Új hozzászólás Aktív témák

• #12030 janos666 nagyúr nanorambo #12029

  Új Válasz 2014-08-03 02:26:05 #12030

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  janos666

  nagyúr

  LOGOUT blog

  válasz nanorambo #12029 üzenetére

  A Shadow Broker és Omega nekem olyan értelemben kötelező DLC-k, hogy abszolút egyértelmű volt, mikor az alapjátékkal játszottam, hogy ezeket valamiért durván kivágták a játékból, úgy hogy túl nyilvánvalóan ottmaradtak a nyomaik (a 3. részben tapasztalatból már azonnal kapcsoltam is hozzá a DLC gondolatát, de a 2. részben még egyszerűen csak tanácstalan voltam, amíg elhintették a első ilyen DLC pletykát).
  Szerintem abszolút egyértelmű, hogy pusztán pénzügyi döntés volt, hogy ezek fizetős DLC-k, nem pedig az alapjáték szerves részei.
  Persze az már más kérdés, hogy szerintem abszolút méltányos az áruk, tekintve hogy mennyi tartalom van már az alapjátékban, de épp úgy ezekben a DLC-kben is, összevetve mondjuk egy 5-10 órás cső-FPS játék árával... Ezek szerintem egymástól független tények, ami külön-külön igaz.

  És bár ez többé-kevésbé szinte minden ME3 story DLC-re (sőt, kicsit már magára az alapjátékra is) igaz (ami így eléggé hígítja a képet), de még az Omega sem túl koherens és/vagy konzisztens a játékvilág magjával (de akár más alapjáték részekkel).
  Aria önkényesen elrángatja a Föld és a Galaxis megmentésének égető terheitől az idegösszeomlás szélére taszított Shepard-ot egy all-in jellegű (már-már "öngyilkos"-) küldetésre, csak hogy visszanyerje Omega-t, miután a csúnya Cerberus-os bácsi ellopta tőle.
  Egyáltalán nem kritikus a Reaper háborút tekintve (én legalább is nem éreztem annak), viszont hatalmas kockázattal jár (amit a játékon belül is egyenesen kimondanak). Gyakorlatilag csak a vak szerencsén múlik, hogy túléli és nem esik fogságba Shepard, aki hátrahagyja a képzett társait/barátait, csak mert Aria (egy öntörvény kvázi-bűnöző) így fütyül (még ha szabad döntésünk is az, hogy elvállaljuk-e a küldetést, de így hogy fizetős DLC, szerintem logikus, hogy aki megveszi, az már el is vállalja, illetve hogy minden rajongó megveszi a nyers tartalommennyiség miatt -> ezt a kettőt összeadva szinte miden rajongó elvállalja a küldetést...).
  Csak ez után jönnek azok az apróságok, hogy régóta úgy tudjuk, hogy ebből aszteroidából már réges rég kibányászták az utolsó értékes ásványokat is, most mégis gőzerővel robog az ezo bánya (bár mi csak a finomítót látjuk működni, ami magyarázható úgy, hogy itt dolgozzák fel a közelben bányászott nyersanyagot -> ez abszolút logikus lenne, de a játékon belül ezt nem így vázolják fel nekünk, hanem ezzel ellentétesen egyenesen bányaként hivatkoznak rá többször is) ; na meg hogy nyugodtan sétálgatsz a (néha nagyon fontosan bezárandó) légzsilipek külső oldalán sisak nélkül (amit esetleg felvehetnél olyankor is, mikor veszélyes, hogy kinyílik a zsilip -> de ez valamiért nem jut eszetekbe, csak hogy be kell zárni a zsilipet...).

  A Citaled DLC-ről pedig már hosszasabban is leírtam egy-két hónapja, hogy bár önmagában tényleg nagyon élvezetes, de szerintem annyira passzol bele az ME3 történetébe, mint egy barna betonkaró, amit egy hatalmas gemkapoccsal akasztottak rá egy diófára, aztán várják hogy mikor lesz rajta termés.
  Gyökeresen és abszolút más az alapjáték és a DLC hangulata, amik közt mindenféle átmenet nélkül járkál Shepard és a játékos. Egyszer még összeveszünk a Normandi-n Joker-el, hogy azért viccelődik velünk, mert fél hogy összeroppanunk a stessz alatt, gyötörnek minket a rémálmok, tudjuk hogy pusztul a világ, stb, stb (szóval a komplett ME3 alajáték storyarch...), aztán leülünk suchi-zgatni egy étteremben és vidáman viccelődünk arról, hogy miként akar minket megölni valaki, a végén pedig partit rendezünk, iszogatunk, story-kat mesélünk, zero-stressz, aztán hirtelen díszletcsere, vissza a hajóra mint ha misem történt volna, folytatódhat a világégésről szóló jelentések és rémálmok sorozata ahol abbahagytuk (persze a konkrétabb példák, amiket hoztam függenek attól is, hogy épp mikor játsszuk a DLC eseményeit, de szerintem bármilyen lehetséges ütemezésre igaz a gondolatmenet lényege, akár a legelején, legvégén, vagy szétszórtan játsszuk -> szerintem talán ebben a sorrendben a legrosszabb kohézió szempontjából).

  A Leviathan pedig -szerintem- kicsit kakukktojás, mert azon túl, hogy önmagában -szerintem- nagyon jó DLC (visszahozza a játékba a rejtélyes és misztikus legendák adta hangulatot, még ha kicsit túl erős is lett a hangsúly ezek dedikált nyomozásán, vagy akár csak a legendák számbavételén a puszta rejtélyességen, a hangulatfestő szerepükön túl, minthogy ez inkább sci-fi mint fantasy, vagy épp "Miami helyszínelők" jellegű nyomozós játék...) ráadásul akár koherens és konzisztens is lehetne a játékvilággal..., csak valamiért mégsem teljesen az... Még mindig sokkal inkább az, mint a Citadel vagy akár Omega (sőt, nekem a From Ashes is határeset, de erről majd később...).
  Ugyanis szintén kicsit túl élesen emeli ki a játékost a fő történeti szálból, illetve hasonlóan túlzott közvetlen kockázatnak teszi ki Shepard-ot (még ha közel sem annyira indokolatlanul és agresszíven, mint a korábban tárgyalt DLC-k). Bár itt ez még kellemesen vitatható, hogy a Leviathan rejtély megérte-e, hogy Shepard kockáztassa az életét (ugye csak egy hajszálon úszta meg, miközben nem volt semmi garancia, hogy a háború szempontjából effektíven is hasznos dologra/tudásra lelhet) és hogy az egész misztikum jellege indokolja-e ezt a hangulatváltást. Most így végiggondolva én meg is adom az igazat ezeknek az érveknek. Csak hogy ... !!! Az a probléma továbbra is fennáll, hogy egy ilyen rejtély leleplező story úgy végződik, hogy csak Shepard kommunikál a lényekkel, sőt még ő is csak álomszerűen. Olyan állapotban találkozik velük, ahol mindenféle ősi lények tényleges jelenléte nélkül is nekiállhatna egyedül hallucinálni (attól is folyhat a vér az orrából és képzeleghet, amitől a műszeres sivítoznak körülötte, hogy baj van, veszélyben a gép működőképessége / gépkezelő élete). Vigil-el legalább két másik szemtanú jelenlétében beszélgetett, de még így se nagyon hitt neki senki. Ahogy itt beszélgetett, még én, a játékos sem igazán tudom, hogy higgyek-e neki (mármint hogy ez nem csak egy alaptalan hallucináció, egyenesen Shepard elméjéből, nem létező dolgokról...) és a játékvilág sem teszi ezt meg később (jó, persze, ez azért -is- lehet -és valószínűleg van- így, mert ez egy DLC, de egy ponton élesen vége a DLC-nek és onnantól mint ha meg sem történt volna az egész, pedig szerintem elég érdekes és lényeges esemény volt ez a játékvilág szempontjából, ami sok későbbi beszélgetésben felbukkanhatna - nem csak a legvégén megjegyzésként -> már ha valóban így történt, ahogy mi játékosok és Shepard megéltük...).

  És akkor From Ashes... Szerintem logikusan nézve az egyik legnagyobb kamu (akkora, amivel már csak az utolsó ~30 perc vetélkedhet -> már ha így értelmezzük a lezárást...). Túlontúl kényelmes ez, hogy pont most épségben kiolvasztanak egy prothean-t, aki szóbáll velünk.
  Érdekes és jó vele beszélgetni, illetve elvinni egy-két helyre (főleg Thessia-ra), de ettől nekem még túl mesterségesen odabiggyesztettnek tűnik (nem annyira, de hasonlóan, mint az Omega vagy Citadel, még ha utóbbit nem is nagyon lehetne űberelni, esetleg egy játékon belüli easter-eggs My Little Pony minijátékkal, vagy hasonlóval), de én most sem vagyok hajlandó összekeverni a jó játékélményt a jó történetírással. Szerintem ez is csak az előbbi, nem az utóbbi, utóbbi csak egy kifogás, nincs valódi logikus magyarázat (bár legalább nem is próbálnak ráerőltetni valami hülye magyarázatot, csak hagyják elsiklani annak hiányát).
  Én ezt úgy oldottam volna meg, hogy Liara (ahelyett, hogy végig halál depis - amit gondolom főleg azok vették észre, akik Shepard-je románcot próbált vele folytatni) beszél nekünk arról, hogy milyen új érdekes és részletes dolgokat tudott meg (korábbi szenvedélyének tárgyáról...) a prothean civilizációról a most Mars-on talált új archívumokból. Vele is szívesen beszélgettem volna jó sokat valami érdekesről, amiről szívesen beszél és engem is érdekel. (Ez még arra is kiváló lett volna, hogy látszólag menjen tovább a "románc", mikor szenvedélyesen beszél nekünk róluk, mi pedig őszinte kíváncsisággal figyelünk rá... -> És itt most vissza is utalnék egy kicsit a korábbi érveimre, hogy mennyire hangsúlyos a 3. részben --mármint az alapjátékban--, hogy mindenki depis --- kontra Citadel DLC...)

  Lassan jöhetne már valami hír a következő játékról. Bár erősen kétlem, de talán legalább egy kicsit okosabbak leszünk belőle az első 3-ra nézve is.

  TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."

• #12052 #58450688 törölt tag nanorambo #12029

  Új Válasz 2014-08-20 17:43:34 #12052

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #58450688

  törölt tag

  válasz nanorambo #12029 üzenetére

  Ez engem is zavart a Citadel DLC-ben, de inkább úgy játszottam vele, mint mintha egy Flashback lenne, vagy olyan tartalom, amit a játék végig vitele után kellene látnunk, mint mikor pl. az eredeti Predator film végén, jön a főcím, és a szereplők ott vigyorognak fegyverükre támaszkodva, mikor már a néző számára nyilvánvaló, hogy kinyiffantak. Inkább az a baj a Citadel-el, hogy rosz helyen van, nem kéne megnyílnia a Credit zene előtt. De ez az én személyes véleményem.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák