Új hozzászólás Aktív témák

  • cetabon

    csendes tag

    válasz ent #217 üzenetére

    Alapbeállítások
    Háttérfény: a háttérvilágítás erősségét adja meg, célszerű közepesre vagy gyengébbre állítani. Ez az opció csak LCD-tévéknél található meg, lévén, hogy a plazmákban nincsen háttérvilágítás.

    Fényerő: a fényerővel a fekete fényerő értékét állíthatjuk be, ez a paraméter általában a skála alsó harmadában van az optimális helyzetben. Ha túl alacsonyra vesszük az értékét, akkor a sötétebb helyeken a részletgazdagság látja kárát, ha viszont túl magasra, akkor a fekete inkább szürke, mintsem fekete lesz.

    Kontraszt: a fekete és a fehér színek fényerő értékének arányát adja meg. Általában a skála felső negyedében optimális. A kontrasztarány beállításánál arra kell vigyázni, hogy ha túl magas értéket adunk meg, akkor a világos területek beégnek, azaz elvész a részletgazdagság. Két korábbi cikkünk is segít a fényerő és a kontraszt helyes beállításában (eredetileg monitorhoz készültek, számítógép szükséges!): monitor kalibrálása Windows 7-tel, monitor kalibrálása házilag.

    Képélesség: e paraméter segítségével a kontúrok emelhetők ki. Amennyiben a tévén SD tartalmat nézünk, hasznos lehet (akár magasabb fokozatban is), azonban a tévét Blu-ray lejátszóval, játékkonzollal illetve számítógéppel összekötve kikapcsolandó, de legalábbis érdemes minimális szintre venni (arra figyeljünk, hogy a kikapcsolás nem biztos, hogy a 0 szintet jelenti, egyes készülékeknél a skála mínuszba is mehet, amely már a kép mesterséges elmosását jelenti, valamint az is elképzelhető, hogy 0-100-as skálán az 50-es értéknél nem csinál semmit az elektronika). Gyakori hiba a túlzott képélesítés, amely amellett, hogy a színeket torzítja, az összes képhibát felerősíti.

    Színtelítettség: a név magáért beszél, itt is az okozhat gondot, ha túlzásokba esünk. Általában az alapbeállításoknál valamivel kisebb érték az optimális, ez többnyire a skála közepén helyezkedik el.
    Tónus/árnyalat/bőrszín: a zöld és vörös komponensek arányát szabályozza, segítségével a bőrszín korrigálható. Ehhez a beállításhoz csak a legritkább esetben kell hozzányúlni, az pedig szinte biztos, hogy a középértéktől csak néhány egységnyire érdemes eltérni.

    Színhőmérséklet, fehéregyensúly: a tudományos definíciótól most tekintsünk el! A színhőmérséklet azt adja meg, hogy a tévé által megjelenített szín vöröses (meleg) vagy kékes (hideg) árnyalatú-e. Optimális esetben egyik sem, ezért szokták azt ajánlani, hogy a tévét a következő beállítások valamelyikén használjuk: normál, meleg 1 (csak ha több is van), 6500K. Ezek a beállítások papíron a napfényhez közeli, de annál valamivel hidegebb árnyalatot jelentenek. A tévéadásokhoz inkább a hidegebb (legfeljebb kb. 6500-7000K), a mozifilmekhez pedig a melegebb érték (6000-6500K) javasolt. Túl nagy különbséget nem érdemes beállítani, mert akkor agyunk az egyiket biztosan „rossznak” látja majd. Sajnos a műszeres mérések már több esetben bebizonyították, hogy a menüben beállított és a valós értékek nem feltétlenül azonosak – mérőműszer hiányában így kénytelenek vagyunk saccolni és szemre kiválasztani egy nekünk tetsző értéket (egy fehér képernyő segítségével).
    A fehéregyensúly beállításának lehetősége viszonylag ritka. Segítségével a színhőmérsékletet sokkal precízebben állíthatjuk be, de csak akkor, ha ehhez van hardveres mérőműszerünk is. Nekiülni és magunktól próbálkozni szinte biztos, hogy rossz eredményhez vezet!

Új hozzászólás Aktív témák