Új hozzászólás Aktív témák

• #49653 gago1975 őstag KillHates #49650

  Új Válasz 2020-06-29 13:06:25 #49653

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  gago1975

  őstag

  válasz KillHates #49650 üzenetére

  Azok kedvéért aki nem tanulták a szakmát, egy kis segítség, hogy lehet a legjobb, legtartósabb ólommentes forrasztást csinálni.

  Egy ólommentes forrasztási ciklus időtartamának 2 ... 5 s között kell lennie. Ha ez nem tartható, akkor a hőmérsékletet, a pákahegy méretét, a forrasztóhuzal átmérőjét, vagy a folyasztószert rosszul választották meg. A hőmérséklet emelésének határt szab az a tapasztalati tény, hogy a pákahegy hőmérsékletét nem szabad 370 ... 385 °C fölé emelni.
  E fölött már felerősödnek a kedvezőtlen folyamatok, amelyek a forrasztás minőségét, vagy az élettartamot kedvezőtlenül befolyásolják. Ideális esetben az olvadék hőmérséklete 40 ... 60 °C-kal kell, magasabbnak lennie az olvadási hőmérsékletnél (SAC: 221 °C), és 1 ... 3 s alatt megfelelő nedvesítést kell mutatnia. Ez általában az új fejlesztésű, kimondottan az ólommentes technológiához kikísérletezett folyasztószerekkel valósítható meg.
  Általánosnak tekinthető az a gyakorlat, hogy a termelés "hatékonyságának" növelése érdekében a szükségesnél rövidebb ciklusidőt adnak meg. Ahhoz hogy ezt teljesíteni tudják, az operátorok akár 420 ... 450 °C-ig is felemelik a pákahegy hőmérsékletét, ezzel számtalan gondot okozva. (Ilyenek pl. a rövid pákahegy-élettartam, rossz minőségű forrasztás.)

  2. Fontos szabály a pákahegy kiválasztásánál, hogy annak szélessége a forrpont szélességének 80 ... 95%-a legyen, az optimális hőátadás érdekében. Ennél szélesebb már nem növeli jelentősen a hőátadást, viszont könnyen áthidalást eredményezhet sűrűn egymás mellett lévő padek esetén, a kisebb méretű pedig jelentősen korlátozhatja a hőátadást. Helyes technológiai előírás esetén felmerülhet a pákahegy munkafolyamat közbeni cseréje.

  3. Költségtakarékosság címén általában az olcsóbb, de nem igazán ólommentes forrasztáshoz kifejlesztett folyasztószer töltetű forrasztóón használatát írják elő (pl. SnCu1). Itt ráadásul az olvadáspont is magasabb (240 °C körüli). Magasabb hőmérsékleten a folyasztószer hatékonysága csökken. Ráadásul a hirtelen távozó folyasztószer fröcsögést és akár zárlatokat okozhat a panelen. Ezenkívül a magasabb hőmérsékletnek erős füstölés lehet az eredménye.

  4. Helytelen mód: magas hőmérsékletet választva, az ónt a pákahegyre adagolva, onnan folyatja a forrasztás helyére. Utána még melegíti, hogy jól megfolyjon. Belátható, hogy a folyasztószer már a pákahegyen elkezd hatni, és a forrasztás helyére már csak kevés marad. Esetenként ezért még pótlólag folyasztószert adagol a kielégítő eredmény elérése érdekében.
  A helyes mód: a pákahegyet a forrpontra helyezve egy kevés ónt adagolunk, hogy az hőhidat képezzen a jó hőátadás érdekében. Miután a forrasztás helye kellőképpen felmelegedett, friss ónt adagolunk közvetlenül a padre az alkatrészláb másik oldalán. Így elérhető, hogy az olvadék hőmérséklete ne emelkedjék 260 ... 280 °C fölé. Ez több szempontból is kívánatos. Egyrészt magasabb hőmérsékleten a furatfémezés már 10 ... 15 s alatt teljesen beoldódik a forraszanyagba, másrészt 280 °C felett túl gyors az ún. inter-metallikus réteg vastagodása. Ez az átmeneti réteg 3 mikron fölött már túl rideggé válik, és ezáltal törékeny lesz. Ez a réteg felelős a forrasztás mechanikai szilárdságáért.

  De itt egy [link] ahol bővebben leírnak mindent

  [ Szerkesztve ]

  Predator Helios 700 i9-10980HK RTX2080s 8/64GB RAM,OLED77C32,Marantz AV7705+MM7055x2db,Focal Aria 936+Aria CC900+Aria 926, Dome Flax ATMOS® 4db,SVS SB3000x2,Oehlbach nf214 Sub 3-400,QE3280,Oehlbach XT-SL500

Új hozzászólás Aktív témák