Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Winner_hun

    félisten

    válasz phanfantom #347 üzenetére

    A fa nedvességtartalma egyrészt a sejtüregekben, másrészt a sejtek falában (micella-közökben) van jelen. A kivágott fa nedvességtartalma a fafaj tulajdonságaitól és a külső körülményektől függően tág határok között változhat (vízzel telített, élőnedves, félnedves, félszáraz, légszáraz, szobaszáraz, túlszárított, abszolút száraz). A 100%-os relatív nedvességtartalmú levegőhöz tartozó egyensúlyi fanedvesség tartalom a rosttelítettségi határ. A rosttelítettségi határ fafajtól és hőmérséklettől függően változik, de általában 30%-nak tekintik. A 30%-on felüli víztartalom, a sejtek üregeiben lévő un. szabad víz eltávozásával a fa méretváltozást nem szenved, és a faanyag mechanikai tulajdonságai sem igen változnak, de ha a sejtfalakban található kötött (higroszkópos) nedvességtartalom a fa száradásakor, vagy szárításakor eltávozik, a nedvességtartalom elvesztésének arányában a fa zsugorodni fog, fizikai és mechanikai tulajdonságai megváltoznak. A faanyag teherbírása a nedvességtartalom csökkenésével nő, a vizes faanyagénak kétszerese is lehet.

    Nevességtartalmi értékek növekvő sorrendben:

    - abszolút száraz 0%
    - túlszárított 0-6%
    - szobaszáraz 6-12%
    - légszáraz 12-18%
    - félszáraz 18-30%
    - rosttelítettségi határ 30-50%
    - félnedves
    - élőnedves
    - abszolút nedves

    Az utolsó 3 nem ugrik be, hülyeséget nem akarok írni, egy körübelüli érték itt van, ha meglesznek az értékek, akkor beírom :[link]

    ► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

  • Winner_hun

    félisten

    válasz phanfantom #347 üzenetére

    No megvan teljesen pontosan:

    Abszolút száraz az a faanyag, amelyben nedvesség sem szabad, sem kötött víz formályában nem fordul elő, tehát mind a nettó, mind a bruttó nedvességtartalom 0%. Ez az állapot csak mesterséges szárítással, 100 C feletti hőmérsékleten, technikai úton érhető el.

    Túlszárított a faanyag, ha szabad víz még gőz alakban sem, kötött víz formában pedig csak kis mértékben található benne. Nedvességtartalma <6%. Mesterséges szárítás eredménye.

    Szobaszáraz lesz a faanyag, ha kb. 20 C hőmérsékletű és mintegy 45-50% relatív légnedvességű helyiségben huzamosabb ideig tároljuk. Nedvességtartalma 6,1-12%-ig terjed. Mindennapos használati tárgyaink, bútoraink nedvességtartalma ebbe a tartományba esik.

    Légszáraz a faanyag, ha csapadéktól védett, szabad levegőn, hosszabb ideig száradt. Nedvességtartalma 12,1-18%-ig terjed. Megjegyzendő, hogy a szabványokban szereplő ''légszáraz'' faanyagon mindig Q=15% nedvességtartalmú fát értünk!

    Félszáraz az a faanyag, amelyet a kidöntés után hosszabb ideig az erdőben tárolunk. Nedvességtartalma 18,1-30%-ig terjed. A természetes vízvesztés során a szabad víz csaknem egészében távozott.

    Félnedves a faanyag, amely kidöntése előtti nedvességtartalmából már veszített. Nedvességtartalma 30,1-50%-ig terjed.

    Élőnedves az a faanyag, amely még kidöntése előtti nedvességet tartalmazza. Nedvességtartalma >50% Értéke fafajonként és termőhelyenként változó.

    Vízzel telítődött az a faanyag, amelyet hosszabb ideig víz alatt tároltunk. A sejtfalak és a sejtüregek egyaránt a felvehető legnagyobb mennyiségbe tartalmaznak vizet. Nedvességtartalmuk 140-230%-ig terjed.


    Forrás: 1972-ben kiadott Anyagismeret I. c. tankönyv

    ui: az élőnedvesre is van egy %-tól %-ig érték, lehet, hogy 50,1-140-ig, de erre most nem emlékszek, meg azt sem találom, ahova leírtam.
    Remélem minden infó benne van:)

    mod: ahogy elnézem régen mások voltak az elnevezések.

    [Szerkesztve]

    ► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Új hozzászólás Aktív témák