Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • pjen

    félisten

    válasz A Zéé #138841 üzenetére

    Igen, de hát 1mm a mozgás. Szerintem, nem láttam, de lehet, hogy a kivitelezéssel az anyag felhasználással is lehetnek gondok. Sok panel házban voltam ahol az erkély ajtó alatt kifért volna a kezem.

  • macilaci78

    nagyúr

    válasz A Zéé #138841 üzenetére

    Reped ez össze-vissza. Na, ez a társasház 48 lakásos, egy telken 2 épület, épületenként 2-2 lépcsőház, lépcsőházanként 12-12 lakással. A két épület alatt egy közös teremgarázs húzódik kb 50 beállóval, plusz a tárolók. A földszinti lakások kertkapcsolatosak.
    Belépsz az épületbe, egy kb 15 m2-es előtér, ahonnan jobbra és balra felfelé indul a két lépcsőház, illetve a baloldali lefelé is megy, a garázsszintre. Az épületek amúgy tengelyszimmetrikusak, szintenként 3 lakás van, az átlóban lévők azonosak, a középsők megint egyformák.
    Monolit vasbeton födém és tartószerkezet, valamilyen lépésálló szigetelés, rajta aljzatbeton. A vázszerkezet a homlokzat felől 30 cm ytonggal felfalazva, kívül-belül hálózva, 1 cm vakolat, kívül hőszigetelő vakolat. A belső válaszfalak 10 cm ytongból.

    Amit a saját felújításom során láttam: a mennyezet alatt 30 centivel még a homlokzati falak vonalában vasbeton áthidalók vannak, az ablakok eddig érnek. A konyhában az ytong fal és az áthidaló közé a kézfejem nyitott tenyérrel majdnem csuklóig befért. Ennek okán a konyhabútor mennyezetig ér, hogy a vasbeton áthidalóba tudjam rögzíteni. Nekünk így nem szép, de leesni tuti nem fog.
    Az ytong nincs kikötve a mennyezethez kb sehol, az ajtók fölött nem láttam áthidalót. A függőleges repedések a vasbeton tartószerkezet és az ytong találkozásánál jellemzőek, rózsaszín/magenta ragasztóhabbal vannak oldalt kikötve, felül talán azzal sem. A fürdőszoba külső fala a szomszédos szoba falának kb 2/3-ába van kötve, ott is van egy függőleges repedés, vékony, szerencsére a csempén semmi nem látszik. A hálót a nappalitól elválasztó falon van egy erkélyajtó, majd kb 1,5 méter széles vasbeton fal, utána ytong. Itt a hab saccra 5 cm széles is megvan, a függőleges repedés elég szembetűnő. A nappali sarkában ytong van, de a TV-tartó konzol bal szélső tiplijét már valószínűleg az ytong és a vasbeton közti hézagba sikerült fúrni, kisujjal sikerült benyomnom és kézzel is elforgott becsavarozáskor. Arrébb fártam, de szerintem 3 db 8×90-es Blau tipli is megfogja az 5×100-as Reisserrel.
    Lépcsőzetes repedések jellemzően az ablakok alsó sarkaitól mennek lefelé. Egy durva kivétel van: a hálóban a konyha felőli sarokból majdnem a mennyezettől megy lefelé és tart a szoba közepéig, kb 2,5 m. A derékmagasságban lévő vízszintes részen tavaly beáztunk. Kívül pár héttel korábban vették innen a kipusztulóban lévő tujákat, heves esőzés, erős széllel abból az irányból. A parkettán is állt valamennyi víz, illetve a repedés is meggyűrődöt. Idén 2-3 hete ugyanott ismét megjelent a víz, de nem csurgott le a falon. A fura, hogy a konyhaablakon kinyúlva ez a fal inkágg csak nedves, nyirkos volt, messze nem volt olyan vizes, mint amit az eső direktbe ver. Múlt héten a homlokzat felől valami por állagú, vízzel hígítható szilikonos javítóanyaggal ecseteélték a repedéseket. Állítólag ilyen anyagot sűrűbbre keverve használnak panelhézagok tömítésére is.

    A hölgy minden alkalommal, amikor felhozom az ázásunkat (lakógyűlés, a mostani javítás, stb) felemlegeti, hogy nála is reped, akkor repedt meg, mikor nálunk felújítás volt. Az épületet korábban is körbejárva hasonló repedések körben mindkét épület minden oldalán megfigyelhetőek minden szinten. Ezek nagy része most is javítva lett. A repedéseket korábban is javították, valami vakolóanyagot dörzsöltek rá, ami azóta átrepedt és a mostani szaki szerint nem sokat ért. A mostani javítás 150 eFt alatt volt, de a hölgy pampog, hogy egyrészt ezt a költséget lakógyűlés nem szavazta meg, másrészt ez legyen az én saram, ő közös költésg hozzájárulásából ne fizessük.

    Valamikor voltam a másik épület egyik 3. emeleti lakásában, ott a belső válaszfal repedését betonip lap borítással próbálták orvosolni. Pár év után megrepedt, most úgy áll, hogy olyan 1 méter magasan el van repedve vízszintesen a lap és kitüremkedik, mozog. Ollé!
    Több régi, építtető lakó szerint a repedések nem újkeletűek, megvannak régóta. Szerintem az épület konstrukciójából fakad, amit ma is mindenhol lehet látni: vasbeton váz, közte valamivel felfalazva. A vasbeton és a bármi más eltérően mozog, aztán hogy mit hogy kötnek be a vasbeton vázba, mennyi hézagot hagynak, azt hogy tömítik ki, vagy épp hogy tömítenek, azt nem lehet utólag megmondani.

    Nálunk a 85 m2-es lakásból kb 20 m2 beton hiányzott a felújítás okán, a konyha, előszoba, kamra kb a felét, ha nem többet jelentett ebből. A 3 szoba, fürdő, WC csak csíkokban adta az ajtó középvonalában a szemközti falig, esetleg ott a fal mellett elfordulva az utolsó konnektorig. A mennyezet csak az előszobában lett megvésve kb 1 cm mélyen 2×1,5 méter hosszon két lámpakiálláshoz.
    Vasbeton falon csak egy páros konnektor van a felőlem eső éjjeliszekrény mellett, a többi szerelvény ytongba van süllyestve. Kéményt béleltünk, a kazán a lépcsőház felőli vasbeton falról elkerült a mellette lévő strang másik oldalára és ytong falra lett felakasztva. Beltéri ajtók lettek cserélve, egy átadó pult 18 cm széles ytong fala lett elbontva és a szemközti fallal egy vonalban újra rakva, hozzá ajtó, fölötte fix beltéri ablak. A kisszoba ajtaját helyeztük át 26 centivel, egyik oldalt orrfűrésszel levágva a felesleges rész, a másik oldalt betoldva ytong ragasztóval és szeggel bekötve a meglévő falba.
    Az aljzatbeton körül minden helyiségben volt dilatációs szalag, ahol pótolni kellett, pótoltuk.
    Nyilván volt ott súly, a bontott anyag sittes zsákban összeszedve, kb 120 zsák lett elhordva egyszerre. Nagy része a bontott beton. Utána odakerült a zsákos beton, hidegburkolat, kb 3,5 tonna. A zsákos beton a hálóba került lerakásra 2 palettahelyre a fal tövébe abban a sarokban, ahol nem volt a beton bántva. A hidegburkolat a fürdő melletti kisszobába két oldalra, szintén az ép betonra.

    Az én véleményem szerint az aljzatbetonunkkal való munka, vagy a lakásfelújítás során semmi olyan nem történt, ami indokolná a 2 szintel feljebb lakó mennyezete alatti falrepedését. Az alsó szomszédnál el tudom fogadni, hogy keletkezett némi hajszálrepedés a fal és mennezet találkozásakor, elvégre lejött onnan némi súly, majd vissza. Azért a mai világban egy aljzatbeton teljes elbontása, visszabetonozása teljesen rutin dolog, rengetegen építenek ki új padlófűtést is, ami ugye új betonnal jár és nem visszhangos sem a topik, sem a net a szomszédok jajveszékelésétől. Azért is vagyok nyugodt, mert föccer két ízben is megleste a lakást, egyszer még a munkálatok előtt, egyszer pedig a zsákos beton és hidegburkolat logisztikájakor, amikor a vésés és az alapszerelés kb kész volt.

    AxBattler: nem tudok ilyenről. A saroktól a második telek vagyunk, a sarkon és az oldalsó szomszédságban tégla társasház, tippre 40-60 éves épület, az utca másik oldalán 10-es panelek. Mögöttünk a minkkel hasonló korú társasház. Másik oldalunkon nagy telken (szintén sarki) csak egy nyomda egy kisebb csarnokkal, de az offset nyomda már akkor sem üzemelt, mikor mi megvettük a lakást. A telek többi része ugar, vagy parkoló.
    Szemközt kisebb-nagyobb lakóházak 1-3 családnak. Mondjuk, a pont szemközti épületet mostanában dózerolták el, egy négylakásos társasházat húznak fel oda. De a mi lakásunk az utcafronttól távolabbi, hátsó épület hátső lépcsőházában van.
    Ami komolyabb munkálat volt, az a Mogyoródi út felújítása, de az is innen legalább 100 méterre kezdődött (virágyágyás a sávok között), az aszfaltozás pedig inkább 150-200 méterre kezdődött. Mondjuk, ebben a távolságban villamos is jár, de az 3 sor épület innen.

    [ Szerkesztve ]

    Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól!

Új hozzászólás Aktív témák