Új hozzászólás Aktív témák

  • D4rkm4n

    őstag

    válasz FehérHolló #250 üzenetére

    Ez azokra a nőkre nem vonatkozik, akik utálják a munkahelyüket. Valószínűleg az ilyenek vannak többségben. Bár van benne valami ráció... Elvégre otthon nem annyira lehet pletykálkodni. Szintén bocs a kukacoskodásért, de nem tudtam kihagyni. ;) ;)

    "If you only do what you can do, you will never be more than you are now."

  • Belba

    őstag

    válasz tildy #245 üzenetére

    ''... A köszönés, a gyengébb, idősebb, segítségre szoruló segtése meg fggetlen az illemtől...''

    Ha kinyitsz egy illemtankönyvet, akkor az első fejezet első bekezdése a köszönéssel foglalkozik... (Kinek köszönjek?... Mit köszönjek?... Hogyan köszönjek?... Általános tudnivalók a köszönésről.)

    Amit a kamasz lányomnak vettem, abban a Bevezetést ez a mottó kezdi :

    ''Ha azt akarod, hogy a világ elismerje emberi rangodat, ismerd el te is a magad rangját. S viselkedj annak megfelelően...'' (Márai Sándor : Füves Könyv)

    A második fejezet : Közlekedés.
    Milyen illemszabályok vannak tömegközlekedési eszközökön, kinek mikor illik átadni a helyet, kit hogyan illik segíteni, mikor illik mobiltelefonálni és mikor nem, stb...
    Illemszabályok közt szerepel a gyengébbek segítése, ülőhelyek átadása, világtalan ember átvezetése, stb.

    (Az nagyon dícsérendő, ha nálad ez már annyira természetes, hogy nem érzed illendőségi szabálynak, hanem a kötelessségednek, de valójában ez mégis az alapvető illemszabályokhoz tartozik.)

    Én például a helyemet egy kismamának, vagy egy idős néninek nem pusztán kötelező illemből adom át, hanem mert valóban segíteni szeretnék neki (nehogy baja essen, ne fájjon a lába, stb.).
    A szomszéd idős néni kezéből azért veszem ki a nehéz szatyrot, mert szívből szeretnék segíteni neki!

    Olyan jó adni és nagyon jó kapni! :B

    Nekem nagyon jól esik az udvariasság a férfiaktól és hálás vagyok amiért vigyáznak rám, segítenek, előre engednek, felsegítik a kabátom...

    Ahogy nekem jó érzés segíteni másoknak, biztos vagyok benne, hogy a férfiaknak is jó érzés, hogy most pl. ők segítettek nekem, kedvesek voltak és előzékenyek...

    Én azt gondolom, hogy egyikőnk sem lesz azzal kevesebb, ha segít neki az embertársa, vagy több, ha éppen ő segített a másikon...
    Inkább ''feltöltődünk'' mindannyian, hogy ma szeretetet, törődést kaptam valakitől, vagy valakinek egy jó érzést tudtam nyújtani!

    < A lehetetlen mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a megoldást. >

  • Belba

    őstag

    válasz nRu3 #248 üzenetére

    :Y Bocsi, de az avatarod kicsit megzavart, egyáltalán nem pasi formájú!


    < A lehetetlen mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a megoldást. >

  • Eastman

    őstag

    Az nagyon nőies, ha egy nő érti, érzi, tudja fogadni a bókokat, kedvességet, előzékenységet. ...és nagyon izgató is tud lenni. Magyarul, ha belülről sugárzik a nőiessége. :)
    Ezt mostanában nem sokszor érzem. Bár tegnap a Plus-ban O. nagyon elpirult. Imádom! :))

    [Szerkesztve]

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • Belba

    őstag

    válasz tildy #247 üzenetére

    Forrás????

    Mögöttem 30 évnyi boldog házasság, 2 kamasz gyerek, kiegyensúlyozott férj. :D

    17 éve vagyok itthon és nem vágyom vissza a munkahelyre (uuuutááááálom a pletykát!), inkább itthon végezhető munkát választottam, mert fontosabbnak tartom, hogy a gyerekeim ebédre jöjjenek haza, tudjak velük beszélgetni, a férjem biztos, nyugodt családi légkörben élhessen és nyugodt legyen a munkahelyén, hogy itthon minden rendben van.

    NEM, nem kiegyensúlyozottak azok a nők, akik rohannak derékig lógó nyelvvel a munkahely-óvoda-bevásárlás-vacsorafőzés-háztartás tennivalói közt...
    Látom azokat a gyerekeket, akiknek az anyukájuk kénytelen dolgozni, mennyire nincs törődve velük. Napköziben hányódnak, utcán, bevásárlóközpontokban csavarognak naphosszat...
    (Sajnos, manapság a legtöbb nő nem válogathat, hogy van-e kedve otthon maradni vagy visszamenni a munkába, mert a hazai jövedelmek még sokszor 2 keresetet nézve is alacsonyak.)

    Tényleg azt gondolod, hogy a nők alig várják, hogy bölcsibe rakhassák a picijüket és VÉGRE visszamehessenek dolgozni???? :(

    Évek óta járok a Nők Lapja Fórumra, ahol sok-sok nő ír arról, mennyivel szívesebben maradna otthon a gyerekével, de nem tudja megtenni... :(

    < A lehetetlen mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a megoldást. >

  • D4rkm4n

    őstag

    válasz Belba #252 üzenetére

    ''A szomszéd idős néni kezéből azért veszem ki a nehéz szatyrot, mert szívből szeretnék segíteni neki!''

    Hát igen. Próbálkoztam én is ilyennel még naiv kisfiúkoromban... Odamentem egy idős hölgyhöz, hogy: ''Elnézést hölgyem, segíthetek cipelni a szatyrot?'' - Lévén egy elég forgalmas úttesten készültünk mindketten átkelni, s a lápma csak nagyon rövid ideig jelez zöldet. Kb. 30-an lehettünk a zebránál.
    Erre a vénasszony: ''Büdös tolvajfajzat, meg se próbálj hozzányúlni!!''

    :( :( :( :(

    "If you only do what you can do, you will never be more than you are now."

  • nRu3

    addikt

    válasz Belba #253 üzenetére

    ne a külső alapján itélj :D kedvenc mese figurám gyerekorombol, más avatar pedig foglalt volt igy ez lett.

    ''az élet fantáziadúsabb mint az álmaink'' csak az álmaink néha elérhetetlenek.......

  • Belba

    őstag

    válasz nRu3 #257 üzenetére

    Na, ezt most már megtanultam! :DDD

    [Szerkesztve]

    < A lehetetlen mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a megoldást. >

  • Gh0sT

    addikt

    válasz tildy #247 üzenetére

    ''A legtobb iras, ujsagcikk pont arrol szol, hogy pont akkor kiegyensulyozottabbak a nok, ha visszamehetnek dolgozni.''

    Na ezért nem nézek tévét, ezért nem olvasok újságot... A média és minden olyan szinten pumpálja belénk a szemetet, hogy az már valósággal elviselhetetlen.

    Számomra a nő azért nő, mert olyan dologgal áldotta meg a természet, amire egy férfi soha nem lenne képes: gyereket szülhet. És ha már gyereket szült, akkor igenis vállalja fel a nevelését. Nem azért, mert ez a kötelessége, hanem mert igazán csak Ő képes rá. Egy férfi nem helyettesíthet egy anyát, egy férfi nem válha nővé, mint ahogy egy nő sem férfivá. Mégis szomorú, hogy egyre többen megpróbálják... mert ezt sulykolják beléjük mindenhonnan. Légy sikeres, légy önálló, ne függj senkitől! Igen, ez szép és jó és semmi kivetni való nincs benne, csak éppen az nem mindegy, hogy mindezt milyen áron éri el egy nő...

    Tudod mi a baj? Hogy a legtöbb lány lealacsonyítónak tartja azt, hogy otthon maradjon és gyereket neveljen... Versenyeztek... egymással és már velünk is. Ki tud többet felmutatni, ki életképesebb, ki az aki egyedül is megél. Csakhogy az élet nem erről kellene hogy szóljon. Akarva, akaratlan egyre jobban belekerültök a férfiak világába, mert érvényesülni szeretnétek. És mivel női eszközökkel az érvényesülés nehéz, ezért elférfiasodtok. A tipikus családanya modell kiveszőben van.

    Más kérdés, hogy ezért az egészért mindkét fél egyformán felelős... :(

    Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna.

  • bambano

    titán

    válasz D4rkm4n #182 üzenetére

    Vegyél már olyan könyveket, amiket 1900 után adtak ki...

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Belba

    őstag

    válasz D4rkm4n #256 üzenetére

    Na, egy idegen néninek én sem ragadnám meg a szatyrát, nem csodálkoznék, ha tolvajnak nézne. :U

    Idegennek ezt lehet : ''Miben segíthetnék?... Nagyon szívesen vinném az egyik szatyrot a sarokig!''... Vagy valami hasonló szöveg. Ilyenkor meg szoktam toldani : ''Tudom milyen nehéz így felpakolva menni, nálam most nincs sok holmi, szívesen segítenék...''

    < A lehetetlen mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a megoldást. >

  • bambano

    titán

    válasz Eastman #198 üzenetére

    Az usa-ban beperelheted a mekkdöncit, ha a forró almás táska vagy a forró kávé meleg.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • bambano

    titán

    válasz Belba #209 üzenetére

    A legtöbb nő nincs tisztában az alapvető viselkedési szabályokkal.
    Pl. sokan nem tudják, hogy mindig előre kell-e engedni a nőt.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Eastman

    őstag

    válasz bambano #264 üzenetére

    Akkor Te sem vagy velük tisztában: [link] :U

    #263-ra: Az USÁ-ban a visszapillantótükörbe bele van írva, hogy a kép amit lát, nem a valóság, hanem annak tükörképe. :D

    [Szerkesztve]

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • Belba

    őstag

    válasz Gh0sT #260 üzenetére

    :R :C Nagyon jól leírtad, amit én is gondolok!


    < A lehetetlen mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a megoldást. >

  • Solad

    őstag

    válasz Tomoty #206 üzenetére

    valljuk be a te baratnodnek mindenki megadna a tiszteletet :)


    (nehogy rosszul ertsd)

    No girlfriend on valentine's day.. More money for bike parts

  • Belba

    őstag

    válasz bambano #264 üzenetére

    Sajnos, látod ebben nagyon igazad van... :O

    És ez azért van így, mert a nők nem tudnak otthon maradni a gyerekekkel, napi 10-12 órás meló után meg nincs erejük alapvető illemszabályokra oktatni őket...

    Nincs idő a gyerekekre otthon, a pedagógusnak sincs ideje (meg ennyiért?)...

    Ezért aztán nem lehet csodálni, hogy egyre több fiatalnak fogalma sincs alapvető illemszabályokról. :(((

    De talán mi a saját gyerekeinket még taníthatnánk ilyesmire, nem?

    < A lehetetlen mindössze annyit jelent, hogy még nem találtad meg a megoldást. >

  • (Kolombusz)

    veterán

    válasz Eastman #265 üzenetére

    Neked pedig az olvasásssal vannak problémáid: ''előre kell-e''

  • tildy

    nagyúr

    válasz Belba #255 üzenetére

    Nem bölcsibe, de oviba már igen. Talan nem veletlen, hogy sokan 3 evig maradnak otthon, aztan visszamennek dolgozni. Sokan pl. nem birjak a 4 fal koze zartsagot, es videken pl. sokszor kimozdulni is kevesebb a lehetoseg.
    Egyébként ahogy látom, te (remélem tegezhetlek) más generáció vagy, lehet emiatt is különbözik a véleményünk.

    "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

  • bambano

    titán

    válasz Eastman #265 üzenetére

    Én tisztában vagyok vele, de úgy látom, ez itt a fórumon egyedi... Csak kapkodom a fejem, ilyen minősített baromságok láttán, amiket itt olvasok...

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • bambano

    titán

    válasz Belba #268 üzenetére

    Érezd magad besorolva abba a skatulyába. Még mielőtt többes szám első személyben beszélsz.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Eastman

    őstag

    válasz (Kolombusz) #269 üzenetére

    Igaz! Sorry bambano! :B Úgylátszik már olvasásban is dadogok. ...talán van még egy két jó évem.

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • Eastman

    őstag

    válasz bambano #271 üzenetére

    Pl. ?

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • tildy

    nagyúr

    válasz Belba #252 üzenetére

    Jo inkabb azt mondom, nem kell hozza oillemtankonyv, hogy az emebr megkosyonje ha segitenek neki, vagy koszonjon egy masik embernek. Ez szerintem talan meg a kulonbozo vallasokban is benne van, annyira evidens.

    Én például a helyemet egy kismamának, vagy egy idős néninek nem pusztán kötelező illemből adom át, hanem mert valóban segíteni szeretnék neki (nehogy baja essen, ne fájjon a lába, stb.).
    A szomszéd idős néni kezéből azért veszem ki a nehéz szatyrot, mert szívből szeretnék segíteni neki!

    Ez nálam is bejátszik, és nem azért mert igy illik, hanem mert egyszeruen bant, ha nem igy teszek. Fáj, ha nem segithetek olyannak, aki raszorul.

    Én azt gondolom, hogy egyikőnk sem lesz azzal kevesebb, ha segít neki az embertársa, vagy több, ha éppen ő segített a másikon...
    Inkább ''feltöltődünk'' mindannyian, hogy ma szeretetet, törődést kaptam valakitől, vagy valakinek egy jó érzést tudtam nyújtani

    Nagyon egyetertek, csak bennem az is van, hogy azzal sem lesz kevesebb ha nem teszi meg (pl. ajtoban az eloreengedest).
    De miért is oly bántó avgy sértő, ha egy nő enged előre egy férfit? Szerintem midnegynek kéne lennie, sőt.

    "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

  • tildy

    nagyúr

    válasz FehérHolló #250 üzenetére

    Velvet, poronty. Pl.
    -----------------------------------------------------
    Idézet egy könyvből (forrás shadowfax egyik hozzászólása a modern nő topikban)

    A következõkben azt nézzük meg, hogy a nõk munkahelyi és családi szerepei külön-külön, egymáshoz viszonyítva, illetve interakciójukban mekkora stresszt jelentenek betöltõik számára.
    Ma az az általános vélemény uralkodik, miszerint annak a ténynek, hogy a
    házimunkák mellett (melyek nagy része a hagyományos – és állítólag meghaladott – nemisztereotípiáknak megfelelõen még mindig a nõkre hárul) a nõk többsége állást is vállal, nagy szerepe van abban, hogy a nõk általában a férfiaknál nagyobb stresszrõl számolnak be a különbözõ vizsgálatokban, és a mentális megbetegedések, neurózisok is gyakoribbak náluk.
    Ezzel szemben az alább ismertetett vizsgálatok eredményei szerint a háztartásbeli nõk sokkal rosszabb pszichés állapotban vannak, mint a dolgozó nõk.
    Claes és mtsai (1995) vizsgálatának eredményei szerint az USA-ban a háztartásbeliek
    25%-a elégedetlen a foglalkozásával, a dolgozóknak pedig csak 7%-a. Ennek alapján úgy tûnik, hogy az otthonon kívül végzett munka jelentõs mértékben hozzájárul a nõk általánoselégedettségéhez.
    Baruch és mtsai (1987) felhívják a figyelmet arra az általánosan uralkodó elképzelésre(mely a vizsgálatok szerint tévhitnek bizonyult), hogy a nõk számára az otthoni szerepek(háztartásvezetõ, feleség, anya) természetesek, stresszmentesek, míg a munkahelyi szerepek a pszichológiai stressz elsõdleges forrásai. Ezzel szemben az általuk összefoglalt kutatásokban a háztartásbeliek több pszichiátriai tünetrõl számoltak be, mint a dolgozó nõk, és az elõbbi csoport hamarabb is kiábrándult a szerepébõl. Ennek egyik oka az otthon végzett munka strukturálatlanságában keresendõ (nincsenek világos követelmények és visszajelzések), ami nagyon megterhelõ lehet. Ezen kívül a nõket hagyományosan felelõsnek tartják a családtagjaik jól-létéért is, amire pedig ténylegesen elég kicsi a hatásuk, így a kontroll hiánya még tovább fokozza a szerep megterhelõ jellegét. Ezek alapján úgy tûnik, hogy a családi szerepekkel kapcsolatos stresszorok szorosabban kapcsolódnak a pszichológiai distresszhez és a fizikai betegségekhez. Ezzel szemben a munka jót tesz a nõk egészségének, fõleg a magas státuszú munkák. A munkahely ugyanis a következõket kínálja (amiket a háztartásvezetés kevésbé): kihívás, kontroll, struktúra, pozitív visszajelentés, önbecsülés, szociális kapcsolatok.


    Hogyan hatnak egymásra a különbözõ életszerepek, illetve több szerep egyidejû
    betöltése fokozza, vagy csökkenti-e a stresszt?

    Több vizsgálat is azt találta, hogy a munkahelyi és nem-munkahelyi stressz
    kapcsolatban vannak egymással: az otthoni konfliktusok fokozhatják a munkahelyi stresszt, illetve fordítva: a munkahelyi problémák növelhetik az otthon átélt stresszt (pl. Klitzman és mtsai, 1990). Munkahelyi és nem-munkahelyi stresszorok egyaránt képesek fokozni a munka és a család közti konfliktust, de a munkahelyi streszorok hatása a konfliktusra valamivel erõteljesebb. A munkahelyi és nem-munkahelyi stresszorok egymástól függetlenül, de egyaránt jelentõs mértékben befolyásolják a fizikai és mentális egészség alakulását.
    Baruch és mtsai (1987) által idézett vizsgálatok szerint ezzel szemben a munka bufferként képes csökkenteni az egyéb szerepekbõl származó stressz hatását. Azt találták (Brown és mtsai, 1975, idézi Baruch és mtsai, 1987), hogy stresszteli életesemény hatására a dolgozó nõk 14%-ánál, a nem dolgozók 79%-ánál fejlõdött ki pszichiátriai tünet.
    Összességében úgy tûnik, hogy a több különbözõ szerep betöltése inkább jótékonyhatású a nõk életében, a szerepek közötti konfliktus nem jellemzõ, mivel különbözõ értékeket akarnak megvalósítani a munkában és otthon. Konfliktust inkább a háztartásbeli nõk élnek át, mivel nekik nincsenek jelentõs másodlagos szerepeik. (Claes és mtsai, 1995).
    Hasonló következtetésre jut Malley és Stewart (1988), akik Bakan (1966, idézi Malleyés Stewart, 1988) elméletébõl kiindulva az ember két alapvetõ modalitását különítik el: a közösséget és a hatóerõt. (Elõbbit egyfajta társulási igényhez, utóbbit ateljesítménymotivációhoz lehetne hasonlítani). Az elégedettséghez és a mentális egészséghez szerintük e két törekvés egyensúlyára van szükség. Tanulmányukban azt elemzik, hogy a nõk különbözõ életszerepei mennyire adnak lehetõséget ezen igények, késztetések kielégítésére.
    Arra a következtetésre jutnak, hogy sem pusztán a családbeli szerepek (anya, feleség), sem egyedül a munkahelyi szerepek nem alkalmasak eme két alaptörekvés kellõ egyensúlyának kialakítására. Bár a család a közösség érzésének nagyon fontos forrása, a családbeli kapcsolatok azonban sokszor aszimmetrikusak, ahol a nõ egyfajta érzelmi gondozó szerepet tölt be, de az õ érzelmi szükségleteivel senki sem törõdik igazán. A családi szerepek, fõleg a gyermeknevelés a hatóerõ kifejezésére is csak korlátozott mértékben nyújtanak módot. A fizetett munka ezzel szemben lehetõséget ad a hatóerõ gyakorlására, ezen kívül a munkahelyi kapcsolatok a kölcsönösség kifejezésének lehetõségéhez is hozzájárulnak. Mindezek alapján a szerzõk Claes és mtsaiéhoz (1995) hasonló következtetésre jutnak, miszerint az egyszerre több életszerepet is betöltõ nõknek nagyobb esélye van arra, hogy a hatóerõ és a közösség igényük egyensúlyba kerüljön, ezzel megteremtve a pszichés és szomatikus egészség alapját.
    A dolgozó asszonyok mindenképpen elégedettebbek, egészségesebbek és kevésbédepressziósok, mint a háztartásbeliek. A dolgozó anyáknál azonban õk is megtalálták a megnövekedett stresszhatásokat a gyerekük miatti aggodalom kapcsán. Mindezek alapján azt mondhatjuk, a nõk egészségének használ, ha dolgoznak és családjuk is van.

    Hogyan állnak maguk a nõk az egyidejû munka és családvállalás kérdéséhez?
    Magyarországon a rendszerváltás után egy nagyon sajátos helyzet állt elõ a nõi munkavállalás megítélésének változásában. Míg Nyu gat-Európában mind a nõk, mind a férfiak egyre elfogadóbban és támogatóbban viszonyulnak a nõk munkavállalásához, hazánkban 1988 óta jelentõsen csökkent a nõk kö rében azoknak az aránya, akik helyesnek tartják akár még az iskoláskorú gyerekek édesanyáinak a teljes munkaidõs foglalkoztatását is (Tóth, 1995). Ezt - a teljes munkaidõs foglalkoztatást -1995-ben a többség csak a házasság elsõ, gyermektelen szakaszában tartotta elfogadhatónak. Az életpálya további részeiben inkább a részmunkaidõs foglalkoztatást tartották helyesnek. Összességében a rendszerváltás óta erõteljesebben fogalmazódik meg a részmunkaidõs foglalkoztatás igénye, illetve emelkedik azoknak az aránya, akik a nõk fizetett munkából való teljes kivonását helyeselnék. Érdekes – és egyben elszomorító – volt az attitûdvizsgálat azon eredménye, mely szerint a megkérdezettek 80%-a szerint csak az anyagi motívum játszik szerepet a nõk munkavállalásában. Különösen
    megdöbbentõ volt, hogy a kérdõív azon állításával, mely szerint „A háziasszonyi teendõk ellátása éppen olyan önmegvalósító lehet egy nõ számára, mint a fizetett munka”, a 18-27 éves korú válaszolók 46%-a egyetértett. A vizsgálat szerint a nõk konzervatívabban ítélték
    meg a nõi munkavállalást, mint a férfiak. A nõk értékeikben tömegesen visszatértek a háziasszony sémájához. Ugyanakkor a gyakorlatban szó sincs a kétkeresõs családmodellmegkérdõjelezésérõl, a részmunkaidõs foglalkoztatás széles körû elterjedésérõl. Vagyis az emberek értékei és valóságos lehetõségei nem találkoznak, ami komoly frusztráció és ezzel együtt pszichés és testi megbetegedések forrása lehet. De vajon mi állhat az attitûdök ilyen szokatlan irányú megváltozása mögött? Egy magyarázat szerint ez csak átmeneti ellenreakció a szocializmus alatti ideológiával – nevezetesen az erõltetett emancipációval – szemben, s mint ilyen „el fog múlni” (vagy talán már el is múlt tekintetbe véve, hogy a felmérés 1995-ben készült). Egy másik feltevés szerint a jelenség kiváltója az, hogy a nõk belefáradtak a nagy terhelésbe, amit a munka és a háztartás egyidejû fenntartása jelent, különösen, hogy a rendszerváltás utáni években nõttek a terhek, és csökkent az életszínvonal. Egy harmadik elképzelés szerint pedig az attitûdváltozás oka az a lelkiismeret furdalás, amit a magyar társadalom és ideológia ébresztett a nõkben a gyermekneveléssel kapcsolatban. (Tóth, 1995).


    [Szerkesztve]

    "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

  • Viszlát

    addikt

    Egy újabb topik, amiből kiderül, hogy tildy mennyire más... hozom a popcorn-t :(

    "How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."

  • bambano

    titán

    Összefoglalnám a mai termést.
    Anno lejöttünk a fáról, majd kicsit húzkodtuk a nőstényállatot a hajánál fogva a barlangba. De ezek az idők sok ezer éve elmúltak. azóta civilizáció, 21. század, ilyesmi.

    A szüfrazsetteket lekommunistázni (akik a női emancipáció élharcosai voltak) két ok miatt számít minősített hülyeségnek: 1. az első (mozgalomalapító) 1818-ban született, 2. amerikai volt. ergo majd száz évvel a kommunizmus igazi kitörése előtt egy földrésszel odébb volt a dolog...

    Az lehet, hogy étterembe mindig a férfi megy be előbb az ajtón, de onnan kezdve változik a dolog aszerint, hogy van-e teremfőnök pincér, vagy nincs. Lépcsőn nő megy fel másodiknak, szoknya alá nem nézünk okkal.

    A legnagyobb bajom ezzel az egész marhasággal, amit itt összehordtatok, hogy az a kiinduló feltételezés, miszerint minden nő egyforma és minden nőnek ha törik, ha beleszakad, akkoris csak egy igaz életútja lehet, annyira kőkorszaki és annyira orbitális baromság, hogy azt elmondani nem lehet. A másik fő probléma az, hogy egyesek szeretnék, ha társadalom fejlődése megrekedne egy adott ponton. Vita csak abból van, hogy melyiken. Én pl. szívesebben maradtam volna a lekőbaltázós, hajnálfogva behúzkodós világban, mint ebben a nagy emancipált dologban (ez utóbbi nem igaz), de ki meri indikálni magának a jogot, hogy meghatározza, hol is rekedjünk meg? Én azt mondom, az őskorban. A kékharisnyák azt mondják, az 1800-as évek elején. A férfias nők meg azt, hogy jó nekik ez a 21. század, kicsit koszos, de mégiscsak ez az igazi. A korrekt választás a változás elfogadása. Mint ahogy ma már nem illik senkinek egészségére kívánni a tüsszentést, nem írunk a főnöknek 'Tisztelt Igazgató Úr!'' kezdéssel levelet, a kékharisnya kizárólagossága is
    kiment a divatból. Vannak nők, férfiak, családok, akiknek ez bejön, másoknak nem.

    (Különben is elmennek a fenébe azon kékharisnyák, akiknek tőlem kell megtanulni a pelenkázást. Ha már hagyományos családmodellről beszélünk...)

    Visszatérve a lényegre, azt gondolni, hogy ugyanaz az egy kaptafa stimmel a kékharisnyának meg a férfias nőknek és ezen két szélsőség között MINDEN lehetséges verziónak, az súlyos tévedés. A 21. századnak arról kellene szólnia, hogy elfogadom, hogy Tildy olyan, amilyen, elfogadom, hogy Belba meg más, és ebből az adottságból kell kihozni a legjobbat.

    ''Egy férfi nem képes felnevelni egy gyereket'': mi van kollégák, kisebbségi érzésetek van? Vagy önbizalomhiány?

    Vagy csak mindenki beleült abba, ami számára kényelmes, ami számára pont azokat a konfliktusokat kerüli el, amit ő jobban utált, mint más konfliktusok, és megalkudott a helyzetével? Ja, így is lehet... Csak akkor a napi 300hsz-nyi mellébeszélést mellőzzük.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • bambano

    titán

    válasz Viszlát #277 üzenetére

    Semmi baj nincs vele, csak vagy nagyon papucs pasit fog kifogni, vagy olyat, akinek a fülén is önbizalom csurog ki :)

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Eastman

    őstag

    válasz bambano #278 üzenetére

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • tildy

    nagyúr

    válasz Viszlát #277 üzenetére

    És egy újabb megnyilvánulás , amelyben egyszerűbb leszólni azt, aki kilóg a sorból és aki szóvá teszi, hogy ez igy nem korrekt hozzaallas, mint azt elemezni, miért is akarja az emberek jórésze egy adott, altala helyesnek itelt modellbe ''belekényszeriteni'' a noi nemet. (Mas teruleten is megvan ez, pl. bárki , aki kicsit más, azt a társadalom legtöbbször nem tartja normálisnak, pedig pont a sokszinuseg kene , hogy legyen a normális)

    Bambanoval értek maximálisan egyet, leirta a lényeget.
    Bambano: ehhe. vagy pont valakit, aki feluton van a ketto kozt, aki ha kell eros es iranyit, de ha kell, akkor engedi, hogy azt tegyem, amire vagyom ;)

    [Szerkesztve]

    "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

  • Gh0sT

    addikt

    válasz bambano #278 üzenetére

    ''''Egy férfi nem képes felnevelni egy gyereket'': mi van kollégák, kisebbségi érzésetek van? Vagy önbizalomhiány?

    Vagy csak mindenki beleült abba, ami számára kényelmes, ami számára pont azokat a konfliktusokat kerüli el, amit ő jobban utált, mint más konfliktusok, és megalkudott a helyzetével? Ja, így is lehet... Csak akkor a napi 300hsz-nyi mellébeszélést mellőzzük.''


    Egy anya a természetéből adódóan sokkal többet képes adni egy csecsemőnek, mint egy apa. Ha beledöglök sem tudok szülni, szoptatni... Ez nem kényelem kérdése, hanem egy adottság, ami egy nőben jobban megvan, mint egy férfiban.
    Az évek múlásával egyre több szerep jut a férfinak a gyereknevelésben, de a kezdeti lépésekben igenis a nőjé a főszerep.

    Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna.

  • Viszlát

    addikt

    válasz tildy #281 üzenetére

    Egyetlen érvet sem írtál. Szokás szerint hangoztatod a másságod, de csak üres fecsegés, magamutogatás az egész. Sorry, de én ezt nem tudom értékelni.

    "How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."

  • tildy

    nagyúr

    válasz Viszlát #283 üzenetére

    #276 pl. ?
    Egyebkent a topic kb mar az eleje ota arrol szol, hogy a no maradjon a kaptafanal (vagyis otthon) , vagy ne. Hogy a no maradjon a regi szerepben vagy sem. De latom neked az nem erv, ha a nonek az az erve, hogy nem syeretne otthon maradni, nem szeretne skatulyazva lenni, hogy a no azt szeretne tenni amihez kedve van. Varom kivancsian a velemenyed ezzel kapcsolatban, mert a hozzaszolasod inkabb alkalmas flemkeltesre, mint erdemi beszelgetesre.En pl. kivancsi lennek a te velemenyedre is a noi ferfi szerepekkel kapcsolatban.

    A magamutogatassal meg reszben egyetertek, az üres fecsegéssel nem

    [Szerkesztve]

    "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

  • Viszlát

    addikt

    válasz bambano #278 üzenetére

    Sok jót írsz, de egyvalamivel nem értek egyet. Elfogadni a másságot feltétel nélkül, ez nem helyes. Kivéve ha azt feltételezzük, hogy minden ami más - jó. De ugye ez nem így van. Persze, legyen egy nő férfias, meg öntudatos, emancipált - mert neki az a jó. És mi van a gyermekével? Mi van a férjével? Hogy fog egy ilyen nő otthont teremteni, érzelemdúsan felnevelni gyermekét? Sehogy. De ez nem is baj, mert akkor csak annyi kellene, hogy ne menjen férjhez, ne szüljön gyereket. Na de ez meg micsoda dolog, neki jár minden, nehogymáne. Önzés az egész, a humanizmus ordító baromságai közül az egyik, az énközpontúság újabb megnyilvánulása...

    "How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."

  • bambano

    titán

    válasz Gh0sT #282 üzenetére

    A szülés nem felnevelés. A későbbi dolgokat egy pasi is meg tudja csinálni, még akkor is, ha a saját anya teje sokkal jobb, mint az idegen anyatej vagy a tápszer. De ma már nem hal éhen egy baba sem. Ergo az a kijelentésed, hogy nem tudsz szülni, rendben van, az, hogy nem tudsz szoptatni, nincs rendben. Az a mondat sincs rendben, hogy ''egy anya természetéből adódóan többet képes adni''. Ebben a szövegkörnyezetben a ''természetéből'' az az anya hozzáállását jelenti, amit igenis képes lemásolni egy férfi. Ha pedig megpróbálom kitalálni, hogy mi lehetett az eredeti szándékod a mondat megírásakor, akkor az így hangzana: ''az anya a természetből adódóan''.

    Ki az a nőj?

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • tildy

    nagyúr

    válasz Viszlát #285 üzenetére

    Ezek szerint a férfias , öntudatos, emancipált női vonások szerinted kizárnak az érzelemgazdagságot?:F Miért is pontosan? Vagy csak egy újabb skatulya?

    "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

  • bambano

    titán

    válasz Viszlát #285 üzenetére

    Az ''egy kaptafa minden nőre'' cáfolatának érvelése közben elöveted az ''egy kaptafa minden pasira'' hibáját. Helytelen azt feltételezni, hogy egy nő, sorolódjon bármelyik stílusba is, nem találja meg magának a megfelelő társat. Pasi se egyféle van, szerencsére.

    Nem hiszem, hogy a humanizmus az önzésről és az énközpontúságról szól, de ezügyben hajlandó vagyok vitatkozni. Inkább szól arról, hogy a sötét középkor után végre megint az embert állítják a középpontba.

    Azt mondani, hogy a női másság elfogadása az önzés, meg simán tévedés. Ki kellene törni a klisékből, a sokszáz éves megmerevedett keretekből. De lehet, csak arról van megint szó, hogy egyes pasasoknak kényelmetlen, hogy a saját territóriumukon kell versenyezni a nőkkel, mert félnek, hogy legyőzettetnek. Menjen csak vissza a nő a konyhába, ne zavarja köreinket. rotfl.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Viszlát

    addikt

    válasz tildy #284 üzenetére

    Az lenne az érv, hogy nem szeretne otthon maradni? Fogalomzavarban vagy. Ez nem érv, ez egy vágy, vagy az akarata. És tipikus megnyilvánulása annak, hogy az emberek nagy része még csak hírből sem ismeri a felelősségvállalást. 1: Kellett neki egy férj, hát férjhez ment, 2: kellett neki gyerek, szült 1-2-3-x gyereket, 3: de karriert is szeretne, meg dolgozni és nem szeretne otthon maradni és beskatulyázva érzi magát ha ezt nem teheti meg. Itt jön be az, hogy nem hajlandó az egyes és kettes pont által rárótt felelősséget magára venni (természetesen itt azokról beszélek, akiknek van döntési lehetőségük, nincsenek kényszerítve a munkára).

    Az én véleményem az a férfi-női szerepekkel kapcsolatban, hogy nem léteznek egymás nélkül, és egyik sem kevesebb a másiknál, hiszen egymás nélkül a család fogalma nem létezik. Alkatunknál fogva másra és másra vagyunk alkalmasak (bár az emberiség rendesen elkorcsosult mára), így ezek részben predesztinálják a szerepeket. Bár a kaptafa és a szerep szó negatív felhangja miatt nem igazán helytálló. Én úgy gondolom, hogy a férfi a család feje, a nő a szíve és ez így nagyon szuperül működik, áldásos állapot. De hozzá kell tennem, hogy attól, hogy a férfi keresi a kenyérre valót, még nem lesz a család feje, s ugyanígy attól, hogy a nő van otthon, még nem lesz a család szíve.

    Bambano: Félreértettél. Persze, építsen karriert a nő, de akkor vállalja döntése következményeit. Ne szúrjon ki egy gyerekkel, hogy egy munkamániás, önmegvalósító nőt kelljen anyjának szólítania. Nem lehet mindent egyszerre, ezt kéne felfogni. És nem az elfogadás az önzés, hanem a fogadjatok el úgy ahogy vagyok, bármilyen is vagyok és bármennyire is ártok ezzel másoknak.

    tildy: Nem az alkat zárja ki, hanem egyszerűen nem leszel ott, nem tudod, hogyan kell viselkedned adott helyzetben, nem fogsz tudni mit kezdeni a gyereked esetleges tulajdonságaival.


    [Szerkesztve]

    "How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."

  • Eastman

    őstag

    válasz bambano #288 üzenetére

    Mit kellene tennie szerinted egy 21. századi nőnek? Mi szerinted a ''normális''? Őszintén kíváncsi vagyok a véleményedre. Kezdjük onnan, hogy diploma, első munkahely.

    ''Én úgy gondolom, hogy a férfi a család feje, a nő a szíve és ez így nagyon szuperül működik, áldásos állapot. De hozzá kell tennem, hogy attól, hogy a férfi keresi a kenyérre valót, attól még nem lesz a család feje, s ugyanígy attól, hogy a nő van otthon, még nem lesz a család szíve.'' :R Ez szép! A szívemből beszélsz!
    Nagyon építő ez a topic! Jó, hogy megmarad az utókornak!


    [Szerkesztve]

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • Gh0sT

    addikt

    válasz bambano #286 üzenetére

    Igazad van. Ha a tudomány ilyen ütemben fejlődik, akkor talán még azt is megérem, hogy szülhessek.

    A lemásolom és az ösztönösen belőlem jön, két teljesen különböző dolog. Ennyi erővel odaadhatom bárkinek a gyerekemet, mert képes felnevelni. Attól, hogy elolvasol egy szakácskönyvet, még nem tanulsz meg főzni.

    A fizikai korlátokon kívül ezer más dolog van, ami egy férfiban egész egyszerűen nincs meg.

    Szerinted gyereket képes bárki felnevelni. Igen, igazad van, felnevelni fel lehet... csak éppen az nem mindegy, hogy hogyan...

    Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna.

  • bambano

    titán

    válasz Eastman #290 üzenetére

    Amit össze tud egyeztetni a saját igényeivel. Mi az ő igénye a társadalmi szerepvállalás terén, a munka terén, stb. Ha ő szingli akar lenni, legyen, ha munkamániás, legyen, ha családot akar összefogni, legyen. Nagy hiba lenne, ha én bárkinek is tanácsot adnék ezügyben, annál csak az lenne a nagyobb hiba, ha mindenkinek *UGYANAZT* a tanácsot adnám.
    A lényeg, össze tudja egyeztetni a dolgait, így vagy úgy. Ha munkamániás, kapjon el egy papucs jellegű pasit, menjen a férj gyesre. Mert miért ne, láttam ilyet a környezetemben, semmi gond nincs vele, a gyerekek is rendben vannak. Ha meg otthon maradna, férjére, gyerekére áldozná az energiáit, azzal sincs semmi baj, csak akkor kapjon el egy olyan pasit, aki eleget keres.

    Sokkal jobb egyébként egy olyan anya, aki kicsit lehajtja magát melóban, közben bébiszitter van a gyerekkel, és ettől a mama normális, mint a depis, aki akkor is kárt okoz, amikor a gyerekkel van.

    Nem a cél, nem a kiválasztott pálya a kérdés, a kérdés az, hogy amikor magában eldöntötte, hogy neki mi a fő irányvonal, ezt összhangba tudja-e hozni magával, a családjával, környezetével.

    Imádom az olyan zseniális trükköket, amikor pl. amcsi háziasszonyok a babadepresszió ellen elmennek 4 órában egyszerű munkát végezni, pl. pénztáros lesz a boltban, addig a szomszéd hasonló sorsú mama vigyáz a kölkökre, majd másnap cserélnek. Ez kellene a követendő példa legyen, hogy a fő irányvonaluk által támasztott igényeket, problémákat sok-sok apró ötlettel megoldják.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • tildy

    nagyúr

    válasz Viszlát #289 üzenetére

    1.Hát bizonyos emberek számára elég nagy érv egy másabb életre, hogy huzamosabb ideig ne kelljen olyan szerepben lenniük, ami számukra megterhelő , amelyben nem érzik jól magukat. Ez akár fizikailag, de még inkább lelkileg is kihathat az életükre.
    2. Felelősséggel, illetve annak hiányával kapcsolatban szintén egyetértek. Ez igaz mindkét nemre is, bár vannak erre is megfelelő példák, akik mind otthon, mind a munkahelyen képesek megfelelően helytállni.
    3.Tiszteletben tartom a véleményed, és igazat adok abban, hogy ugy is mukodhetnek dolgok. De ahogyan nem vagyunk egyformak, nem minden esetben mukodnek a sablonok sem. Van akinel ez valik be, valakinel mas, mindenkinek mas es mas az eletutja, es nem feltetlenul ugyanaz az ut minden ember boldogsaganak forrása.
    4. köszönöm, hogy leirtad.

    "Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

  • Gh0sT

    addikt

    válasz bambano #286 üzenetére

    Még egy megjegyzés: ne mondja nekem senki, hogy ha bennem növekszik egy parányi élet 9 hónapon keresztül, akkor nem alakul ki egyfajta kötődés. Egy olyan lánc, ami azt a kicsi embert az édesanyjához köti, egy szál ami láthatatlanul összekapcsolja anyát és gyermekét. Ezt mivel pótolod a Te tőkéletes minden mindennel helyettesíthető világodban? Mit csinálsz azzal a szeretettel, amit egy nő ad a gyermekének? Megveszed kilóra a sarki boltban?

    Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna.

  • bambano

    titán

    válasz Viszlát #289 üzenetére

    Persze, de a sokféleség a garancia arra, hogy össze lehet hozni olyan szülőpárokat, bármilyen is a nő, hogy az elfogadás nem okoz senkinek semmilyen kárt. Ez pedig lényeges kérdés, mert ez annak a bizonyítéka, hogy az emancipáció eredményesen működhet.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • bambano

    titán

    válasz Gh0sT #294 üzenetére

    Azt ne mondja nekem senki, hogy az asszonyban növekszik 9 hónapon keresztül egy parányi élet és a pasiban semmiféle kötődés nem alakul ki...
    Azt magyarázd el nekem, megszületik a baba, pár napos, és pontosan tudja, hogy az a ronda szőrmók az apja és ha ő foglalkozik vele, akkor megnyugodhat, biztonságban érezheti magát. Azt is magyarázd meg nekem, mitől volt az, hogy a pár hetes lányom időnként kizárólag úgy volt hajlandó megnyugodni, hogy a hasamra tettem és elaludt.

    Ne mondjunk már ki ilyen kategorikus dolgokat, hogy a gyerek az anyával így van, az apjával meg biztosan nem lehet így, vagy más dolgokban is egy-egy dolog kizárólag az anyjával vagy az apjával lehetséges. Mit csinálok azzal a szeretettel, amit a nőtől kap? Megkapja tőlem is.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • Eastman

    őstag

    válasz bambano #292 üzenetére

    Ez szép, csakhogy az emberek nagy részének gondja van az önismerettel. Nem tudja mit akar. Sodródik. Más mondja meg neki, hogy mit tegyen. Vagy ösztönösen cselekszik (lásd biológiai óra). Az ösztön szerintem meg csak akkor működik jól, ha tiszta a szív. Lap szélén jegyzem meg, hogy egy multinál tiszta szívvel, gáncsolás, törtetés, (esetleges nyalás) nélkül nem csinálsz karriert. ...és ez rengeteg energia. Marad otthonra?

    [Szerkesztve]

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

  • Viszlát

    addikt

    válasz tildy #293 üzenetére

    De ahogyan nem vagyunk egyformak, nem minden esetben mukodnek a sablonok sem. Van akinel ez valik be, valakinel mas, mindenkinek mas es mas az eletutja, es nem feltetlenul ugyanaz az ut minden ember boldogsaganak forrása.


    Oké, adott a dolgozni akaró nő, aki nem tűri el, nem szenvedheti a háziasszony sablonját, kitör belőle. Na de hogy van az, hogy nem kell a sablon, de azért a számomra szimpatikus dolgait megtartom.

    Továbbra is tartom azt, hogy nem lehet mindent egyszerre, egy karrierista nő ne vállaljon gyereket, nem tudja rendesen ellátni feladatát.

    "How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."

  • bambano

    titán

    válasz Viszlát #289 üzenetére

    Én úgy gondolom, hogy a férfi a család feje, a nő a szíve és ez így nagyon szuperül működik, áldásos állapot. De hozzá kell tennem, hogy attól, hogy a férfi keresi a kenyérre valót, még nem lesz a család feje, s ugyanígy attól, hogy a nő van otthon, még nem lesz a család szíve.

    Pontosítsunk: a te habitusod olyan, hogy ezt gondolod. Vagyis, mivel azt próbálom bizonygatni, hogy a női sokféleség jó, te biztosan fogsz találni olyan nőt magadnak, akivel ezt a fajta családmodellt jól fogod tudni üzemeltetni. Peched van, hogy 30 évvel lekéstél fórumtársunkról :))

    DE: ebből nem következik, hogy más üdvözítő út nem létezik. Mondom ezt annak tudatában, hogy az ismeretségemben van teljesen más, jól működő példa is.

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

  • divot

    veterán

    Elképzelem, ahogy az olaj, vagyis a valódi hatalom fölött rendelkező arab országokban átveszik a nők a hatalmat.
    Hát mit mondjak, teljesen reális vízió. :DDD

Új hozzászólás Aktív témák