Új hozzászólás Aktív témák

• #1516 Parson addikt 3DFan #1515

  Új Válasz 2007-05-18 12:40:45 #1516

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Parson

  addikt

  válasz 3DFan #1515 üzenetére

  nos, akor megpróbálom felvázolni a modellezési technika részletesebb elvét:
  
  1. létrehozol egy öntött alkatrészt (min. egy koordinátarendszerrel a modellfában), melyeken elviekben lenne borda, gyakorlatban nem tesszük még rá, a rajzi megjelenitések miatt - ez akkor egyértelmű.
  kiegészités: legyen ez az alaktrész nem csak két hengerből álló test egy átmenő furattal, hanem egy bonyolultabb, mondjuk 100-120 vagy akár még több feature-t tartalmazó modellfával felépült alkatrész.
  
  2. létrehozol egy uj alkatrész-file-t amiben definiálsz egy koordinátarendszert - ez lesz a borda, amit ki tudunk venni a metszés alól, biztositva ezzel a szabványos rajzi megjelenitést.
  ebbe az uj alkatrészbe az insert/shared data/merge from other model opcióval bemásoljuk a meglévő 'központi' egységet a koordinátarendszerek segitségével, a kettő között kapcsolat maradjon dependent.
  kiegészités: ez a feature biztositja számunka a két, alkatrészen belüli 'alegység' közötti asszociativitást - ha változik az egyik, automatikusan változni fog a másik alegység is, egymáshoz idomulva.
  ahogy emlitettem, két másik lehetőség is adódik kapásból, (meg még több is, de ezek a legkézenfekvőbbek: ) pl családtábla, vagy pl top-down design metódus.
  családtáblás megoldás: instance-okkal kell szórakozni, meg a családtáblát frissitgetni módositgatáskor, macerás... nem ehhez az esethez jó alkalmazni.
  top-down design: jobb egy fokkal mint a családtábla, mivel egy összeállitásban lelophatjuk a referenciákat a 'borda' alegységhez és utána a 'központi' alegység módositásánál ezek a referenciák automatikusan mennek a módositgatásokkal, igy a borda alegység is mindig követni fogja azt. hátránya: ha egyszer létrehoztuk a 'köztponti' alegység geometriáját, és azt ujabb feature-ökkel tovább fejlesztenénk, stb, akkor a top down design-ban manuálisan ugyanezeket a lépéseket még1x létre kéne hozni immár a borda egységben, igaz, meglévő referenciákkal, de akkor is plusz munkát okoz.
  visszatérve a merge from other model opciora: ez a feature az összes, központi egységben lévő geometriai elemet egybe másolva kezeli, és nekünk lényegében ez kell, hiszen:
  ha egy alkatrészt fejlesztesz, egy nagy halom feature-t követ a borda, vagyis egy már meglévő geometriára épül rá. ezt a meglévő geometriai 'egységet' pedig jobb 1x kezelni, mint 2x - hiszen nem csak meglévő értékek átállitása jöhet szóba, (pl furatok átmérőinek átállitása) hanem akár plussz fetaure-ök is bekerülhetnek. - ez fontos szempont egy bonyolultabb alkatrésznél. - lehet hogy első ránézésre bonyolultabb feature-nek tűnik, de végeredményben sokkal célravezetőbb, már pedig ez az amit jó szem előtt tartani. elején átfontolt lépések, aztán könyebb kezelhetőség - kizárva ezzel a bajlódást a modellel, jobban koncentrálva a tervezői oldalra.
  
  3. lelopjuk az összes felülelet
  kiegészités: amennyiben solid surfaces opció-val van lelopva, igy ha plusz featurok kerülnek is be az eredeti modellbe, ez már az uj model geometriájáról szedi a felületeket - eredmény: nagyon jól automatizált feature.
  
  4. felrakjuk a bordát és a lerekitéseket
  
  5. a létrehozott surface-szel kivágjuk a fölösleges részt- 3.-pontban leirt indokok alapján - surface kijelőlése - edit / solidify
  kiegészités: ez is egy egyszerű, mégis módositások esetében teljesen automatizált lépés
  
  6. egy összeállitás file-ba beszereljük a 'központi alegységet' és annak (2. pontban felhasznált) koordinátarendszeréhez passzintva beszereled a 'borda' alegységet.
  kiegészités: ezzel elértük, hogy lényegében kiindultunk egy pontból és abszolute ugyanoda jutottunk vissza, csak épp közbeiktattunk modell sziinten egy 'borda függetlenitést' a 'központi alegységtől'
  
  7. metszetet létrehozzuk, és kivesszük belőle a bordát, ami a metszősikba esik.
  
  8. megjelenitjük a metszetet a rajztérben.
  
  egyetlen hátránya van a metódusnak: az alkatrészünk model-szinten összeállitás lesz. ezt vagy lekezeljük a megfelelő paraméterekkel a rajztérben, vagy keresünk más megoldást. pl autoCAD-et
  
  
  [Szerkesztve]

  ───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Új hozzászólás Aktív témák