- Xbox Series X|S
- EAFC 24
- Battlefield 2042
- XGS24 - Bemutatkozott a DOOM - The Dark Ages
- WoW avagy World of Warcraft -=MMORPG=-
- XGS24 - Sztori trailert kapott a Call of Duty: Black Ops 6
- World of Tanks - MMO
- iRacing.com - a legélethűbb -online- autós szimulátor bajnokság
- XGS24 - Jövőre érkezik az új Fable
- PlayStation 5
Új hozzászólás Aktív témák
-
Doom
aktív tag
válasz
motorhead
#433
üzenetére
Leegyszerűsítve kb. így néz ki a történet:
A bank anno hozzájutott x CHF-nyi devizához, amit átváltva neked adott Ft-ban. Ehhez a devizához sokkal olcsóbban jutott hozzá akkor, mintha Ft-hoz kellett volna hozzájutnia (akár bankközi piacon spot árfolyamon vette, akár felvette ő is hitelként), ezért fizetsz kevesebb kamatot, mint a Ft hitel esetén.
Mivel a bank nem ül x millió CHF devizatartalékon (nagyon komoly tervezés van amögött, hogy a bank fenn tudja tartani a likviditást, mivel neki is kamatot kell fizetnie az általa igénybe vett források után - ezért nem nagyon szeretik pl. az előtörlesztést sem), a hiteled miatti kötelezettségeit neki CHF-ban kell az esedékességkor teljesítenie (pl. ha ő is hitelként vette fel, akkor az ütemezés szerint vissza kell fizetnie, vagy egyéb kötelezettséget teljesítenie). Ezt veled fizetteti meg, tehát a banknak deviza kell, amit neked kell megvenni, ezért van a spot árfolyam.
Amikor forintosítani kell a hitelt, akkor át kell számolni a nyilvántartást devizáról forintra (azaz technikailag adnak neked forinthitelt a deviza alapú helyett), és az átváltásnak is van egy árfolyama. Azaz abban a pillanatban realizálod a teljes hátralévő tartozásra az árfolyamveszteséget (mivel az árfolyamkockázatot te viseled szerződés szerint). Cserébe megszabadulsz az árfolyamkockázattól (ami a CHF esetén elég jól jött ki egyelőre, mivel ha nem lett volna forintosítás, a törlesztőd még jóval magasabb lenne jelenleg).
Hát kb. így jön ki a 256 Ft/CHF.Ezt végiggondolva szerintem eléggé valószínűtlen, hogy ne lett volna deviza mögötte, mint ahogy néhány összeesküvéselmélet-gyártó gondolja, mivel ebben az esetben a forrás költsége jóval magasabb lett volna, azaz a kamat is jóval magasabb lett volna. Nem véletlenül futottak a forinthitelek jóval magasabb kamattal.
-
Doom
aktív tag
válasz
motorhead
#451
üzenetére
És @Tibe
Azt kell megérteni, hogy itt a fedezetet nem úgy kell elképzelni, hogy a bank trezorjában halomban áll a CHF köteg. Ez a pénz elszámolástechnikailag létezik, közgazdasági nyelven "számlapénz", ami egy adat a számlavezető rendszerben.
Vegyük most a normál üzemszerű működés esetén a klasszikus esetet, hogy a bank az összegyűjtött betéteket helyezi ki, akkor belátható, hogy a bank nem ülhet a betéteken, mert a betétes arra kamatot vár. Ez a kamat a kihelyezett hitelből teremtődik. Azonban amit te felveszel hitelt, és veszel belőle mondjuk lakást, az a lakás eladójának bankszámláján megjelenik, mint pénz. Azaz máris kétszer van jelen az elkölthető pénz, egyszer a betétes számláján, egyszer a lakás eladójának számláján. Ez a multiplikátor hatás, amelyet a jegybank (elméletben) a tartalékrátával szabályozhat, de nem csak ettől függ, hanem többek között a gazdasági lehetőségektől, és a tőkekövetelményektől. A banknak nem is kell minden hitele mögé megegyező fedezetet állítani, mert kicsi a valószínűsége, hogy annyi hitel bedől, hogy ez megrokkantsa a bankot. Ezt a kockázatot fel kell mérni, és ennek megfelelően gazdálkodni. Ezt egy kicsit hosszabban magyarázza ez a cikk.
Ha forint alapú hitelt kapsz, akkor a banknak forintot kell szereznie, ha deviza alapút, akkor devizát (ismételten, nem két tonna CHF köteget, hanem számlapénzt). Ha devizát olcsóbban kap, mint forintot (akár onnan, hogy valaki MO-n CHF számlát tart fenn, akár onnan, hogy a bank hitelt vesz fel svájci banktól), akkor a deviza alapú hitellel jobban jársz, ha nem számítom az árfolyamkockázatot. Ha elszáll az árfolyam, akkor megszívtad, mert te viseled ezt a kockázatot. Léteznek technikák arra, hogy ez kivédhető legyen (fedezeti ügyletek), de a banknak ez nem volt érdeke, mert rádtolta ezt a kockázatot, amit te aláírtál. Ugyanakkor ha az árfolyam lejjebb megy, akkor meg még jobban járhattál volna. Ha 2 év múlva a CHF árfolyam visszamegy 140-re, akkor bizony igen erős bukta a forintosítás, jelenleg viszont, mivel inkább 290, egyelőre nyertél vele. Nem fog senki kárpótolni, mert neked innentől kezdve forint alapú a hiteled. Ha te úgy gondolod, hogy a frank két év múlva 140 lesz, akkor köss határidős ügyletet 2 év múlvára mondjuk 240 Ft/CHF eladási áron valakivel, aki hajlandó erre, és máris 100 Ft/ franknyi nyereséged lesz, úgyhogy meg tudod lovagolni te is ezt a hullámot. Ha a frank marad 290, akkor meg buktál 50Ft/frankot. Ez egy ilyen játszma, ez volt a deviza alapú hitel mögött is, csak az emberek ezt nem értik.
A bankok 256 forinton váltották át a deviza alapú hiteledet forint alapúra, mert a kijelölt dátumon ennyi volt a frank.
Ennek az egésznek semmi köze ahhoz, hogy a legtöbb bank külföldi tulajdonú. A magyarországi fióktelep önálló gazdálkodású (tehát NEM az osztrák/belga stb. anyacég pénzét helyezi ki hitelbe, hanem a sajátját, amit összegyűjt/teremt), csak a veszteséget a külföldi tulaj pótolja ki, nem a magyar adófizetők pénzéből az állam (mint ahogy pl. Ausztriában). Úgyhogy ezért szerencse, hogy az MKB meg a BB nem volt magyar tulajdonban a válság alatt. -
Doom
aktív tag
TL;DR: így van.
Hosszabban:
Arra, hogy mennyi pénzt teremthet a bank, választ ad a linkelt cikk (elméletben lehetne korlátlan, de ezt több minden akadályozza). Alapesetben a banknak a stabil működést kell biztosítani, ahogy írod, azaz azt, hogy ha az ő hitelezői (akik tulajdonképpen főleg a nála betétet elhelyezők) visszakérik a pénzüket, akkor azt vissza tudja adni. Ebből látszik, hogy a banknál a kötelezettség nem a nyújtott hitel, hanem a gyűjtött betét - azaz fedezetet a betét mögé kell tenni, nem a hitel mögé - ugye egy vállalkozás esetén is a kötelezettség (= felvett hitel) mögé kell fedezet, biztosíték, nem az eszközei mögé. Ezért nem is teljesen értem, mire gondolnak, akik azt mondják, hogy a devizahitel mögött nem volt fedezet. CHF kötegek valóban nem voltak, de miért kellettek volna? A banknak a forrásai utáni kötelezettségeit teljesíteni kell attól függetlenül, hogy a devizahiteles fizeti-e a hitelt vagy nem, ez nem kellene érdekelje a devizahitelest. Magánvéleményem az egyébként, hogy az alacsonyabb hitelkamat ára az volt, hogy devizában tartja nyilván a bank a tartozásodat, hogy ő aztán ezt technikailag hogyan számolja el, az megint nem kellene, hogy érdekeljen, ha a szerződésben ez szerepelt, akkor sem, ha történetesen nem lett volna mögötte devizaügylet.
A korábbi eszmefuttatásból eredően soha nem lesz olyan, hogy egy bank rövid időn belül minden betétest ki tud fizetni, mert az összegyűjtött pénz ki van adva hitelbe jó esetben (azért jó esetben, mert ebből van a betétes kamata, tehát ha a bank nem hitelez, akkor tönkremegy). Ha az emberek ezt nem hiszik el, és félelemből megrohamozzák a bankot (lásd néhai Postabank), akkor van baj, mert a bank nem fogja tudni visszakérni a kihelyezett hitelt azonnal. Ilyenkor jön a segítség (állami, tulajdonosi), amire lehet, hogy normál működés mellett nem is lett volna szükség.
A klasszikus bank fő bevételi forrása a hitelek kamata, a nyereség fő forrása a kamatmarzs, ami a (hitelek után beszedett kamat mínusz a betétek után kifizetett kamat). Ezen felül vannak még különféle jutalékok, díjak (számlavezetés, tranzakciók stb.), de mint az a válság előtti időszak sok ingyenes számlacsomagjából is látszott, nem ez a fő (mivel akkor nem lettek volna ilyenek). Továbbá vannak treasury műveletek, valamint befektetési szolgáltatások, úgyhogy rendkívül sokféle összetevője van a bevételeknek, a bankok is több lábon állnak. -
Doom
aktív tag
válasz
Corsair90
#487
üzenetére
Ha jól értem, hasonló cipőben jársz, mint az elmúlt időszak brókerbotrányainak károsultjai, abban az értelemben, hogy tartozik neked egy felszámolás alatt lévő vállalkozás. Ebben az esetben a követelések kielégítésének törvényileg meghatározott sorrendje van, erről te is olvashatsz a neten, főleg mostanában. Hogy te hol állsz a sorban ezzel a követeléssel, azt nem tudom (kötvényesek valahol középtájon, ha jól rémlik, előtte még mindenféle hivatalos szervek vannak, azokat biztosan nem előzöd meg), erre talán egy ügyvéd tudhatna válaszolni, de sajnos eléggé elképzelhető, hogy neked már nem jut a vagyonból elég, vagy akár semennyi.
Én úgy tudom, hogy azzal, hogy jelezted a felszámoló felé a követelésed, beálltál a sorba, tehát sokmindent nem tudsz tenni imádkozáson kívül, de erre szintén ügyvéd (vagy a felszámoló) tudhat válaszolni, én nem vagyok jogász. -
Doom
aktív tag
Hú, mi lett itt attól a félmondatomtól, pedig mögé is tettem, hogy "abban az értelemben, hogy tartozik neked egy felszámolás alatt lévő vállalkozás".
@490 Corsair90: ha jól hallottam 30 Millió Ft-ig mindenkit kárpótol az állam
Nem az állam, hanem a pénzügyi szektor, annak is az a része, aki szintén nem tehet arról, hogy voltak, akik csaltak, mégis velük fizettetnek.
Az én magánvéleményem az, hogy az állam ezzel az intézkedéssel akarja befogni a száját mindenkinek, hogy ne kapargassák a Q ügyet, nehogy valami kínos a felszínre kerüljön.@493 Remekelek28: engem is meglopott egy pénzügyi közvetítő cég, és MINDENHONNAN elhajtottak. A különbség, hogy én kevésmagammal együtt voltam hülye, hogy aláírtam egy olyan szerződést. Erkölcsileg nem járna nekem is ennyi erővel vissza a pénz?
@496 Remekelek28: Részben jobban is járnak a bankok,mert amit a beva visszafizet,annak nagyrészét már inkább a bankokba viszik az emberek,mint egy brókercéghez
Ez elég naiv gondolat. Itt a jó példa, hogy mindegy, ha felelőtlen vagy, megment az állam. Ezek után miért a bankba vinné az ember 1% hozamért, ha rakhatja pl. aranyba is éves 20-30%-ért (ami természetesen szintén átverés).
A bankadós dologban látom hajthatatlan vagy, de kérdeznék valamit. Szerinted a banknak honnan van a bevétele? Úgy van, az ügyfelekből. Akkor szerinted ki fizeti a bankadót? Megsúgom: előbb-utóbb mindent az ügyfél fizet, mert abból van a nyereség.A brókerbotrányok és a devizahitelezés között az a hatalmas különbség, hogy a devizahitelezés a mindenkori jogszabályoknak megfelelt, és ezt az ügyfelek alá is írták (OK, lehet, hogy nem 100%-ban, de 98%-ban biztosan, gondolok itt az egyoldalú kamatemelésre, ami nem biztos, hogy minden szerződésben benne volt), de a kormány egy populista intézkedéssel UTÓLAG tisztességtelennek bélyegezte a gyakorlatot. Ez nem történt volna meg, ha nem száll el a devizaárfolyam, sőt, ha erősödik a forint, akkor a devizahitelesek csak örülhettek volna, senkit nem zavart volna, hogy a forinthitelesek mennyivel rosszabul jártak. A brókerbotrányok nagy része pedig kőkemény csalás volt a kezdetektől, ami sose felelt meg a jogszabályoknak. Ezen csalások fel-nem-derítésében a felügyelet vastagon benne van, Matolcsy mégis az alapítványaiba önti a pénzt, nem a károsultak megsegítésébe - milyen érdekes. A Quaestorosokat pedig sajnos el kell keserítenem, mert pontosan arra vállaltak kockázatot, hogy nem lesz visszafizetve a hitelük (megsúgom, ha van államkötvényed, ott is vállalsz kockázatot, lásd pl. a görög példa).
Ugyanúgy, ahogy a bank is kockázatot vállalt, mikor kihelyezte a devizahiteleket, és a kormány "segítsége" nélkül sem lett volna rózsás a helyzet a bankok számára, ha sorra bedőlnek a hitelek, bármennyire is ezt hiszi mindenki. A bank nem tud mit kezdeni a fedeztként elvett ingatlanokkal, az csak nyűg, erősen áron alul kell értékesíteni. Neki sokkal-sokkal jobb, ha a hiteles fizetni tud, bármennyire is hihetetlen ez. A bank sem arra vállalt kockázatot, hogy mások (Quaestor) helyett a BEVÁn keresztül kártalanítania kell, ami rontja az eredményességét. Tudom, ez megint nem érdekel senkit, mert "csúnyabankok", de azért nézni kellene objektíven a másik oldalt is. -
#541
Doom
aktív tag
Remekelek28
#531
Doom
aktív tag
válasz
Remekelek28
#531
üzenetére
Konkrétan nem is kell tudnod, felkeresel egy ilyen csoda szolgáltatót, aki azt mondja, hogy x összegért vegyél nála aranyat, ő majd jól befekteti, és évi 20-30% hasznot visszaad. Mindenről ők gondoskodnak, leteszik a nagyesküt, papírt írtok róla, minden rendben van (persze nem MO-n vannak bejegyezve általában, hanem offshore paradicsomokban, de ezt nem reklámozzák). Te adnál nekik pénzt?
Kíváncsi vagyok, tisztában vagy-e vele, hogy mit mondasz, amikor azt mondod, hogy az államkötvény elvileg biztonságos. Gondolom a magyarra gondolsz - ami bóvli kategóriában van a nagy hitelminősítőknél - szerinted ez mit jelent?
Én továbbra is azt vallom,hogy nem arra vállaltunk kockázatot,jogy ellopják e vagy sem,hanem magára a kötvényre
Te érted, amit beszélsz? Kölcsönadtál egy cégnek, aki megígérte, hogy ad rá kamatot. Nem adja vissza a pénzed, mert... igazából tök mindegy, miért. Elszerencsejátékozta, vagy rossz üzletbe fektetett, teljesen mindegy. Erre vállaltál kockázatot. A hamis kötvénykibocsátás az más kategória, arra tényleg nem vállaltál kockázatot, csak az a baj, hogy ezt meg pont nem a BEVA-nak kellene kártalanítani, mert valójában nem volt kötvény (szerintem, de nem vagyok jogász, ugye ezt is megoldották). Mondjuk érdekes kérdés, hogy egyrészt ez az MNB-nek hogy nem szúrt szemet azonnal, másrészt hová lett ilyen villámgyorsan a begyűjtött pénz? Elvertek többtízmilliárdot ilyen hamar? Szerintem már korábban is óriási lyuk tátongott a mérlegen, csak most nem bírták tovább leplezni.Oda valóban csak saját felelősségre vihette az ember a pénzét.
Na, ez az, hogy a Q-hoz nem saját felelősségre vitted a pénzed? Hanem?
A Tarsoly, hogy hova kerül annak várjuk ki a végét. A Hagyót sem sikerült lecsukni, pedig az még nem is Fideszes.
Illetve állototta,hogy ők államkötvényt adnak el,igy nincs félnivalóm
Mármint kik adnak el államkötvényt? A Quaestor? Te azt se tudod mit vettél? És ennek ellenére várod, hogy megmentsenek?@536:
Ekkor bukott ki a dolog,hogy szinte minden bank tisztességtelen árfolyamrést és kamatot számolt
Pontosítsunk. Tisztességtelen árfolyamrésről nem volt szó. A korábbi eszmefuttatásomból kiderül, hogy a bank a hitel folyósításakor miért vételi (technikailag megveszi tőled a devizát, hogy forintban tudjon elszámolni veled), törlesztéskor meg miért eladási (technikailag elad neked devizát, hogy forintban törleszthess) árfolyamon számolt. Erre kimondatták, hogy közép árfolyamon kell, mert csak.
A kamatemelésre pedig szintén utólag mondták, hogy az tisztességtelen (ami egyébként tök jó, mert megfoghatatlan dolog - vajon mekkora emelés nem lett volna tisztességtelen?). Bevallom, nem láttam egy szerződést sem, de valszeg lehetett benne utalás, hogy a bank emelhet kamatot, mert nem gondolom, hogy ilyen amatőrül csinálták volna. Mégiscsak tapasztalt bankárok és jogászok rakják össze a termékeket és a szerződéseket. Az persze jó kérdés, hogy mit engedett meg magának a bank, elképzelhető, hogy valóban voltak benne mocsok dolgok. De továbbra is meg vagyok győződve róla, hogy ha nem megy el az árfolyam, akkor a kamatemelés miatt nem borul a bili.a kormány csak kúria véleményét kérte ki.
Ja, csak éppen erősen sugallva, hogy mit vár válaszként.A quaestorhoz meg annyi köze van ennek,hogy mindkettő tevékenység kockázattal járt,mindkét helyről ellopták a pénzünket
Az egyik helyről objektívan nézve is ellopták, a másik helyről szubjektívan nézve lopták el. Ennyi erővel a bankok bármekkora kamatot számolnak, lehetne lopásnak tekinteni.[ Szerkesztve ]
-
#545
Doom
aktív tag
Remekelek28
#543
Doom
aktív tag
válasz
Remekelek28
#543
üzenetére
Valóban nem vagyok tisztában mindennel, ilyet nem is állítottam, csak a károgókkal ellentétben tanultam banküzemtant, és képes vagyok objektívan nézni a dolgokat, mert nem vagyok érintett benne (egyikben sem, mert igyekszem alaposan utánanézni, mibe teszem a pénzt, főleg, miután én is megégettem már magam, mint említettem).
amikor a jegybank csökkentett,a bankok nem csökkentettek.
De neked deviza alapú hiteled volt, amit még sok más is befolyásol, a legkevésbé az, hogy az MNB hova mozgatja a magyar alapkamatot. Téged az adott deviza irányadó kamatlába kell érdekeljen, nem a magyar alapkamat, ezért ennek a megállapításodnak sincs értelme.Az szép dolog, hogy téged nem érdekel a hozam (kicsit azért ebben kételkednék, de ha így van, tedd bankba vagy méginkább a párnába), de az emberek nagy része nem ilyen.
Furcsa lett volna, ha látsz "álamkötvényt" ("álamelnök úr"?
), mivel a Quaestor kötvény a Quaestor cég felé történő hitelviszonyt testesíti meg. Államkötvényt legfeljebb a Hrurirától vehettél, de azt meg a BEVA valóban fedezi, ezzel nincs is gond, ehhez törvény sem kell. Ha te azt hitted, hogy a Q kötvényekbe fektet, és onnan van a 6,5%-os hozam, akkor az egyedül a te hibád.ha az állam,meg önkormányzatok,neves emberek be merték tenni ide én mért ne
Hát ez no comment.Nekem az a bajom ezzel az egésszel, hogy az emberek mindig mást hibáztatnak a hibás döntéseikért, és elvárják, hogy megmentsék őket. Ekkor aztán mindenbe belekapaszkodnak, olyan dolgokkal érvelnek, ami nem igaz, nem értik az egészet, csak fújják a szöveget, amit mások a szájukba adtak (ne haragudj ezért a megállapításért, de tipikus példája vagy ennek).
Bizonyos keretek között nincs is probléma a megmentéssel, mert tényleg vannak olyan helyzetek, mikor ez szükséges (lásd a BEVA meg az OBA eddig is biztosított bizonyos összegig). A probléma akkor van, ha utólag törvényeket hoznak arra, hogy megmentsenek sokakat, mert ez tutibiztosan mindenki pénzére megy (a tiédre is). A vállalkozások nem tudnak tervezni, ezért az áraikba a jövőben beépítik ezt a kockázatot, illetve az elszenvedett veszteségeket kompenzálóan is árat emelnek, így végső soron, aki felelősen gondolkodott, az rosszul jár. -
#547
Doom
aktív tag
mefistofeles
#546
Doom
aktív tag
válasz
mefistofeles
#546
üzenetére
Van igazság abban, amit mondasz, sajnos ilyen világban élünk, mindenki mindent el akar adni, és tukmálják az emberre. Éppen ezért gondolom, hogy a bankok is sárosak a dologban, nem szentek (bár szerintem ők sem gondolták mondjuk 2005-2006-ban, hogy így elszáll az árfolyam). Csak nagyon sokszor azt hallja az ember, hogy a bankok hibásak mindenért, és a kormány is ezt kommunikálja, ami egyszerűen nem igaz.
Az autós példád is áll, bár szerencsére legtöbbször az nem ilyen horderejű, mint mondjuk egy 10-20 milliós deviza alapú hitel 20 évre, attól még az is kerülhet százezrekbe az embernek. Ezzel azt akarom mondani, hogy alaposabban is körül lehetett volna járni a dolgokat. Persze piac után minden kofa okos...
A hozzászólásaimmal elsősorban a működési mechanizmusokba akartam bepillantást kínálni, és kicsit helyrerakni a téveszméket. Remélem, ez azért sikerült.
), mivel a Quaestor kötvény a Quaestor cég felé történő hitelviszonyt testesíti meg. Államkötvényt legfeljebb a Hrurirától vehettél, de azt meg a BEVA valóban fedezi, ezzel nincs is gond, ehhez törvény sem kell. Ha te azt hitted, hogy a Q kötvényekbe fektet, és onnan van a 6,5%-os hozam, akkor az egyedül a te hibád.
Új hozzászólás Aktív témák
- Szeged és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Politika
- Szünetmentes tápegységek (UPS)
- ASUS routerek
- Nők, nőügyek (18+)
- Eredeti játékok OFF topik
- Opel topik
- Felhő alapú adattárolás (Dropbox, stb.)
- Intel Dual Core 2000 felhasználók barátságos offolós topikja
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen