voltal tartva,hanem lelkileg,erzelmileg fuggo viszonyban.Mindenesetre szamara/a paromnak/ kisse bizzarnak tunt egy ilyen felelossegteljes,megfontolt, visszafogott,kissrac. :F
    Ezt a velemenyt ne vedd degradalasnak,vagy savzasnak,mert eleg ritka-mint irtam-egy ilyen *elettortenet* :R

    verprofi pesszimista,aki felett nem repult el nyomtalanul az ido vasfoga

Új hozzászólás Aktív témák