Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • icecave

    nagyúr

    válasz manchester85 #61658 üzenetére

    :)

    Átalakul, ezt nem tagadom. Elveszni nem vész el, csak sokkal erősebb lesz a kötelék, mint az elején. Ettől még mindig erősebben megdobban a szívem, ha meglátom, vagy mikor mindkettőnknek foglaltat jelez, mert pont egyszerre hívjuk egymást. Reggelente csak azért felkelek, hogy megkapjam az ajtóban a csókot (ami persze szájra puszi, a valamelyik nap kifejtett reggeli lehelet minőségét illetően, legalábbis az én szempontomból, hisz akkor kelek ki az ágyból :D), mikor elmegy dolgozni (én ugye itthon nyomatom) és lássam, ahogy a lépcsőalján még egyszer visszafordul és integetve rám néz a gyönyörű szemeivel. Sorolhatnám reggelig, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy ezeket semmiért és senkiért el nem cserélném soha. Lehet nyálas, lehet közhely, vagy akármi, nem nagyon érdekel, ezek a legjobb dolgok az életemben számomra.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák