-
GAMEPOD.hu
Gitáros topic ♪♫ eddig összegyűjtött tapasztalataink → itt.
(gitár-, erősítő-, effekt- és húrválasztásról, hangkártyákról)
Új hozzászólás Aktív témák
-
senior tag
Üdv Mindenkinek!
Úgy látom, felpörgött a felvételi szezon :) úgyhogy bejelentkezem én is a topikban - már kb. fél éve olvaslak titeket, és rengeteg hasznos infót szereztem. Kérdeznem még nem kellett, mert Ctrl+Alt~Del mindig megelőzött :D de ami késik, nem múlik!
Intro: amolyan újrakezdő (haladó?) vagyok - kb. 20 éves koromig elég komolyan csellóztam, végül mégsem zenei pályát választottam. Mivel apám hobbi gitáros, már tizenéves koromban megtanultam az alapokat, középiskola alatt vettem gagyi strat copy-t, volt minimál próbálkozás bandával stb. Aztán úgy alakult, hogy bő húsz évig a hangszerekre sem néztem (hiba). Pár éve már a gyerekek miatt kezdtem újra komolyabban foglalkozni zenével, tavaly a feleségem szülinapi meglepetésként felújíttatta a csellómat, onnan nem volt visszaút. Azóta vettem újra gitárt, erősítőt stb. és már a gyerekek hangszereit sem hagyom békén (zongora, klarinét)...
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #49137 üzenetére
Jól :) meglep, hogy ezt eddig egy tanár sem mondta el neked (vagyis hogy nem jött rá, hogy el kellene mondani).
Ugyanezek a hangok vannak a természetes moll (eol) skálában is, csak a 6. fokról indítva. Az E dúr példa esetében ez C# moll.
(ami azt illeti, mivel a hangok ugyanazok, ez igazából nem is külön skála, hanem ugyanannak a természetes skálának az eol (moll) "módja". Vannak olyan hangsorok, amelyek valóban más skála módjai, mivel semmilyen természetes módnak nem felelnek meg.)
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #49143 üzenetére
Jó úton jársz. Ugyanannak a skálának a különböző módjai "kompatibilisek", mivel ugyanazok a hangok szerepelnek benne, így biztosan nem szólnak rosszul együtt egy darabban - hogy jól is szólnak-e, az már nyilván egyedi kérdés is. Általában véve igaz, hogy ugyanannak a skálának a dúr típusú módjai vidám / erős / dicsőséges / örömteli, míg a moll típusú módjai inkább bús / lágy / szenvedélyes / szomorú hangzásúak (amolyan yin/yang módra).
Dúr típusú módok:
- 1. fokról indulva: maga a dúr
- 4. fokról: líd
- 5. fokról: mixolíd
Az a közös bennük, hogy két Egész lépéssel indulnakMoll (eol) típusú módok:
- 2. fokról: dór
- 3. fokról: fríg
- 6. fokról: maga a moll
Az a közös bennük, hogy az első két lépésből az egyik Egész, a másik Fél.Kakukktojás: a 7. fokról indított mód (lokriszí), ami, bár moll jelleggel indul, egy spéci, ún. szűkített jellegű sor (angolul diminished) - de ez nem mai tananyag :)
Egy jó anyag a témában (Rick Beatónak rengeteg hasznos vidije van): Chord-scale connection [link]
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #49146 üzenetére
Nem baj, a lényeg, hogy a romokból felszálló füst karikái megfelelő mintázatban kövessék egymást :)
Érdemes egy egyszerű "boci-boci" dallamot elprüntyögni mondjuk G-dúrban, majd rápróbálni a megfelelő akkordokat (ahogy Rick mondja). Mindjárt felszáll a köd, kitisztul a kép...
-
senior tag
válasz jmarcell #49195 üzenetére
Ha már Alapi, volt vele egy vicces sztori. Soha nem szerettem az Eddát, nem is érdekelt (most se), kb. 4-5 slagerüket ismertem, meg név szerint a Patakit.
Első fos gitárommal '94-ben beballagtam a Medgyessy-hez (így kell írni?) a József krt. 9-be, hogy satus nyerget tetessek rá. Ott ül ez a metálhajú fazon és egy menő gitáron játszogat. Nem volt erősítve, csak úgy "szárazon". Elég jól tolta, így sem szólt rosszul.
- Helló, régóta gitározol?
- Aha, X éve.
- És valami bandában?
- Igen, most már megint az Eddában.
- Ja? kár...
És otthagytam, ő meg elég furán nézett. Nem volt egyáltalán felvágós, de azért látszott, hogy nem ilyen reakcióra számított. Én viszont olyan pökhendi kamasz voltam, hogy ahelyett, hogy hallgattam volna tovább, vagy esetleg kérdeztem volna pár értelmeset, inkább otthagytam, hiszen "az Edda fos" (bocs a rajongóktól).
Ma már nyilván nem így tennék, de akkor nagyon viccesnek gondoltam magamat. Ha tudtam volna, hogy a színpadon ilyen figurákat tol, nyilván breakdance tanácsokat kértem volna true storyBocs, igy leírva látom, hogy elég lapos történet, de okulásul itt hagyom, hátha egy mai pökhendi kamasz is olvassa...
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #49568 üzenetére
Én az Artist verziót használom, de már előre félek, hogy egyszer majd upgrade-elni akarok :) mi a kérdés?
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #49948 üzenetére
Mekkora most az E húrok magassága a 24. bund felett?
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #49961 üzenetére
Köszi. Nálam viszonylag egységes, a vékony E-húr szemre picit alacsonyabban van, mint a vastag, de a negyed milliméteres osztások alapján azonosak az értékek:
- nyereg: 0.75
- 1. okt.: 1.5
- 2. okt.: 1.75Ennél lejjebb nem tudtam vinni anélkül, hogy az alsó húrok (főleg E és A, D már kevésbé) ne csörögjenek, illetve még jobban kellene lazítani a nyakon, ami már túl sok lenne. Eredetileg nekem a 7-8. bund környékén csörgött csúnyán az A húr, de itteni tanácsra picit átkalapáltam a bundokat (enyhén látszott, hogy a 8. bund nincs teljesen a helyén), el is múlt.
Fura, hogy a 2. oktávnál nálad ekkora (2x) különbség van a két E-húr magassága között...
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #50456 üzenetére
már mér' ne?! Én csomót játszom csak kézzel pengetve...
-
senior tag
Zoom G1 vs global EQ témában azt olvastam, hogy a cabsim blokkban be kell kapcsolni a mikrofont (?!), mivel alapból minden ládában ki van kapcsolva. Ez nem igazi global EQ, és nem is értem, hogy lehet cabsim mic nélkül?, de állítólag alapból ilyen elcseszett mély hangot ad ki, amíg be nem kapcsoljuk a mikrofont...
[link][ Szerkesztve ]
-
senior tag
Olyasmi van itt is, mint a Zoom esetében (a kimeneti beállításokban vannak EQ-val felérő opciók), hiszen ez is modellező cucc: a PC-s progival érdemes "Live" - ról "Rec" - re állítani a "Line out/Air feel" kimeneti paramétert. [link]
Persze ezt csak olvastam, nem ilyenem van... -
senior tag
Srácok, ez a looper dolog zseniális! (újszülöttnek minden vicc új, ugye... )
Pénteken megjött a thomanntól a Nux mg 30, tegnap végre a looperrel is tudtam játszani. Két készülő dal egy-egy motívumát loopoltam (dob + basszus / ritmus / lead):Persze ez így nagyon kezdetleges (főleg, mivel a rendes gitáron játszott basszus szólam átfed a többivel), béna is vagyok még a kezeléssel (kérlek, ne osszátok meg, nem akarom félkész állapotban terjeszteni! Thx). Ennek ellenére én nagyon lelkes vagyok, mivel először hallottam együtt a szólamokat, és kb. tényleg olyan, mint ahogyan a fejemben szólt úgyhogy ötletek gyors kipróbálásához, quick & dirty backing trackre tökéletes.
Loopback = boszorkányság!
-
senior tag
válasz lacibattya #50736 üzenetére
Nálam már a kosárban volt az MP-80 (thomann), amikor a kapcsolódó termékeknél feldobott egy B-stock Nux MG 30-at ötezer forinttal drágábban. Gyorsan utána néztem, és MG 30 lett. Ennek a fickónak az összehasonlító review videói nagyon jók:
[link]
Ha túl vagy a röhögésen , sztem alapos, informatív.
A nux-szal elégedett vagyok (pláne ilyen áron), de valószínűleg az amperóval is az lennék...[ Szerkesztve ]
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #50771 üzenetére
persze, hogy van on/off, szokásos kis billenőkapcsoló hátul, a táp csatlakozó mellett.
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #50907 üzenetére
nem szívesen ugatok közbe, de én az első napos fotón is ugyanazt a repedést vélem felfedezni, a gyatra felbontás ellenére is. Szerintem már így vetted, bár ennek igazából nincs jelentősége. (én személy szerint nem is foglalkoznék vele)...
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #50933 üzenetére
Cool. Nálam már az esztétikai hiba kategóriát sem érné el a dolog, ha a gitár jó, akkor a szerviz után max ugyanilyen lehet, de inkább ki tudja...
Az én LTD-men a poti volt szar, na azt nem is hagytam annyiban. Mondjuk azt egyeztetett időpontban cserélték, kb. 10 perc alatt, úgy, hogy jelen is voltam, láttam, hogy "jól bánnak" a hangszerrel - szóval a risk / benefit dolog nagyon nyilvánvalóan állt, a te helyzetedben _szerintem_ a benefit ~ 0+ << risk.
Te tudod
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
válasz lacibattya #50931 üzenetére
Szerintem USB kapcsolattal "interface" uzemmódban van a cucc, biztos kell hozzá driver, hogy konfigurálhasd az audio outputot. Az is lehet, hogy magán az amperón is állítható, de friss driver / app nélkül bármi is lehet...
-
senior tag
válasz lacibattya #50987 üzenetére
Nekem is eltartott egy darabig, amíg jó hangok jöttek az mg30-ból. Pár tipp:
- gyári preseteket viccnek jók, én 20 perc után töröltem az összeset
- nagyon fontos, hogy milyen output módot állítasz be (fejhallgató, monitorok, FRFR stb), mert ez elvileg jelentősen befolyásolja a végső hangzást
- output (global) EQ kelleni fog. Nem lehet megúszni a végső EQ-t, a kütyü hangzása határozza meg pl, hogy milyen jelleggel érdemes trimmelni a magasakat
- a hangzás "jósága / minősége" ~80%-ban az IR-en múlik. Ezekből érdemes a legjobbakat használni, a gyárak nem feltétlenül csúcs hangzásúak
- mindig a kis gaintől indulj, és fokozatosan emeld. Először csak amp / cab párost állíts be, majd az erősítőn gain / master / eq jön. Végül a hangerőt az amp "level / output" paraméterrel állítsd be véglegesre
- ezután az effekteket úgy add a lánchoz, hogy a hangerőt ne változtassák. Így könnyű A/B-zni az egyes effekteket. Ha az adott effekt mindenképp emeli / csökkenti a gaint, akkor az erősítőn kompenzálj. Persze így nem marad azonos a hangerő az effekt ki-/bekapcsolásakor
- kis gainnel indulj, először clean/low-gain preseteket csinálj, így kiismered az egyes ampok gain viselkedését. Ilyen low gain mellett valószínűleg kompresszor is kelleni fog. -
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #51005 üzenetére
A füleden
komolyan, ha nem hallasz különbséget azonos alaphang dúr és moll akkordja között, akkor tekerj a hangerőn... -
senior tag
válasz benedekco #51013 üzenetére
Erre vannak a prémium (fizetős, csúcsminőségű) IR-ek. Ilyen pl. a fent említett Ownhammer, vagy York Audio etc. Nem feltétlenül jobb minőséget kapsz a pénzért, hanem pl. időt nyersz. Nyilván sok ingyenes pakkból is ki lehet keverni az adott láda megfelelő hangzású mixét, csak ehhez rengeteg idő, és pluszban még tudás / tapasztalat is kell.
A fizetős esetében: mix01 -> play. Én az 1 USD demo után vettem pár York Audio IR-t, csak azokat használom (kipróbáltam pár ingyenest is, nem találtam olyat, ami igazán tetszett volna). -
senior tag
válasz Goose-T #51017 üzenetére
Persze. Én is ezt mondom, csak van olyan fizetős IR (pl. York), ahol a kismillió miki-pozíció kombináció (nyers IR) mellett kapsz pár (2-3 tucat) kész mixet, ami úgy tökéletes, ahogy van. És akkor nem a szoszöléssel, meg 1387 kicsit különböző hangzás végigböngészésével megy el az idő (mármint az enyém). Nyilván mindegyik jól szól, de nekem erre nincs időm, illetve nem vagyok hangmérnök, akit ezért fizetnek. Ha van idő / tudás, akkor szerintem ingyenes alapokon is remek mixeket lehet csinálni...
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #51027 üzenetére
Egy jó módszer: dalokhoz, zenékhez kötni a hangközöket (mármint tipikusan az első hangközhöz). A nagy terc a boci-boci, a kvart pl. Erdő-erdő-erdő (marosszéki, vagy a Kis Éji Zene), a kvint a SW főtéma, kis szext Gerencséri utca, nagy szext A part alatt.
HF: szekundok, kis terc, szeptimek[ Szerkesztve ]
-
senior tag
válasz DrDoktor #51044 üzenetére
Kérdés, hogy ki számít. Aki gyerekkorától, zeneiskolában (magyarul) tanul(t) zenét, annak egy életre H marad. A gyerekeimnek se mondhatok mást, ha gyakorlás közben melléüt / melléfúj. Ha zenéről beszélünk, akkor is H. Egyébként fő a következetesség:
aki H-t mond, mondjon B-t is -
senior tag
válasz lumpy92 #51041 üzenetére
Érdekes, én csak B-flat alakban hallottam. Kamasz koromban együtt zenéltünk egy ír testvérváros ifi zenekarával (szimfonikus), sokat gyakoroltunk / beszelgettünk, mindenki B-flatnek mondta. Persze ők is intézményes keretek között tanultak zenét, tehát a "hivatalos" formát szokták meg. Ettől még lehet, hogy vannak, akik Bebé-nek ejtik...
-
senior tag
válasz DrDoktor #51048 üzenetére
Félreérted, nem harcolok senkivel, sőt, azt sem mondtam, hogy tessék végre H-t mondani B helyett.
Arra utaltam, hogy kis hazánkban pont a szűk értő réteg, aki gyerekkorától tanulta, annak a H a természetes. Ha ilyen zenésszel dolgozol, érdemes H-t mondani.
Persze YT, nemzetközi közeg stb. a B-t (és Bflat-et) használja, velük meg azt kell használni. De sztem az túlzás, hogy akkor halál a H-ra, és ha a Dés Lacival dolgozol, akkor az ő qrv@@nnya, hogy ő meg mit sznoboskodik a H-val, miért nem B-t használ, mint mindenki más.
Amúgy a korábbi hsz-ekben én is gain / preset / IR stb. szavakat használtam, nekem is ez a természetes, nem fogok fézert meg gént írni. De a H már nekem is egy életre H marad (persze angol kontextusban B-t használok), és ez nem sznobizmus / elitizmus, hanem évtizedes megszokás.
Ezért írtam: aki H-t mond, mondjon B-t is!
Vagyis egyszer így, egyszer úgy, mikor melyik célszerűbb... -
senior tag
van rosszabb is: fúvós hangszereknél (is) léteznek egyedi, de intézményesült hangolások. Pl. klarinét (kisebbik fiam) esetén a legelterjedtebb a B-hangolás: ez azt jelenti, hogy amikor a klarinét kottában C szerepel, igazából egy B szólal meg. Zseniális, amikor együtt zenélünk, ab start mindent transzponálni kell
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #51100 üzenetére
"in the key of C"
Azt jelenti, hogy C dúr skálában, annak valamelyik módjában játszik. Ilyen hangok vannak benne: C D E F G A H C (H=B)
nincs benne F#, C#, G# D#, A#. A kromatikus skála 12 hangjából (egy oktávon belül) 7 szerepel benne, 5 nem - ez a korlátja. (Persze attól függően, hogy milyen alaphangról indítod a skálát, más-más "módját" kapod ugyanennek a hangzókészletnek. PL: A H C D E F G A az A-moll mód, vagy az E F G A H C D E az E-fríg mód.)A dalszerzést többféleképpen is el lehet képzelni. Lehet, hogy adott egy akkordmenet, ami tetszik, kis variálgatással riff(ek) alakulnak belőle, illetve olyan dallam, amit énekelni lehet rá.
Az is lehet, hogy először a riff van meg, ahhoz illesztesz akkordmenet(ek)et, majd ének szólamokat. Végül olyan is van, hogy először csak elkezdesz énekelni valamit, arra kell illeszteni egy akkordmenetet, majd riff(ek)et. Nálam mindhárom működik. Ha az énekelt dallam születik meg először, akkor elsősorban az énekes hangterjedelme / hangfekvése határozza meg, hogy milyen hangnemben lesz végül a dal. Ha az akkordmenet az elsődleges, akkor azt lehet, hogy nehezebb (kápó nélkül) más hangnembe transzponálni, ha az akkord hangzása (voicing) erősen épít bizonyos alapformákra. Ezért látni pl. gyakran, hogy E-dúr nótát 2. bundnál kápózva, "D-alakban" játszanak, mert jelentősen eltér a hangzás amiatt, hogy az egyik esetben G#-E, a másik esetben E-H a két felső hang.
Szóval a folyamat sokféle lehet, azt még nem is említettük, hogy sokszor a szöveg (vers) van meg először, szerintem ott is elsősorban az énekszólam(ok) viszi(k) előre a dolgot.
Ami engem illet, én leggyakrabban "jamming in the key of E" (mostanság), és mindenféle akkordmeneteket próbálgatok, amelyik tetszik, az néha fejlődik tovább (riff, énekszólamok stb.)...
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #51111 üzenetére
jól gondolod, e-mollban van (ez a rész legalábbis)
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #51126 üzenetére
Nekem tetszik.
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #51248 üzenetére
Igazából nem erre válasz, de bedobott a SCOM videód után egy olyan "ultimate fretboard system" sorozatot, amit még nem ismertem, de szerintem nagyon jó:
[Grand Unified Pattern]
Tkp. semmi új nincs benne, de nagyon szemléletesen magyarázza el a 3-note-per-string skálákat. Csak természetes (diatonikus) alapon, de minden húrra / módra (fokra) működik, és a horizontális (húrok közti) és vertikális (fekvések közti) váltások is ugyanabban a rendszerben jelennek meg.
Nemrég kérdeztél skálákról-módokról, szerintem érdemes megnézni (nemcsak neked, talán azoknak is tanulságos lehet, akinek igazából nem mond újat, mivel nagyon jól mondja -
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #51281 üzenetére
Az én gitáromon csak 1 db bridge PU van, éppenséggel egy SH-6 (igazából TB-6, de az ugyanaz). Szerintem bitangul szól persze passzív, soha nem lesz olyan hangja, mint egy aktívnak, de e célból van a hangszeren egy EMG PA-2 active boost, ami pont annyi extra kompressziót ad, ami egy "aktívabb" hangzáshoz kell.
Kecske is - káposzta is
A hátrány, hogy bypass-hez is kell power, elem nélkül passzívan (boost off) sem szól. -
senior tag
válasz consono #51298 üzenetére
Igen, 12 dB a max. Én 3-4 dB-t állítottam csak be, mert egyrészt ekkora extra erősítéssel kb. azonos a single coil (coil split) output a humbucker móddal, másrészt nem igazán plusz hangerőt akarok, hanem egy kompresszáltabb, high-gainebb karaktert...
EDIT: állítólag van 18V moddolás is, úgy > 20 dB(!) is megvan (nem próbáltam)
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
-
senior tag
válasz benedekco #51361 üzenetére
(Bocs, dupla OFF-ba tenném, ha lehetne)
Őszinte leszek (és tartósan népszerűtlen ), nekem nem a szívem csücske a metál. 1-2 szám OK, vannak kedvenceim is, de általában _nekem_ túl nagy a hangerő, kevés a dinamika és a csönd. Kevés is elég belőle.
Technóval és elektronikussal is hasonló a gondom, de ott inkább a monotonitás szokott zavarni, pop meg simán unalmas többnyire... marad a modernek közül a jazz / blues / rock / prog / fusion vonal.Ezzel együtt pl. egyszer orbitális metál covert szeretnék csinálni a Wrecking Ball-ból, első hallásra is ez jutott eszembe. Rákerestem, de ami van, az nem győzött meg
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
"EU-n belul siman mondhatod hogy az ertekesito orszag AFA-jat fizeted..."
Sajnos ez nem így van. Az ÁFA alapszabálya, hogy a teljesítés helye szerinti országban kell megfizetni, ami kereskedelmi tevékenység esetében jogilag az átadás-átvétel helyszíne (vagyis tipikusan a vevő lakhelye). Hogy ez ne lehetetlenítse el az internetes kereskedelem gyakorlatát, ezért ezt a szabályt úgy lazították, hogy EU-n belül csak egy küszöbérték felett kell alkalmazni. Ha egy cég egy adott országba 100k (vagy 50k, nem tudom pontosan) EUR felett forgalmaz egy adott évben, akkor annak a cégnek a célország részére kell megfizetnie az ÁFA tartalmat. A komoly, nagy cégek (pl. Amazon, Thomann) nem reszkíroznak semmit, eleve úgy alakítják ki az EU-n belüli forgalmazást, hogy a vevő lakhelye szerinti ÁFA kulcsot használják, és oda fizetik be az adót.
Persze ez a cégek részéről önbevallásos alapon megy, kisebb cégek esetén nehezen deríthető fel, illetve szankcionálható (hiszen itt különböző országok adó- és egyéb hivatalainak közös vizsgálata lenne szükséges), ezért van az, hogy a különféle, EU-ba "olcsón" szállító, tipikusan Spanyolországban történő EU-s importot / továbbküldést alkalmazó kínai cégek (pl. honorbuy stb.) akkor is csak Spanyolországban teljesítik az ÁFA fizetési kötelezettségüket, ha adott esetben mégis nagyobb értékben szállítanak pl. Magyarországra egy adott évben, mint 100K EUR (mivel sok kisebb értékű tranzakció esetén ez nehezebben vizsgálható). Ilyen értelemben "adót csalnak", ezért olcsóbbak.Thomann, Amazon stb. ezt nem engedheti meg magának, és eleve a célországban fizeti a forgalmi adót, és az értékesítési gyakorlatukat is ennek megfelelően alakítják ki.
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
válasz Goose-T #51419 üzenetére
OFF-ba teszem, mert hosszú...
Ezzel a hozzászólással ~100%-ban egyetértek. Néhány kiegészítést tennék:"A gitártest pedig az anyagától függően elnyelhet vagy felerősíthet bizonyos frekvenciákat, amit aztán "visszatáplál" a húrba."
Pontosan ez a dolog kulcsa, vagyis az, hogy a húrok + minden más egy egységes (két csatolt alrendszerből álló) rezgő mechanikai rendszerként viselkedik. Ezzel kapcsolatban a technikai állítások a következők:
1. A test (üreg) -> húrok visszacsatolási hatás hagyományos, üreges testű húros hangszerek esetében lényegesen befolyásolja a hangzást, mivel ekkor ez az effektus több nagyságrenddel nagyobb, mint tömör testűek esetében. Más kérdés, hogy a fa mechanikai jellemzői ekkor sem a rezgő üreg -> húrok visszacsatolási hatás miatt (mivel tipikusan van laterális merevítés, amit nem véletlenül hívnak magyarul a hangszer lelkének), hanem a fedlap rezgő membránként történő működése miatt fontosak. (Bár logikusnak tűnik, a lesugárzott hang nem a "lyukból jön", hanem szinte teljes egészében a fedlap - ill. néha még a hátlap is - rezgése adja át a környezetnek).
2. Tömör testű esetben ez eleve egy viszonylag kis hatás. Csak úgy tudna (üreg hiányában) lényegesen nagyobb lenni, ha rendszer merevsége annyira csökkenne, ami kb. használhatatlanná tenné azt (nem tartaná a hangolást).
3. A viszonylag kis hatás (ahogy írod is), alapvetően két komponensből tevődik össze:
- egyrészt "gitártest pedig az anyagától függően elnyelhet vagy felerősíthet bizonyos frekvenciákat", vagyis a test anyaga, illetve annak mechanikai jellemzői határozzák meg, hogy a tömör test (+nyak) hogyan rezeg;
- másrészt "amit aztán "visszatáplál" a húrba", ennek a folyamatnak az egyetlen lényeges eleme egy (szintén frekvenciafüggő) effektív visszacsatolási tényező. Ez utóbbit valóban számos dolog befolyásolja, pl. a nyereg (nut), híd (bridge/saddle), tőcsavarok, illetve az itt alkalmazott mechanikai kötések fizikai jellemzői stb. Ebben a tényezőben a gitártest mechanikai paraméterei csak közvetve, a kötések (csavar, ragasztás stb.) effektív merevsége mentén jelennek meg.4. Az előzőek alapján a gitártest (+nyak) mechanikai jellemzői közül a hangzás szempontjából csak néhány fontos:
- 2 extenzív paraméter: menzúra és rezgő tömeg,
- pár intenzív paraméter: sűrűség, rugalmasságtani tényezők, diszperzió. Egyszerű esetben (homogén, izotrop anyag, kis diszperzió) ez gyakorlatilag a sűrűség és a Young-modulus, azaz két szám.Ennek fényében nyilván ostobaság azt állítani, hogy:
"A tömör testű gitár hangzásában semmit sem számít a test (fa) anyaga."A helyes állítás:
"Ha két gitár testének anyaga különböző, de a sűrűség, ill. merevség (rugalmasságtani tényezők) kb. azonos, és minden egyéb (menzúra, tömeg, szerelékek, húrok, pickupok, mechanikai kötések) azonos, akkor a hangzás is gyakorlatilag azonos lesz. Magyarán, nem a test konkrét anyaga számít, hanem annak néhány fizikai jellemzője, és ezek is tipikusan jóval kisebb mértékben, mint a többi paraméter."Bocs a hosszúért.
[ Szerkesztve ]
-
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #51441 üzenetére
pár % vagy az alatti eltérés -> közel azonos
> 10% -> különböző -
senior tag
válasz Goose-T #51442 üzenetére
Így van, a fa tipikusan se nem homogén, se nem izotrop. Ennek megfelelően a sűrűség tipikusan effektív érték, a Young modulus pedig tenzor vagy effektív érték.
Az azonosan szerelt gitárok esetében nyilván a kötések (csavarok) mechanikai jellemzői szórnak leginkább. Az említett faanyagok sűrűsége is eltérhet akár >20%-ot is, illetve az effektív diszperzió (ami a legerősebben függ az anizotrop szerkezeti tulajdonságoktól) szintén jelentősen eltérhet. Nyakmerevség szempontjából pedig a hossz és a truss rod valószínűleg többet számít, mint maga a faanyag. -
senior tag
válasz Ctrl+Alt~Del #51445 üzenetére
mahagóni származási helytől függően inkább 0.5-0.85. De ahogy írtam, az egyedi különbségek mindig nagyot szórhatnak. Kommersz passzív elektronikai komponensek (RLC) esetében is ~ 5-10%. Ezért drágák a custom shop hangszerek: juhar-juhar, poti-poti, de az egyedi készítés során "kiválogatják" a pont megfelelő egyéni paraméterekkel rendelkező anyagokat, alkatrészeket, illetve az illesztések-kötések is pontosabb tűréssel készülnek. Tehát nem varázsfáért / varázspickupért / varázskapcsolásért fizetsz, hanem azért a tudásért / időért, amit az egyedi eltérések kiküszöbölésére szánnak...
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen