-
GAMEPOD.hu
Gitáros topic ♪♫ eddig összegyűjtött tapasztalataink → itt.
(gitár-, erősítő-, effekt- és húrválasztásról, hangkártyákról)
Új hozzászólás Aktív témák
-
cucka
addikt
válasz eron009 #44684 üzenetére
Rövid menzúrás basszusgitárok teljes értékű hangszerek, csak kevésbé népszerűek. Van egy jellegzetes short scale hangzásuk, és más a játékérzet - sokkal alacsonyabb a húrnyomás és jelentősen kissebb a távolság a bundok között.
Ha megszoktad a 34"-t, utána a 30"-on könnyű játszani, kb. mint ha gyerekgitár lenne. Fordítva nem igaz.Ibanez TMB30 - nekem van egy ilyenem. Nem mondom, hogy rossz, de ez a legolcsóbb kategória legalja, és hát érződik rajta. Tök kényelmes, jól kiegyensúlyozott a hangszer, a P pickup egész jó. A hardverek, potméterek, nyereg mind elég szarok.
Ha ilyet veszel, számolj rá egy beállítást (bundok síkba csiszolása, polírozása) és egy csomag húrt (a gyári húrok felejtősek). "Mi baj lehet" felkiáltással dáridó flatwound szettet raktam rá, kb. ennyi elég volt hozzá, hogy 1 kategóriával jobbnak érződjön a hangszer.
Szóval ennyi pénzért nem rossz vétel, de csodák nincsenek.[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #46640 üzenetére
A single coil-ban egy tekercs van, ezt jelenti a neve. Amikor megpengeted a húrt, akkor ebben a tekercsben váltóáram indukálódik. A probléma vele, hogy a tekercs antennaként működik, tehát hallani fogod pl. a hálózati áram 50hz-es frekvenciáját. Ha ezt betorzítod, akkor ez a zaj felerősödik. (A "hum" szó szerint azt az 50 vagy 60 hertzes búgást jelenti)
A humbuckerben két tekercs van, ellentétes fázisban, ellentétes mágneses mezőben. Ez azt eredményezi, hogy két tekercs által felvett zaj kioltja egymást, a hasznos jel pedig összeadódik.
Az, hogy ezek milyen formájúak, az mindegy. Van humbucker, ami akkora mint a stratocaster hangszedő, néha itt egymás alá rakják a két tekercset, nem egymás mellé (stacked coil). Szerintem az Iron Maidenben is ilyeket használhatnak.
Van amikor egymás mellé, kvázi két fél single coil pickup egy házban, ez split coil néven fut. De a precision bass hangszedője hasonló, két fél hangszedő, egymástól eltolva, ugyanúgy humbucker-ként működik.
Az érdemi különbség röviden, hogy máshogy szólnak.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #47785 üzenetére
Belefüleltem ebbe a Santana dalba, én nem értem, mit nem hallasz rajta? 4 akkordot ismétel, minden ütemben vált. Még akusztikus gitár is van benne, hogy segítsen, mikor kell pengetni.
Azt jól mondta a tanár, hogy ha ilyen kérdéseid vannak, akkor első körben zenét kéne hallgatni. Hallgasd úgy hogy arra figyelsz, mi történik a zenében? Mit játszik a ritmusgitár? Mit játszik a basszus? Mi az üteme a zenének, és mit játszik erre az ütemre a dob? Próbáld eldúdolni a bassline-t.
Szóval próbáld meghallani, hogy mi is van a zenében azon túl, hogy santana gitárszólózik meg az énekes énekel. -
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #47787 üzenetére
Nem foglalkozom zenével, nagyon alap szinten tudok basszusgitározni (pl. ezt a santana dalt képes lennék eljátszani), meg talán még megvan 3 akkord a gitáron, de kb. ennyi.
Zenét kell hallgatni, sokat. Például a santana dalnál
- a zene ritmusát a lábdob adja, ha élvezed a zenét és bólogatsz vagy táncolsz, erre a ritmusra teszed.
- az akkordok megtalálásához segít egy bass cover, például [link] . Hallod és látod, ahogy a 4 hangot játssza. Itt egy másik, ugyanz a négy hang, csak többet díszít: [link] . Ezeknél a szemeddel látod, hogy mit fog le, nem kell hozzá konzira járni, hogy összerakd.
- merre kell pengetni - hát ez ízlés kérdése. De ha fülelsz a dalban, akkor hallod, hogy az elején minden ütemben 1-re kipengeti a teljes akkordot, utána csak maszatol a vékony húrokon. Amikor beindul a dal, akkor meg sűrűbben penget. A lényeg, hogy legyen a pengetésnek ritmusa, ami passzol a dal hangulatához.[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #47789 üzenetére
Nem kell elsőre vágni.
De.
Arra egyedül is képes lehetsz, hogy a dal ritmusára bólogass. Na rászámolsz 1-2-3-4 és megvan a 4/4 ütem. A lábdobot gondolom hallod a felvételen...
Akusztikus gitárt is hallottál már, tehát leülsz, hallgatod a dalt és elkezded keresni benne az akusztikus gitárt - szinte végig hallható.
A basszust nehéz elsőre kihallani, de most már hogy tudod, mit kell keresni, hallgasd meg a dalt és keresd meg.Egyébként igazad van, az a tanár dolga, hogy erre rávezessen. És egy idő után nem fogsz olyan fasságot se kérdezni, hogy honnan tudjad, merre kell pengetni, mert
1. hallod a zenében, hogy merre penget
2. érzed a zene ritmusát és azzal összhangban pengetsz, a saját ízlésed szerint. (Egy eredetileg nem akusztikus dalt hogyan pengetsz a tábortűz mellett? Hát ahogy akarod, úgy)[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #47794 üzenetére
Na hát akkor úgy tűnik, ezt a tanár helyett tőlem tudtad meg, majd megírom, hogy hova küldd a söröket.
Előbb hallanod kéne, hogy hol van a ritmus és hol vannak az akkordváltások. A ritmust a dob adja, az akkordváltásokat meg a bassline (nem mindig, de most igen). Innen fogod tudni, hogy milyen ritmusban kell járjon a jobb kezed és hogy mit kell fogjon a bal.
Aztán pengetheted ebben a basic tábortűz stílusban is, mint amit a képen látunk.
Vagy pengethetsz csak 1-re, ha lusta vagy.
Vagy kibonthatod az akkordot és arpeggio-t kapsz, meg egy balladás hangulatot.
Vagy nyomathatod tizenhatodonként, mint a black metálban, ha gyorsan el akarsz fáradni.
Vagy eltolod a pengetést az és-re és akkor reaggae lesz belőle.Ja meg javaslom, nézd meg ezt: [link] . Elég híres videó, arra tökéletes, hogy hátha leesik belőle az "akkordmenet" fogalma.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ragnar_ #47799 üzenetére
Szerintem az első fickó nem is számolja a bpm-et, csak megpróbál nagyon gyorsan mindenféle ritmus nélkül sok hangot elpengetni.
A második meg szenved, érzed, hogy alig bírja tartani a tempót.A Metallica Damage Inc nagyjából 190-195 bpm. A Master Of Puppets meg úgy 210-220 között van valahol.
Csak a miheztartás végett. -
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #47800 üzenetére
Ennek a sok számnak ugyanaz az akkordmenete.
Lehet, hogy eredetiben más hangnemben vannak, de az akkordok közötti viszony ugyanaz. Tehát ha ugyanarra a hangnemre transzponálod őket, ugyanazok az akkordok lesznek.Hasznos videó a témában [link] . Nem kell mindenre kiterjedően megérteni, a lényeg, hogy a zene alapjaiban ritmusból és akkordmenetből áll.
Ezért kell neked kezdőként akkordozással szopnod. Ez határozza meg, hogy merre keresd a hangokat, ha gitárszólózni akarsz. Ha jammelni akarsz, innen fogod tudni, hogy mit fogjál le. És ha ez megvan, akkor ha azt mondja a tanár, hogy a santana dalban Am, C, G, D akkordok vannak, akkor nem itt fogsz szenvedni a fórumon, hanem egyből hallani fogod, hogy akkor mit is kéne mikor játszani. -
cucka
addikt
válasz Ragnar_ #47804 üzenetére
A bpm nem a kipengetett hangok számát jelenti, hanem a leütések számát percenként. Általában ezek a negyedhangok. Máshogy megfogalmazva az a tempó, amire táncolsz. Vagy a fejed rázod. Vagy a lábaddal ütöd a ritmust. Elektronikus tánczenében a lábdob tempója.
Ha 200 bpm-en egész hangokat játszol, akkor az 50 hang/perc. Ha tizenhatodokat akkor 800.
És az egész nem számít semmit, mert ezekben a videókban emberek szenvednek azon, hogy ritmus és dallam nélkül elpengessenek minél több hangot, ami én legfeljebb sportgyakorlatként tudok értelmezni.Itt egy bpm mérő, tedd be a Master of Puppets-t vagy amit akarsz és ütögesd a ritmust billentyűzettel - [link]
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #47812 üzenetére
A bpm egy zenei fogalom, azt jelenti, hogy milyen a zene lüktetésének a tempója.
Amit te csinálsz, hogy mechanikusan percenként 218-szer meg akarsz pengetni egy húrt, mint valami betanított robot. Ami fasza, csak akkor te nem 218 bpm-en játszol zenét, hanem 3.63Hz-el pengetsz húrokat.
Számtanilag ugyanúgy kijön a percenként 218 esemény, csak az egyik zenei fogalom, a másik megy egy ismétlődő mozgás sebességét írja le.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Alexios #47815 üzenetére
kicsit nehezebb meglátni az összefüggést
Hallottál már életedben gitárszólót? Tudod, általában vannak benne hosszabban kitartott hangok, meg gyorsan pengetett hangok, de a zenekar közben végig ugyanazt a tempót szokta tartani. (És a szólógitáros is tartja a tempót szóló közben nyilván)
Tényleg nehéz felfognom, mi ebben a bonyolult. A zenében vannak hosszabb meg rövidebb hangok. Meg szünetek is. Ez ennyire újdonság bárkinek?
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz marcusa #47877 üzenetére
Méret alapján kell vásárolni, hogy a szélesség, vastagság és a húrtávolság megfelelő legyen.
Tökéletesen illeszkedő előre gyártott nyerget nem fogsz kapni.
A nyeregnek kivágott csatorna mérete más-más minden gitáron, a bundok magassága is változó, plusz ha elrontod akkor dobhatod ki a nyerget. Van gitár, amin tényleg egy csatorna van kivágva, szóval abba passzolnia kell. Ha túl vékony a nyereg, az baj, ha túl vastag, reszelni kell belőle.Én biztos fizetnék érte egy hangszerésznek, hogy megcsinálja.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Alexios #47914 üzenetére
A garageband-ben vannak benne erősítő és láda szimulációk, effektek, stb. A legjobb funkciója az automata dobos, ha már unod, hogy a metronóm pittyegésre gyakorolj, akkor pár kattintással csinál neked egy dob track-et.
Ez igazából a logic pro lebutított verziója. Direkt kiszedtek belőle pár fícsört, hogy a profik még véletlenül se ezt használják, cserébe ingyen kapod minden apple termékkel.
-
cucka
addikt
válasz jmarcell #47915 üzenetére
Szerintem kevered a szezont a fazonnal.
Teljesen igaz, felvételnél nagyon király, hogy drága erősítők paramétereit állítgathatod a képernyőn, mikrofon és láda szimulációval szöszölhetsz, pakolgathatod az effekteket és tekergetheted a potmétereket.
Tanuláshoz, gyakorláshoz viszont a legjobb, hogy bedugod a kábelt, megnyomod a gombot, és szól a gitár, játszhatsz.
Nem fog úgy szólni, mint a csutkára tekert marshall, de talán a c dúrt így ilyen körülmények között is meg lehet tanulni.
Ha a tanulás, gyakorlás a cél, akkor a sok fícsör csak arra jó, hogy a tanulástól, gyakorlástól elvonja a figyelmedet, és az idődet gitározás helyett pluginok nyomkodásával töltsd. -
cucka
addikt
válasz jmarcell #47918 üzenetére
Ha jó erősítőn akarja hallani, akkor el kell menni egy óradíjas próbaterembe.
A számítógépes megoldásokkal azt tudod szimulálni, hogy hogyan szólna jó minőségű erősítő, ha a ládát egy stúdióban bemikrofonoznád, és azt a jelet felvennéd.
Azt viszont soha a büdös életben nem fogod tudni szimulálni a szoftveredben meg az otthoni logitech 2.1-es hangszórón, hogy hogyan szól egy csutkára tekert csöves erősítő, amikor ott állsz 3 lépésnyire a 4x10-es ládától.
A pluginekkel jól tudod szimulálni a hangfelvételnél használt eszközöket. Azt nem tudod szimulálni, hogy rezeg a gatyád szára a hangerőtől, érzed a gyomrodban a hangot, és ha jobbra fordulsz, akkor elkezd gerjedni a cucc és remegnek a falak.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Goose-T #47931 üzenetére
Micsoda véletlen, pont a héten jelentették be a Rex signature Gibson Thunderbird-öt.
Biztos kellett neki a pénz, más magyarázatot nem tudok erre elképzelni.A Panterában igazán bitang basszus sound volt, aminek a fő összetevője, hogy NEM egy Thunderbird-öt hallasz .
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Goose-T #47934 üzenetére
Követem Rex pályáját, szerintem ő kb. a legjobb metál basszusgitáros evör. Szóval pár éve kijött egy Warwick signature bőgője volt, az is ilyen WTF volt. Rex akkor már a saját zenekarát nyomta, ahol gitározik, énekel, és NEM basszusgitározik.
Erre kijöttek egy signature basszusgitárral, amin Rex kb. soha életében nem játszott azóta sem, ráadásul egy igazán gecironda darabbal.
Rex Spectoron játszott fénykorában, és hoppá, a Warwicknak pont van egy Spector-szerű szériája, de az nem volt jó, gondolom túl sok ember vett volna belőle, kellett valami, ami a legelvakultabb rajongókat is elriasztja a vásárlástól. -
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #48073 üzenetére
Azért kell megtanulni a hangközöket, mert hogy értsd, mit beszél a tanár, amikor majd elmondja, hogy a dúr akkordban nagyterc van, a moll akkordban meg kisterc.
A kromatikus skála meg nem zenélés, hanem egy gyakorlat arra, hogy bemelegítsd az izületeidet, megtanuld fogni a pengetőt, stb.
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #48173 üzenetére
Technikailag ugyanaz a hang, ugyanaz a frekvencia.
Zeneileg viszont nem mindegy, hogy cisz vagy desz. Minden skálában az ABCDEFG betűk szerepelnek. Az hogy milyen hangnemről/skáláról beszélünk, azt az dönti el, hogy ezek közül melyiket merre módosítod.
Szóval annak nincs értelme zeneileg, ha egy skálában C és Cisz hang is legyen, helyette C és Desz.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
Azt látom, nem igazán esett le nektek, hogy Hetfield mennyire jó gitáros és mennyire nagy hatású zenész.
Az ő gitárjátéka az igazodási pont a metal gitárosoknál úgy 30 éve. Ahogy ő játszik és ahogy szól a gitár a kezében, azt nagyon nagyon kevesen tudják utána csinálni. Még Petrucci sem. Aki most hirtelen eszembe jut, hogy ennyire jó ritmusgitáros metálban, az talán Dimebag, és a fiatalok közül Vogg.
A DT amúgy eljátszotta már a teljes Master Of Puppets lemezt élőben, fenn van youtubeon, meg lehet hallgatni.
Emellett a Metallica zenéjének 90%-át ő írta, plusz az összes dalszöveget és énekdallamot.Minden Metallica-fitymálónak azért javaslom, nézzék meg, milyenek voltak ők amikor a csúcson voltak, és egyből le fog esni, hogy miért pont ők lettek a világ legnagyobb metálzenekara.
Pélául a Live Shit Seattle-i koncertvideója talán a legjobb a műfajban. Vagy itt van ez a bootleg 1986-ból, ahol minden számot másfélszeres tempón játszanak végig: [link] -
cucka
addikt
válasz FockeWulf #48284 üzenetére
Persze, technikailag biztosan jobb, Mustaine szólógitárosnak is jó, plusz ne feledd, a Megadeth-ben mindig is kiváló zenészek játszottak mellette.
Az, hogy kiforrták-e magukat 91-re, szerintem nem. Ugye akkoriban csinálták a Rust In Peace-t, ami egy csodás lemez, majd elirigyelték a Metallica kereskedelmi sikereit, és szép lassan eljutottak a Risk lemezig, ami egy totális tévedés volt, majd ezután vissza a thrash metálhoz.
Szerintem ami hiányzott, hogy nem voltak elég jók a dalok. A legtöbb Megadeth lemezen van 3-4 kurvajó szám, és mellette 3-4 töltelék. Nagyon érződik, hogy Mustaine-nek nincs szerzőtársa, úgy ahogy Hetfield mellett ott van Lars. Utóbbin persze lehet röhögni, ahogy nem bír már rendesen dobolni, és hát fénykorában se volt egy virtuóz. De azért ne feledd, az összes Metallica dalban benne van a keze, az, hogy Hetfield riffjeiből kész dalok lesznek, az neki köszönhető.
Ha már Megadeth - kiadtak mostanában 2 klippet a közelgő lemezhez, hát mindenkinek javaslom a megnézést-hallgatást, ez a zenekar ismét a csúcsra került zeneileg, színtiszta Rust In Peace hangulatú thrash metál, abszolut hibátlan.
-
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #48337 üzenetére
a hangközöket oda-vissza be kell magolni
Hát úgy nehéz bármit beszélni zenetanulásról, ha ezeket nem tudoda tritonust annak idején a templomokból kitiltották
Nem tiltották ki, sőt, metálban elég gyakran használják isnincs értelme semmilyen technikai gyakorlatnak, mert nem tartok ott
Nincs értelme a technikai gyakorlatnak, mert elvileg zenélni akarsz tanulni. Én nem értem, mit szopatod magad ezekkel.a zenetanulás 70%-ban zenehallgatásból áll
Hát ez amúgy így van. Most érted, 20 éve csak maident hallgatsz, ami egy remek zenekar, de van kb. 5 zenei sablon, amiből összeáll a 40 évnyi karrierjük, aztán amikor mutat neked egy faék egyszerűségű sláger számot, akkor az 1-et nem találod benne.10 év múlva talán fogok szólózni
Szólózni tudsz most is. 10 év múlva fog jól szólni amit játszol.hiába mondtam, hogy kurva gyors nekem, meg az F akkord is benne
Hát izé, ezért kell gyakorolni. Akármennyit nyomod ilyen-olyan pengetéssel a kromatikus skálát metronómra, az F akkordot nem fogod tőle jobban megtanulni.mindig metronómmal gyakoroljam az akkordokat
Mindig metronómmal gyakorolj bármit, különben sose lesz ritmusa annak amit játszol.[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #48345 üzenetére
Az ujjgyakorlat meg pengetési gyakorlat olyan mint a sportban a bemelegítés.
Minden edző el fogja mondani, hogy a bemelegítés nagyon fontos része az edzésnek, és igazuk van.Most nulla darab számot tudsz eljátszani a gitáron.
Ha minden nap napi 4 órában pengetési gyakorlatokat végzel egy teljes éven keresztül, akkor jövő ilyenkor nulla darab számot fogsz tudni eljátszani a gitáron.[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz FockeWulf #48332 üzenetére
Ez egy baromság, hogy a 90-es években a rock és a metál mélyponton lett volna. Üzletileg lehet, de kreativitásban pont hogy nem.
Most én értem, hogy a 80-as évek egy kaptafa hajmetál bandái már cikik lettek.
De jött a grunge, ami rockzene és bőven hozott zenei értéket.
Jött a numetál, ami szintén egy nagyon új sound volt.
Floridában feltalálták a death metált.
Norvégiában virágzott a black metál.
Göteborgban feltaláták a dallamos death metált.
A Pantera iszonyat nagyot ment és önmaga stílust teremtett.Ami igaz, hogy a megújulni képtelen, 10-20 éves sikerekből megélni próbáló "nagy öregek" megszenvedték azt az évtizedet. De hogy mélypont lett volna, hát szerintem pont hogy nem.
Ha már mélypont, miért nem mélypont az, ami most van? A nagy metál színpadokon szinte kivétel nélkül 40-50-60 éves fickók szórakoztatják a közönséget a 20-30-40 éves slágereikkel.
Mondj már egy népszerű, tömegeket bevonzó metál zenekart, akik 30-on innen vannak. Amikor kijött a Metallica fekete albuma, Hetfield 28 éves volt. Mustaine 29 amikor kijött a Rust in peace. Most kik vannak?
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz arnyekxxx #48355 üzenetére
Jó, oké, nem voltam elég pedáns.
A lényeg, hogy amikor death metálra gondolsz (Obituary, Death, Corpse, Morbid Angel, Deicide, stb.), na ők mind a 90-es évek elején mentek nagyot.
Ugyanígy black metálban. Celtic Frost, Hellhammer, Mayhem létezett 90 előtt is, de azért ez a stílus is a 90-es években volt csúcson.#48356FockeWulf
Igen, a 90-es évek második fele a nu metálról szólt, de nem tartott sokáig. A 2000-es években megint lett pörgés, akkor kezdtek jönni a metalcore-deathcore zenekarok, jött a djent, virágzott a stoner rock, még emó is volt, rock vonalon a QOTSA és a Foo Fighters mindent vitt, meg ugye a garázs/alternatív rock is toppon volt.Ehhez képest 2010 óta kik a friss arcok? Talán a Sabaton és a Gojira aki nagyot ment, más hirtelen nem jut eszembe.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #48385 üzenetére
Halál boldog lennék, ha ilyeneket és így el tudnék játszani, mint a srác.
Szerintem a föld gitárosainak 99,9%-a hozzád hasonlóan érez, és nagyon boldog lenne, ha úgy tudna gitározni, mint Tom Quayle.
Ahogy ez az ember gitározik, az a profi gitárosok között is a felső kategóriát képviseli.[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #48392 üzenetére
A különbség, hogy az átlag youtube gitáros megtanulja a számot, begyakorolja, felveszi 25 alkalommal, összevágja a jó részeket, rávágja a videót, tekergeti a zeneszerkesztőben a potmétert, és ennek az eredményét látod.
-
cucka
addikt
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #48762 üzenetére
A ritmusért minden zenész felel. Szerintem te kevered a tempóval.
A tempót a dobos határozza meg, őt követik a zenészek.A basszusgitár azért van, hogy
- Az emberek a basszusgitárra táncolnak, ez adja meg a lüktetését a zenének. Ez pszichoakusztika.
- Kitölti a gitárok és a lábdob közötti frekvenciákat.
- A basszus határozza meg, hogy milyen akkordot hallasz. -
cucka
addikt
válasz vorosmarti #48982 üzenetére
a Fender youtube csatornáján a tone wood philosophy
Szegény Leo Fender ilyenkor forog a sírjában.
A mahagóni meg se nem drága, se nem különleges fa, bútorokat készítettek belőle.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz vorosmarti #48984 üzenetére
A tömör testű hangszereknél az az érdekes, hogy mindenki esküszik rá, hogy mennyire fontos szempont a faanyag fajtája, viszont minden műszeres mérés azt mutatja, hogy a hangzásra gyakorolt hatása valójában elhanyagolható.
Leo Fender meg azért forog a sírjában, mert ha valakit nem érdekelt a "tonewood", az pont ő volt. A Fender gitárok eredetileg a legolcsóbb, helyben nagy mennyiségben elérhető fafajtákból készültek.
Ezeket az 50-es és 60-as években gyártott gitárokat ma csodálat övezi. Valójában meg Leo Fender célja az volt, hogy betanított munkások a lehető legegyszerűbb módszerekkel, a legolcsóbb anyagokból készítsenek gitárokat.[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz benedekco #48989 üzenetére
Van, amit meg lehet mérni műszerrel, és van, amit nem.
Például az mérhető, hogy eltérő fafajták mekkora mértékben befolyásolják a gitárból kijövő jelet - a válasz, hogy minimális mértékben.
Azt nem lehet megmérni igazán jól, hogy milyen a játékérzete a hangszernek, rezonáns-e, hangos-e akusztikusan, stb.
Ha az a kérdés, hogy mitől szól jól a gitár, akkor azt a gitárkészítő fogja tudni. Ha az a kérdés, hogy két elektromos jel között mi a különbség, azt pedig a műszer fogja jól mérni.Van egy ilyen tudományos kutatás, ahol bebizonyosodott, amit amúgy is tud mindenki: ha megmondják előre, hogy drága bort iszol, akkor finomabbnak fogod érezni. Ez van, az emberi érzékszervek tökéletlenek és átverhetőek.
Ha megfigyeled, a hifisták se nagyon szeretik, amikor megpróbálják egzakt módon megmérni a méregdrága termékeiket, mert sajnos legtöbbször az derül ki, hogy szépen becsomagolt bullshitet árulnak nagyon sok pénzért.
Például a hangszóró kábelek közötti különbség egzakt módon mérhető (az eredménye - nagyrészt bullshit az egész).
A jó minőségű hangtömörítés vs. lossless is mérhető (eredménye - az emberek nagyon kis százaléka képes statisztikai hibahatár fölött megkülönböztetni a kettőt, de ők sem 100% bizonyossággal, és csak nagy odafigyeléssel)[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
A boltban azt nézd, hogy tetszik-e élőben a forma? Kényelmes-e a testednek a gitár teste? Jó-e a nyak formája, neked tesztik-e a fogása? Nincs kényelmetlenül messze vagy közel az első bund? Mennyire hajlékony a nyaka? Milyen a textúrája a fényezésnek? Nem-e túl nagy vagy túl kicsi?
Szóval hasonlókat. Pickupot tudsz bármikor cserélni. Ha nyomja a gitár a bordáidat, azzal nem tudsz utólag csinálni semmit.
-
cucka
addikt
Az SG nyakával az a baj, hogy a 22. bund környékén találkozik a testtel. Szóval van egy jó hosszú erőkarod, ráadásul ezekben jellemzően nincs semmilyen erősítés, 1 darab fából van, így aztán jó esélyed van rá, hogy nem lesz stabil.
A másik baj, amit már írtak, hogy a forma miatt nem tudják jó helyre rakni a pántnak a rögzítését, ezért fejnehéz.
Szóval a lényeg, hogy amit a Gibson csinál, az vagy ergonómiailag pocsék, vagy mechanikailag rossz, de a legtöbb esetben mindkettő.
A jó hír, hogy van ennél lejjebb. Ha műszaki szemmel nézzük, a basszusgitárjaik még a gitárjaiknál is szarabbak .[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
1. Vedd le a húrokat.
2. Húzd ki teljesen egyenesre a nyakat. Ellenőrizd, hogy valóban egyenes-e mindkét irányban?
3. Ellenőrizd a nyak szögét, egy hosszú vonalzóval a nyereg és a híd között. Ez kb. jelzi, hogy hogy fognak állni a húrok. Ha azt látod, hogy a hídnál túl magasra/alacsonyra kell állítani a babákat, akkor szar a nyak szöge, nyakzsebben kell reszelni vagy kipótolni. A nyakzsebbe csak olyan dolgot rakj, ami nyomás hatására nem laposodik el. Fa furnér jó, papír nem jó.
4. Ellenőrizd a bundok magasságát. Kell hozzá egy rövid egyenes tárgy (a céleszközt fret rocker-nek hívják), ráfekteted 3 bundra, ha a középső túl magas, akkor billegni fog.
5. Ha egy bund túl magas, első körben próbáld visszakalapálni, mert lehet csak kijött egy kicsit a fából. Ha nem, akkor síkba kell csiszolni a fogólapot.
6. Ha valamelyik bundból lecsiszoltál, akkor a teteje lapos lesz, ami nem jó, tehát egy reszelővel le kell kerekíteni a bund tetejét.
7. Húrok fel, állítsd be a nyakgörbületet.
8. Ellenőrizd a nyereg magasságát. Ha túl magas, le kell csiszolni az aljából, vagy egyesével kimélyíteni a húrok helyét. Ha túl alacsony, akkor kell alá tenni valamit, vagy veszel egy új nyerget.
9. Állítsd be a húrmagasságot a hídnál. Ha a 3. pontot kihagytad, itt fog kiderülni, hogy szarul áll a nyak.
10. Intonáció.Na amikor elviszed a hangszerészhez beállításra a gitárt, ő ezt fogja csinálni. A különbség, hogy neki van kéznél rádiuszos csiszolópapírja, megfelelő menzúrára vonalzója, bundreszelője, neked meg lehet, hogy nincs kéznél. A rádiusz kurva fontos, a nyereg, a nyak és a híd is ugyanarra a rádiuszra kell legyen állítva.
A Fendernek van egy setup guide-ja, ahol minden állítható paraméter le van írva (pl. hogy méred a nyakgörbületet és mennyi a javasolt érték), én innen indulnék ki.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Goose-T #49406 üzenetére
Ez a készlet a bundok polírozására való, nem a síkba csiszolásra. De persze, ha elég sokáig polírozod a bundot, előbb-utóbb el fog fogyni .
Lehet kapni boltban is, asszem planet waves vagy dáridó márkanéven. Nekem van, elég olcsó, de olyan is. A bundvédő az egy darab papír egy lyukkal, a képen látható radír meg egy negyed tenyérnyi csiszolópapír. Ha arra kell, hogy évente 1x felpolírozd a gitárod bundjait, arra jó, profik nyilván nem ezt használják.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
Igen ez oké, de azt azért nem feltételezem, hogy egyáltalán semmi minőségellenőrzés nincs.
Nekem egy TMB30-as Ibanezem van, ugyanaz, mint a te 100-asod, csak kisebb méretben. Én amúgy szeretem, nincs vele ilyen problémám, de hát azért lássuk be, ez az ár és minőségi kategória a hangszerkészítés legalja. Ezen az összes hardver alsó polcos szemét, én már eljátszottam a gondolattal, hogy a fát leszámítva kicseréljek mindent ezen a gitáron.
Szóval azt a gondolatot felejtsd el, hogy te most vettél egy nagy nevű gyártótól egy minőségi hangszert, mert ezek nem minőségi hangszerek.Azért egy vatta új Ibanez-t már csak nem kell ékelni, tehát így a nyakszög meg hasonlók csak jó már.
A nyakszöget azért kell ellenőrizni, hogy megtudd, nem-e azzal van a probléma, még mielőtt elkezded nyerget faragni meg bundot csiszolni. Itt tized fok eltérések is számítanak, a különbség, hogy a drága gitároknál ezt a gyárban ellenőrzik és igazítanak rajta.vagy van sok féle fejem a gravírozóhoz, ilyen színű csiszolókő is van hozzá, mint Goose képén.
Ha túl magas a húr, akkor teljesen egyértelmű, hogy a bund lecsiszolásával ezt a problémát nem fogod tudni megoldani.
A sorrend, amit írtam az előző hsz-ben az fontos.
Az a kérdés, hogy mitől van túl magasan a G húrod? Lehet, hogy el van vetemedve a nyak. Lehet, hogy csak ferdén áll a nyak, rosszul vágták ki a nyakzsebet. Lehet, hogy a nyereg túl magas. Ezt a problémát akkor fogod tudni megoldani, ha előtte megtalálod a probléma okát.ráteszem a húr helyére egyszerre 3db bundra az nem billeghet, annak fel kell feküdni, tehát ha billeg akkor tuti magas és azt meg nagyítóval majd fogom látni, hogy melyik magas...
Ha ráteszed 3 húrra és billeg, akkor a középső bund a túl magas. Ezt végig kell játszani az összes bundon, lehetőleg a nyak mindkét oldalán. De ismétlem, ha 4-ből 3 húr jó és a 4. túl magas a többi húrhoz képest, akkor nyereg, híd, vagy nyak vetemedés a tippem.[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
A nyakat a nyakpálcával állítod egyenesre, nem gányolással. És azért kell egyenes legyen, hogy
1. ha meg van vetemedve, akkor egyből kiderül, és gyorsan, hatékonyan be tudod vágni az egészet a kályhába.
2. görbe nyakon nem javasolt bundot síkolniEgyébként amiket írtam, mind elég egyszerű dolgok, a probléma velük, hogy szükséged van pár szerszámra, ami jellemzően nem szokott otthon lenni az embereknél.
De ilyen esetben szerintem megéri egyszer elvinni egy hangszerészhez, hogy legyen egy jól játszható hangszered. Utána az apró állításokat már te is el tudod otthon végezni egy imbuszkulccsal és egy csavarhúzóval.
#49409Goose-T
Ah, oké, pedig képen pont úgy néz ki, mint egy polírozó radír.[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #49420 üzenetére
Hát nem annyira izgalmas sztori. Pár évig Amerikában éltem. Akartam egy gitárt otthoni prüntyögéshez, bementem a guitar centerbe, láttam egy csodaszép Ibazez SR370-est a falon, ( [link] pont ilyet), megvettem. Egy ideje lóghatott a falon, a húrok elég fáradtak voltak. Namost ott a boltban 50 dollár a munkadíja, hogy egy alulfizetett diákmunkás csináljon egy húrcserét+alap setupot. Egy rendes setup hangszerésznél 100+ dollár. Ehhez képest a kasszánál ott szemezett velem egy Ernie Ball szerszámkészlet 60 dollárért. (Ilyen [link] ).
Szóval úgy voltam vele, hogy engem nem fognak átbaszni, különben is nem lehet túl nehéz ezt otthon megcsinálni, úgyhogy a szerszámkészletet vettem meg, majd irány a youtube.
A tanulságok:
- Tök érdekes számomra, hogy hogy készítik és javítják a gitárokat, szívesen nézek ilyeneket.
- A tömör testű elektromos gitár egy mechanikailag elképesztően primitív eszköz. Egyszer összeáll fejben, hogy hogyan működik és mi mivel függ össze, utána te is írhatsz ilyen okosakat . Egy hegedűhöz képest az elektromos gitár kb. olyan, mint ha a festőművészt hasonlítanád a szobafestőhöz.
- Soha többet nem veszek Ibanez SR szériás gitárt. Nem volt semmi baja, azt leszámítva, hogy nekem nem jött be a formája, a nyaka, és a hangja. A színe mondjuk szép volt. Sose vegyetek látatlanban hangszert, tök mindegy, mit mond bárki. Van egy japán Fenderem és egy már említett Ibanez TMB30-am, hát ha elő kell venni egy gitárt, 10-ből 10-szer az Ibanezt fogom.[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #49426 üzenetére
Az enyémben nincs húrmagasság mérő. Vonalzó van benne, azzal lehet mérni. Ez a büntetés azért, mert nem az aliról rendelem a kínai szarokat.
Ha az érdekel, jó-e a setup, a fender oldalán van egy csomó guide, például [link].
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
A TMB30 ugyanez, csak az aktív elektronika miatt 100 a száz.
Nem igazán. A fő különbség, hogy a TMB30 rövid menzúrás (30").
A gyári húrokat rettentőek voltak, javaslom azonnal levágni és eldobni jó messzire.
A hardverek minőségét meg a japán Fenderhez tudom hasonlítani, mert az van itthon, és hát ég és föld a különbség.#49429arnyekxxx
Igen, egy olcsó szar, és mégis. Ez rövid menzúrás, emiatt az én testemnek 100x kényelmesebb, plusz felraktam rá egy szett dáridó flatwound húrt, és hát az nagyon bejövős. -
cucka
addikt
Félreértesz. Semmi baja annak a fendernek, kurva jó hangszer, kurva jól szólnak az EMG-k benne, isteni a nyaka.
Az egyetlen bajom vele, hogy (főleg ha ülve játszok) egyszerűen túl nagynak érzem a testét, minden pillanatban útban van a karomnak, túl messze az első bund, stb. A kis Ibanez a nyomába sem ér minőségben, de ha leülök vele, az az érzésem, hogy tökéletesen illeszkedik az én méreteimhez.Másnak más élménye lehet, így jár az, aki alacsony és basszusgitározni akar.
[ Szerkesztve ]
-
cucka
addikt
válasz Ctrl+Alt~Del #49541 üzenetére
Egy valamirevaló dobos elég jól tudja tartani a tempót, ami egyébként nem könnyű feladat, több év gyakorlásának eredménye.
Metronómot akkor használnak, amikor fontos, hogy pontosan adott bpm-en menjen a dal tempója, például ha sávonként veszik fel a dalt, vagy élőben backing track-eket használnak. Vagy nem elég jó a dobos .
Régi zenéknél ki is hallod, hogy nem nagyon használtak metronómot a felvételnél, ami miatt végig ide-oda csúszkál a tempó, és ettől kifejezetten élő, lélegző, organikus megszólalása lesz a zenének.
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen okostelefont vegyek?
- Metal topik
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Ulefone Armor Pad 3 Pro - akkumulátor, lámpa, (tablet)
- (Újra)indítjuk a PH! YouTube-csatornáját
- Szeged és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Fűnyíró topik
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen