Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #54715584

    törölt tag

    válasz Morris #20 üzenetére

    akkor kezdj el haladni a celjaid fele :) mit tuztel ki magad ele?
    egyebkent Eastman csupa jo dolgot es igazsagot irt le, es ez telleg a nehezebb ut...

  • V.Stryker

    nagyúr

    válasz Morris #20 üzenetére

    Szia!

    Azt hiszem, hogy tudom miről beszélsz. Nem irigyellek. Én is 23 éves vagyok, 5 éve egy kapcsolatban, ami mostanában dögledezik, albérletben, nincs kocsim és saját lakásom, munka és albérlet mellett sulira nem tellik. Legalább annyi munkahelyem volt,mint neked. Ráadásul ahol most vagyok már jóval több,mint egy éve, az a kedves kormányunknak köszönhetően bezárja két hónap múlva kapuit és érettségivel a kilátások siralmasak. Már voltam egy pár meghallgatáson,folyamatosan küldöm a jelentkezéseket. Ráadásul a pénztelenség miatt nincs más csak a rosszkedv és a várok valamire érzés. És a baj az,hogy nem látja az ember ha a realitást nézi,hogy lesz jobb és változni fog a dolog. Ezért vár valamire,ami ''megváltja''. Egyetlen dolgot nem szabad:önsajnálatba esni! Kaparni kell,mint állat. Néha kicsit minuszba megyek, ekkor kiveszek egy hét szabit .és elmegyek segédmunkásnak vagy valahová egy kis plusz pénzért, hogy kihuzzam magam a sz.rból.

    Találjunk ki vmit közösen! :)

    Organic Maps - ingyenes, offline navi iOS-re és Androidra.

  • Eastman

    őstag

    válasz Morris #20 üzenetére

    Én 27 éves koromig így éltem. Reál sulit végeztem - ráadásul kettőt is - holott humán gondolkodású vagyok. 3 évig klímákat szereltem. Rohadtul nem érdekelt. Minden nap azon gondolkodtam, hogy mi a f@szt is keresek itt. Utána kiállítást építettem az expón. Közöm nem volt hozzá. Ezután 3 évig antik csillárok felújításával foglalkoztam egy cégnél. Ezt szerettem, mert szép is volt meg jó is, de elég volt. Ezután villanykapcsolókat forgalmaztam. Sokat kerestem, de nem érdekelt, nem én voltam, kevés volt. A kapcsolók is sz@rok voltak, nem volt jó érzés az embereket rábeszélni olyan dologra, amiben nem lelik örömüket. ...ja és minden munkahelyemen kaptam elsején egy borítékot amiben volt valami pénzecske, de sok mindent nem tudtam vele/belőle kezdeni. Köszönet sosem volt. Utána elkezdtem egy sörözőben a pultban dolgozni. Szegény Édesanyám majdnem infarktust kapott, hogy hova tudok még süllyedni, de én nagyon élveztem, hogy pörgök, nincs hat főnököm, vendégül láthatom, kiszolgálhatom az embereket. Azonnal megköszönik ha adok nekik valamit, azonnal elismerik a munkám és mellesleg nagyon sok jó sztorit hallok ami megint csak az élettapasztalatomat gazdagítja, hisz inkább más kárából tanuljunk, mint a sajátunkból. ...nem igaz? Legbelül mindig is hivatást kerestem magamnak. Legszívesebben tűzoltó lennék, ha a fizikumom megfelelő lenne hozzá. Irigykedve hallgatom a tűzoltó barátaimat és nagy tisztelettel vagyok irántuk. Most gyógymasszázst tanulok. Ha révbe érek emberekkel foglalkozhatom, vendégül láthatom őket, segíthetek a testi/lelki gondjaikon, akik - ha jól végzem a dolgom - azonnal megköszönik, honorálják a munkám, bízom benne, hogy nem lesz hat főnököm és megélek belőle. A munka mellett lesznek üres napjaim amikor kirándulhatok, bringázhatok, fotózhatok, olvashatok, csajozhatok, vagy csak nézek ki a fejemből. ...de ha nem ez lesz a sztorim, az sem baj. Csinálok majd mást.


    [Szerkesztve]

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

Új hozzászólás Aktív témák