Wolverine a PSP-n

Nekem a mozi nagyon tetszett, bár nem bírtam kivárni, és a Workprint verzióban már előre megnéztem, mert biztosra akartam menni. Igen, egy Punisher War Zone után már kicsit félve ül be az ember egy szuperhősös mozira, de minden lehúzás ellenére is, szerintem nagyon jó kis filmet kerekítettek Farkas sztorijából. A filmen is leginkább, csak az ebet a karóhoz kötő, Marvel betyárok húzkodták a szájukat, de én úgy gondolom, hogy a filmes szakma megkövetel néhány olyan változtatást, mint amit a filmben eszközöltek! A játékban Farkas sztoriját követhetjük végig, némileg más helyszíneken keresztül mint amik a filmben szerepeltek. A játék stílusa Hack N Slash. Természetesen, a kor követelményeinek megfelelően 3D-ben, és jó néhány plusz lehetőséggel megspékelve, hogy ne váljék unalmassá. Mint elkötelezett PSP Handheld rajongó, nagy várakozásokkal tekintettem a stuffra, mert az előzetes videók alapján, amik nagy konzolokhoz készültek, elvártam volna egy PSP-re optimalizált, ám majdnem azonos szintű grafikájú játékot.

Sajnos ez nem mondható el azonban a kész termékről, még csak meg sem közelíti a nagy testvérek színvonalát. Ilyenkor szívesen bekopogtatnék a készítőkhöz hogy: Hahó! 2009-et írunk vazze! Egy ilyen nagy volumenű játék legalább megérdemelne egy olyan megvalósítást PSP-re is, mint pl. a God of War C.O.O. ! Sajnos azonban a készítők nem így gondolták. Az ő olvasatukban a PSP-re portolás annyit jelent, hogy egy kb. 5-6 évvel ezelőtti motorra elkészítik a játék PSP-s változatát. Ha hasonlítanom kéne, akkor azt mondanám hogy kb. úgy bántak el ezzel a játékkal is, mint a Star Wars: Force Unleashed-el. Csúnyán! Tehát senki ne várjon csillogó textúrákat, vért meg csilli-villi effekteket. Amit ehelyett kapni fogunk, az a baltával faragott környezet, csúnya pixeles textúrák és erősen közepesen kidolgozott karakterek. Persze, lehetne mondani hogy a PSP nem tud ennél többet, csakhogy kijött rá egy Tekken, meg egy GOW, amikből nem spórolták ki az anyagot, ezért már-már vetekednek a PS2-re kihozott csúcsgrafikájú nagy testvérekkel!

A játék terjedelme egyébként ennek megfelelően, még a fele sincs az előbb említett másik két játékénak. A fontosabb karaktereket, azért igyekeztek a motor keretein belül kidolgozni, így Farkas Adamantium karmai ha nincs éppen harc, akkor visszaugranak a helyükre, majd ha akcióba lendül, újra előugranak. A kameranézet amolyan Resident Evil időket idéz, mert nagyrészt fel van akasztva egy-egy sarokba, és ahogy törünk előre, úgy ugrál egyik képből a másikba. Természetesen, ahogy ez lenni szokott, nem kevés alkalommal akadályoz ez minket a hatékony likvidálásban, de azért zömmel sikerült eltalálnia a készítőknek a megfelelő látószöget ahhoz, hogy Farkincánk ne váljon a gonosz nindzsák, mutánsok, dinoszauruszok és egyéb rossz fiúk élő céltáblájává. Korábbi hírűnkben olvashattatok bizonyos easter egg-ekről, nos én még ezt megfejelném annyival, hogy van egy-két kertészgatyába öltöztetett drágaköves hátú két lábon járó dinó, ami szintén erősen hajaz a WOW BC-ben található hasonló leölésük után bányászható monsztákhoz.

Játékmenet, hangok, összegzés...

A játékmenet elég egyszerű lett, Logan az öngyógyítási képességgel rendelkező csontkarmokat növesztő szupermutáns, kalandjait élhetjük át, jó néhány pályán keresztül. Mivel a stílus jelenlegi császára a GOW, ezért akaratlanul is hozzá kell hasonlítanom a játékot. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy a GOW linearitása ellenére is, Farkas kalandja messze alulmarad, mert habár eredeti a karakter és jó néhány mozgást véghez tudunk vinni vele, sajnos mégis azt kell mondanom, hogy a 6-7. pálya környékére már unalmas lesz a koncepció, hogy 3-5 közötti meghatározott számú monszták betámadnak, akiket le kell gyűrnünk. A pálya interaktivitása nem lett túl jó, van néhány tereptárgy amit szétzúzhatunk, de jellegzetesen felötlik az emberben, a Bokszring feeling, amikor is van egy kocka, amibe lepottyantanak x ellenfelet és azokat kell szétzúzni. Tárgyhasználatról ne nagyon álmodjatok, mert az nincs benne, ha nagyon belemelegedtek a csépelésbe, aktiválhatjátok Logan dühkitörését, amitől 2 ellenfél erejéig kb. erősebbeket támad.

Én azért el bírtam volna képzelni valami olyasmit, hogy a villáival felszurkál egy-egy fémdobozt és azt hanyag eleganciával hozzávágja az ellenhez. Főhősünk mozgáskultúrája sem éri el a Kratos-i magasságokat, mert van néhány kombó, amiket tudunk kombinálni, de pl. hiányzik a dupla ugrás, a falról elrugaszkodás, vagy a gombnyomkodós minigame lehetősége. Ugyanígy túlzásnak tartom, hogy a filmben nem létező karakterek megjelennek a játékban, pl. Nindzsák és Dinomutánsok. A sztori általában mindig ugyanaz, juss el a-ból b-be, verd le ezt a csávót, hogy megszerezd ezt a tárgyat, vagy juss ki ebből az épületből. Tehát hogy megint a GOW-ra hivatkozzak, senki ne várja, hogy logikai feladványok keserítsék meg az életét. Pedig azért, lehetett volna valamit intézni bele, de a készítők ehelyett inkább a manapság oly népszerű Achievment rendszert helyezték előtérbe. Ezeket a jól megszokott módon, a játékban elért teljesítményünkkel unlockolhatjuk. Van itt mindenféle jóság, Concept Art-tól kezdve, a custom clotch-okon át, a plusz videókig bezárólag minden.

Az irányítás profin meg lett oldva, a gombával tudunk mozogni, van egy gyors illetve egy erős ütésünk, egy megragadásra specializált gombunk, egy ugrás, egy kitérés, és egy dobás. Amit én előszeretettel használtam a játékban, az főként a megragadás volt, illetve a rage-et felpumpálandó ütlegeltem a sok rosszcsontot. A dobás gomb nekem valahogy kimaradt, kb. a Dead Pool –os fináléban esett le valahol, hogy jé, ez ilyet is tud! A megragadós cucc mondjuk néha enyhén vicces, amikor a pálya egyik sarkából, a másikba átrepülünk, mintha szárnyunk lenne! Akár egy emeletnyit is! Na de ne vesszünk el a részletekben, ezek végül is szuperhősök!

A hangok tekintetében jó lett a játék, már az elején is egy izgalmas ütemes adrenalinboostoló zenével találkozhatunk. A DBZ 2 SB. óta pedig, megszállottan imádok játszani a menüben a gombhangokkal. Tudjátok, ott a loading alatt lehetett önjelölt dobost játszani 4 ütéshang segítségével. Noha hősünk adamantium csontváza nem kopog a padlón, de azért a robotokon, fémesen csattannak karmaink, és a szirénának is van hangja, úgyhogy panaszra nem lehet okunk!

Összességében elmondható a játékról, hogy hétvégére kellemes kikapcsolódást nyújt ideig-óráig, de sajnos mivel nem túl összetett, ezért a szavatosságát az sem tudja nagyon megnyújtani, hogy mögé raktak egy közepes Achievment rendszert is.

Wolverine PC-n

A játék Farkas előéletét követi végig. Elmeséli hogyan találkozott a bátyjával Kardfoggal, majd egy kommandós csapatban is részt vett, aminek az összes tagja valamilyen mutáns. Ezután felbukkan még szupertitkos robotgyárban, ahol meg kell akadályoznia az Őrrobotok gyártását, majd egy kis dzsungeles kalandozás után előremegy a nem is olyan távoli jövőbe, ahol a kisfilm szerint a robotok már életre keltek.

A játék grafikája nekem nagyon bejött, köszönhetően az UE3-nak, mivel napjainkban ez az egyik legnépszerűbb, és legfelkapottabb grafikus motor. Ez természetesen nem véletlen, hiszen ez a több éves engine, még ma is képes felvenni a versenyt bármelyik másik motorral! A készítők nem spóroltak az effektekkel, a harcok alatt igazi tűzijátékban van részünk! A táj is elég változatos, minden szépen ki lett dolgozva, az objektumoktól a környezetig bezárólag. Kalandozás közben körülnézve még madarakkal is találkozhatunk, ami még egy jó pont a grafikai kidolgozottságot illetően. Természetesen nemcsak a motor érdeme mindez, elég ha csak a szintén UE3 –ra épülő MK VS DC –re gondolunk.

A játékmenet nem lett túl változatos, viszont a helyszínek, köszönhetően Farkas emlékeinek, és az emlékekhez tartozó pályáknak igencsak sokfélére sikerültek. Az összes pályán a hentelés a feladatunk, kommandósok, dzsungel yakuzák, na és persze a bossok, amik elég jóra sikerültek. Pl. a Sentineles bossfight, ami még a levegőben is folytatódik, szerintem nagyon ötletes lett! Különös hangsúlyt fektettek a légi csatákra, nem egyszer kell a levegőből lezuhanva az ellenfelekre rávetődni. Az egyik ilyen jópofa dolog, amikor kiszedjük a pilótafülkéből a helikopterest, és bedaráltatjuk a fejét a motorral. Játék közben a megölt ellenfelektől tapasztalati pontokat kapunk, és egy bizonyos mennyiség után szintet lépünk, ezáltal bővítve Farkas támadási repertoárját! A karakter opcióban fejleszthetjük a karmai sebzését, esetleg a pályáról felvett mutációkat tehetjük be, legyen az több élet, vagy akár a speciális támadásokra plusz sebzés. A játékban a kihívást legtöbbször csak a logikai feladványok jelentik, például hogy egy dobozt/energiacellát, akármit ide-oda tologassunk, vagy egy „kormányt” elforgatva, és beakasztva átugráljunk egyik helyről a másikra. De azért ne csüggedjetek, mert van néhány Bossfight ami több kihívást rejt magában! Nem akarom ellőni az összes poént, mindenki tapasztalja ki magának, vagy olvasson el egy Walktrough-t ha elakadna. Véleményem szerint el lehet mondani a játékról, hogy sikerrel veszi fel a versenyt haszonszőrű testvérei, a GOW -val és a DMC –vel, mert hiányosságait pótolják a Merchandise által hozott pluszok, mint például a jól kitalált főszereplő, a remek történet, és az Adamantium karmok!

Az irányítás a szokásosnak mondható WASD és egér kombóból áll össze. Egyes helyeken viszont borzasztó volt, mert amikor egy rosszakarónk Sniper-rel próbál lelőni akkor egy Távcsövön keresztül kell irányítanunk Farkast… Nos egy időbe beletelt mire megszoktam… Vannak még ennél kellemetlenebb szituációk is, de ha már egyszer ráérzett az ember, akkor utána már nem lesz gondja vele. Mindezt leszámítva, a stuff teljesen jól kezelhető a fent említett kiosztással.

A zene, és a hangok nekem nagyon bejöttek, különösen az, hogy Farkasnak olyan kifinomult a hallása, hogy a rádióvételt is hallja(LoL) A slusszpoén az lenne ha a fülével meg az ASTRA műholdat venné! A viccet félretéve pedig, jó pörgős zenéket komponáltak a játékhoz és az effekteket is profi módon válogatták össze.

Ha a játéknak is lesz folytatása, idővel nyomdokaiba léphet talán a DMC-nek, vagy a God of War-nak is, mert a hangulat megvan, a grafikai megvalósítás parádés, a kezelhetőség jó, a játékmeneten viszont még kicsit lehetne finomítani, bonyolítani egy-két különleges feladattal.