Új hozzászólás Aktív témák

• #6380 Dißnäëß veterán bkercso #6377

  Új Válasz 2020-09-17 08:03:13 #6380

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dißnäëß

  veterán

  válasz bkercso #6377 üzenetére

  Többek között ezért sem építünk negyedfokú passzívat, nem csak az alkatrészmennyiség miatt. De mint mindenhol, itt sincs ingyen semmi. Egyik megoldás sem jobb a másiknál egyértelmûen, csak helyén értelmezve. Minden létezô paramétert nézve, amikre felállítasz egy tornasort (mert mindenre lehet), prioritások mentén, ezek súlyok kb., és a súlyoknak megfelelôen optimalizálsz, azaz kötsz kompromisszumot ebben abban kevésbé, másban meg jobban, miközben ezek egymásra hatnak. (A sorrendiségre pont emiatt érdemes ügyelni, az emberi fül pedig sokak szerint amplitúdóra a legérzékenyebb, mert ha a tigris elordítja magát, vagy földrengés jön, akkor kell futni, így vagyunk kódolva, ezért az SPL fétis, de ez még magában nem nirvana. Pl. középre különösen figyelni kell, pláne a csecsemôsírós tartományra. És ezekben az elméletekben sincs egyetértés, én azt látom amúgy. Tegnap ami még jó volt, ma már árnyaltabb, vagy mégsemjó , a loudness gombot is megutálta az igényes hifista, jó implementációban sem használja, akkor most Fletcher-Munson megvezették az audio szakmát évtizedekre ? Ma meg azon megy a vita, hogy a DSD miért sokkal analógabb hangú digi formátum, mint a PCM ). Ez azért marha hosszú beszélgetést tud eredményezni. Hát ilyen ez a ringing-el, delay-ekkel is. A linkelt cikk amúgy nagyon jó, ezeket normálisabb helyeken is meg lehet találni passzív váltó tervezés elméletei közepette, ha túrja az ember. (Még az öreg Rádiótechnika Évkönyve is írt ezen viselkedéseirôl az egyes szûrôknek az egyik kései kiadásban, pincében rágja az egér épp szerintem).

  Ez is csak egy-egy paraméter, elfoglalják helyüket a prioritási tornasorban és súlytól függôen lehet erre optimalizálni, valami más rovására általában. Ami meg valami harmadik paraméter mentén egyszer megengedhetô, máskor meg nem. Triviális dolgok, nemtriviális implementáció. Nincs one-size-fits-all.

  De hifiben nem világmegváltani akarunk, csak tanácsokat adni egy kicsit jobbhoz (!!!). Talán jobbhoz.

  Ezért is mentem fel az egységsugarú hifistát, hogy csak amplitúdót néz, mert már megint ott járunk a ló túloldalán, hogy milliók meg stúdiók, holott nem az a célja, hogy a gyönyörû nappalijából mondjuk mindenféle panelekkel meg eszközökkel, anyagokkal, így-úgy megfelelôre alakított-formált stúdiót kapjon.

  Mert nem faltól falig megyünk otthoni hifiben, hogy a nagyonszartól a kibebaszottjóig haladunk, csak a lovon maradva, azt középen (!) megülve egy egészséges kompromisszumig, ami mellôzi a milliók helyiségkezelésre locsolását, de favorizálja egy kompromisszumos váltószûrô vagy hangfal moddolását. Vagy hogy arrébb tesz egy díszpárnát, szônyeget cserél, nemtom. Legalábbis egységsugarúaknál maradva, bármit is értettél ezalatt

  Mert 0 és 100 között ezekkel együtt - az egész számok halmazán értelmezve - pontosan 100 érték van; amit a boltban kapsz a pénzedért meg bekerül egy relatív szolíd értékkel e közé, annyi, amennyi, de ebbôl simán lehet +10-20-akármennyivel többet csinálni. Már csak magában amplitúdóban is, mert még mindig az lesz az elsô mindenhol, hogy mi emel ki, meg mi túlharsány, meg mi kevés, és mi nem jön át. Tudjuk jól. Ettôl hangos az amerikai szaksajtó is, az itteni fórum is, meg úgy minden. Azaz hangnyomás. Aztán hogy ezalatt a felszín alatt mi van, mint igazi ok, az k* összetett, vannak szimpla paraméterek, meg származékok is.. az SPL is származék, sokösszetevôs, hogy a fülednél mit mérsz.. de nem hiszem, hogy mondjuk itt vagy akárhol a világon bármilyen hifistának a sor túlvégén kéne kezdenie, hogy "végy 5millió Forintot a 30nm nappalid faszásítására" (lehet keveset is mondtam).

  Abból kiindulva, hogy a legnagyobb tesztelôk és magazinok milyen körülmények között hallgatóznak és mondanak valamirôl valamit, pl. magának Michael Fremernek (akit nagyon bírok) a "fülelôs szobáját" ahogy elnéztem youtube-on, hát egy igazi kupleráj, mégsem szokása nagyon mellé lôni (aztán ki tudja, igaz? Ahány fül...), miközben a lemezjátszója mágneses ágyon lebeg. (Végre egy normális izoláció, évek óta kattogok ezen, miért nem találja fel már valaki ).

  Áramkörök: nem biztos, hogy van ilyen aranybánya. Ez összecsemegézôs a netrôl + saját kútfô, alapkapcsolások, alapötletekre építve. Én is ezt járogatom, sosem 1:1 átemelek, max egy mûködési alapkoncepció (és annak feltételei) maradnak meg. Feltételen értem - példával szemléltetve - pl. azt, hogy OTL sem bármilyen csôvel csinálható, vagy ha igen, a kivehetô teljesítmény picsa, a csô meg kegyetlenül melegszik, lásd 2A3, KT88 és megannyi sztár csô - ez csak 1 példa, de a segédrácsban trióda módban hajtott EAR-ek sem konvencionális megoldások, oda se jó minden.. na ezeknél pl. az alapkoncepciókat érdemes tudni-megismerni és tartani, és ha betartod, sajátot tervezhetsz köré, ami jó eséllyel piszok jó is lehet. Amúgy a legjobb 1:1, az utolsó csavarig másolható (és jó lesz) leírások többnyire magazinokban vannak, blogokban, én azt látom. Nincsenek gyûjtve nagyon..
  

  A minap az Audio Note egy feed forward-os shunt regulator patent-jét olvastam, piszok jó tápzaj elnyomás csôvel, amit ugyan levédettek magukénak, de már jóval elôttük kitalált valaki más is amcsiban, névvel ellátva. Ennyit arról, ki ki után épít és mérnök és "feltalál" . Jót mosolygott a cikk szerzôje, hogy 1. sokan lenézik a csöves technológiát, mert elavult, öreg, illetve 2. hogy lám, az AN mérnökök is bizony mérnek és keményen matekolnak, ahelyett, hogy csak a vudut nyomnák ezerrel, mint sokan hajlamosak azt hinni. Az ilyen földre lehozós, mítoszlehámozós, "kezeljük helyén" dolgokat szeretem. Csak szerintem a súlyt jó rátenni mindenre, azaz azt, hogy érdemben mennyit érdemes azzal foglalkozni, mert hamar elmegy a beszélgetés egy jótékony frekimenet korrekcióból oda, hogy úristen, ringing-em van, ezzel mit lehet kezdeni srácok. Semmit, tojd le, vagy használj elsôfokúkat, csak vedd a teljesítményt tizedére, hogy ne érjen meglepi, kezeld a rezonanciafrekiket, amiken sokkal durvábban kezd el játszani a hangszóród, mert már nem vágod le elôtte - utána olyan meredeken a hangszórót, kezeld a doboz rezonanciádat, éssatöbbi. Vagy használj utanként 1 DAC-al megoldva, zsebbe nyúlós módon digitális filtereket, akár FIR típusúakat és nirvana, ja nem, a bankszámlám lenullázódott, a miniDSP meg "fos". Tehát amit mondtam, a gombok tekergetése. Nem biztos, hogy a ringing meg delay-ek az, amire elsôsorban ügyelnék akkor, amikor arról beszél egységsugarú Pistike, hogy "búg a láda". (Extrém példa a megértés végett). Vagy harsány ez, az, amaz.

  És még a nappalimban is maradhat a márvány és az üvegasztal, mert azokhoz ragaszkodom. (Ismét csak 1 paraméter, mint a damping factor, az asszony, a pénztárcám, vagy az impedancia, és megannyi egyéb).

  Szóval meglátásom szerint továbbra is: mit, mire. Tornasor, súlyok. Amolyan ökölszabály, amivel sokra lehet vinni.

  Tökjogos a delay, ringing, echo, minden egyéb is, de szvsz messze haladó szint, ezzel sem Vérpistike, sem egy korrektebb, igényes audiofil ember nem foglalkozik még, max 1-2 nagyonelvétve. Inkább komplett erôsítôcsere, forráscsere, kábelcserék, ilyesmik. Akár tápkábel is, és az új jobban zenél. A szoba .. a szûrôk meg.. olyanok.. amilyenek..

  Tehát hardcore elmélet - aztán a hétköznapi "Vérpistike" gyakorlat.

  POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Új hozzászólás Aktív témák