Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Aprósólyom

    addikt

    válasz merkucyo #3 üzenetére

    Aki ilyet csinál az, jó eséllyel nem eljut erre a szintre, hanem természeténél fogva, a születésétől kezdve mentális beteg. Ezért szerintem az ilyen eseteknek nem szabad nagy hangot adni. A sajtó felveri a hírt, de szerencsére a föld lakosságának csak töredéke rendelkezik pszichopata jellegű betegséggel és abból sem mindegyik vetemedik ilyenre, mert a szocializációja folyamán szert tett egy megfelelő kontrollra és elfogadható, élhető viselkedésre. Szerintem az egyetlen normális lépés ilyen esetben, hogy ha elolvassuk a szalagcímet és abból sejthető, hogy milyen betegségeket olvasunk és közben erre érzékenyek vagyunk, akkor nem olvassuk el. Nem is struccpolitikának hívnám, hanem helyes önismeretnek.
    Én elég sokszor vagyok olyan ideg és érzelmi állapotban hogy pl. a balesetek, sérülések látványa, olvasása vagy elmesélése okoz a testemben pszichoszomatikus fájdalmakat. Pontosan ott fáj a testem ahol megsérült a balesetet elszenvedett vagy valahol másik testrészem. Pont ezért pl. nem nézek lánglovagokat, nem nézek horrorfilmeket.
    Szerintem kell az ilyen tudatos hír és információ szelekció. Különben ha rákeresnénk a netre, akkor minden nap lehetne olyanokon is elszörnyülködni, hogy hány embert végeztek ki és csonkítottak meg dél-amerikai drog kartelek, vagy hányan halnak éhen a világ másik pontján, vagy harcolnak egymással az afrikai törzsek és országok, a nyugatnak szállítható nyersanyag bányákért...

    Jevons paradox

  • Aprósólyom

    addikt

    válasz Fotonhámozó #70 üzenetére

    Állat=kisgyerek? A legtöbb élőlény képes a saját fajtáját megkülönböztetni a másikétól. Viszont minden egyed "személyisége" más és más. Adott esetben a saját fajtársával is ellenséges egy egyed, és van hogy más fajtával is barátságos. Sok mindentől függ. Ezért szerintem nagyon leegyszerűsíted a képletet, ha azt várod el mástól , hogy nézze úgy, hogy a kiskutya=kisgyerek. A te világod szerint lehet értelmezhető, de az övéből közel sem biztos. Másrészről legyünk tisztában azzal, hogy a sajnálat valójában az egyén belső érzelmi állapota. Nem segít se kiskutyán se távoli afrikai éhezőn.
    Nagyon sok minden függvénye, hogy ki, mikor és milyen érzelmeket érez. Számomra értelmezhetetlen az állat=kisgyerek. Még akkor is, ha a szellemi szintje egy kutyának állítólag egy 1-2-3 éves kisgyerekével egyenlő.
    Hadd próbáljam megértetni egy kép formájában. Ha egy háború hagyatékaként egy mezőn rengeteg ember (felnőtt és gyerek) és kutya holtestét látom, akkor biztosan először az emberi áldozatokon szörnyülködök el. Azt is el tudom képzelni, hogy annyival jobban megrázna a halott emberek látványa, hogy se akkor se később nem az állatok látványa vagy vesztesége mozgatná a belső érzelmeimet. És szinte biztosra veszem, hogy a legtöbb ember így érezne. Márpedig ez szerintem kifejezi azt, hogy miért nincsen értelme két fajt közvetlenül összehasonlítani ilyen értelemben.

    Jevons paradox

Új hozzászólás Aktív témák