Új hozzászólás Aktív témák
-
addikt
Sziasztok! Okos megszólalásokat látok itt, ezért kíváncsi lennék a véleményetekre, tanácsotokra, hogyan tudnám maximalizálni a munka-jövedelem-magánélet egyensúlyát számomra. Eközben talán én is tudok némi információt szolgáltatni.
28 éves vagyok gépészmérnök MSc-vel, Ausztriában dolgozom szimulációs mérnökként kb 4 év tapasztalattal a hátam mögött, folyékony angollal, szimulációs szoftverekben a még nem létező alkatrészek viselkedését szimuláljuk virtuális környezetben, és számulgatunk, mit bírna ki.
A bérezés kb átlagos mérnöki fizu Ausztriában, elég tisztességes ahhoz képest, hogy német nyelvtudás nélkül jöttem 2 éve, juniorként, és olcsó lakhatású vidéken, így több marad belőle. Emellett érdeklődöm a programozás, szoftverfejlesztés iránt, hobbiból is tanulgattam, a munkánk része is részben a szkriptelés, úgyhogy vannak minimális alapjaim. És komolyabban érdekel, nyitott lennék akár arra is, hogy egyszer olyan szimulációs szoftver fejlesztésében vegyek részt, aminek jelenleg a használója vagyok. De az már kissé más szakterület, hiszen programozásban junior lennék...
Eközben kezdek senior lenni a saját szakterületemen. A munkahelyemet egyébként szeretem. A főnök rendes, a munkamorál teljesen más, mint Magyarországon, sokkal pozitívabb, itt több figyelmet fordítanak arra, hogy mindenki jól érezze magát és mindenkinek az legyen, amit szeretne. Nagyobb tisztelettel vannak az ember magánéletére. A feladatokat illetően is van némi szabadság, részben mi dönthetjük el, hogy min szeretnénk dolgozni, saját ötleteket lehet hozni a munkafolyamatok javítására. Viszont nagyon sok a már jól betanult dolgok alkalmazása, gyakran úgy érzem, hogy a jelenlegi munkával egyre kevesebb új dolgot tanulok és nem veszi igénybe a szellemi képességeim a határaimig, ennél többet is tudnék. Habár talán előállhatok olyan ötletekkel, amit ha jóváhagynak, akkor ezt is elérhetem. Ez a jelenlegi helyzet és én elégedett vagyok. A jövőbe tekintően viszont szeretnék céltudatos maradni, és nem megrekedni ezen a szinten, tehát felsőbb pozíciókra, magasabb jövedelemre és/vagy nagyobb szabadságra törekszem majd.A következő útvonalak jöhetnek szóba:
1. Maradok a cégnél hosszútávon, idővel talán kapok jelentős emeléseket, amik tükrözik a fejlődésem, és idővel talán megöröklöm a csapatvezető pozíciót is, habár külföldiként lehet, hogy ebben hátrányban lennék. Ugyanakkor a csapatvezető lét sok esetben elvállalás kérdése is: sokan errefelé nem is vágynak nagyobb felelősségre, megelégednek azzal a munkával, ami van nekik, és nem hiányzik több stressz. Én nem ilyen vagyok. Én szeretem a nagyobb felelőséget, ha én dönthetek és nem nekem mondják meg, hogy mi legyen. Minél nagyobb szabad kezet adnak nekem, annál jobban végzem a munkám. Kérdés, vajon kapnék-e nagyobb felelősségű pozíciót, ha sokáig maradok.
2. Nem számolok az előrelépéssel, ha megunom és már végképp nem jelent fejlődést a hely, akkor lelépek máshova, ami előrelépést jelent. Seniorként, folyékony angollal és némettel már egész jó kilátások lesznek komoly cégeknél, ha ezt maximalizálni akarom, talán lelépek Svájcba. Ott alapjáraton nettó 2,5M Ft-nak megfelelő a havi fizu, de ha ügyes leszek, több is (persze a lakhatás is drágább). Aztán ugyanúgy egy multi alkalmazottja leszek.
3. Inkább ráfekszem az IT skillekre, hiszen úgy is érdekel. Munka mellett tanulom. Eljutok egy olyan szintre, hogy már szoftverfejlesztő állásra fel tudjanak venni, és megpályázok olyan munkát, ami azoknak a szoftvereknek a fejlesztéséről szól, amiknek most már lassan szenior felhasználója vagyok. Ez gyakorlatilag két szakember egyben, ezzel eléggé pótolhatatlanná tudnám tenni magam ha kijárnám a ranglétrát a másik oldalon is alulról, és egy ilyen szoftvereket fejlesztő cégnél legkomolyabb döntéseket hozó vezető szoftvermérnök, architect lehetnék, aki jobban tudja a felhasználó szemszögéből, mire van szükség, mint szinte bárki. Mert hoznak néha barom megoldásokat, amin látszik, hogy olyanok fejlesztették, akik nem voltak gépészmérnökök.
Na meg hát a szoftverfejlesztésnek eleve magasabb piaci értéke van, mint a jelenlegi munkámnak, bár nem sokkal, mert ez is elég sokat ér. Viszont ehhez még nagyon sok évnyi tanulás lenne szükséges, hiszen a szoftverfejlesztő skilljeim jelenleg junior alattiak. Így 35 éves koromig intenzív tanulásról lenne még szó, mire esetleg én kezdhetek el oktatni.4. Hagyom ezeket a multis alkalmazott terveket és az átképzést is, és már most kezdek abban gondolkodni, hogy önálló vizekre evezzek: egyéni vállalkozás, saját cég alapítása. Jelenleg külföldön elég jól meg tudom szedni magam, hogy legyen egy jó alap befektetni bármibe is, viszont még több tudásra volna szükség ahhoz, hogy tényleg bevállalhassak ilyesmit és ami méginkább hiányzik, az egy kiépített ügyfélkör, nevet szerezni magamnak, ismerősöket gyűjteni. Ilyen irányba is elmehetek. Aztán egy bizonyos ponton, ha már elég stabil lábakon áll a dolog, kilépnék a "céges rabszolga" létből, ahogy sokan nevezik, de egyébként szeretném ismét kiemelni, hogy itt Ausztriában egyáltalán nem ilyen a munkamorál, etéren legalább akkora különbség van a magyarországi munkahelyekhez képest, mint a bérezés tekintetében.
Mivel eleve nemzetközi tapasztalatokat szerzek és folyékonyan fognak menni a főbb nyelvek, nem is feltétlenül Magyaországon lenne a cégalapítás, habár lehet, hogy később többet gondolnék majd arra, hogy mégis a család közelében maradjak, jelenleg ez most nem zavar, hogy messze vagyok, és eszem ágában sincs visszamenni.Ezek az ötleteim, egyelőre nem tudom, mi működne a legjobban, csak azt, hogy most egyelőre jó nekem ahol vagyok, és hasznomra válik bármelyik jövőt illetően is.
-
addikt
válasz bilimbalam #21802 üzenetére
BSc közben gyakornok voltam egy multiban, utána már elkezdtem dolgozni rendes állásban egy kisebb cégnél, és mellette csináltam az MSc-t. Amint meglett az MSc, leléptem az egyik legnagyobb presztízsű multihoz Magyarországon, ahol csak kis ideig voltam, nem vált be, de legalább jól nézett ki a CV-mben. Ekkor pályáztam meg rengeteg külföldi állást, és a többség interjúra sem hívott be a helyi nyelv ismeretének hiánya miatt - amit tapasztalattal sem nagyon lehetett ellensúlyozni - , de ide megadták az esélyt az interjún, aminek a szakmai része nagyon jól sikerült (gyakorlatilag hibátlan volt, szinte mindent tudtam amit teszteltek rajtam), így megszavazták nekem a bizalmat hozzátéve, hogy elvárás, hogy tanuljak meg németül, de az jó, hogy legalább az angol folyékonyan megy.
Először Skype-on csináltuk.[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz bilimbalam #21804 üzenetére
Többnyire LinkedIn, és karriere.at.
A jelentkezést azt a cégeknek a saját honlapján, a közvetítőket kerültem, ahol csak tudtam.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
Nem szokványos az, hogy cégen belül kimenjenek az emberek, a cégnek az az érdeke, hogy Magyarországon olcsó bérért dolgozz. Ha valaki mégis cégen belül kijut, azt hosszú évek alatt elnyert bizalommal és elismeréssel lehet elérni, nem 1-2 éven belül. Olyan előfordul, hogy 1-2 éven belül valakit kiküldenek a cég németországi telephelyére 1-2 évre, mert éppen szükség van rád ott vagy betanulás céljából, arra az időszakra ottani szintű bért kapsz, de fix a szerződés és vissza kell jönnöd.
Szerintem sokkal járhatóbb út az, ha nem cégen belül próbál meg az ember kijutni, hanem megpályáz külföldön egy másik céget.Amúgy épületes szakiránnyal a Hiltire rápillanthatsz esetleg, Ausztriában a Lanzenkirchenben található telephelyre, elég közel van a magyar határhoz, magyarok dolgoznak ott még vezető pozícióban is, fizetés korrekt, garantáltan bruttó 40000 Euró/év fizetés felett kap az ember ott is már pályakezdőként is, de pár év tapasztalattal az 50-60k is simán tipikus.
De ilyen nyelvtudással ennyi tapasztalat mellett nem fognak felvenni (a privát üzenetedre is reagálva), az angolon is fejleszteni kéne sokat meg a németen is, a kettő együtt nem lesz meg két év alatt.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
Ausztriában az évest 14-gyel kell elosztani, tehát az már benne van. Ezért is érdemes évesben összehasonlítani a némettel, mert a haviból még kettővel többet kap, ami nagyon nem mindegy. Főleg, hogy a 13. és a 14. havira sokkal kevesebb az adó, tehát karácsonyra és nyárra több mint duplát kap az ember. És még ezen felül van sok helyen éves teljesítménybónusz.
-
addikt
válasz rndCommenter #22171 üzenetére
Holnaptól kitalálod hogy nőnek vallod magad és máris megoldva a probléma, kiváltságos szerepben leszel. Ettől ugyanúgy vonzódhatsz nőkhöz, sőt! Így legalább még egy pont ki lesz pipálva leszbikusság miatt.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz bandus #25036 üzenetére
Első nyugati fizetésnek korrekt, nem különösebben ütős de elmegy. Magyarországról jőve eleve szokott lenni hátrány ahhoz képest, mint ha nyugati országból mennél át másik munkahelyre. Már önmagában emiatt megérheti kimenni, előny lesz az ott szerzett tapasztalat (és nyelvtudás). Mondjuk Berlin nem a leggazdagabb régió németországi viszonylatban - de pont ezért nem rossz ajánlat ahhoz képest.
A szemléletmódváltás az, amiben nagy változásra lehet számítani - legalábbis ha magamból indulok ki, miután két és fél éve Ausztriába jöttem.
Kis túlzással senkit nem fog érdekelni, mennyit keresel, még téged sem. Hogy éppen 70k-80k vagy 90k, nem jelent akkora különbséget. Arányaiban a fizetésekben sokkal kisebbek a különbségek, mint Magyarországon. Nincs az, hogy egy IT-s a négyszeresét megkeresi annak, amit egy pincér - ez az arány kevesebb mint kétszeres. A különböző tapasztalati szintek között sincs akkora szórás fizetésben. Az emberek között így lényegesen kisebb a különbség pénzügyileg és nem is nagyon érdekli őket a pénz annyira, más dolgok fontosabbak: például szereti-e az ember azt a várost, ahol él. Szereti-e az embereket a környezetében, mennyi szabadideje van a munkán kívül, milyen szórakozási lehetőségekben tud részt venni a környéken, stb... a fizetés, hogy most plusz-mínusz mennyi, az nem elsődleges szempont. Mindenkinek van elég egy boldog életre és még több is.
Aztán lehet, hogy ez csak az én környezetemben van így, még csak nem is nagyvárosban élek.[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz bandus #25061 üzenetére
Azt nem tudom Németországban mennyire van így (bár nagyon sok dologban hasonló), itt Ausztriában általában sokkal nagyobb tekintettel vannak az ember magánéletére, mint Magyarországon. Nagyobb szabadságot adnak és nem tapossák ki az ember lelkét is +0,01% haszon hajszolásáért. A munkahét nem 40 óra hanem 38,5 (pénteken délben mindenki lelép) és az ebédidőre nem 45 percet számolnak fel pluszban hanem csak 30 percet. Gyerekvállaláskor az apa is kap 1 hónap fizetett szülési szabadságot, bizonyos esetekben 3 hónapot. Érdemes utánanézni hogy Németországban is így van-e, azt nem tudom, de más a nyugati országokban az ilyen dolgok kezelése, mint Magyarországon. Már csak emiatt is egy jó dolog megpróbálni.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz CyberPunk666 #25072 üzenetére
Nagyon sokan csinálnak az egyetem mellett mellékest és különösen jól keresnek vele. A legtöbb saját vállalkozást kezdő onnan kerül ki: megcsinálja a mesterképzés után a doktori szintet is, aztán tanársegédkezik, közben gyűjti a kapcsolatokat, a jó megítélést, nevet szerez magának, egyes elfajult esetekben az egyetem által biztosított eszközök/szoftverek segítségével végez saját zsebre projektmunkákat, szerez megkereséseket. Sok esetben abba tanul bele, ami igazán érdekli. Valaki nagyon hatékonyan használja ki azt a szabadságot, amit mindez ad, mert sokkal nagyobb a szabadság a tevékenykedésében, mint ha elmenne egy multihoz ahol megmondják neki mit csináljon, és mások utasításait kell követnie és a munkaideje is korlátoz, meg minden. A legjobb út az önállósághoz és ahhoz, hogy ne főnökeid legyenek hanem te légy a magad főnöke (vagy mások főnöke), az talán ez. Szóval nem feltétlenül kell őket félteni, vagy azt gondolni, hogy csak az marad ott, aki nem kell a versenyszférának - még ha az esetek nagy részében valóban ez a helyzet. Vannak példák, akik olyan jól összehozták maguknak, amit alkalmazottak nem érhetnek el.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz CyberPunk666 #25075 üzenetére
Én véleményem szerint ez a TOP útvonal, hegy csúcsa. Ha visszamehetnék egyetem kezdéséhez, akkor ezt az utat választanám, amit az előbb leírtam. Hiába tök jól megvagyok a multiknál, amit az előbb leírtam, az hosszútávon jobban tudna kamatozni. Mostanra már felfuthatott volna a vállalkozás, akár egyedül kezdem, akár másokkal összefogva. Csak a kreativitás korlátoz, mert egyébként a határ a csillagos ég. Sokkal többre lehet jutni úgy, azzal a szabadsággal ami rendelkezésre áll - tényleg csak az ember képességeitől függ, mihez kezd vele. Ellentétben a legtöbb cég előre megszabott sávjaival meg sablonos értékrendszerével és gyakran szűk látókörű megtanítandó szakterületeivel és gyakran olyan tevékenységekkel, amit a cégnél meg kell tenni de nem tanul vele az ember igazából.
De hát fiatal voltam és kellett a pénz.Sajnos akkor még nem láttam át a folyamatokat annyira, mint most.[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz bandus #25098 üzenetére
Mindenki más, de van igazság abban, amit mond: én amikor váltás mellett döntöttem, mindegyik alkalommal 110%-ban meg voltam győződve arról, hogy ahova megyek, az olyan lesz számomra amit akarok és még annál is jobb. Semmi kétségem nem volt. És szerintem így kell nekivágni, hogy az ember hisz benne.
Egyszer volt hogy kételkedtem, akkor a végén nemet mondtam.A motiváció romlását elég a második év utánra hagyni.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz tboy93 #25131 üzenetére
Ennél sokkal kézenfekvőbb okok is vannak rá.
- Több jelöltről szereznek adatot, jobban képben vannak az elérhető emberi erőforrásokkal és a jelöltek igényeivel
- Az interjúztató tapasztalatot szerez, illetve elismerés neki hogy embereket tudott befűzni interjúra
- Közvetett módon információt szereznek más cégekről
- Benyomást keltenek az interjúzott személy számára, egy kis önreklám, ha most nem is, hátha máskor velük akar dolgozni - elteszik az adatait, aztán esetleg utólagosan egy magasabb pozícióra is megkeresik ha tetszett
- Abban bíznak hogy interjú közben meggyőznek valakit, még ha az előzetes beszélgetés során az elvárások nem egyeztek
stbMindenféleképpen előnyükre válik minél több magasan képzett kolléga interjúztatása, akkor is, ha már előre tudni lehet, hogy nem lesz belőle kiválasztott.
-
addikt
Hát nagyon nem mindegy, hogy az az 1-3 év tapasztalat 1 év vagy 3 év... 1 évvel Bécsben már annak is örülj, ha egyáltalán hajlandóak felvenni valahova, ott is jó hogyha 50k-t megkapsz, de ha 60k-s bérigénnyel mész házalni, szinte esélytelen.
3 év tapasztalattal viszont, ha emellett folyékonyan megy a helyi nyelv (német és érted vele az osztrák dialektust is ami dupla nehezítés), és emellett az angol is, na akkor van reális esélyed a 60k-ra, de még ahhoz is jónak kell lenni szakmailag mert alapvetően hátrányból leszel hogy külföldről jössz.[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz fnatic #25426 üzenetére
Az a majdnem az inkább a fele.
Később, sokéves tapasztalattal közelíti meg a bp-i a bécsi fizetéseket, de a karrier elején az első pár évben nagymértékű a különbség, simán dupla - vagy még annál is több, bár ahhoz inkább született osztráknak kell lenni.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz Jhonny06 #25558 üzenetére
Arra leszek kíváncsi, mi történik majd akkor, ha a cégek hajlandóak lesznek indiaiakat is alkalmazni remote munkákra, ahol tömegével termelnek ki IT-seket, mérnököket (többtíz magyarországnyi) akik helyben a magyar bérek felét sem szokták kapni, és csak az előítélet és a bizalmatlanság miatt nem bízzák rájuk. Ha ezt áthidalják, olyan mértékben inflálódhat le ezeknek a munkáknak az értéke, hogy az durva.
-
addikt
Én azt tapasztalom (itt Ausztriában), hogy az indiai kiköltözik ide, tehát tisztességes személyes megjelenéssel is reprezentálja önmagát és még akkor sem veszik fel, vagy csak nagyon nehezen talál munkát, ha csak angolul beszél de nem beszéli a német nyelvet, ami nem is lenne feltétlenül szükséges a munkájához. De kiadni egy indiainak aki Indiában van, szerintem kevesen hajlandóak erre, nem mondanám hogy ez lenne a megszokott.
Amit látok és hallok, az az, hogy bármilyen nyugati cég meghirdetett pozícióját megzáporozzák ideköltözésre is hajlandó indiai jelentkezők és ezek a jelentkezések a legtöbb helyen azonnal a kukában landolnak, tele van a kuka velük, még egy Skype-interjúra sem szánják rájuk az időt.Igaz ezek helyben végzendő munkák, nem kifejezetten remote pozícióra meghirdetettek, de szerintem ott még rosszabb a helyzet.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz kraftxld #25563 üzenetére
Szerintem meg mivel India egy nagyon lemaradt ország jelenleg, de rohamos fejlődésben van, az elkövetkezendő évtizedben szépen fel fognak zárkózni nagyon sok tekintetben, ami eddig gátat jelentett az együttműködésben. Nagyon sokan vannak, és már a számok törvénye alapján is sok közülük a jó szakember is (még akkor is, ha arányaiban rosszabb a helyzet), és van még több is ahonnan ez jött.
-
addikt
válasz kraftxld #25569 üzenetére
Egyébként nem feltétlenül csak az indiaiakra gondoltam (bár ott vannak kb a legtöbben), hanem úgy általában véve az olcsóbb munkaerővel rendelkező országokra és a nyugati cégeknek a velük való kapcsolat áthidalására, ami szerintem rohamosan javul évről-évre. Valószínűleg ez magyarázhatja az előbb említett indiai salary boomot is. Budapesten érzékelhető volt egy kicsit hasonló.
Tehát ha ez a tendencia folytatódik, én látok rá esélyt, hogy elértéktelenednek a kihelyezhető munkák és csak az fog jól fizetni, ami nem helyezhető ki.
Vagy ha nem is elértéktelenednek, de valamilyen mértékben kiegyenlítődik, tehát egy nyugati országban egyre kevesebbet fognak adni érte, az olcsó munkaerővel rendelkező országban pedig többet, azaz egyre közelebb kerülnek egymáshoz (de sosem fognak találkozni a kettő között).[ Szerkesztve ]
-
addikt
398 Ft az euró. Orbán gondoskodik a külföldön dolgozó magyarok fizetésemeléséről. (már aki Magyarországon költ)
2019 második felében jöttem, akkor 330 volt.
-
addikt
válasz thefreeman #26280 üzenetére
Mindenki máshogy gondolkodik, de én pl önmagában nettó 400-ról 500-ra váltás miatt nem váltanék munkahelyet, csak akkor, ha más dolgokban is jobb, pl szakmailag többet tanulsz, jobban érdekel, jobb helyen van, stb... Inkább maradnék még egy kicsit és akkor váltanék, ha már máshol a 600+-t is megadnának, azt könnyebben kiharcolod, mint ha most mész, akkor meg az 500-ról nem biztos, hogy fognak ott emelni, csak esetleg újabb váltással.
Hamar jobhoppernek fognak gondolni, amit nem szeretnek annyira. (ugyanakkor bizonyos szempontból előny, hogy sokfélét látott az ember).
Én eddig háromszor váltottam munkahelyet 6 év alatt, de mindig az előzőnek a két-háromszorosa volt a fizu és személyes fejlődés miatt is kellett. Oké, nem túl mérvadó, mert az első csak gyakornoki volt, a második kis cég - kis város, aztán nagy cég - nagy város, majd pedig külföld.
Most is biztosan tudnék olyat találni, ami 20-30%-kal többet ad, de nem vonz annyira, hogy ezért költözzek stb...
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz CyberPunk666 #26283 üzenetére
Igaz, mondjuk ha albérletben lakik és pl havi 380 az önfenntartási költsége, akkor nagyon nem mindegy, hogy 20 marad vagy 120, ez jogos.
-
addikt
válasz thefreeman #26444 üzenetére
Az a baj, hogy ilyen próbanap-féle "időpazarlással" éppen a legjobb munkaerőket bukják el a cégek, mert nekik drágább az idejük annál, hogy ilyen köröket lefussanak mindenkivel, aki érdeklődik irántuk... Elmész, elcseszel egy napot aztán lehet, hogy fel sem vesznek, vagy nem annyit ajánlanak, amit szeretnél. Aztán egy másik cég is ugyanezt eljátssza. Kinek van erre ideje? Be lehetne mondani, hogy bocsi, de ezt nem csinálod.
Viszont ott a másik oldal, hogy nagyon jó tapasztalatszerzésnek. Nem azért, mert dolgoztatni fognak - maximum próbafeladatot kapsz, vagy pár kérdést -, hanem mert végigvezetnek mindenhol és alkalmad lesz belelátni, mások hogyan csinálják, milyen eszközöket használnak, stb. Én voltam ilyenen, engem csak végigvezettek a kollégákon és mindenki bemutatkozott, min dolgozik és hogyan, és sok velős, fontos információval gazdagodtam, amik aztán a leendő munkahelyemen jó ötleteket ihlettek meg részemről, amit alkalmazni tudtam, mert nekik fogalmuk sem volt arról, hogy ezt a másik cég hogyan csinálja. Úgyhogy - főleg, ha még tapasztalatlan vagy - emiatt viszont igencsak érdemes lehet.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
És simán félrevezethet a próbahét is. Persze szakterülettől függ. Ha abból indulok ki, hogy egyik kollégám úgy jött hozzánk (még előttem), hogy több tapasztalata volt olyan eszközökkel, amiket a cégünk használ, nekem hasonló de valamelyest másféle eszközökkel volt múltam, első héten biztos lekörözött volna, aztán pár hónap cégen belüli folyamatokba való beletanulás után (amire neki is szüksége volt) most már én körözöm le teljesítményben.
Egyáltalán milyen egyszerű munka lehet az, ahol már az első napokban egy máshonnan jött tudna mindent, hogy mit kell csinálni, oktatás nélkül?
Ezért van az, hogy normális helyeken a képességeket és a soft skilleket nézik, a személyiséget, a célokat, és nem azt, hogy az illető véletlenül éppen ennek a tudásnak a birtokában van-e, vagy sem.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz bandus #26660 üzenetére
Szép!
Ha most azt mondaná nekem valaki, hogy 5 év múlva, amikor ugyanennyi idős leszek és ugyanennyi év tapasztalatom lesz, ennyit fogok keresni, jelenleg aláírnám. (Most is Ausztriában dolgozom.)
És ezen kívül annyi minden van még, amit szeretni lehet itt... bár Bécset nem ismerem annyira, azt mondják ott azért másabbak az emberek, nem feltétlenül annyira kedvesek, mint Ausztria más területein, én például vidéken vagyok, kisvárosok között. De sok jót is hallottam, például hogy a világ egyik legjobb városa életminőség szempontjából... (csendes, viszonylag nem annyira mérgező a levegő, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek, fizetés, stb...)
Mondjuk az igazság az, hogy itt valamivel kevesebb fizetés is elég, hogy olyan jól kijöjjön az ember, az albérletárak a fele környékén vannak, stb. Én úgy számoltam, hogy Bécsben évi bruttó 10-15k-val kellene többet keresnem, hogy hasonlóan jöjjek ki mint itt így.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz Oppenheimer #26688 üzenetére
Ha tudják, kinek dolgozol jelenleg, elvileg meg sem szabadna mondani. Ha mondasz bármit is, lehet azzal esel ki a játszmából, mert akkor azt fogják gondolni, hogy az övékét is elkotyogod, amit nem akarnak, sőt, szabály tilt.
-
addikt
válasz Oppenheimer #26787 üzenetére
Mindenképpen költséghatékonyabb hosszútávon az automata önfestő funkcióval rendelkező.
-
addikt
válasz Oppenheimer #27464 üzenetére
Ami Magyarországon volt neked, arra azt mondanám, hogy bérben a felső 10%-ba tartozik ezen a pályán. Ezek elég messze vannak ettől. Szerintem Németországban az ennek megfelelő szint valahol 90-100k körül van, míg Svájcban valahol 150-200k azt hiszem.
Persze külföldi vagy, ráadásul remote, szóval érthető, miért fizetnek ennyivel alatta, mert azért láttunk már Magyarországon ekkora fizetést érő skillsettel ennél jóval többeket kapni külföldön.
Szóval egy bizonyos idő után, ha már bizonyítottad rátermettséged náluk, szerintem lehetne többet kérni, és minél régebb óta a cég tagja leszel, annál inkább. A svájcinál nagyobb lehetőséget látok emelésre a későbbiekben (költözés nélküli emelésre is), mert a felét sem kapod mint amit ott helyben kaphatnál. És ha bedolgozod magad akkor inkább többért megtartanának mintsem hogy keressenek valaki mást hasonló önéletrajzért a nemzetközi piaci áron. Emiatt az talán jobb lehet.A szakmai szempontjaidhoz viszont nem értek.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz Oppenheimer #27516 üzenetére
Mire gondolsz?
Ja szóval a másikat már visszamondtad? Nem jött le egyértelműen elsőre, mert az előbbi már eleve el volt fogadva.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
Na végre elvileg januártól lesz egy nagyobb ugrás a fizetésemben. Nálunk mindig csak januárban emelnek, egy-egy kivételes esettől eltekintve. 3 éve vagyok itt, eddig évente csak évi 1000 vagy 2000 eurót emeltek, nem igazán követi le a szakmai fejlődésem pár százalék emelés. Amikor jöttem, akkor 3 év munkatapasztalatom volt és még rendben volt ez a fizu, most már 6 évem van. Nem emiatt, hanem a teljesítménynövekedés észrevétele miatt, végre állítólag rendesen megjutalmazzák majd. Kíváncsi leszek, mennyivel.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
Szerintem nem is érdemes összehasonlítani a nagynevű, jól ismert, nagy létszámú multikkal, annyira más légkör. Van egy olyan érzésem, hogy a munka is többrétű, ami szakmai fejlődés szempontjából is jobb lehet. Talán én már nem is lennék hajlandó olyanba menni tespedni, persze azért nem tartom rossz opciónak azokat sem, de vannak jobb utak.
Ebbe nagyon jól sikerült belenyúlni, ehhez csak gratulálni lehet. -
addikt
Én jelenleg ott tartok, hogy ha Magyarországon megkapnám azt a bért, amit itt Ausztriában, akkor sem költöznék vissza haza. Vagy legalábbis ha mérlegre tenném az előnyöket és a hátrányokat, erős küzdelem lenne mindkét oldalról, de még akkor is szerintem az osztrák oldal nyerne, így viszont hogy nincs arra reális esély, még inkább.
-
addikt
Annyira jó olvasni ezt, hogy mások is osztják a véleményt, mennyire felesleges idő- és energiapazarlás volt az egyetemi tanulmányok 90%-a, illetve mennyire nincs sok köze az utána a karrierben való boldoguláshoz, mennyire elavult és színvonaltalan és nem hatékony. Én mindig is ezt mondogattam, de szinte egyedül voltam ezzel.
-
addikt
Igaz ritka, de vannak rá példák, hogy huszonévesek ilyen szinten meggazdagodnak belőle néhány év programozási háttérrel.
Azt nem tudom, hogy ha ilyeneknek sikerül, akkor a 10+ év tapasztalattal rendelkező expertek hogyhogy még mindig alkalmazottak és nem kezdtek valami hasonlót, amikor tízszer annyi skillel rendelkeznek és a kisujjukból kiráznák azt, amit néhány fiatal összeküszködik és aztán agyonhajszolás nélkül jobban megél belőle mint a legjobban fizetett alkalmazott.
Ha olyan szinten tudnék programozni, hogy abban dolgozzak, biztos, hogy szabad saját projekteken gondolkodnék.[ Szerkesztve ]
-
addikt
Nekem 5,2M-ba került az akkor 4 éves Lexus CT-m (akkor erősebb volt a forint, mint most), a képzeletbeli 6 havi bevétel határ alá nekem is befért. Ez volt 18 hónapja. Azóta összesen kb 1 milliót költöttem rá, és ebben benne van az üzemanyag költség is, meg az, hogy nyári+téli gumiszettet kellett vennem vásárláskor. Az értékéből nem igazán veszített, forintban most többért megy, mint amikor megvettem.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
A cég hozzáállása egyébként fontos téma. Az emberek beszámolnak a jövedelmükről, és néha elcsodálkozunk, hogy milyen kevés vagy milyen magas, de nem tudjuk, hogy ez mivel jár. Az egyik esetben lehet, hogy teljes mértékben támogató közegben van az ember, esetleg a napi 8 órából csak 3-4 a nettó produktív munka, személyes fejlődés szempontjából hasznos és érdekes feladatokat csinál, míg a másik oldalt lehetséges egy nagyon sokat ordítozó és szidó főnök, kiidegelő feladatok, túlórázás vagy a rendes munkaidő teljes egészének intenzív végigrobotolása, feszült stresszes környezet, szemétkedő kollégák, nagyon nem mindegy.
Én személy szerint kíváncsi is lennék erre, főleg a magas jövedelemmel rendelkezők esetén, hogy mit kell izzadnia érte - vagy a múltban mit kellett. Bár sok esetben szóba is kerül itt, csak teljesen más alkalommal, nehezen követhető módon.
-
addikt
Kor: 30
Munkakör: Szimulációs gépészmérnök (tapasztalat 6 év)
Végzettség: Gépész BSc + MSc
Nyelvtudás: Angol felsőfok, német felső-középfok, francia alapfok
Bruttó fizetés: €63k/év
Egyéb: Éves prémium egy kb. félhavi fizetés.
Hely: Ausztria/Stájerország, vidék. 50% iroda, 50% home office.Most volt emelés. Nekem ez átlagosan munkanaponként 1 túlórával jön össze (habár itt a munkahét csak 38,5 óra és a kajaidőre felszámolás 45 helyett csak 30 perc, szóval a fele visszajött Magyarországhoz képest )
A kötelezően előírt túlóra nélkül az alapbér €52k lenne, ami még viszonylag karcsú, de nagyon vidék, a lakbér 20%-kal a budapesti árak alatt van (minden más jóval drágább). Bécsben évi 10-15k-val kéne többet kapni, hogy ugyanígy jöjjek ki.
3 munkahelyem volt Magyarországon, közöttük két nagy multi (az egyik a négykarikás), illetve egy kisebb magyar cég, úgyhogy sokfélét láttam már. Egyik sem volt ennyire barátságos, támogató közeg, pedig nagyon rosszak azok sem voltak. A munka egyáltalán nem stresszes, néha vannak hajtós napok, azt meg kell húzni, de ezen kívül nagyon lazára lehet venni, ráadásul én kivételesen gyorsnak számítok, hamar elvégzem, szinte annyi időm volna bármi másra, amennyit a lelkiismeretem megenged. Jófejek velem, úgyhogy én is így állok hozzá.Sokszor ezt a fennmaradó szabadidőt önképzésre használom és programozgatni tanulok, ami egyrészt segít a munkánknak szkriptek írásával (Python API), másrészt pedig vannak ötleteim a jövőben pályaváltással, vagy mellékmunkával kapcsolatban IT-területen. Az egyik ilyen, hogy olyan szoftvert, vagy egy szoftver számára készült kiterjesztést tudjak írni, ami nagyon hasznos lenne a mérnököknek abban a munkakörben, amiben dolgozom (fizikai szimulációs szoftverek). Általában ezeknek a felhasználói nem tudnak szoftvert fejleszteni, a fejlesztők pedig nem tudják használni, szóval (néha facepalm-szintű) információvesztés van a két fél közötti kommunikációban, és én ezt szívesen áthidalnám.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
Amikor felvettek, havi 20 túlórát előírva kezdtem, tehát napi 1, ami szabadnapkor is felszámolódik szerencsére. Rugalmas munkaidővel, hónapokon átívelő időtartamban ezt nagyjából tartani kell a be-és kicsekkolási idők mérésével.
Azóta már akármikor változtathattam volna akármennyire, normál munkaidőre, vagy akár az alá is lenne lehetőség, de jó nekem ez így, mert nem fáraszt le, sok szabadidőm van. Akkor van haszna, amikor hirtelen sok projekt beesik és fontos időre befejezni.Amikor autóipari multiról beszéltek, esélyes, hogy az a másik multi, ahol dolgoztam, de nevet nem akarok írni. Az szinte biztos, hogy interjún voltam ott, mert szinte mindenhol voltam már, mielőtt távoztam. Egyedül a Jaguar Land Rovert nem volt alkalmam megnézni.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz #41635072 #30815 üzenetére
+ Home office-ban is
Én is ördögtől valónak tekintem, de eddigi 4 munkahelyemből 3-nál volt, 1-nél pedig tervezték.
A produktivitásnak egy elég szar mérője, de itt legalább nem foglalkoznak vele, hogyan töltöm ezt ki, az számít amit az ember a végén az asztalra letesz.
Voltam olyan helyen, ahol látszattevékenységgel töltötték be az időt a kollégák, hogy lássa a felettes, hogy ők mennyire ügybuzgón dolgoznak egész nap, aztán meg lehessen dicsérni. Időpazarlás netovábbja, mert nem tettek le több értéket az asztalra.
Aki meg túl gyakran ment kávézni (napi 2x), még meg is szólták érte. Teljesítménybónusz levonás. Még az ex-kolléga helyett is szégyenérzetem van. A hiperszuper nagy presztízsű nagynevű multik.[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz #41635072 #30818 üzenetére
A német multik ezt nem csinálják meg Németországban a saját alkalmazottaikkal. Talán nem annyira laza, mint az ausztriai munkahelyek, de nem viszik annyira túlzásba a hajcsárkodást, mint amit Magyarországon meg mernek tenni, ahol a kormány is támogatja a rabszolgatartást és a dolgozóknak kevesebb joga van, amivel a cégek előszeretettel visszaélnek, ilyen például bizonyos - a munkaidő nyilvántartáson kívül - egyéb megfigyelési eszközök is. És ebbe inkább nem is megyek bele még jobban.
És az a vicc az egészben, hogy a végén a mérnök nem teremt több értéket, mint ha békén hagynák.
[ Szerkesztve ]
-
addikt
válasz CyberPunk666 #30823 üzenetére
Nekem olyan volt, hogy elosztottuk a feladatokat igazságosan, én sokkal hamarabb kész voltam, mint a kolléga és elmentem beszélgetni, aztán jött a főnök és engem szidott le, hogy miért nem csinálok semmit, miközben a kolléga még mindig ugyanazon dolgozott, amivel én már rég kész voltam.
Nekem nagyon nem passzol az a fajta létezés. Alacsony képességű, szorgalmas embereknek való, ők dicséretet kapnak az igyekvésért.