Új hozzászólás Aktív témák
-
cocka
veterán
válasz cellpeti #1543 üzenetére
Mellesleg milyen szakos vagy, hogy ilyen analízis példákat kell megoldani?
Azt is lehet hogy nem képként írom ide a megoldást, hanem behozod, hogy:
És a szövegmezőbe bemásolod ezt:
\int\dfrac{\cos^{2}x-5}{1+\cos2x}=\int\dfrac{\cos^{2}x-5}{2\cos^{2}x}=\int\dfrac{1}{2}-\dfrac{5}{2\cos^{2}x}=\int\dfrac{1}{2}-\int\dfrac{5}{2\cos^{2}x}
=\dfrac{1}{2}x-\dfrac{5}{2}\int\dfrac{1}{\cos^{2}x}=\dfrac{1}{2}x-\dfrac{5}{2}\tan x+C[ Szerkesztve ]
-
cocka
veterán
válasz cellpeti #1548 üzenetére
Ez sajnos így értelmezhetetlen. \times operátort általában Descartes-szorzatoknál szokás használni vagy ha struktúrában mondjuk pl. új műveletet akarsz jelölni.
Na most egy operátort köbre emelni annak az ég világon semmi értelme.
Írd le pontosan, hogy hogy van a feladat, a számítások nem kellenek.
A függvényeket pedig nem simán sin x-nek kell írni, hanem \sin x-nek. Mivel ez így egy hárombetűből álló változó.
Így lenne ez eredetileg?
-
cocka
veterán
válasz cellpeti #1550 üzenetére
Itt a megoldás.
A sinx deriváltját kell vennem
Nem igaz! Nézd már meg azt amit összefüggésként írtam neked.
g(x) Mi a g(x)? g(x)=cos(x)
Akkor minek kell a deriváltja? Hát persze, hogy a cos(x)-nek.
Azért nem értettem a feladatot, mert a semmit emelted köbre! A sin és cos továbbra is változó maradt, a szorzás jel meg nem ez ×, hanem a pont.
[ Szerkesztve ]
-
cocka
veterán
Mint látható volt, a mathurl.com-on némi latex tudással felvértezve nagyon szép képleteket tudsz gyártani. Miért nem használjátok?
Egyrészt kevesebb félreértés lenne, másrészt sokkal érthetőbb lenne a feladvány, nem kéne kisilavizálni, hogy jelen esetben a ti mi a fene lehet.
i talán az imaginárius egység itt vagy mi?
Hol a végéről a dx4 dx5?
-
cocka
veterán
Hát ez jó, itt mindenki győri és analízisből kér segítséget?
-
cocka
veterán
Ajánlanék egy jó könyvet amiből jól meg lehet tanulni az analízis példák gyakorlati megoldását, de hát ez sajnos egy miskolci egyetemi tankönyv, gondolom senki nem akar 303 km-t utazni, hogy megszerezze.
Meg van a Denkinger Gézás, a pontos címnek utánanézhetsz az antikvarium.hu-n. Őszintén szólva már halvány gőzöm nincs, hogy kiknek segítettem, de ha hasznos volt, akkor örülök.
-
cocka
veterán
válasz cellpeti #1599 üzenetére
Csak hatmilliószor írtam le itt a topicban , hogy összetett függvényeket úgy deriválunk, hogy a külső fv. deriváltját szorozzuk a belső fv. deriváltjával és ha annak is van belső fv.-e akkor azzal is.
Na ebből következik, hogy ezt integrálásnál is figyelembe kell venni.
-
cocka
veterán
Hát bizony a kettő nem ugyanaz. Ott ugyanis arról volt szó, hogy egyesek pusztán intuíció alapján művelik a matematikát, ami teljesen abszurd.
Emitt meg azt írtam, hogy több intuitív képességet igényel az integrálások megoldása, hiszen mindig észre kell venni valamit, ami nem annyira nyilvánvaló.
-
cocka
veterán
válasz pIIrash #1704 üzenetére
Köszi. Amúgy nem feltétlenül a segítségadás a probléma, hanem az, hogy elképzelhető, hogy a gép által kiköpött megoldás kicsit körmönfont vagy számára érthetetlenek egyes részei és ha így old meg egy hasonló feladatot, majd a tanár esetleg szóbelin (már ha van) rákérdez, hogy és ez hogy jött ki és nem tudja, akkor gyanús.
Legalább is én úgy vagyok vele, hogy amit én magam számolok ki és én magam jövök rá, hogy hogy kell megoldani azt sokkal inkább tudom, mintha valami gép kiköpi az általa javasolt megoldást, amit esetleg nem biztos hogy átlátok. Na mindegy.
A kérdés már csak az, hogy a segítséged alapján le tudja-e vezetni lépésről lépésre a feladatot.
-
cocka
veterán
válasz Scroll Lock #1714 üzenetére
Hát először is illett volna rendesen leírni a feladatot pl. így:
mert nem egyértelmű.
Másodszor elég csak az e^(4x)-et integrálni, amiből nem tudom neked hogy jön ki az a /5-ös valami, de az biztos hogy nem jó.
Keressük ugyebár azt a függvényt aminek a deriváltja az integráljel mögött található.
Az a jó hír, hogy e^x függvény deriváltja és integrálja is hasonlóképp néz ki, tehát érdemes első kanyarban lederiválni a függvényt: e^(4*x)*4 ami segít az integrálásban. Ez az eredeti fv.-től csak egy konstansszorzóban tér el, tehát elég ennek a fv.-nek venni az integrálját, mivel azt már tudjuk: e^(4x) és beszorozni az egészet 1/4-gyel. Így semmi más nem jöhet ki csak az hogy:
Amivel kevered szerintem ez az összefüggés:
Fontos hogy a kitevőben az adott példádban fv. szerepel, viszont ez a szabály pont konstanst ír elő a kitevőbe, tehát bukta.
-
-
cocka
veterán
válasz #56474624 #1733 üzenetére
Ez nekem kicsit bonyolultnak tűnik. Szerintem van rá sokkal egyszerűbb magyarázat is.
15=3*5 és 45=3*3*5
Tehát elég nekünk a 45-tel oszthatósághoz annyi ha 15 hatványaiban legalább 2-szer szerepel a 3-mas. A második hatványában már kétszer szerepel hiszen 3*5*3*5.
Innentől kezdve meg 2-től felfele bármely pozitív egész kitevős hatványa osztható 45-tel, mivel benne van a 3*5*3*5. Ennyi.
-
cocka
veterán
Ez is baromi egyszerű.
ugye oszthatóság feltétele hogy a számláló legalább 20 legyen.
Tehát a vizsgálatot 3 alaphatványainál kezdjük a 3^3-nál.
3^3 kongruens x mod 20 x=7
3^4 kongruens x mod 20 x=1
3^5 kong x mod 20 x=3
3^6 kong x mod 20 x=9
3^7 kong x mod 20 x=7
3^8 kong 1 mod 20Tehát akkor 4k+3 alakú kitevők esetén a maradék mindig 7.
a 100 az pont 4k alakú, tehát akkor a maradék 1. Ennyi.
-
cocka
veterán
Hát 3^100-onról van szó, a kérdés az hogy ez 20-szal osztva mennyi maradékot ad.
Itt maradékosztályokról van szó, hiszen azok az elemek tartoznak azonos modulus mellett ugyanazon maradékosztályba, amik ugyanazt a maradékot adják. A kérdés az hogy a 3^100-on melyik maradékosztályba tartozik.
Mint látod a 3 hatványait 20-szal osztogatva a maradékok ciklikusan ismétlődnek. Ez azt jelenti, hogy neked elég megvizsgálni 3 első pár hatványát és ahol ugyanazt a maradékot kapod ami már egyszer szerepelt ott meg is állhatsz hiszen a további maradékok ugyanolyan sorrendben ismétlődni fognak a végtelenségig.
a kongruens b modulo m azt jelenti, hogy az m osztója az a-b-nek vagy a b-a-nak. Vagy úgy is lehet mondani, hogy a m-el osztva b maradékot ad.
Ugyanúgy ahogy léteznek első és magasabb fokú algebrai egyenletek, úgy léteznek lineáris és magasabb fokú algebrai kongruenciák is.
4*k+3 meg onnan jött hogy a kitevő ilyen alakú, hiszen rendre a 3, 7, 11, 15, 19 stb.. kitevős alakokra lesz a maradék 7.
-
cocka
veterán
Hát ennek a megoldása jóval bonyolultabb az előzőeknél.
A Freud-Gyarmatiban benne van hogy kell ilyeneket megoldani. Első kanyarban ellenőrízni a megoldhatóságot.
x^5 kong. 10 mod 35-öt két másik kongruenciára lehet bontani x^5 kong. 10 mod 5-re és mod 7-re.
Innentől inkább lyx:
Eddig jutottam, de hát ehhez még kell egy csomó egyéb fogalom is pl. primitív gyök, rend index stb.. ezekről volt szó?
Ez a full bonyolult matematikus agyú megoldás, biztos van egyszerűbb is csak most nem állok le agyalni rajta van más dolgom is.
-
cocka
veterán
Azért is jó megtanulni a geogebra kezelését, mert egyrészt nem pazarolsz papírt, ceruzabelet, tintát, másrészt pontosan dolgozol nem lesznek szerkesztési pontatlanságok és mellesleg kinyomtatva sem néz ki rosszul, arról már nem is beszélve, hogy bonyolultabb szerkesztéseknél papíron előfordulhat, hogy a vonalvastagság miatt két egyenes majdnem teljesen egybeesik vagy olyan minimális lesz a szögtartomány, hogy már-már zavaró vagy itt-ott még kéne egy-két A3-mas lebernyeg hogy kiférjél. Ez utóbbiak mind kizárhatók geogebrában.
Azonkívül mozgathatod a pontokat, egyeneseket, új helyezetbe kerülhetnek a megszerkesztett sokszögek stb..
Amit 2 vonalzó és egy körző segítségével meg tudsz szerkeszteni, az ebben is menni fog, sőt itt még kúpszeleteket is tudsz kreálni villámgyorsan, ami körzővel, vonalzóval elég necces lenne.
Szóval én ezt a progit simán oktatnám geometria órán, mert csak előnye van.
Affin transzformációknál pl. megbolondultam volna, ha csak papíron kell dolgozni.
[ Szerkesztve ]
-
cocka
veterán
Te most a lineáris kongruenciákat kérdezed?
Mer ilyen, hogy kongruencia osztás háát mi az?
Ja hétfőn államvizsgázom belőle.
a*x kong. b mod m -nek csak akkor van megoldása, ha (a,m) | b a megoldásszáma meg (a,m)
és a páronként inkongruens megoldások számát keresed.
[ Szerkesztve ]
-
cocka
veterán
Jajj ez lófika.
5^0 kong. x mod 17 x= 1
5^1 kong. x mod 17 x= 5
5^2 kong. x mod 17 x= 8
5^3 kong. x mod 17 x= 6
5^4 kong. x mod 17 x= 13
5^5 kong. x mod 17 x= 14
5^6 kong. x mod 17 x= 2
5^7 kong. x mod 17 x= 10
5^8 kong. x mod 17 x= 16
5^9 kong. x mod 17 x= 12
5^10 kong. x mod 17 x= 9
5^11 kong. x mod 17 x=11
5^12 kong. x mod 17 x= 4
5^13 kong. x mod 17 x= 3
5^14 kong. x mod 17 x= 15
5^15 kong. x mod 17 x= 7
5^16 kong. x mod 17 x= 1Tehát akkor 1997/16 osztási maradéka 13, tehát akkor 3 lesz a megoldás.
-
cocka
veterán
Milyen szakon vagy?
Én matek, azt betéve tudnom kéne ezeket a marhaságokat. Meg magasabb fokú kongruenciák. Binom, kvadratikus LOL
Még valami hülye Legendre szimbólum is rémlik, hogy 1 ha kvadratikus maradék mod p és -1 ha nem kvadratikus maradék mod p. ÁÁÁ szörnyű
[ Szerkesztve ]
-
cocka
veterán
De amúgy ja, megnéztem én is. Az első tétel (14 oldal ) közepén ott figyel, hogy ad hoc módszer, megoldóképlettel vagy így ügyeskedéssel.
Egyébként meg miért ne használhatnál számológépet? Informatikus = lusta és kényelmes tehát ez simán belefér az attitűdjébe egy infósnak, nem szaroznak legyen minél egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb, no meg hibamentesebb.
Feltételezem programtervező matematikus ugye?
-
cocka
veterán
Cellpeti: Gaál István és Kozma László: Lineáris algebra (Debreceni egyetemes könyv) Ez jó könyv.
syC: Egy kicsit később jó? Vagy sürgős?
Ba cy lus: Hát már bocs, hogy ezt mondom, de az egy rakás fos. A Freud-Gyarmati számelmélet könyvtől eltekintve az összes pesti tankönyvet és jegyzetet úgy írták meg, hogy egy kezdő még csak véletlenül se értse, hogy mi van. Kérdés: ennek így mi a büdös franc az értelme? Ha nekik érdekük a jó matematikusok kinevelése itthonra???, akkor végképp nem értem, ha viszont nem érdekük, akkor kiváló munkát végeztek.
-
cocka
veterán
Ez is egyszerű.
Vagyis akkor azt kell megoldani, hogy 13*x kong. 4 mod 55
Innen: 13*x kong. 169 mod 55 és x kong. 13 mod 55
Ez meg olyan x-ek halmazát jelenti, ahol 55*k+13 alakú számok vannak.
55*k+13>500 tehát k>8 egész 47/55 azaz igaz minden k € Z-re 9-től kezdve.
Tehát a 2 megoldás: x1=55*9+13=508 és x2=55*10+13=563
Szóval progmat.? Győrben? Na hallod megyek és kérek egy rakás felmentést, ha ennyi matek van.
[ Szerkesztve ]
-
cocka
veterán
válasz Szten Márs #1793 üzenetére
Tudomásom szerint a valószínűségi változó egy kszi: nagyomegát R-be képező függvény, ha { omega eleme nagyomegának ahol kszi(omega)<x} eleme F minden valós x-re
F az események halmaza, omega a biztos esemény
Na most egy függvény attól függvény, hogy bármely alaphalmazbeli elemhez a képhalmazból legfeljebb 1 elemet rendel vagyis nem lehet egyszerre kettő értéke.
Ha igen és nem a kimenet, akkor nem lehet egyszerre igen is meg nem is, csak vagy igen vagy nem.
Új hozzászólás Aktív témák
- Építő/felújító topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Magisk
- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Samsung Galaxy S22 Ultra - na, kinél van toll?
- Elveszítette az egyik legnagyobb kínai partnerét az Intel és a Qualcomm
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- Autós topik
- Házimozi haladó szinten
- További aktív témák...
- MECHANIC PCB repair PAD - 2. generációs kialakítás
- DC csatlakozós ventilátor kábel - 1 utas vagy 3 utas változat
- ÚJ, bontatlan iPad PRO 13 (2024) M4 CHIP! 256GB WIFI asztrofekete, 1 év Apple garancia!
- Samsung Galaxy S22 Ultra 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- HP Victus 16-r1019nt - ÚJ 16" FullHD IPS GAMER notebook - i7-14700HX, 32GB, RTX 4070
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen