Long time ago, in a galaxy far, far away
Star Wars. Egy univerzum, amely mára több generáció kedvenc univerzuma, amely sok embernek megváltoztatta az életét és kapcsolatát a sci-fi-vel, a jó és gonosz örökös harcának bemutatása réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban.
Azt hiszem, keveseteknek kell bemutatni a játék világát vagy az első részt, de aki nem ismerné annak következzen egy rövid összefoglaló: Galen Stalkiller-t alakítjuk, akit Vader nevel fel titkos tanítványaként azért, hogy igaz Sith-ként legyőzze a segítségével az Uralkodót és így Vader legyen a Galaxis ura. Azonban a történet nem ilyen egyszerű és Galen a Sötét Nagyúr játékszere csupán, kinek feladata összegyűjti Palpantine ellenségeit, hogy azokat egyszerre és mindenkorra megsemmisítsék. Azonban Galen önfeláldozása lévén a Lázadók Szövetsége megmenekül és tovább tud szerveződni a Galaktikus Birodalom ellen.
Így el is jutottunk a jelenhez, vagyis a The Force Unleashed II-höz. Hogy miként lehet újra Galen a főszereplő mikor meghalt, mi is történt az első rész óta eltelt időben? Ezekre a kérdésekre válaszokat kapunk, ha belevetjük magunkat a játékba.
You have been created to do my bidding …
Igen hamar világossá válik számunkra, hogy miként is lehet Starkiller a főszereplő. Pontosítva nem is őt személyesítjük meg, hanem az egyik klónját. Vader a kaminói klón gyárat arra a célra használta fel, hogy létre tudja hozni a tökéletes erőhasználó klónt. Az első pillanatokban azt is megtudjuk, hogy nem mi vagyunk az elsők, többen voltak már, de a felgyorsított klónozási folyamat nem tökéletes. A klónunkat azonban Galen emlékképei zavarják meg és az ő érzései törnek fel belőle melyek fókuszában Juno, az első részből ismert pilóta, pontosabban a szerelme tűnik fel. A hozzá fűződő érzelmek nem engedik, hogy a tréning végeredménye elnyerje Vader tetszését és így az emlékképként felvillanó árulástól tartva elkezdődik a menekülés, Juno keresése, az újabb kételyek felszínre törése.
Ezek az események indítják el azt a tömény 5-6 órás kalandot, amely Stalkiller útját hivatott bemutatni, melyen igyekszik Juno mellett önmagát is megtalálni. Sajnos szomorú tény, hogy a fő történetszál arcpirítóan rövid lett, főleg összevetve az első rész játékidejével. Nagy bánatomra a TFU2 is hódol ennek a felettébb rossz divatnak. Azonban ez az idő, egy nagyon magas koncentrátumú Star Wars adrenalin bomba. Nincs üres járat, talán csak a Dagobah, folytonos a harc és a pusztítás. Starkiller ereje elképesztő méreteket ölt, olyan hatalmakra tesz szert melyekről Luke még álmodni sem mert. A meglévő képességeinket folyamatosan tudjuk fejleszteni a legyőzött ellenfelek után kapott pontokból, így meglesz minden régi ismert képesség, de természetesen lesznek újak is. Ezek közül az egyik pedig maga a híres elme trükk. Nincs is szebb mikor meggyőzzük a rohamosztagost, hogy nincs értelme az életének és örömmel veti a mélybe magát vagy fordul a társai ellen korlátozott ideig. Játékmenet terén több újdonsággal is találkozunk, az egyik legszembetűnőbb, hogy most már két fénykardot forgatunk. Megmaradtak a fénykard kristályok, melyeket a Holocron-ok megtalálásával gyűjthetünk be, de a két penge miatt a variációs lehetőségeink sokkal szerteágazóbbak. Ha kell villám vagy tűzsebzést adhatunk egyik vagy másik kardunkba, de életerő regenerálódást, vagy gyorsabb erő feltöltődést is választhatunk a repertoárból. A lehetőségek száma nem végtelen, de elég bő ahhoz, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelőt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!