Bevezetés

Kicsit nehéz helyzetben vagyok a játékkal kapcsolatban, ugyanis nekem az első rész kimaradt, és úgy összességében eddig nem voltam híve a versenyzős játékoknak. Mindig voltak olyanok, akik jobbak, ügyesebbek voltak nálam, és olyan trükköket tudtak bevetni egy-egy játék során, hogy esélyem sem volt a győzelemre.

A legutolsó hasonló versenyzős játék valamelyik Mario Kart volt, ideig óráig élveztem, de hosszabb ideig nem tudott lekötni.

Tesztünk alanyához ezért félve közeledtem, de szerencsére a kezdeti bukdácsolás után mondhatni hogy megszerettem a játékot.

Nézzük tehát Sonicot és barátait.

Alapok

A játék lényege végül is nem változott. Adott egy rakás SEGA karakter, akik egymás ellen versenyeznek. Jó néhány szereplő ismert volt nekem is, de a játék folyamán olyanokkal is találkoztam, akikről maximum csak hallottam, de játszani nem játszottam.
Van két vendégkarakterünk is. Az egyik a Wreck-it Ralph főszereplője, a másik pedig Danica Patrick az ismert Indy Car versenysorozat pilótája. Míg előbbit teljesen el tudtam helyezni a játékban, hisz az animációs filmben is a videójátékok a főszereplők, addig a hölgyet kicsit furán tudtam elképzelni a játékban, de végül is jópofa karakter.

A játék nevében nem véletlenül van ott a Transformed. Zseniális ötlet volt szerintem, hogy versenyek közben, a pályák bizonyos pontjain, akár egy játék alatt többször is, a játékosunk járműve átalakul. (természetesen a folyamat automatikus és villámgyors)
Így fordulhat elő, hogy a játékot versenyautóval kezdjük, majd motorcsónakkal folytatjuk, aztán egy kis üldözés a levegőben, majd újra a földön találjuk magunkat. Véleményem szerint ez sokat dob a játékon, ugyanis mind a 3 mód, kicsit más-más vezetési stílust igényel. Megijedni azért nem kell, egyszerűen irányíthatóak a járművek mindhárom módban.

Beszéljünk egy kicsit a pályákról. Sok-sok pályán keresztül versenghetünk, amik mind-mind fantasztikus dizájnt kaptak. Megtaláljuk itt a SEGA nagy klasszisait, legyen szó akár a Panzer Dragoon, After Burner, Jet Set Radio, Golden Axe, vagy akár a Skies of Arcadia pályáiról. De természetesen mindezeken kívül más játékok pályáit is felismerhetjük, miközben játszunk.

A világok egyébként tényleg szemkápráztatóak, találunk itt dinamikusan változó részeket, csodás háttér-animációkat. Mind mind sokat tesz hozzá a játék stílusához. Az újoncoknak is tetszeni fognak, de azért elsősorban az alapul szolgáló játékok rajongói fogják a legjobban érezni magukat.

Maga a játék 3 nagy részből áll. Találunk itt Career módot, internetes játékot, és egy Custom Game opciót, ahol kedvünk szerint állíthatunk össze versenyeket, és játszhatunk barátaink ellen akár osztott képernyőn, akár Xbox Live-on keresztül.

Játékmódok és egyebek

A legfontosabb játékmód természetesen a Career mód. Itt 4 különböző típust találunk.
A World Tour-ban a különböző világokban kell helytállnunk, csillagokat gyűjtenünk, karaktereket kinyitnunk, fejlődnünk. Ugyanis minden játékmódban tapasztalati pontot kapunk, amivel az adott karakterünk fejlődik.
Ami érdekes hogy nem csupán körversenyeken vehetünk részt. Vannak itt drift, boost, versus kihívások, mindenki megtalálja a leendő kedvencét.

Alapvetően 3 nehézséget találunk itt. Az EASY mód a kezdőknek és a gyerekeknek való. Itt szinte mindig lehet nyerni, maximum akkor tudunk elrontani egy egy játékot, ha valami fatális hibát vétünk. A MEDIUM már keményebb falat, itt már sokkal jobban oda kell figyelni egy egy futamnál, mert könnyen lemaradhatunk a dobogóról. A HARD fokozat viszont szerintem kicsit túl nehéz lett. Itt nem elég hogy nehéz az élre jutni, de egy egy támadás után szinte lehetetlen, hogy megnyerjük a versenyt. És sajnos itt már szinte alapkövetelmény, hogy mindig a dobogó legfelső fokán végezzünk, ugyanis csak ekkor kapjuk meg a további rejtett karaktereket. És ezt csak úgy lehet elérni, hogy szinte tökéletesen versenyzünk, és szinte folyamatosan használjuk a power-up készletünket.

Ugyanis a játékban továbbra is megtalálhatóak a fegyverek, kisegítő képességek. Legyen itt szó irányított rakétáról, robbanó távirányítású kisautóról, vagy akár a jéglabdáról, vagy a többi csemegéről, mind mind segítik hogy a versenyeken, minél előkelőbb helyen végezzünk.

A Grand Prix játékmódban a lényeg a pontgyűjtés. Különböző kupákon kell részt vennünk és pontokat gyűjtenünk, majd a kupa végére az összesített pontok alapján kapunk helyezést. Itt már a világranglistára is felkerülünk a teljesített időnk alapján.

A Time Attack ahogy a neve is jelzi a köridőket veszi számításba. A különböző világokban minél jobb időket kell futnunk, ez alapján kapunk egy ranglistahelyezést. Érdemes sokszor próbálkoznunk, hogy minél előkelőbb helyet kapjunk a világranglistán.

A Single Race-ben a korábban megnyitott pályákon száguldozhatunk kedvünk szerint, gyakorlásnak tökéletesen megfelel.

A zenékről is említsünk megy egy két szót. A régi rajongók mosolyogni fognak, ugyanis az alapul szolgáló játékok remixelt változatait kapjuk meg. Richard Jacques a SEGA zeneszerzője fantasztikus munkát végzett. Akik nem ismerték, vagy nem emlékeznek az alapjátékokra, azoknak is tetszeni fog amit hallanak.

A multiplayer a szokásos matchmaking rendszert használja. Versenyezhetünk, részt vehetünk Aréna harcokban, vagy akár privát meccsekben is. Amennyiben nincs valakinek Live előfizetése, akkor sem kell szomorkodni, ugyanis a játék támogatja az osztott képernyős módot is, így egy gépen akár többen is játszhatunk egymás ellen.
Kezdetben nálam lassan talált játékosokat, illetve valamiért host cserekor kidobott a játék, de ez csak egyszer fordult elő, azóta nem. El kell mondanom hogy nagyon sok ügyes játékos van világszerte, érdemes gyakorolni, hogy ha szeretnék előkelő helyen végezni a ranglistán.

Mit is tudok igazából mondani a játékról. Mindenképp érdemes kipróbálni, akár egy egy rövid futam erejéig, akár hosszú távon is, mert kihívás van benne, nem is kevés. Egyedüli negatívumként a túlságosan is nehéz Hard fokozatot tudom megemlíteni. Sőt ezen kívül van még egy később megnyíló Expert fokozat is, na ez már tényleg csak a profiknak való.
A képfrissítéssel nincs probléma, a neten olvasva az adatokat fix 30fps-sel pörög a játék. Szerintem ez lehetne a duplája is, legalábbis a stílusból adódóan, de igazából ez csak megszokás kérdése.

Kis kötekedés a részemről, de utánajárva a régi játékoknak, lehetett volna kicsivel több szereplő, főleg úgy hogy sokak nem is fogják a teljes palettát élvezni, mert többeket csak akkor nyithatunk meg ha legnehezebb fokozaton játszunk le egy egy kört.
Talán a következő részben már erre is gondolnak a készítők.

Grafikai bugokkal, játékhibákkal nem találkoztam, egyetlen egyszer fordult elő hogy a respawn után mindig a szakadékban találtam magam, és folyamatosan oda dobott vissza a játék, de egy restart megoldotta a problémát.

Értékelés

A teszt elején írtam hogy nehéz helyzetben vagyok, mert nem voltam sohasem a stílus rajongója. Ez a játék viszont teljesen magába szippantott, mindenképp megéri kipróbálni azoknak akik a stílus rajongói, illetve azoknak is akik csak ismerkednek a stílussal. Nekik is lesz sikerélményük, ebben teljesen biztos vagyok.