Új hozzászólás Aktív témák

  • Parci

    HÁZIGAZDA

    Mikor lesz oltás témakörben egy szuper összefoglaló (forrás: fáccse, kutató asszonyság bejegyzése)

    Mivel többen is kértétek, megpróbáltam összeírni, hogy mit lehet tudni eddig az európai vakcinabeszerzésekről, és hogy ez a gyakorlatban mit jelenthet majd a következő hónapokra.

    1, Mennyi vakcina lesz Magyarországon?

    Nem tudjuk. Lent beraktam egy táblázatot arról, hogy melyik gyárral milyen megállapodást kötött az EU (ezt egy olyan anyagból fotóztam, amit eredetileg angolul írtam, ennek megfelelően a tizedeselválasztók pontok, az ezres elválasztók pedig vesszők). Akármi ezzel ellentétesnek hangzót mond a magyar kormány, csak az EU számai számítanak egyelőre. Sem a magyar kormánynak, sem más EU-országnak nincsenek egyéb szerződései. Az EU-országok + Norvégia mind lakosságarányosan kapnak az EU- beszerzésekből. (Ez alól talán kivétel a német kormány, amely a BioNTech-vakcina kifejlesztését közvetlenül támogatta 375 millió euróval, és ezért elvileg járna neki „soron kívül” 30 millió adag. De egyelőre nem világos, hogy ezt érvényesíteni tudják- vagy akarják-e).

    Az Európai Bizottság sajtóanyagaiban gyakran ismételgetett mondat, miszerint „the Commission has secured a portfolio of more than 2 billion doses” ebben a formában nem jelent semmit. Ebbe a kétmilliárdba egyrészt beleszámolják az olyan gyárakkal kötött szerződéseket is, amelyek még nagyon messze vannak a sikeres vakcinától (a CureVac és Sanofi-féle 700 millió adagot pl. nyugodtan levonhatjuk egyelőre), másrészt a le nem hívott opciókat, harmadrészt a vakcinák nagyrészét egyelőre két adagban ajánlják adni, úh kapásból osztani kell kettővel.

    2, Mit lehet tudni az ütemezésről?

    - A mostani tervek szerint a Pfizer–BioNTech párostól szeptemberig fog összesen érkezni 200 millió adag Európába; ezzel be lehet oltani 100 millió embert. Az EU utólag vett további 100 millió adagot ebből a vakcinából, remélhetőleg még az év vége előtt az is megérkezik.

    - A Modernát a napokban fogja engedélyeni az EMA (Európai Gyógyszerügynökség), de nem világos, hogy abból mennyi és mikor érkezik majd Európába. A Moderna oltásának kifejlesztését gyakorlatilag egy az egyben az amerikai kormány pénzelte, egyelőre csak Amerikában gyártják, és az EU baromi későn kötött rá szerződést, úgyhogy amíg Amerikában is elkél minden adag, nem valószínű, hogy millószámra fog ömleni ide ebből a vakcinából.

    - Az AstraZeneca endedélyezése nagy ugrás lenne, mert az előző kettő, mRNA -vakcinánál könnyebben, gyorsabban és sokkal olcsóbban lehet gyártani. Ott viszont valami gebasz volt a kutatással (nem az oltással magával, hanem a kutatás módszertanával), a megismételt harmadik fázisnak pedig még mindig nincsenek meg a végleges adatai. Talán január végére jutnak odáig, hogy Európában is kérvényezni tudják az engedélyzést. Innen rendelt az EU 300 millió adagot. Hasonlóan, a Johnson&Johnson és a Novavax oltások is nagyot lendítenének Európa ellátottságán.

    - Az AstraZeneca, J&J, Novavax trió mielőbbi befutása jó hír lenne Nagy-Britanniának, Európának és Amerikának is, mivel mindhárom helyen jelentősen megdobná az ellátottságot, de nagyon jó hír lenne a fejlődő világnak is, mert ezekből a vakcinából jutna oda is sok százmillió. (A második képen lévő táblázatban az látszik, hogy melyik cég mennyit tud elvileg ebben az évben összesen gyártani.) Mindhárom vakcina esetében remélhető, hogy az első negyedévben engedélyesére készek lesznek.

    3, Mit jelent ez a gyakorlatban?

    HA minden a tervek szerint megy, akkor a veszélyeztetettek végigoltása valamikor tavasszal fejeződhet be (ez az időseket és egészségügyi dolgozókat jelenti; az egyéb szempontok – pl. fiataloknál meglévő ilyen-olyan krónikus betegségek - egyelőre háttérbe szorulnak, nem csak Magyarországon), a többiek pedig fokozatosan kerülnek majd sorra. Az optimista forgatókönyv az, hogy szeptemberig sikerül elég embert beoltani ahhoz, hogy a következő hideg szezonra már ne legyen nagyobb felfutás a fertőződésekben.

    Sok mindentől függ, hogy ez össze tud-e jönni, a vakcinákkal szembeni széles körben elterjedt szkepticizmus és az oltási kampányok eddigi lassúsága (harmadik kép) nem bíztató jelek. A vírus gyors mutálódása a legaggasztóbb ismeretlen. Az Angliában felfedezett új variáns egyelőre úgy tűnik, nem érintette az oltások hatékonyságát, a dél-afrikai esetében ebben már nem olyan biztosak a szakértők, és ki tudja, mi fog még felbukkanni a következő hónapokban. Ezért is (lenne, lett volna) fontos megakadályozni, hogy túl sok ember passzolgassa egymásnak a vírust, hiszen minden ilyen átadás során lehetőséget kap, hogy csavarjon egyet az eddigi tulajdonságain és (átmenetileg) újra beelőzze az emberiséget.

    4, Hány embert kell beoltani, hogy ennek az egész rémálomnak vége legyen?

    Nem tudjuk. Először is, egyelőre csak az világos, hogy az oltottaknál a súlyos megbetegedést el lehet kerülni, az még nem tudható, hogy mások megfertőzésére is képtelenné válik-e a már beoltott, ez pedig nyilván alapvetően befolyásolja, hogy az oltási kampány milyen gyorsan állítja majd meg a járványt. Természetesen mindenki azt reméli, hogy a vakcinák kialakítják az ún. steril immunitást, de a klinikai vizsgálatok egyelőre ennek a vizsgálatára nem terjedtek ki, úh a határozott válaszra még várni kell. (A Falus Ferencet cikizőknek javaslom, hogy olvassák el eredetiben a Pfizer-vakcina klinikai vizsgálatanának összefoglalóját, az első oldalon szerepel a vonatkozó kulcsmondat: https://www.nejm.org/doi/10.1056/NEJMoa2034577)

    Mindenesetre, amint a legveszélyeztetettebbek jelentős számban megkapják az oltást, látványosan csökkennie kell majd a kórházba kerülő betegek számának, és így a mindenféle korlátozásokat is könnyebb lesz fokozatosan feloldani. A maszkhordás és az elővigyázatosság viszont maradni fog, amíg nem sikerül kritikus mennyiségű embert beoltani.

    És hogy ez mikor lesz? Eredetileg arról volt szó, hogy a lakosság 60-70%-át kell immunizálni a sokat emlegetett nyájimmunitás eléréséhez; azóta viszont megjelent az először Angliában azonosított, fertőzőbb vírusvariáns, amivel könnyen lehet, hogy feljebb került a léc. Persze valószínűleg egy jó adag „természetes immunitás” van a társadalomban a fertőzésen már átesetteknek köszönhetően, de sem azt nem tudjuk, hányan vannak, sem azt, meddig tart az immunitásuk.

    5, Lehet majd a vakcinákat kereskedelmi forgalomban kapni?

    (Magyarországon persze minden és az ellenkezője is elképzelhető, de) NEM. Az oltások gyártói ezeket a vakcinákat egyelőre csak és kizárólag közvetlenül kormányoknak adják el, az ő feladatuk az oltások ütemezése, a visszaélések megakadályozása, az oltottak pontos nyilvántartása és követése, úgyhogy belátható időn belül nem lehet majd csak úgy, egyéni akció keretében covid- oltásokat vásárolni. Ráadásul a Pfizer-vakcina -70 C –on tárolását nyilván sem a háziorvos, sem egy mezei patika nem tudná megoldani, ezért választja minden ország a kórházakban, speciális oltóközpontokban oltást egyelőre.

    6, Miért nem tudunk többet gyártani az oltásokból?

    Először is, rengeteg, példátlan mennyiségű pénz és energia ment arra, hogy kevesebb mint egy év alatt eljussunk odáig, hogy több sikeres oltás is piacra kerüljön. Minden értintett cég azon van, hogy a lehető legtöbbet tudja gyártani ezekből az oltásokból. A BioNTech pl. eleve ezért fogott össze a Pfizerrel, átadva a technológiai know-howja jelentős részét, és ezért vett tavaly nyáron egy komplett új gyárat is. De a Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amelyre még nem volt példa a történelemben. A különböző oltóanyagoknál különböző dolgok jelentenek szűk keresztmetszetet. Az mRNA oltásokat pl. gyorsan ki tudták fejleszteni, de a gyártásához szükség van egy kis zsír bizgebaszra (ún. lipid nanoparticle), amibe az oltóanyagot „becsomagolják.” Ezt az anyagot az egész világon csak néhány cég gyárja. Közülük az egyik Ausztriában van, és nagyrészt rájuk támaszkodik a Pfizer és a Moderna is. Drukkoljatok, hogy a Polymunnál dolgozó, nagyon specializált tudású, mindössze 90 kutató közül senki ne betegedjen le, vagy menjen szülési szabadságra épp most, mert nem lehet őket sem egyszerűen, sem gyorsan pótolni. Itt lehet róluk részletesebben olvasni, lenyűgöző történet: https://www.wsj.com/.../if-one-leading-coronavirus...

    7, Mi van az orosz és a kínai oltásokkal?

    Oroszországnak van egy, Kínának pedig egyenesen négy vakcinája. Ezek mindegyike anélkül került bevetésre, hogy befejezték volna a klinikai vizsgálatukat, a velük kapcsolatos részletes adatok pedig nem nyilvánosak. Ettől persze lehet, hogy biztonságosak és hatásosak (én mindenképp nagyon drukkolok, hogy azok legyenek, kínai vakcinák nélkül képtelenség lesz a fejlődő világot végigoltani), de ezt azért bemondásra nehéz elhinni. Biztató jel, hogy az AstraZeneca kezdeményezett egy közös vizsgálatot a saját vakcinájuk és a Szputnyik V kombinálásával; ennek köszönhetően remélhetőleg majd több kiderül a Szputnyikról is.Elvileg persze nem volt feltétlen hülyeség a magyar kormánytól a keleti oltásokkal is szemezni, de gyakorlatilag olyan oltással, amely klinika kísérletének második fordulójában 76-an vettek részt, majd ez alapján engedélyezték, és amelyben a fejlesztő ország saját lakossága sem bízik, elég meredek lenne kísérletezni. (meredek vagy sem, egy sor szegényebb ország pontosan ezt csinálta a kínai vakcinákkal későbbi vakcinagyártási együttműködések reményében, valamint a nem épp koldus boton tengődő Abu-Dhabi is így vezetett be be két kínai és az egy orosz vakcinát is.)

    dicranum scoparium + genista pilosa = :)

Új hozzászólás Aktív témák