Keresés

Aktív témák

  • guest

    veterán

    Sőt, még a 1500 Mbit/s (= 188 MByte/s) is túlzás, ugyanis ha a PCI buszra illesztett a Serial ATA vezérlő, akkor a sebesség maximált 133 MByte/s-ban. (És még ez a sávszélesség is megosztott más eszközök, pl. a hálózati kártya, hangkártya, USB, és FireWire között.)

    Az is csak félrevezetés, hogy a soros átvitelre azért volna szükség, mert hogy gyorsabb, mint a párhuzamos. Egy fenét gyorsabb. A Serial ATA értelmét a kábelezés egyszerűsége adja, lehetővé pedig az teszi, hogy az elmúlt években az elektronika sebessége nagyságrenddel gyorsabban növekedett, mint a HDD-k belső adatátviteli sebessége, így ma már egy keskenyebb bit-szélességű csatornán is át tudjuk vinni azt az adatmennyiséget, ami a korszerű HDD-k kiszolgálásához kell, hiszen az elektronika számára lehetséges frekvencia annyira megnövekedett.

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    Kis elmélkedés ehhez:

    Ami miatt még szerencsétlen egy idő után a szalagkábel, hogy túl nagy frekvenciáknál túl hosszú távon túlságosan adatátvitelre használva túlságosan kezd egyetlen dróthoz hasonlítani (ti: antenna-effektus, így eltűnik a jel). A megoldás párhuzamos esetben - hasonló fizikai sebességgel mint a SATA-nál - 40 darab koax, vagy sodort érpárat jelentene. (A 80 eres kábel valami hasonló, mert ott jel-föld-jel-föld... stb van ami csökkenti az antenna hatást) Az előző Guest által vázolt okok miatt nincs persze szükség erre , de ha véletlenül kitalálnának valami hipazupa gyors kristálymemóriát, akkor valószínüleg visszaállnának az ATA teknológiában is a párhuzamosításra. Addig is marad az ízi lájf vit tin kéblsz.
    Ui: Nyilvánvaló, hogy ott ahol kell a nafta, ott párhuzamosítás van. Lásd CPU-Memória közti busz... Ahol meg egyre kevésbé kell a technológiai nafta ott szerializáció pl USB, ARAPHNAE(? szóval a soros PCI), SATA. Mindez a lúzer életének könnyítése miatt, mind használatban mind árban.
    Üdv
    MG.

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    LLam: Nem, mert az is átáll lassan sorosra. Ne feledjük, hogy szkázi már nagyon régóta egy nagyon jó protokollal bír. Azt nem lehet egykettő átrakni ATA-ra.

    MG.

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    válasz andorpapa #5 üzenetére

    De ezt pl. írtad:
    ''A Serial ATA forradalmasítja a teljesítőképességének határához ért ATA szabványt.''

    Ebben az a NEM igaz, hogy az ATA, vagy az ATA szabvány a teljesítőképességének a határához érkezett volna. Ehelyett az igaz, hogy az Intel erőnek erejével igyekszik elgáncsolni (lásd pl. az ATA-133 esetét), hogy minél kedvezőbb színben tűntethesse fel a Serial ATA-t.

    Ha elérkeztünk valaminek a teljesítőképességének a határához, akkor az a jelenlegi 32 bit/33 MHz-es PCI busz. Ezért van, hogy az ATA-133-as HDD-k már nem igazán tudják kifutni magukat, Raid-es rendszerekről meg már nem is szólva. De a PCI-t sem kell ezért megsemmisítésre ítélni, hanem ideje bevezetni a 64 bit/66 MHz-es PCI-t, amelynek a frekvenciáját majd szükség szerint még tovább lehet emelni (100, 133, 166, stb. MHz-re). (Egyébként van is ilyesmi kilátásban.)

    A Serial ATA helyett egyébként én azt nevezném FORRADALMASÍTÁSNAK, ha Gigabit fölötti sebességű HÁLÓZATI CSATOLÓKAT rendszeresítenének a PC-kben, és a HDD-k is ilyen hálózati csatlakozóval lennének szerelve. Magyarán, a HDD-k közvetlenül ráköthetők lennének az internetre, és lenne saját, beállítható IP címük.

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    Szerintem a forradalmasitas szo helytallo. Nem adatatviteli sebesseg szempontbol, hanem abbol, hogy vegre el lehet felejteni az 5 centi szeles szalagkabelt es azt, hogy csak 2 egyseg lehet egy csatornan. Szerintem innen nezve mar forradalmi.

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    válasz guest #13 üzenetére

    Biztos, hogy 1 db SATA csatornára több HDD-t is rá lehet majd tenni? (Mert hogy az USB is ezzel az ígérettel kezdte, aztán mi lett belőle...)

    Azon kívül, a gyors hálózati interfészek már most tudnak mindent, amit a Serial ATA meg akar környékezni. Akkor miért nem azt fejlesztik, illetve terjesztik ki belső PCs felhasználásra?)

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    válasz rog #15 üzenetére

    Utánanéztem: 1 db Serial ATA csatornára 1 db Serial ATA HDD köthető. Magyarán, annyi Serial ATA eszközünk lehet, ahányhoz lesz csatlakozónk az alaplapon, vagy a vezérlő kártyán.

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    válasz sz #26 üzenetére

    Mint korábban írtam, 1 db Serial ATA csatornára csak 1 db Serial ATA HDD-t lehet rádugni. Ezért is szűnik meg a Master/Slave jumperelési probléma. (Hiszen minden HDD egyedüli HDD-nek számít a hozzá dedikált, és csakis általa használt csatornán.) Ha kompatibilitási okokból szükséges lenne egy Master/Slave konfigurációt felállítani (ez azért elég ritka dolog lehet), ahhoz 2 db Serial ATA csatornát kell felhasználni.

    Minthogy minden egyes Serial ATA eszköz külön vezérlő csatornán van, elvben elképzelhető, hogy többet is lehessen egyidőben használni. De ez még nem jelenti a CPU leterheltségének csökkenését. Ahhoz intelligens vezérlőre volna szükség, arról meg nemigen szól a fáma...

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    a serial ata-val nem jon el az asszinkron mukodes ideje?
    mer ha nem akkor az egesz nem sokat er...
    az, hogy egy kabel 5 cm-el keskenyebb szerintem nem forradalom....

    viszont ha asszinkron modon kepes mukodni, (vagyis ha egyik vinyoval kuzd a rendszer, attol meg mas alkalmazasok amik fuggetlenek az adott vinyotol zokkenomentesen kepesek mukodni...) nos az mar valami.....


    szauron

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    válasz guest #28 üzenetére

    A Serial ATA szabványban valósággal a szánkba rágják, hogy milyen nagyon fontos szempont, hogy szoftveresen tökéletesen kompatibilis legyen az ATA-val. Ebből találd ki, hogy fog-e tudni foglalkozni egy másik HDD-vel, ha az egyik valamiért éppen nem válaszol...

    Az egész Serial ATA arra megy ki, hogy keskenyebb kábelt lehessen használni. Ami a nagyobb sebességet, nagyobb kapacitású HDD-k támogatását és a hot-plug funkciót illeti, az mind csak porhintés olyan szempontból, hogy mindezt a közönséges ATA esetében is meg lehetne tenni.

    Szóval forradalmat aztatat én sem látok.

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    válasz sz #30 üzenetére

    ''hagyomanyos ATA sebesseget nem lehet a vegtelensegig novelni... es ennek eppen az a legfobb akadalya, h nem soros...''
    Na ezt miért gondolod? Miért gondolod, hogy a soros a gyorsabb?

    ''ahogy egyre gyorsul a busznak a sebessege, ugy lesz egyre biztosabb, h a jelek nem egyszerre fognak megerkezni a kabel masik vegere... ''
    Ez egyáltalán nem probléma, csupán megfelelően kell pufferelni az adatokat ''a kábel másik végén''.
    (Soros átvitelnél is ezt teszik, sőt, ott szinte mást sem csinálnak, mint állandóan pufferelnek...)

    ''... ez ugyan a kabel hosszanak csokkentesevel orvosolhato, de akkor hamar eljonnenek a 10centis ATA kabelek (;''
    Az ATA-133-as kábelek _legalább_ olyan hosszúak lehetnek, mint a régi ATA kábelek.

    ''nade mennyibe is kerul egy scsi kabel?''
    A belső SCSI kábelek gyakorlatilag ugyanolyanok, mint az ATA-k. Az árát csak a piac torzítja el.

    ''mert aszinkron az, amikor a jelek nincsenek egy orajelhez szinkronizalva.''
    Amikor nincsenek egy _közös_ órejellel, vagy egymással szinkronban.

    Adatátvitelnél az aszinkronitás azt jelenti, hogy az adatátvitel nincs szinkronban a request-tel, vagyis mielőtt végrehajtanánk, addig más request-ek is jöhetnek, és esetleg azokat még hamarább is hajtjuk végre.

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    válasz sz #34 üzenetére

    sz!

    Ha a párhuzamos átvitel úgy van kialakítva, hogy az egyes átviteli csatornáknak nem kell egymáshoz szinkronizálva lenniük, akkor eleve nem gond a csatornánkénti eltérő jelterjedési sebesség.

    Ha pedig egyszerűségre törekszünk, vagyis amikor az egyes drótokon keresztüli adatátvitel egymáshoz képest szinkronizált, akkor ezt elérhetjük úgy, hogy csatornánként változó módon annyi késleltetést iktatunk be, hogy az adatok végül is egyszerre érkezzenek meg a célállomásra. A késleltetés történhet akár a forrásnál, akár a fogadónál. Az átvitel szükség szerint, automatikusan újra kalibrálható lehet.

    prohardver vendég

  • guest

    veterán

    válasz sz #38 üzenetére

    A késleltetés mértéke a kábeltől és annak közvetlen környezetétől függ. Ha ezek nem változnak túl gyorsan (és miért változnának), akkor pontosan beállítható, hogy a kábel minden vezetékén a célállomásra egyszerre érkezzenek meg az adatok.

    A kalibrációnál úgy értettem, hogy automatikus ''lehet'', hogy nincs feltétlenül szükség lépten-nyomon az automatikus kalibrációra. Meg lehetne tenni, hogy teszem azt bootoláskor legyen kalibráció, utána meg csak akkor, ha valamely program azt kifejezetten kéri. Ehhez képest az automatikus kalibráció azt jelentené, hogy adott időnként a vezérlő (akár az oprendszer tudta nélkül is) kalibrálná magát.

    A csatornákra való utalásomat úgy kell érteni, hogy egy több vezetékes átviteli rendszernél megtehetjük, hogy minden egyes jelvezetéken külön-külön elvégezzük az ellenőrzött adatátvitelt (vagyis független átviteli csatornaként használjuk őket), és csak ezután párhuzamosítunk. Bár ilyen felállásban az eredő sebességet nyilván a leglassúbb csatorna határozza meg, nincs fatális gond abból, ha teszem azt egyik-másik csatorna bármiért is, de időnként késik. Az adatátvitelt ez csak megakasztja, de nem hamisítja meg. (Raid-0 rendszerekben pontosan ilyen logikával és eredménnyel használják fel az egymástól sebességben akár lényegesen különböző HDD-ket is.)

    prohardver vendég

Aktív témák