Új hozzászólás Aktív témák

  • dark100

    aktív tag

    válasz rdi #18 üzenetére

    A logikad jozan eszt kovet, az usa jog nem. Sztem kell egy kis magyarazat meg:

    A patent modszert ir le:
    pl: 20% A anyag, 80% B anyag, 10 percig kever, majd 48 oraig hutjuk.

    A szerzoi jog inkabb valami otletet,vagy alkotast ved:
    Ha van A es B anyag, ezt kevergetjuk meg hutjuk, akkor ilyen es ilyen eredmenye lehet.

    Szamos kolunbseg van a ketto kozott, pl szerzoi joga csak szerzonek lehet, pl Kovacs Pistikenek, de a Kovacs Pistike kft-nek nem, mig patentje a Kft-nek is lehet. Aztan van sok egyeb is, pl patentet bejegyeztethetsz, ha nincs elotte masik olyan patent. Tehat mig szerzoi jognal kesobb lehet olyanra hivatkozni, hogy azt mar mas is kitalalta, patentnel nem.

    Miert baj az, hogy az usaban a ket eltero logika egyesul:
    Otleteket lehet patentkent begyeztetni, kozbe arra a szerzoi jog valo. Igy a patentek szovege tul altalanos, gumiszoveg lesz, ami mindenre rahuzhato. Ezert aztan teljesen a biron mulik, hogy kinek ad igazat, mert MINDKET felnek igaza van, es EZ az USA jogrenszer hibaja, hogy ilyet lehetove tesz. Radasul a biro majdnem biztosan nem ert a technologiai iparhoz, viszont barhogy dont, nem hibazhat => ugye nem kell tovabb ragoznom.

    Ingyenes software == A mezeskalacs haziko a Jancsi es Juliskaban. Es != szabad software

Új hozzászólás Aktív témák