Aktív témák
-
Sir Pocok
őstag
Arra az elhatározásra jutottam, hogy új blogot nyitok, mivel az előző nem igazán volt áttekinthető és ezt többen is jelezték. Akkor csapjunk bele…
Interneten található fontosabb magyar buddhista oldalak
Zen:
Buddhista Főiskola Zen közössége Bővebben: link
Mokusho Zen közösség Bővebben: link
Kvanum Zen iskola Bővebben: link
Tibeti:
Buddhizmus ma Bővebben: link
Karma-Kagyu közösség Bővebben: link
Főiskola:
Tan Kapuja Buddhista Főiskola Bővebben: link
Buddhizmusról általánosan:
Magyar Buddhista misszió Bővebben: link
Terebess online Bővebben: link (itt ajánlom mindenki figyelmébe az Ázsiai Lexikon és E-tár menüpontot! Rengeteg könyvnek van fent a teljes anyaga.)
Ennyit indulásképpen.
A következő alkalommal Buddha életét fogom bemutatni.
(a következő frissítés: 2005-06-12)Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Buddha élete
Néhány fogalom
Buddha: Megvilágosodott érzőlény. A Buddha természet felismerője. Tudatát teljes mértékben uralja, karmától(ok, okozat törvénye) megszabadult. Tökéletes boldogság(nirvána) ismerője. A megvilágosodás elérése után felveszi a Buddha nevet.
Dharma: Buddhák tanítása, Buddhaság elérésének az útja.
Szangha: Az a közösség, amelynek a tagjai a buddhák útját követik.
Szútra: Tanítás
Fontosabb személyek
Sziddhártha Gautama Sákjamuni: A történelmi buddha, India i. e. 560-480.
Szuddhodana Gautama Sákjamuni: Sziddhártha édesapja, Sákják királya.
Májá-Deví: Buddha édesanyja. Sziddhártha megszületése után meghalt.
Pajápatí: Májá-Deví nővére. Sziddhártha nevelője.
Yasodhara: Sziddhártha felesége. Ráhula édesanyja.
Ráhula: Sziddhártha fia. Később a szangha tagja.
Tapussa és Bhallika: Buddha első tanítványai, mindketten elérték a Buddha állapotot.
Ananada: Sziddhártha rokona és barátja. Buddha mellett marad haláláig. Ő is eléri a Buddha állapotot.
Kasjapa: Buddha tanítványa. A „virág” tanítás megértője (erről majd részletesebben fogok írni). Megvilágosodott.
Buddha élete
Sziddhártha i.e. 560 körül született Lumbini egyik ligetében, amikor a királynő éppen úton volt az egyik rokonához. Májá-Deví nem élte túl a szülést, így Sziddhártha nevelője Pajápati lett. Szuddhodana király palotája Kapilavasztuban volt, ahol Sziddhártha a ifjú éveit töltötte. A király mindent megtett annak érdekében, hogy fiából jó uralkodó váljék. Sziddhártha a legjobb nevelésben részesült és a legszebb nők vették körül. Elszeparálva élt, nem hagyta el a királyi palotát, mivel apja féltette őt világban lévő szenvedéstől. Később megnősült felesége Yasodhara lett, aki fiút szült Sziddhárthának. A herceget nagyon érdekelte a palotán túli élet. 29 éves lehetet amikor az egyik szolgáját megkérte, hogy vigye el kocsikázni a városba. Ez volt az, az alkalom amikor először találkozott a szenvedéssel. A városban eltöltött rövid idő alatt találkozott egy beteg emberrel, egy halott emberrel és egy öreg emberrel. Sziddhárthát nagyon megdöbbentették a látottak. Szembesülnie kellett azzal, hogy az ő élete is véges. Miután visszatért a palotába, átgondolta a látottakat. Ráébredt arra, hogy az a rengeteg élvezett és öröm amit eddig megtapasztalt nem állandó, fiatal teste is egyszer meg fog öregedni és végül meg fog halni. Üresnek és értelmetlen tartotta az életét. A herceg azonban ezt nem tudta elfogadni. Eldöntötte, hogy megkeresi az abszolút boldogságot és igazságot. Sajnos tisztában volt azzal, hogy a palotán belül senki sem képes válaszolni a benne felmerült kérdésekre, így hát elbúcsúzott családjától és elindult. Sziddhártha először megkereste kora nagy gondolkodóit és vallási vezetőit. Több napig tanulmányozta a tanaikat és filozófiájukat, de nem talált kérdéseire megfelelő választ és tovább folytatta az útját. Egyik nap találkozott egy yogi guruval és tanítványaival. A guru azt javasolta, hogy éljen aszkéta, önmegtartóztató életet, aminek a köszönhetően eléri a megvilágosodást. A herceg csatlakozott az aszkéta csoporthoz. Sziddhártha az elkövetkezendő években sokat meditált és koplalt. Barlangokban gyakorolt elszeparáltan. Teste az önsanyargatásnak köszönhetően rettenetesen legyengült, rendkívül sovány volt, tudata is homályossá vált. Felismerte, ha tovább folytatja ezt az életmódot akkor meg fog halni, így elhagyta aszkéta társait, akik nagyon megharagudtak a hercegre. Sziddhártha elindult a Neránja folyóhoz, hogy megfürödjön. Teste olyan gyenge volt, hogy összeesett a parton. Nanda (egy állattenyésztő lánya) éppen a folyónál zenélt húros hangszerén, amikor megpillantotta a legyengült testű férfit ételt hozott neki. A herceg kezdett észhez térni a tápláléktól. Egy kicsit pihent még a parton és hallgatta a hangszeren játszó lányt. A hercegnek nagyon tetszett a lány játéka és kíváncsi volt rá, hogy miként tanult meg ilyen szépen zenélni. A lány csak ennyit mondott: „Nem szabad a húrokat megfeszíteni vagy nagyon lazán hagyni, ennyi a lényeg”. Sziddhártha felismerte a lány mondatában megbújó bölcsességet, rájött arra, hogy valamilyen középutat kell találnia ahhoz, hogy elérje a megvilágosodást. Elköszönt a lánytól és tovább indult. Több napos gyaloglás után elérte Bodhi Gaya nevű várost. Amikor megérkezett a herceg úgy döntött, hogy addig nem hagyja el a várost amíg el nem éri a megvilágosodást. Leült egy Fügefa(bodhi fa) alá és intenzíven meditált. Több mint egy hónapot töltött el a városban. Gyakorlása alatt többször is meg kellet küzdenie az egójával, de végül megtisztította a tudatát az énközpontú gondolkodástól, felismerte a négy nemes igazságot, nemes nyolctagú ösvényt és az ok, okozat törvényét. Sziddhártha 35évesen, Buddha lett. A megvilágosodás elérése után Buddha eldöntötte, hogy minden embernek meg fogja mutatni a szenvedés megszüntetésének a módját és az élet valódi természetét. Első tanítványai Tapussa és Bhallika volt akik Bodhi Gaya-ban voltak kereskedők. Velük indult el Buddha megkeresni volt aszkéta társait, akiknek elszerette volna magyarázni felismerésének a lényegét. Végül meglelte az aszkétákat Benares városának egyik ligetében, akik először nem fogadták örömmel, hiszen árulónak tartották. Buddha közölte velük, hogy elérte a megvilágosodást és szeretné ha elmondhatná felismerésének a lényegét. Az aszkéták meghallgatták Buddhát és elfogadták szavai mögött megrejlő bölcsességet és tanítványai lettek. Sziddhártha megvilágosodásának a híre gyorsan terjedt, sokan kívántak tanítványi lenni. Buddha tudta, hogy egyedül nem képes tanítani, így kiválasztotta legfelkészültebb tanítványait, akik képesek voltak továbbadni a dharmát és megkérdte őket, hogy járjanak India szerte és terjesszék a dharmát. Buddha is így tett 80 éves koráig szakadatlanul vándorolt és gyakorolt és szervezte a szanghát. (Buddha többször került konfliktusba tanításai miatt.) Egyiknap Buddha a keselyű csúcson tartott beszédet és előadta a „virág” tanítást, amit csak Kasjapa értett meg, akinek szintén átadta a dharmát. 80 éves korában Buddha megbetegedett. Tisztában volt vele, hogy nemsokára meg fog halni. Tanítványaihoz fordult és megkérdezte tőlük, hogy van-e kérdésük a tanításait illetően, hiszen nemsokára meg fog halni. A tanítványokban nem merült fel kérdés a tanításokat illetően. Buddha ezután Kusinára kezelében lévő Upavattana sála-ligetbe vonult és távozott a nirvánában i.e. 480-ban. Halála előtt elmondta egyik legfontosabb tanítását a Nirvána szútrát. Ananda Buddha mellett volt halálakor. (Újabb kutatások szerint Buddhát lehet, hogy megmérgezték)
Ennyit a mai napra.
Következő alkalommal Buddha tanításait fogom bemutatni.
(a következő frissítés: 2005-06-19)Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Egy kis javítás:
Buddha: Megvilágosodott érzőlény. A Buddha természet felismerője. Tudatát teljes mértékben uralja, karmától(ok, okozat törvénye) megszabadult. Tökéletes boldogság(nirvána) ismerője. A megvilágosodás elérése után felveszi a Buddha nevet.(ezalatt itt Sziddhártha Gautamát értem. A zen buddhizmusban a megvilágosodás elérése után a tanítvány egy nevet kap a mesterétől. Például: Zeisler „Mokusho” István)Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
A mostani alkalommal Sákjamuni Buddha tanításait fogom bemutatni. Előtte azonban egy kis bevezetés. A Buddhizmus alapvetően ateista „vallás”. Nem hisz semmiféle felsőbbrendű életforma létezésében. Sziddhártha Gautama is csak egy ember volt, olyan mint bárki más. Ő egy abszolút igazságot keresett és boldog akart lenni. 35 évesen sikerült is meglelnie. Tudta, hogy ha ez neki sikerült akkor minden ember képes lehet rá. Minden emberben megtalálható a Buddha állapot, csak fel kell fedeznünk. Az egónk(énközpontú gondolkodásunk) eltakarja elölünk. A Buddha állapotot 2500 év alatt több ezer ember érte el, a jelen korban (20.,21. század) is több tucat Buddha él/élt a földön. Csak az ismertebb mesterek közül: Shunryu Suzuki, Szung Szán, Dalai Láma, Osho, Taisen Deshimaru.
Sákjamuni Buddha tanításait két részre fogom szedni, mert szerintem így jóban megérthető.
1. Elmélet (megértés)
2. Gyakorlat (meditáció)
A mai írásomban az elméleti résszel fogok foglalkozni.
Sákjamuni Buddha amikor új tanítványokat fogadott mindig elmondta nekik a következőket:
Nem vagyok képes csodákat tenni, én is csak egy egyszerű ember vagyok.
Ne azért tiszteljetek mert Buddha vagyok, hanem azért amit mondok.
Nem követőket akarok, hanem „kollégákat”.
Én csak azt tudom megmutatni, hogy hogyan lehet elérni a Buddha állapotot. Mindenkinek magának kell bejárnia az utat.
Tanításaimat mindig gondosan elemezzétek, gondoljátok át. Ha kérdésetek lenne bátran tegyétek fel. Ha jobb megoldást találtok, akkor azt osszátok meg velem és ha az jó akkor el fogom fogadni.
Sákjamuni Buddha felismerései:
a. A világban semmi sem állandó. Mindig minden változik, ezért létezik az idő.
b. A Négy Nemes Igazság:
1. Van szenvedés
2. A szenvedésnek van oka
3. A szenvedés megszüntethető
4. Van módszer a szenvedés megszüntetéséhez
b. 1.
Nincs olyan érzőlény aki nem találkozott volna élete folyamán a szenvedéssel. Az emberek is életük folyamán többször átélik a szenvedést. Valaki többször találkozik vele, valaki ritkábban. Fel kell ismernünk, hogy van szenvedés.
b. 2.
A tetteinket a KARMA (ok, okozat) irányítja. Cselekvésünknek van oka és következménye, okozat. A szemléletesség kedvéért most lássunk néhány példát:
Ha segítek másokon, akkor nekem is jó lesz és másoknak is.
Ha valakit megbántok, akkor azzal fájdalmat okozhatok másoknak. Ezzel negatív lesz a megítélésem ami ki fog hatni rám és szenvedni fogok.
Ha valaki valamihez ragaszkodni fog, akkor annak szenvedés lesz a vége. A világba semmi sem állandó, egyszer minden fizikai dolgot elveszíthetünk. Tehát ha valamilyen tárgyról azt hisszük, hogy mindig létezni fog, állandónak tekintjük, akkor szenvedni fogunk.
A haláltól azért félünk, mert az évek alatt kialakult egónkról azt hisszük, hogy állandó. Amikor találkozunk a halállal akkor döbbenünk rá, hogy ezt is elveszíthetjük. A félelem szenvedést fog indukálni.
Röviden összefoglalva:
Ragaszkodás félelemhez vezet, hiszen félni fogunk attól, hogy a ragaszkodásunk tárgyát elveszíthetjük. A félelem negatív mentális állapotokat fog indukálni: harag, gyűlölet, szorongás, agresszivitás, féltékenység.
b. 3.
Mivel a szenvedést az énközpontú gondolkodásunk hozza létre, így nem lehet állandó, tehát valahogy megszüntethető.
b. 4.
Van módszer a szenvedés megszüntetéséhez. Sákjamuni Buddha módszere több részből áll. Ennek az összefoglaló neve: Nemes Nyolctagú Ösvény.
Ennek a részei:
1. Helyes szemlélet
2. Helyes gondolkodás
3. Helyes beszéd
4. Helyes cselekvés
5. Helyes élet
6. Helyes erőfeszítés
7. Helyes akarat
8. Helyes gyakorlat (meditáció)
Később ezt a Zen mesterek három részre csoportosították:
1. Helyes Felfogás
2. Helyes Gyakorlás (meditáció)
3. Helyes magatartás
Most pedig lássuk a mai alkalomra szánt Helyes Felfogást vagyis a megértéstAz erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Helyes Felfogás
A világunkban semmi sem állandó. Dolgok jelennek meg és tűnnek el, majd újból megjelennek és újból eltűnnek. Ez az élet körforgása. A fizikai világban nincs semmi abszolút, azaz örök. Egy fa vagy egy autó nem lehet állandó, ha pedig mégis így lenne, akkor nyugodtan ragaszkodhatnánk hozzá, hiszen sose veszítenénk el. De az élet mást mutat. Sákjamuni Buddha arra a következtetésre jutott, hogy mindennek az alaptermészete az üresség. A dolgok az ürességben keletkeznek és abban tűnnek el. Tehát nincs értelme a dolgokhoz való ragaszkodásnak hiszen valójában nem is léteznek. Azért nem léteznek mert állandótlanok és így az alaptermészetük az üresség. (Tudom ez rettenetesen durván hangzik. Nehéz ezt megérteni ha felszínesen gondolkoztok, de ha mélyen belegondoltok akkor meg fogjátok érteni.)
Akkor ezek szerint nekünk embereknek is az üresség a természetünk?
Nem, mivel érző lények vagyunk. Ha testünk lenne csak csupán akkor igaz lenne, de testünk mellett van tudatunk is. A tudatunknak van egy különleges képessége, az pedig az intuíció. Intuíció a természetes tapasztalás és felismerés. Tehát képlettel:
Buddha állapot = üresség + intuíció. A jobb megértés kedvéért egy történet. Második hozzászólásomban említettem egy nevet és egy bizonyos tanítást : „Kasjapa: Buddha tanítványa. A „virág” tanítás megértője (erről majd részletesebben fogok írni). Megvilágosodott.”
Na akkor most jöjjön a történet:
Egy napon Sákjamuni Buddha szólni készült a keselyűcsúcson. Hirtelen egy virágot huzott elő, hogy megfigyelje a tanítványok reagálását. Azok nem értették meg a szándékát és értetlenül néztek egymásra. Azonban a tanítványok közül Kasjapa elmosolyodott és boldogan ült.
Sákjamuni Buddha erre ezt mondta:
Az én megvilágosodási módszerem az, hogy mindenen keresztüllátok, mindent magamhoz ölelek, örömteli szívvel közeledek mindenhez, így tisztán pillantom meg eredeti arcukat. Ez a rejtélyes tanítás mind a nyelvi korlátokat, mind az ésszerű elvek határait. Logikus gondolkodás útján nem lehet eljutni a megvilágosodáshoz. Az intuíciót kell használni helyette. Kasjapának tiszta volt a tudata, a virágot teljes valójában látta. Tudatát nem homályosították el a gondolatok. Ti azért voltatok zavarban, mert rögtön azon kezdetetek el gondolkodni, hogy mi a célom azzal a virággal. A gondolatok meggátoltak benneteket abban, hogy a szépet felismerjétek.
Buddha ezzel fejezte be a beszédét.
Tehát összefoglalva: A világban megjelenő dolgoknak az üresség a természete, mivel semmi sem állandó. Az üresség állandó, nincs benne idő. Az érzőlények rendelkeznek Buddha állapottal de az emberek esetében bemocskolódik az énközpontú gondolkodástól ami végül szenvedéshez vezet. Az aki eléri a Buddha állapotot megszabadul az egó szorításából tehát szabad és boldog lesz. A szabadságot az üresség felismerése okozza, hiszen nem fog semmihez se ragaszkodni és tudni fogja, hogy ő is egy nagy egész része ami elpusztíthatatlan és mindenhol ott van, így a szabadság mellett egy természetes nyugodtság és kiegyensúlyozottság lesz benne. Az intuíció pedig meg fogja neki mutatni az élet természetes szépségét ami a boldogsághoz fog vezetni.
Végül pedig a szútrák:
A szív szútra
A mély meghaladó bölcsesség szíve szútra
(Mahá pradzsnyá páramitá hridaja szútra)
(Dobosy Antal fordítása, 1989.)
Avalókitésvara bódhiszattva a mély meghaladó bölcsességben időzvén látja,
hogy igaz természetében az öt alkotórész üres, és ezzel minden szenvedést meghalad.
Sáriputra! A forma nem különbözik az ürességtől, az üresség nem különbözik a formától.
A forma valóban üresség, az üresség valóban forma.
Így ilyen az érzés, az érzékelés, az akarat és a tudatosság is.
Sáriputra! Minden jelenségnek üresség a természete.
Nem keletkeznek és nem szűnnek meg, nem tiszták és nem szennyezettek,
nem növekszenek és nem csökkennek.
Ezért az ürességben nincs forma, érzés, érzékelés, akarat és tudatosság.
Nincs szem, fül, orr, nyelv, test és értelem,
nincs szín, hang, szag, íz, tapintás és tudati folyamat,
nincs birodalma az érzékszerveknek és a tudatosságnak.
Nincs nem tudás és nincs annak megszűnése,
nincs öregség és halál és nincs ezek megszűnése sem.
Nincs szenvedés, nincs annak oka,
nincs annak megszűnése, és nincs útja a megszüntetésnek.
Nincs megvalósítás és nincs megérkezés, mivel nincs, amit el kellene érni.
A bódhiszattvának a meghaladó bölcsesség által akadálytól mentes a tudata.
Mivel akadálytól mentes a tudata rettenthetetlen,
és meghaladva minden illúziót, az ellobbanást eléri.
A három világ összes buddhái a meghaladó bölcsesség által valósítják meg
a tökéletes és felülmúlhatatlan felébredettséget.
Ezért ismerd fel a meghaladó bölcsességet, a nagy szent eszmét,
a nagy tudás eszméjét, a felülmúlhatatlan eszmét, a hasonlíthatatlan eszmét,
azt, ami véget vet minden szenvedésnek. Ez igazság, nem hazugság.
Ezért hangoztasd a meghaladó bölcsesség eszméjét, amely így szól:
gaté, gaté, páragaté, páraszamgaté, bódhi szváhá
gaté, gaté, páragaté, páraszamgaté, bódhi szváhá
gaté, gaté, páragaté, páraszamgaté, bódhi szváhá
Gyémánt Szútra
Minden jelenség, melynek tapasztalható jellemzője van, csak káprázat.
Ha minden jelenséget meg nem jelentnek tekintesz,
Akkor ez a szemlélő Igaz Természeted.
Ne maradj meg egyetlen tárgynál sem, és ne tápláld a gondolatokat sem.
Ha úgy tekinted a fizikai tárgyakat, mint az Abszolútot,
Ha a hangoddal keresed a Teljességet,
Akkor rossz úton jársz, és sosem fogod meglátni Igaz Természeted.
Minden keletkezett dolog olyan, mint egy álom, egy fantom,
Egy buborék vagy egy tükrözodő kép.
Olyanok, mint a harmat vagy a villámlás. Így szemléld ezeket.
Maháparinirvána Szútra
Minden képződmény állandótlan
Ez a keletkezés és elmúlás törvénye.
Amikor mind a keletkezés, mind az elmúlás megszűnik,
Ez a nyugalom a boldogság.
Lótusz Szútra
Minden jelenség eredetétől fogva
Magában hordozza a keletkezést és elmúlást.
Amikor a tanítvány a Buddha ösvényét járja,
Következő életében Buddhává fog válni.
Ennyit mára. A következő alakalommal is folytatni fogom Buddha tanításait és a meditációról fogok írni.
(Frissítés: 2005-06-26)Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Elnézést, hogy elhanyagoltam a blogom, de mostanában nem nagyon volt rá időm. Természetesen folytatni fogom a témát a közeljövőben. Addig is néhány infot szeretnék veletek megosztani:
Ebben az évben is megrendezésre kerül a Mokusho Zen ház nyári tábora, a festői környezetben fekvő Hoboji Dojo-ban.
Bővebb info:Bővebben: link
Hoboji Dojo:
Az épület paradicsomi környezetben fekszik, Budapesttõl nem messze, a pilisszentlászlói természetvédelmi parkban. Ezen a helyen valóban meg lehet tapasztalni a régi idõk szerzeteseinek mindennapi életét.
Megközelíthetõ: Pilisszentlászlóra a szentendrei HÉV-tõl lehet eljutni busszal. A falu fõterérõl a visegrádi kiránduló utat (Honvéd utca) kell követni. A falu végétõl nagyjából egy kilométerre, a patak parton, az út bal oldalán megpillantjuk a Hóbó-dzsi zöld cserepeit.
A tábort Myoken mester vezeti.
Myoken mester:
Myoken szerzetes (Yvon Bec)
Harminc éve követi Taisen Deshimaru mester és Mokusho Zeisler mester tanítását, tíz éve tanít Magyarországon és Kelet-Európában. Megalapította a budapesti Taisenji templomot, mely Deshimaru mester bódhiszattva nevét viseli, valamint a pilisszentlászlói Hobojit, a Dharma kincse templomát, Kelet-Európa elsõ zen templomát. Az õ nevéhez fûzõdik a bukaresti és a zágrábi Mokusho Zen Dojo létrehozása is.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
A mai alkalommal a Zen Buddhizmus legfontosabb részéről fogok írni ez pedig a helyes gyakorlás.
A helyes gyakorlás révén van lehetőségünk elérni a megvilágosodást, azaz a felébredést.
A gyakorlás alapvető eszköze a meditáció. A meditáció lényege, hogy tudatunk gondolkodás mentes állapotba kerüljön, tehát teljesen tiszta legyen. Ezt az állapotot kétféleképpen is elérhetjük. Az egyik típus az ülő meditáció, a másik pedig a koncentrált figyelés.
A továbbiakban ezt a két technikát fogom részletesebben bemutatni.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Az ülő meditáció.
Ülő meditációban a gyakorló Lótusz ülésbe, vagy japánul zazen-be helyezkedik el.
A zazen fogalma:
A zazen három részből tevődik össze:
1. A testtartás szabályozása.
2. A légzés szabályozása.
3. A szellemi folyamatok szabályozása.
1. A testhelyzet:
A testhelyzet nem lehet sem olyan feszült, mint az állás, sem olyan lazított, mint a fekvés, emellett kiegyensúlyozott, hosszas mozdulatlanságra alkalmas tartásnak kell lennie. Ez a jógában is használatos lótusz-ülés (kekkafuza). A jobb lábfejet a bal, a bal lábfejet a jobb combra emelik, hogy az aktívabb jobb végtag alulra kerüljön. A kezek, tenyérrel fölfelé, a hasat érintve a két sarkon nyugszanak, a balkéz félig a jobb tenyéren. A két hüvelykujj – hegyük összeér – lapos kört alkot a tenyerekkel (hokkai join). A könyök nem szorul a csípőhöz, hogy szabadon eshessen le a kar. A has kidülled, a gerinc deréktáji homorulata kifejezettebbé válik, az ejtett vállak kissé hátraszegülnek, a behúzott áll oldja a nyakizmok feszülését és a tarkót, a nyakat, a gerincet egy függőlegesbe hozza. „Egyenesen ülj! Ne hajolj se jobbra, se balra, ne dőlj se előre, se hátra. (Vagyis oldalnézetben) a fül és a váll, (szembenézve) az orr és a köldök legyen egy vonalban.” – írja Dógen (1200-1253) az „Általános javallatok a zen meditációhoz” c. művében. Az üléshez mindig vastag ülőpárnát használnak, mert a gerinc csak így tartható görcsösség nélkül egyenesen, és a térd csak így fekszik le szilárdan a talajra. Az ajkak, a fogak zártak; a nyelv a szájpadláshoz, hegye a felső fogsorhoz tapad. A szemek félig-hunyt héjakkal, anélkül, hogy egy kiválasztott pontra összpontosulnának, letekintenek az egymásba font lábak elé egy méternyire.
2. A légzés:
A légzésnek a meditáció folyamán minden kényszer nélkül kell lelassulnia, nyugodttá, egyenletessé, ritmusossá válnia. A légzés főként hasi légzés és mindig az orron keresztül történik. Belégzéskor a levegőt nem szívják, hanem a rekeszizom kitágításával hagyják beáramlani. Kilégzéskor annyi levegőt kell eltávolítani a tüdőből, amennyit csak erőltetés nélkül el lehet.
3. A szellemi folyamatok:
A mindennapi élettevékenységben a figyelem rendszerint megoszlik a környezet és a gondolkodás-képzelet között; tartama is ingadozó: egyik fele „ugrándozik” ingertől-ingerig, a másik fele gondolattól-gondolatig. A meditáció első lépése a figyelmet – ha nem is élesen és tartósan egyetlen tárgyra összpontosítani – legalább megosztottságában rögzíteni. Erre a zen a lélegzet-számlálást javasolja.
A lélegzet-számlálás: A kilégzéseket kell számolni hangtalanul tízig, majd újrakezdeni egytől, s ismét. A figyelem így megoszlik az áramló levegő érzése és a számlálás között, de mégis egyetlen folyamatra irányul, a légzésre, amelyet a számlálás úgy kísér, mint a munkadal a munkavégzést. A figyelem eleinte gyakran elkalandozik, de idővel gátlások épülnek ki a figyelemelvonó ingerek ellen; a gondolatok, az érzelmek zavaró felmerülése is lecsillapodik lassan és a tudatot a légzésről való folytonos tudomás tölti be.
Azt el kell mondanom, hogy a zazen a kezdők számára elsőre igen megterhelő. A gyakorlás folyamán a zazen időtartalmát folyamatosan növeljük. A kezdőknek kb. 10 perc ajánlott, haladóknak 30-40 perc. A mesterek napokat is képesek meditálni.
A kezdőknek azt tudom tanácsolni, hogy legyenek kitartóak és fegyelmezettek. Először csak keveset (5-10 perc) meditáljanak, majd ahogy kezdik megszokni, tetszés szerint növelhetik az időtartalmat.![[kép]](http://www.nozt.org/images/robert1.jpg "[kép]")
Én személy szerint kezdőknek nem a zazen-t szoktam javasolni, hanem a koncenrált figyelést.
Hogy miért is az nemsokára kiderül….
[Szerkesztve]Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
A koncentrált figyelés
A koncentrált figyelés lényege szintén ugyanaz mint az ülő meditációnak: a gondolkodás mentes állapot kialakítása. A különbség abból adódik, hogy nem helyhez kötött, tehát szabadabb, így a való életben is használható.
A koncentrált figyelés úgy hozza létre a gondolkodás mentes állapotot, hogy a figyelmünket egy adott dologra irányítja, így a gondolkodás rövid idő alatt megszűnik.
A koncentrált figyelés egyik legfontosabb típusa a KOÁN kérdések illetve történetek.
A KOÁN kérdések illetve történetek sok esetben paradoxonok, logikátlanok, érthetetlenek. Ennek meg is van az oka. A mesterek egy olyan eljárást akartak kifejleszteni amivel lehet ellenőrzi a tanítvány tudatállapotát illetve ennek segítségével gyakorolni is lehessen.
A KOÁN-ok azért logikátlanok illetve paradoxonok, hogy a tanítványt összezavarják illetve megtévesszék. A mester arra kíváncsi, hogy egy ilyen KOÁN hatására a tanítvány mennyire tudja fenntartani a gondolkodás mentes állapotot. Ha összezavarodik, értetlenkedik akkor a mester rögtön látja, hogy a tanítvány elkezdett gondolkodni hiszen meg akarja fejteni a logikátlan, paradoxon történetet illetve kérdést. Azok a tanítványok képesek megfelelő választ adni a KOÁN kérdésekre akik tiszta tudattal teszik azt. A mesterek gyakran adnak ilyen KOÁN kérdéseket a tanítványoknak, akik sokszor napokat gondolkoznak a kérdéseken. Tehát a tudtukon kívül végeznek koncentrált figyelést. Hát igen, ravaszok voltak a régi mesterek…..
Akiket érdekelnek KOÁN-ok azok Bővebben: link
Terebess Ázsia E-Tár Zen részlegén megtalálják az elektronikus kiadást a
ZEN BUDDHISTA KOANOK
Szabó János átültetésében és kommentárjaival
Gyomay Kubose: Zen Koans, 1973, nyomán
A koncentrált figyelés csoportjába tartozik a harcművészet is. Japánban a zen buddhizmus több harcművészeti ágban gyökeret eresztett. Például: a vívásban(kendó, kenjutsu), az aikidó-ban.
Most pedig szeretnék praktikus tanácsokat adni a koncentrált figyelés gyakorlásához néhány példán keresztül.
Séta, túrázás:
Én nagyon kellemes dolognak tartom a természetben való túrázást. Csönd van, jó levegő nyugalom. Ideális hely a gyakorláshoz. A koncentrált figyelés tárgya itt a jelen. Minden figyelmünket a jelenre összpontosítsuk. Figyeljük a fákat, a növényeket, a virágokat egyszóval a tájat. Érdekes lesz gondolkodás mentes állapotban figyelni….
A séta legyen az a természetben, akár a városban kiváló alkalom ahhoz, hogy gyakorolhassunk. Itt is mint ahogy fentebb említettem jelenre való összpontosítás a koncentrált figyelés tárgya. Én például gyakran összpontosítom a figyelmemet a forgalomra és az emberekre. Ez nyugodttá és éberré teszi az embert. Próbáljátok csak ki….
Zene hallgatás:
A kezdők számára ezt szoktam javasolni. Keresetek egy kényelmes fotelt vagy egy ágyat. Rakjatok be, valami kellemes zenét (én chill out-t és acid jazz-t szoktam ilyenkor hallgatni). Ha ez meglesz semmi más dolgotok nincs mint a figyelmeteket a zenére összpontosítani. Figyeljétek a zene ritmusát és hagyjátok, hogy a tudatotokat átjárja a zene. Nagyon kellemes és megnyugtató gyakorlat. Fontos, hogy ne bóbiskoljatok el, illetve, hogy ne aludjatok el…..
Idegesség, harag, stressz helyzetek, rosszkedv és egyéb negatív mentális tényezők:
A koncentrált figyelés jó szolgálatot nyújthat a mindennapi életünk során. A negatív mentális tényezőket könnyen megszüntethetjük ezzel a technikával. Elég csak ha a jelenre összpontosítunk. A lényeg a gondolkodás mentes állapot kialakítása. Vizsgák előtt előszeretettel szoktam alkalmazni…
Egy kis összefoglalás:
A koncentrált figyelés nagyon jó gyakorlat. Bármikor és bármilyen körülmények között alkalmazható. A koncentrált figyelés viszont nem helyettesítheti az ülő meditációt. Az ülő meditáció sokkal mélyebb elmélyülést tesz lehetővé. A kezdők számára előnyösebb a koncentrált figyelés mert ezt rögtön elkezdhetik, a zazen viszont egy kis megszokást igényel.
Az elkövetkezendőkben egy kicsit nagyobb témába fogok belekezdeni. Ez pedig a helyes magatartás avagy egy buddhista ember miként élje az életetét……Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Egy kis érdekességgel szeretnék szolgálni. A következő írásban megtudhatják, hogy a meditáció milyen hatással van az agyi működésre illetve a testi folyamatokra.
A légzés és az anyagcsere
Sugi és Akutsu (1968, 1974) vizsgálatai azt mutatják, hogy a zazen kezdetén, az első 2-3 perc elteltével a percenkénti légzésszám 2-4-re gyérül, s a meditáció teljes 35-45 perces időtartama alatt konstans marad; a zazen befejezés után pedig 1-2 perc alatt normalizálódik, tehát a lassú légzést nem követi kompenzáló mechanizmus. Ugyanakkor a légzés nemcsak ritkább, de mélyebb is lesz, a vitálkapacitás a nyugalmi 450-550 kcm-ről 800-1300 kcm-re tágul, (egyes „veterán” meditálóknál 2000 kcm-nél is többre), és mindvégig konstans marad. Az alacsonyabb légzésszámot azonban nem ellensúlyozza a mélyebb légzés, s így a légzési perctérfogat 20%-kal kisebb a nyugalmi szintnél. A oxigénfogyasztás is 20-30%-kal csökken; minél tapasztaltabb egy meditáló, annál gyorsabban és annál alacsonyabbra. Tapasztalt meditálóknál a légzési hányados nem változik meg a zazen alatt, mert a termelt CO2 mennyisége is arányosan mérséklődik. A zazenben észlelt anyagcsere mindössze 80-85%-a („veteránoknál” 65-70%-a, Sugi, 1969.) a teljes fizikai és pszichés nyugalomban mért alapanyagcserének.
Csupán a légzésszám ritkulása nem magyarázza meg az oxigénfogyasztás csökkenését, hiszen meditációban járatlan kísérleti személyek akár növelik, akár csökkentik légzésvételeik számát, az O2 fogyasztás mindkét esetben emelkedik. Emellett a zazennél az izmok tónusa – bár egy tapasztalt zen mesternél fele-harmada egy zazenben járatlan személynek – nyilván fokozottabb, mint az alapanyagcserénél, tehát a szervezetnek több energiát kellene felhasználnia. Sugi és Akutsu úgy véli, hogy a zazen az agy energiaszükségletét csökkenti jelentős mértékben.
A ki- és belégzés időaránya 2:1 („veteránoknál” 3:1), a bordák mozgásából adódó mellkasi és a rekeszizom mozgású hasi légzés viszonya pedig, amely pihenésben 1:3; 2:3; a zazenben 1:5. Tehát a kilégzés jóval hosszabb a belégzésnél és a hasi légzés van túlsúlyban, amely emocionálisan kiegyensúlyozott állapotra utal. (H. Matsumoto, 1968.)
A meditáció folyamán a tejsav-szint 100 kcm vérben 11,4 mg-ról 8-mg-ra csökken, sőt a meditáció befejeztével tovább esik 7,3 mg-ra. Ezt a jelentős és meredek csökkenést nem okozhatja csupán a viszonylagos izomrelaxáció, mert a meditáció kezdetén elért alacsony izomtónus alig változik már a meditáció későbbi stádiumaiban. Kísérletek mutatják, hogy hiába növeljük a relaxáció idejét, meditálás nélkül így nem csökkenthető a tejsav-szint 10,25 mg alá. ( J. Renaud, 1973.)
A sejtek az életfolyamataikhoz szükséges energiát általában az aerobiózis, a tápanyagok oxidációja útján nyerik, ami oxigénfogyasztással és széndioxidtermeléssel jár. De a sejtanyagcserében anaerob lebontó folyamatok is résztvesznek, ilyenkor a lebontás oxigéngáz részvétele nélkül megy végbe, ami tejsavképződést eredményez. Az aerobiózis-anaerobiózis arányát a szervezet metabolizmusában a vér tejsav-koncentrációja mutatja. Minél magasabb a tejsavszint, annál inkább eltolódott az anyagcsere az anaerobiózis irányába. A meditáció tehát a metabolizmus mérlegét az aerobiózis felé billenti, s ezt nem egyszerűen az izomtónus csökkentésével éri el, hanem az ideg- és hormonrendszer útján magának a metabolizmusnak a szabályozásával. Ez az energiagazdálkodás szempontjából előnyös, mert az aerob anyagcsere energiatermelése sokkal nagyobb hatásfokú, mint az anaerob folyamatoké, amelyek a tápanyagban felhalmazott kémiai energiának csak elenyésző részét képesek a sejtek számára használható állapotba hozni. Az aerobiózis másik jelentősége terápiai. Az idegesség és az agresszivitás ugyanis az anaerobiózis, pontosabban a tejsav és a cirkuláló noradrenalin mértékétől függ. Minden idegességi roham vagy agresszív kitörés növeli a szintjüket, hogy aztán ez a szintnövekedés még fokozottabb idegességet és agresszivitást keltsen. Eddig nem sikerült sem gyógyszerekkel, sem reflexek kiépítésével az anyagcserét aerob irányba tartósan befolyásolni, pedig ez a szívbetegségek és a rák megelőzésében és gyógyításában is fontos szerepet játszhatna.
Agyi elektromos működés
Zern mesterek zazen alatt regisztrált EEG görbéjén Kasamatsu és Hirai (1963, 1966. Vö. B. K. Anand, G. S. Chhina, B. Singh, 1961; D. Miike, 1968.) négy fokozatot különböztet meg (I-IV). Vizsgálataikban 50 másodperccel a zazen kezdete után az EEG folyamatos alfaritmust mutatott a nyitott szemek ellenére (I.), majd a meditáció további mélyülésekor az alfa amplitudója 40-50 mV-ról 70-100 mV-ra emelkedett (II.), a frekvencia pedig 11-12 sec-ról 6-7 sec-ra csökkent (III.), s 30 perc után tartósan átváltott ritmikus thétára (IV). Az alfa-tevékenység nem korlátozódott az agykéreg hátsó területeire, hanem az egész agyon észlelhető volt, s a meditáció után is fönnmaradt néhány percig. Szoros összefüggést mutatott az agyi elektromos működés fokozata, egy tapasztalt zen mester rangsorolása, valamint a zazen gyakorlásával eltöltött évek száma.
A viszonylag szabályos alfa-hullámsorozat a felnőtt ember agysejtjeinek működésére jellemző nyugalomban, csendes, ingerszegény környezetben, csukott szemek mellett, általában rövid ideig, legkifejezettebben az occipitális lebeny felett. A szemek kinyitása, különböző ingerek vagy élénk gondolkodás gátolja az alfa-ritmust, s ilyenkor szapora, szabálytalan, kis amplitudójú aktivitás helyettesíti. Az alfa-ritmus a nyugalom, a théta pedig általában az alvás és az ébrenlét közötti átmeneti állapot jelzője.
A zazen nemcsak az agykérgi izgalom csillapítására (mozdulatlanság, szótlanság, gondolatmentesség), hanem biznyos szinten tartására (egyenes ülés, nyitott szem, összpontosított figyelem) is törekszik. Miután Kasamatsu és Hirai összehasonlította a zazennel rokon tudatállapotok feltételeit és EEG-it, arra a meggyőződésre jutott, hogy a zazen „speciális tudatállapot, amelyben a kortikális excitáció alacsonyabb szintű, mint a közönséges ébrenlétben, de nem olyan alacsony, mint az alvásban, ugyanakkor a külső és a belső stimulusok pontosan percipiálódnak, folytonos fogékonysággal.” Ezt a „pontos percepciót” és „folyamatos fogékonyságot” világítják meg ugyanennek a két japán tudósnak az alfa-gátlással és -habituációval kapcsolatos kísérletei.
Meditációban gyakorlatlan kísérleti személyek alfa-ritmusát egy csattanó hanginger (click) általában 7 vagy több mp-ig megszakította, az alfa-tevékenység gátlás alá került. Zen mestereknél csak 2 mp-es alfa-gátlást mutatott az elektrográfiás elemzés, tehát pontosabban tükrözték az aktuális környezetet, szinte csak addig tartott a reakció, ameddig maga az inger. Ha a stimulust 15 mp-es intervallumok közbeiktatásával sorozatban ismételték, öt percen át hússzor, a meditációs gyakorlattal nem rendelkező személyeknél fokozatosan csökkent és az ötödik hangingerre teljesen megszűnt az alfa-gátlás. Ez a habituáció, az ingerhez való hozzászokás mindaddig tartott, amíg a hangingerek szabályos és gyakori időközökben, azonos erősséggel követték egymást. Zen mestereknél azonban nem következett be habituáció és az alfa-gátlás időtartama konstans 2 mp volt, éppúgy az első, mint az utolsó ingernél. Kasamatsunak és Hirainak „egy zen mester úgy írta le ezt a tudatállapotot, hogy minden embert meglát ugyan az utcán, de nem néz utánuk emocionális kíváncsisággal.”
Az eddigi vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a zen meditáció elmélyülésekor bekövetkező fiziológiai változások szabályszerűek és pontosan meghatározhatóak. Hart (1971) szerint ilyen egyértelmű fiziológiai mutatói – az alvást és a szélsőséges stresszt kivéve – nincsenek más pszichológiai állapotnak. Egyes fiziológiai mutatók az alvásnál is alacsonyabb pszichotónust jeleznek, mások a normális ébrenlétnél is fokozottabb éberséget, tehát a zen meditációs tudatállapot nem képzelhető el valahol a kettő közötti kontinuitásban.
Japán tudósok az agykérgi izgalom csillapodásáról, ugyanakkor az agytörzsi vegetatív működés fokozódásáról beszélnek. (L. Y. Akishige, A. Onda, A. Kasamatsu és T. Hirai, Y. Sugi és K. Akutsu idézett tanulmányait.)
Még átfogóbb, még alaposabb vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy a puszta hipotéziseken túlléphessünk.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Mielőtt belekezdenék a helyes magatartás igencsak nehéz és meglehetősen hosszú témájának egy kis bevezető.
A mindennapi életünk során nincs lehetőségünk arra, hogy a helyes gyakorláskor leírt dolgokat folyamatosan betartsuk, hiszen pénzt kell keresnünk, közösségi életet kell élnünk, problémákat kell megoldanunk. Ehhez viszont kénytelenek vagyunk gondolkodni. Tehát a helyes gyakorlást és a társadalmi életünket kénytelenek vagyunk különválasztani.
Sajnos a mai világunk finoman fogalmazva nem emberközpontú. A dolgok sajnos úgy alakultak, hogy a pénz lett a meghatározó tényező. Ennek következtében az emberek rettenetesen önzővé, egoistává váltak. A pénz miatt embereket tipornak el, illetve teszik lehetetlenné az életüket. Az embereknek állandóan meg kell felelniük a pénz orientált világ által megalkotott ember ideálnak. Ez a megfelelési kényszer az emberek 90%-ban okoz komoly mentális problémákat. Joggal merül fel a kérdés: mit tehetünk ez ellen?
A helyes magatartás segít abban, hogy életünket kiegyensúlyozottan éljünk, és a problémáinkat kellő bölcsességgel oldjuk meg. A helyes magatartás elsajátítása nem csak a saját életünkre lesz hatással, hanem a körülöttünk élő emberek is.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
válasz
Sir Pocok
#12
üzenetére
a. Az elemző gondolkdás
Életünket akkor fogjuk tudni boldogan és kiegyensúlyozottan élni, ha mindig megtaláljuk a középutat. Ahhoz viszont, hogy sikerüljön mindig optimális megoldásokhoz jutni az élet minden területén, szükség van arra, hogy kifejlődjön bennünk egy elemző gondolkodás.
Az elemző gondolkodás alappillére lesz a karma. Karma segítségünkre lesz abban, hogy feltárjuk a tettek és a történések okát.
Legyen most szemléltetésképpen egy egyszerű példa:
A karma = ok és okozat
Félek a kutyáktól (rossz karma a félelem miatt) Fiatal koromban megharapott egy kutya (a félelem oka) a jövőben is szorongásaim lesznek a kutyáktól(okozat).
Ha így feltárjuk a problémát, akkor a megoldást már könnyen kidolgozhatjuk.
Elnézést a kissé gyermeteg példáért, de ha valakinek sikerül egy ilyen egyszerűbb problémát megoldania, akkor annak egy komplexebb se fog majd gondot okozni.
Természetesen a karma nem csak abban segít, hogy saját problémáinkat jobban megértsük illetve megoldjuk.
Karma törvénye segítségünkre lesz abban is, hogy a másik ember viselkedésének okát és problémájának az alapját megértsük. Ez elősegíti az együttérzés kialakulását. Mondjuk ez sokszor elég nehéz feladat, mert nem látunk bele a másik ember fejébe.
Összefoglalva az elemző gondolkodás:
Segít feltárni a problémáink, hibáink, okát és okozatát, ami segíti az önfejlesztést és a belső bölcsesség kialakulását.
Segít megérteni a másik ember problémáját és viselkedését, ami növeli az együttérzést és az empátiát.
Tehát az elemző gondolkodás által az élet dolgait nem csak egyoldalúan fogjuk látni, ami segíteni fog abban, hogy az önzőségünket csökkentsük és türelmesek legyünk mások iránt.
Az éremnek mindig két oldala van……
remélem nem lett túl vázlatos
[Szerkesztve]Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
válasz
Sir Pocok
#12
üzenetére
b. Türelem
A negatív mentális állapot sokszor nehezíti meg a hétköznapjainkat. A félelem zavarttá tehet bennünket, a harag és az idegesség, pedig ingerlékennyé, ami türelmetlenné tehet bennünket. Ahhoz, hogy ezeket a viselkedést és hangulatot befolyásoló negatív tényezőket kiiktassuk, nagy segítségünkre lesz a koncentrált figyelés.
A koncentrált figyelés(lásd: #9) lényege a gondolkozás leállítása, ami lenyugtatja a tudatunkat. Ha ingerlékenyek vagyunk vagy ránk tör a félelem, akkor csak lélegezzünk egyenletesen és figyeljük a légzésünket. A tudatunk így nyugodttá válik, határozottak és nyugodtak leszünk ami sok bajtól óvhat meg bennünket.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Kérdések és válaszok:
„Ha mindenki rendelkezik Buddha természettel, akkor miért nem ismeri fel azt mindenki?”
Ez egy jogos kérdés. Vannak olyan emberek, akik vagy nehezen vagy pedig sose fogják felismerni a Buddha természetet. Ez annak köszönhető, hogy nagyon erős egó alakult ki bennük. Erős intellektusuk nem engedi, hogy felismerjék a dolgok lényegét. Gondolkozásukat nagyon meghatározza az évek során felszedett tudás. Az ilyen emberek nagyon nehezen vagy nem is tudnak meditálni, mert tudatukat nem tudják lecsendesíteni, állandóan gondolkoznak.
Szóval erős karmával rendelkeznek (saját cselekedeteiknek a negatív következménye miatt szenvednek).
Van viszont egy olyan technika amivel a legegoistább embert is meg lehet fogni, ez pedig a Kóan kérdés.
Kóan: „A kóan (kínai: kung-an, koreai: kong-an) eredetileg „közügy”-et jelent. A kínai császár közügyeket érintő rendelkezéseit lemásolták és mielőtt szétküldték volna a tartományokba, az eredeti és a másolat széleit összeillesztették és egy pecsétet tettek rájuk. Ha valaki kétségbe vonta volna a példány származását, könnyű volt bizonyítani: elég volt összeilleszteni az eredetivel, és kiderült, valóban onnan származott-e. Mester és tanítvány tudata pontosan így illeszkedik a kóan kérdés-válasz kapcsolatában. Ha a tanítvány kellő tisztánlátással, rendelkezik, megadja a helyes választ a kérdésre. A kóan az egyszerű, intuitív gondolkodás mércéje: mennyire tudunk énség és ellentétekre épülő tudat nélkül megoldani helyzeteket. Az igazi kóan olyan a gondolkodó elme számára, mint a fal: Racionális, analitikus módszerekkel lehetetlen helyes választ adni.”
Akik szeretnének Kóan-okat olvasgatni, azok #9 hsz. lévő link alatt megtehetik.
Sajnos az évek folyamán be kellett látnom, hogy a Zen nagyon nehezen megérthető az átlag ember számára, bár ha visszagondolok nekem se ment éppen könnyedén….
Mi emberek a földön élünk, mégis a földről és az itt zajló eseményekről mindenki másként gondolkodik. Például egy virág megítélése emberenként változik. Valaki azt mondja, hogy tetszik a színe, a másik pedig azt, hogy egyáltalán nem tetszik neki. Egy ilyen végtelenül egyszerű dolognak a megítélése is nagyon sokrétű. Amikor Zen-nel foglalkozó emberek leülnek meditálni akkor a tudatuk üressé válik. Amikor ránéznek egy virágra akkor a virág az virág. Nincs megkülönböztetés, mivel nincs gondolat ami generálhatná. A meditációban ülő emberek tudatállapota azonos, hiszen nem gondolkodnak így felismerik az ürességet, ami egyenlő a kozmikus renddel. „A forma az üresség, az üresség a forma” A formák az ürességbe távoznak, majd az ürességből megint formák leszenk.
„Mi a véleményem a Gyémánt út buddhizmusról? Érdemes ellátogatni a Buddhizmusma rendezvényekre?”
Most elmondom saját szubjektív véleményemet. Gyémánt út az tipikusan tibeti buddhizmus. Egy ideig foglalkoztam vele de nagyon sok ellentmondást találtam benne. Ez annak köszönhető, hogy amikor a buddhizmus Tibetbe ért akkor az ottani szokásokhoz igazodott. A Tibetiek hisznek az istenekben és szellemekben. Tibetiek próbálták összeolvasztani a kettőt és végül is így alakult ki a Tibeti Buddhizmus.
Néhány ellentmondás:
A Buddhákra sokszor tekintenek úgy mint isteni lényekre.
Meditációs technikájuk, gondolkodáson alapszik, ami sok esetben fantáziálásokhoz vezethet.
(például képzelj el egy buddhát vagy egy energiát)
Hisznek a lélekvándorlásban.
A lámákat elég szubjektív módon választják ki. A zen-ben több mester előtt kell bizonyítani, hogy felismerted a Buddha természetet.
A mestert (tibetben: guru, rinpocse, láma) sok esetben veszi körül személyi kultusz, ami nem összeegyeztethető Buddha tanításaival.
Érdemes ellátogatni a Buddhizmusma rendezvényekre?
Több rendezvényükön voltam, a kép elég vegyes. Vannak jól felkészült előadók és vannak olyanok, akiknek Buddha nevét sem szabadna kiejteni a szájukon. Nekem ez a véleményem. A Buddhizmusma alapvetően gyémánt út buddhizmus, én nem foglalkoztam vele mélyebben a fentebb említett ellentmondások miatt. Vezetőjük egy dán úr akinek személye számomra nem szimpatikus. (olvastam az életéről írt regényt, amiben leírta, hogy meditálás közben sokszor használt drogokat. Ezzel csak saját magát csapta be. Számomra nem hiteles személy)
A kérdésre válaszolva: nem minden esetben.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Kérdések és válaszok II.
„Mit jelent a kozmikus rend kifejezés?”
A kozmikus rend vagy más néven abszolút törvény = Dharma
Jelentése vázlatosan:
Semmi sem állandó. A változás mértéke az idő. Mivel semmi sem állandó így dolgok alaptermészete az üresség.
„Amikor egy gyermek megszületik, akkor tiszta karmával kezdi az életét?”
Ez a szülőktől függ. A szülők karmája nagymértékben befolyásolja a megszületendő gyermek életét, aminek következménye lehet jó vagy rosszabb karma a gyermekre nézve.
Például amikor mindkét szülő felelőtlenül károsítja a saját testét (dohányzik, drogozik, iszik). Akkor az a megszületendő gyermek fizikai egészségére komoly befolyással lehet az egész életére.
Vagy
A szülőknek gyermekük születik, úgy hogy előre azt nem tervezték. Mivel nehezen akarják elfogadni nem fog annyi szeretet kapni mint egy normális körülmények között megszületett gyermek. Ez későbbiekben mentális problémákhoz fog vezetni.
Ide még ezernyi példát írhatnék. A lényeg az, hogy a szülők karmája jó vagy rosszabb karmát adhat a gyermeküknek. Sajnos, akinek rosszabb karma jut, annak többet kell gyakorolnia.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
A beszélő zen című könyv flash változata. Jópofa, persze kell némi angol tudás…
Bővebben: linkAz erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Van egy kellemes hely, ahova el szoktam menni gyakorolni. Négy-öt nyárfa, szép pázsit. Nincs ott egy lélek sem, a város zajai sem szűrödnek be. Fantasztikus az a mindent átható csend és nyugalom, amit a természet sugároz. Borzasztó belegondolni, hogy az ember mennyire nem tiszteli a természetet. Mindent képes lenne elpusztítani, pusztán a saját hasznáért. Pedig rengeteg létforma él a földön. Az emberi faj önzőségét mutatja, hogy nincs semmilyen tekintettel a környezetében élő élőlényekre. A karma törvénye nem kikerülhető. Ha ez tovább folytatódik, akkor az emberiség el fogja pusztítani saját magát és ezzel a cselekedetével magával fogja rántani azt a sok ártatlan élőlényt. Én azt szeretném kérni a blogomat olvasóktól, hogy tiszteljék a környezetüket és vigyázzanak rá.
![[kép]](http://www.anvari.org/db/photos/200306b/Nature_9.jpg "[kép]")
Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Kérdések és válaszok III.
„A buddhizmus hogy viszonyul a párkapcsolatokhoz? Csak azért kérdezném, mert sokszor lehet hallani az önmegtartoztatásról a buddhizmus kapcsán. „
Az élet természetes része a párkapcsolat. Az állatok között is van párkapcsolat, persze primitívebb szinten. Egy férfi és egy nő közötti érzelmi kötelék sok kellemes percet okozhat mindkét fél számára. Két szerelmes ember közötti szexuális kapcsolat nagyon nagy örömöt tud okozni. A baj csak akkor van, ha ez az emberi viszony átcsap szélsőséges magatartásba.
Ha valaki elkezd túlságosan ragaszkodni a másik félhez, az könnyen okozhat féltékenységet ami megmérgezheti a kapcsolatot. Az érzelmek rengeteg szép élményt adhatnak, de lehetnek nagyon destruktívak. Meg kell próbálni valamilyen középutat kialakítani egy kapcsolatban, ez mindkét fél számára előnyös lehet. Meg kell tanulni irányítani az érzelmeket és a szexuális ösztönt. Ez megvédhet az esetleges kellemetlenségektől. Egy biztos: egy jó párkapcsolathoz egyenrangú felekre van szükség, akik rendelkeznek kellő intelligenciával, ahhoz, hogy az esetleges konfliktusokat normálisan megoldják. Sajnos megfelelő társat nem könnyű találni. Szerintem egy bölcs, szabad ember egyaránt megtalálja a boldogságot egyedül, illetve párkapcsolatban.
„Milyen buddhista szokások, illetve rituálék vannak?”
Ez buddhista iskola függvénye.
Én a következő dolgokat szoktam megtenni:
• Mindennap gyakorolók, úgy általában 15-20 percet. Ha több szabadidőm van, akkor többet.
• Minden évben, a májusi telihold napján megemlékezek Buddha megvilágosodására.Ilyenkor elolvasom a legfontosabb szútrákat és elégetek pár füstölőt.
• Található egy Buddha szobor a szobámba, Sziddhártha Gautama mester iránti tiszteletem jeléül.
Számomra ezek a dolgok fontosak, persze ez egyén függő.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Az ember az ellenségeitől tanulhat a legtöbbet.
Miért is?
Ha az embernek vannak ellenségei vagy haragosai azok képesek próbára tenni az ember mentális állapotát. Sokszor előfordult az életemben, hogy provokáltak és kizökkentem a nyugodt tudatállapotból. Sőt volt olyan is, hogy elöntött a düh és tettlegességig fajult a dolog.
Azóta már tudom, hogy ezek az alkalmak kiváló lehetőséget adnak a gyakorlásra. A türelem fejlesztésére nagyon alkalmas. Mindig tekintsetek az ellenségeitekre úgy, mintha egy tanító lenne.
A türelem nem a gyengeség jele! A türelem erőt sugároz.
Én senkinek sem kívánok ellenséget vagy haragost, de sajnos a mai világban sok olyan ember van, aki szívesen okoz a másik ember számára fájdalmat. Az ilyen emberek ellen a legjobb védekezés a türelem és higgadtság.
Megújult a buddhista főiskola honlapja:Bővebben: linkAz erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Érdekes dolog a filozófia. Ha valaki beleesik a csapdájába, nehezen tud onnan szabadulni. Minél több a feltevés annál több a kérdés. Az emberek sokszor filozofálgatnak az élet különböző dolgairól. Sokszor merülnek fel megválaszolhatatlan kérdések, illetve problémák, ami szorongáshoz vezethet.
Sokat kell ahhoz filozofálni, hogy az ember rájöjjön arra, hogy nincs értelme filozofálni.
Nem szabad elveszni a kérdések sokasága között, a válasz ott van az orrunk előtt, de ezt sokan nem ismerik fel.
A dharma mindenütt jelen van.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Többen írták, hogy beszéljek a szamuráj értékrendszerről, avagy a BUSHIDO-ról. Mivel a dolognak elég komoly a Zen Buddhista vonatkozása, így akkor nyugodtan csapjunk bele.
A bushido fogalma, forrásai
A bushido szó szerint a harcos-lovag-út elemekből tevődik össze, és azokat
az íratlan szabályokat jelenti, melyeket a fegyveres nemeseknek be kellett
tartaniuk a mindennapi életben és hivatásuk gyakorlása közben egyaránt
(Nitobe, 1998). Ezek a ki nem mondott, le nem írt, legfeljebb szállóigékben
és történetek tanulságaiban rejtező szabályok a tapasztalatból származtak,
s gyűltek össze íratlan lovagi erkölcsi kódex formájában.
Kire vonatkozott ez a szabályozás? Csakis a fegyveres nemesekre, azoknak a
harcos családoknak a tagjaira, akik bátorságuk és hősiességük folytán
kiváltságokat szereztek. Ők voltak a szamurájok, akiknek felemelkedése a
feudalizmus intézményeinek XII. századi kialakulásához köthető. A szamuráj
cím öröklődött, de el is lehetett veszíteni, ha valaki nem a bushido
szellemének megfelelően élt és harcolt. Mert a harc termelte ki ezt a
szabályozást, mely egyfajta fair play-t jelentett a hatalomért folytatott
vetélkedésben.
A bushido forrásai több ágból származnak. Egyrészt a Japánban elterjedt
vallások szolgáltatták az ideológiai alapot. A zen-buddhizmus a sorsba
vetett nyugodt bizalomra, az elkerülhetetlenbe való beletörődésre, az élet
semmibevételére és a halállal való barátságos viszonyra tanította követőit.
A sintoizmus a hűséget feljebbvalóink iránt, az ősök és a császári család
tiszteletét, a gyermeki jámborságot hirdette. A sintoizmus szerint nincs
eredendő bűn, minden emberi lélek tiszta, az isteni bölcsesség
megnyilatkozása. Abbéli hitükben, hogy az ember csakugyan Isten képmása, a
szentélyekbe tükröket helyeztek, hogy abban magukra nézve Istent
ismerhessék meg. Ezért az önismeret fejlesztését nagyon fontosnak
tartották. A bushido két alapvonása a hazafiság és a hűség eszménye a
sintoizmus eszméiből származik.
A források között találjuk a kínai gondolkodókat, Konfuciuszt és Menciuszt.
Tanításaik természetesen nem mondanak ellent az előbb említett vallási
tanításoknak, amennyiben a hűséget, kötelességet, hagyományok tiszteletét
hangsúlyozták az erkölcsi viszonylatrendszer 5 területén: úr és szolga, apa
és fiú, férj és feleség, idősebb és fiatalabb testvér, barát és barát
között.
Mindezen tanítások és tudásanyag a cselekvésben tükröződött, hiszen ''tudni
és cselekedni egy és ugyanaz'' (Wan Yan Ming, idézi Nitobe, 1998).
A bushido által vallott értékek
Egyenes jellem, igazságosság
A bushido vezéreszméjének tekintett egyenesség, mint gerinc adott tartást a
szamurájnak. Ez egyben igazságosságot is jelent, illetve igaz-ságot, ami
szorosan összefügg a később tárgyalandó fontos eszme a becsület fogalmával.
Az egyenes jellem az az erő, mellyel tudjuk, hogyan kell cselekednünk. Ide
tartozik a kötelesség fogalma is a ''giri''. A kötelesség, mely akkor is
motiváló erő, ha nincs más. Ez kényszeríti ránk a gyermeki jámborságot (pl.
szüleinkkel szemben), ha a szeretet már hiányzik. Ez a gyermeki
engedelmesség mondatja (szeretet híján) a következőket Marikoval férjének,
Buntaronak:
''- Engedelmeskedem.
- Igen, a parancsnak mindig engedelmeskedsz, mi? -
acsargott rá Buntaro. - Engedelmeskedsz!
Miért vagy mindig ilyen hideg és keserű? He? - Felkapta
a tükröt és odatolta Mariko elé. - Nézz bele!
- Kérlek, bocsáss meg, ha kedvedet szegtem uram. -
Mariko hangja nyugodt volt, elnézett a tükör mellett,
egyenesen férje arcába. - Nem akartalak megharagítani.''
Ez a helyes megfontolás, mely néha szomorú és szégyellnivaló dolgok
elkendőzésére szolgál.
Bátorság és kitartás
A bátorság csak akkor számít erénynek, ha az igazságosság és a becsület
védelmében használják, egyébként lehet aljasság vagy ostoba vakmerőség.
Igazi bátorságot a hűség és becsület szül. Ennek elsajátítására korán
elkezdik tanítani a szamuráj gyermekeket. Néha kegyetlennek tűnik a szülő,
aki éjszaka kiküldi gyermekét, vagy hajnalban felébreszti, hogy télen
mezítláb vigyen el egy üzenetet. A mesék és hősökről szóló történetek
azonban megteremtik a bátorság ideálját a gyermekben.
Bátorság szamuráj férfiban és nőben egyaránt jelen kell, legyen. Nőktől
ugyanúgy elvárt volt, hogy hősiesen küzdjenek, és ha kell hősiesen haljanak
meg.
''Mariko előreiramodott, de csapását kivédték. A Szürke
hátrált és csupán védekezett, noha könnyűszerrel
megölhette volna az asszonyt. Lassan vonult vissza az
úton, Mariko a nyomában, de minden lépéséért meg
kellett küzdenie. Mariko ismét harcra próbálta
kényszeríteni a Szürkét, vágott, döfött, de a szamuráj
eltáncolt előle. De mindezt komolyan és méltósággal
csinálta, szinte tisztelegve Mariko bátorsága előtt.''
Jóindulat, együttérzés
A japán feudalizmus Nitobe szerint azért nem lett önkényuralom, mert a
keleti filozófiák szellemében jól megfért egymás mellett a nyílt
becsületesség és szigorú igazságosság, mint férfias erények és a jóindulat
és könyörületesség nőies értékei. Ezt testesíti meg az uralkodó jóindulatú
szülői gondoskodást szimbolizáló igazságossága. A jóindulat azonban nem
gyengeség, hanem céltudatos erő, mely képes megmenteni vagy megölni. Az
együttérzés vezeti a szamurájt arra, hogy halott ellensége felett
verseljen:
''Szeme akár
a pokol mélységes
Mélye-
Merő fájdalom,
kivehető.''
Udvariasság
Az udvariasság az együttérzésből származó erény, mivel kifejezi a másik
ember személyének és érzéseinek tiszteletben tartását. A japánok úgy
tartják, hogy legmagasabb rendű formájában megközelíti a szeretetet.
Az udvariasság finoman kimunkált szertartások, etikett formájában
figyelhető meg, melynek legfőbb jellemzője a kecsesség. Legszebb példája
ennek a teaszertartás, a cha-no-yu. Erre az eseményre külön teaház vagy
teaszoba szolgált, mely egyszerű, csupasz tisztaságával, az alkalomhoz és a
vendéghez mindenkor legjobban illő apró kiegészítők megválasztásával a
külső-belső harmónia megteremtését szolgálta. A szertartás kecsessége sem
felesleges modorosság, hiszen a békesség és fegyelem a lélek
leggazdaságosabb működésmódja.
''Mariko legelőbb férje virágkompozícióját szemlélte
meg. Buntaro egyetlen fehér vadrózsát választott erre
az alkalomra, a zöld levélre egyetlen vízgyöngyöt
ejtett, s az egészet vörös kövekre fektette. Közeleg az
ősz, sugallta a virággal... nemsokára eltűnünk, te is,
én is, és csak a kövek maradnak.''
- Adhatok most egy kis csát?
- Kitüntetnél. De kérlek, ne fáradj ennyit miattam.
- Te tüntetsz ki engem. Te vagy a vendégem.''
Az udvarias bánásmód persze barátnak és ellenségnek egyaránt kijárt.
Képmutatásnak gondolhatnánk, noha csak a lelki fegyelem megnyilvánulása, s
mint ilyen, magasabb rendű viselkedésforma, mint a harag vagy rosszindulat.
''Meglepetésére Toranaga várta, sőt, ami még
hihetetlenebb, felállt, hogy üdvözölje, méghozzá olyan
derűs közvetlenséggel, amit Jabu a legkevésbé sem várt
volna''
- Nagyon örülök, hogy újra látlak, Kaszigi Jabu-szan.
Sajnálom, hogy eddig várakoztattalak.
Jabu most már biztos volt benne, hogy Toranaga halálra
szánta, mert az ellenfél hagyományosan akkor a
legudvariasabb, amikor vesztedre tör.''
Az udvariasság természetesen a másik fél és saját becsületünk megőrzésének
is egy módja. Udvariatlannak lenni annyi, mint lábbal tiporni a másik ember
személyét, s ez becsületsértés, mely az egyik legkomolyabb, mindenkor
megtorlást kívánó bűn. A későbbiekben a becsület fontosságát részletesen
tárgyalni fogjuk, most csak egy rövid részlettel illusztrálnám a két erény
összekapcsolódását.
''- Elnézésedet kérem Tamazaki modortalanságáért, és
kérlek, bocsáss meg nekem - mondta.
- Ő volt modortalan, nem te - felelte ugyanilyen
udvariasan Omi. Mindketten tudták, hogy Mura a felelős,
és hogy ez még egyszer nem fordulhat elő. Mégis
mindketten elégedettek voltak. A bocsánatkérésre sor
került, elfogadták és ugyanakkor vissza is utasították.
Egyikük becsületén sem esett csorba.''
Igazmondás, őszinteség
E nélkül az erény nélkül az udvariasság csak színjáték. A szamuráj szava
olyan mértékben hitelesítette egy állítás valósságát, hogy írásbeli
megerősítésre nem is volt szükség. Persze mindig akadnak igaz és hamis
prédikátorai egy eszmének. A japán történelem sem mentes a stratégiai célú
cselszövésektől és hazugságoktól, melyeket mindig valamely nemes cél
érdekében tettek. A bushido szellemében azonban az igazság követése volt az
egyetlen bátor, becsületes cselekedet. Az udvariasságból elferdített
igazság azonban nem bűn, hanem üres formalitás, melyet valószínűleg senki
nem vett komolyan.
Becsület
A bushido legfontosabb erénye, mely a személyes méltóságot és önértékelést
is magában foglaló érzés. A fogalom maga új keletű a japán nyelvben, a
lovagi korban olyan szavakkal fejezték ki, mint név, arc, külső megítélés.
Ha valaki ''elveszítette az arcát'', vagyis megszégyenült, az a legnagyobb
megaláztatás volt egy szamuráj részére. Neve is csak a felsőbb osztályok
tagjainak volt. Az alsóbb osztályok tagjainak neve vagy foglalkozásukból -
halász, hordár, szakács - vagy családi pozíciójukból származott - Első
Lány, Második Lány, stb.
A becsület elveszítéséhez kapcsolódó szégyenérzetet korán a szamurájba
nevelték azt tanították, hogy ''a becstelenség olyan, mint a fa kérgén lévő
forradás, az idő ahelyett, hogy meggyógyítaná, egyre nagyobbra növeli''.
Ezért a becsület nevében gyakran követtek el rémséges kegyetlen
megtorlásokat.
''Mindenki mélyen meghajolt. Kivéve egy férfit, aki
tüntetően, meghajlás nélkül felállt.
A harci kard villámgyorsan kisuhant hüvelyéből, ezüstös
ívet írt le, és a férfi feje leröpült, vére sugárban
fröcskölt a nyakából... Az utcán senkinek nem rezzent
az arcizma sem. A fejek változatlanul földig hajoltak.
Omi harsány kacagásban tört ki. Az utca végleg kiürült.
A nevetést abbahagyva két marokra fogta a kardot, és
módszeresen darabolni kezdte a hullát.''
Ha a becsületet megtorlással nem lehetett visszaszerezni, akkor a
szamurájnak kötelessége volt szeppukut elkövetni, mellyel visszaállíthatta
nevének tekintélyét, vagy legalább következő életeire jobb pozíciót
biztosított lelkének. Azonban ezt a kegyet sem kaphatta meg mindenki,
hiszen becsülettel meghalni a szamuráj előjoga.
''...és engedélyedet kérem, hogy azonnal szeppukut
követhessek el, mert ezzel a szégyennel nem élhetek
tovább...
- Nem, nem engedélyezem, hogy szeppukut kövess el. Az a
becsület jutalma, te pedig akkor veszítetted el a
becsületedet, amikor az önuralmadat. Még ma keresztre
feszíttetlek, mint közönséges bűnözőt. Fejedet nyársra
tűzik, hogy mindenki lássa és kinevesse, alája pedig ez
lesz írva: ''Ez az ember tévedésből született
szamurájnak. Neve nincs többé.'' - Az ifjú utoljára
hajolt meg s állt volna fel, de Hiromacu visszalökte. -
Két lábán a szamuráj jár - vetette oda. - És a férfi.
Te egyik sem vagy. Négykézláb fogsz a halálba mászni.
Uszagi némán engedelmeskedett.
A szobában pedig mindenkinek megmelegedett a szíve az
ifjú megújult önfegyelmét és mérhetetlen bátorságát
látva. Szamurájként fog újjászületni, gondolták
elégedetten.''
A hűség kötelme
A feudalizmus alapja a hűbéri hűség, mellyel a hűbéres tartozott
hűbérurának. A japán feudalizmus hierarchikus társadalmában is elsősorban a
hűbérúrnak tartoztak vazallusai hűséggel, de a társadalom minden
intézményében jelen volt a feljebbvalókkal szembeni hűség kötelme. Igaz
volt ez a családra, ahol gyermekek szüleiknek, feleségek férjüknek,
fiatalabb testvérek idősebb testvérüknek voltak kötelesek hűséggel
szolgálni. A többszörös hűségi láncolatban azonban mindig a hűbérúrhoz
(földesúrhoz) való kötöttség volt a legfőbb. Csak ezután következett a
család, amelynek érdeke és értéke egy és oszthatatlan, a tagok egymásnak
elkötelezettek, s ez a kötelezettség a (jó esetben szeretettel megtöltött)
hűség. Némely esetben azonban a családi és hűbéresi kötelékek is
összefonódhattak. Ilyenkor is mindig a hűbéresi hűség volt az előbbre való.
''Oku-szan, fivéremnek már rég beszélnie kellett volna
legkisebb fia kiváló tulajdonságairól.
- Férjem csak a Te érdekeiddel törődik, uram, másra nem
is gondol - válaszolta ijedten az öregasszony. -
Örülök, hogy fiamnak alkalma volt szolgálatot tenni, és
hogy meg vagy vele elégedve. Fiam csupán a kötelességét
teljesítette, nem? Mindannyiunknak kötelességünk -
Mizuno-szannak is -, hogy szolgáljunk Téged.''
A nők helyzetét is leginkább a hűség kötelmének fogalmával lehet megérteni
és elfogadni. A feleség örökös hűséggel tartozik férjének, aki akár halálba
is küldheti nejét, ha kedve úgy tartja (és hűbérura nem rendelkezik
másként!). A hűség vezeti a nőt, amikor önmagát és egyéb kötelezettségeit
figyelmen kívül hagyva intézi férje ügyeit, vezeti a háztartást. Hűséggel
tartozik nem csak férjének, de férje egész családjának is.
''Omi-szan, apám nem nagyon beteg, és nekem itt a
helyem, hogy kiszolgáljam anyádat, nem? - felelte
Midori. - Mire daimjónk megérkezik, a házat elő kell
készíteni. Ó, Omi-szan, ez nagyon fontos, ez a
legfontosabb pillanat a szolgálatodban, nem? Ha Jabu úr
elégedett lesz, talán kapsz tőle egy jobb birtokot. Te
sokkal jobbat érdemelsz. Ha valami történik, amíg távol
leszek, sose bocsátom meg magamnak. Ez az első alkalom,
hogy kitüntesd magad, sikerülnie kell''
A hűséget és az azzal járó engedelmességet azonban még a hűbéres sem volt
köteles birkamód bólogató Jánosként megélni, szó nélkül tűrve földesura
vagy egyéb feljebbvalója igazságtalan vagy ostoba cselekedeteit. Sokszor
megtörtént, hogy egy hű vazallus azzal mutatta ki legjobban hűségét, ha
adott pillanatban megkritizálta urát, aki ezért nem egyszer hálás is volt.
''Amikor Jabu távozott, Hiromacu Toranaga felé pördült.
- Rosszul cselekedtél. Szégyellem magam e miatt az alku
miatt. Szégyellem, hogy a tanácsom csak ennyit számít
neked. Úgy látom, többé már nem lehetek a hasznodra,
elfáradtam. Engedélyt kérek, hogy szeppukut kövessek
el, vagy ha ebben a békében nem részesülhetek,
leborotválom a hajamat, és szerzetesnek állok.''
Volt azonban olyan hűtlenség is, mely lázadásnak minősült a hűbérúr ellen.
Ebben az esetben nem volt kegyelem, vagy megbocsátás. A bushido nem számolt
enyhítő körülményekkel. Ezért viseltetnek megvetéssel a németalföldivel
szemben, akinek hazája fellázadt a spanyolok ellen. Van azonban valami, ami
közös azokban, akik a hatalmat akarják: a győzelem vágya.
''- Nincs enyhítő körülmény, amikor valaki fellázad
törvényes ura ellen.
- Kivéve, ha győz.
Toranaga mereven nézte Blackthorne-t. Azután harsogva
felnevetett.
- Úgy van. Megfogalmaztad az egyetlen lehetséges
enyhítő körülményt.''
Önuralom
A japánok, más ázsiaiakhoz hasonlóan ritkán mutatják ki őszintén
érzéseiket. Főként igaz ez az indulatokra, melyekről azt tartják, hogy
megzavarják a belső békét, a va-t. Másrészt bánatuk vagy fájdalmuk
kifejezésével nem akarják megzavarni a többi ember harmóniáját, vagyis az
udvariasság és együttérzés miatt nem sírnak vagy dühöngnek hangosan. A
bushido szellemében még a legtermészetesebb érzéseket is elfojtották,
nehogy megzavarják a gondolatok és cselekvés összerendezettségét. Az arcon
tükröződő általános mosoly az elfojtott érzések leplezésére,
ellensúlyozására szolgált. (Azóta tudományosan is megfigyelték, hogy az
arcra erőltetett mosoly jókedvet és derűt vált ki az egyénből, tehát képes
lehet a felkavart indulatok lecsillapítására. Atkinson, 1995)
Az önkontroll tetőfokát a rituális öngyilkosságban (szeppuku) érte el, mely
szintén a szamuráj kiváltsága volt. A szeppuku dicső halál, melynek
elvégzésére már kiskorukban megtanították a szamuráj fiúkat és lányokat
egyaránt.
A halál elfogadása azonban nem jelenti, hogy siettetnék azt, vagy
indokolatlanul követnének el szeppukut. Azért sem tehették ezt, mert életük
mindenkor hűbéruruk kezében volt, ha ő megtagadta az öngyilkosságot, akkor
a szamuráj nem tehette meg.
''... unokám engedélyt kért, hogy megölhesse magát,
követve férjét és fiát a Nagy Űrbe.
Nem adtam engedélyt, megparancsoltam neki, hogy várjon,
amíg te jóvá nem hagyod.
- Helyesen cselekedtél
- Ünnepélyesen kérlek, engedd meg, hogy véget vessek az
életemnek- Hibát követtem el.
- Az engedélyt nem adom meg.
- Kérlek. Ünnepélyesen kérlek.
- Nem. Élve van rád szükségem.''
Felhasznált irodalom:
Lassú Zsuzsa
A BUSHIDO
[Szerkesztve]Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Kérdések és válaszok IV.
„Magyarországon él Buddha?”
Igen. Szerintem, van több is, de elismert csak egy. Csong An Szunim mester.
1999. augusztusában a Kvanum Zen Iskola alapítója, Szung Szán zen mester avatta dharma mesterré. Szung Szán a huszadik század egyik legnagyobb zen mestere. Én több művét olvastam Szung Szán-nak és nem sok embernek adott mesteri címet. Sajnos 2004-ben elhalálozott a Szung Szán mester.
Csong An Szunim mester [link]
Szung Szán [link]
„Egy buddhistának milyen legyen a politikai nézete?”
Hát ez elég nehéz kérdés. Én csak azt tudom mondani, hogy tartózkodjunk a szélsőségektől. Mert az, semmi jóra nem vezet. Fordítsunk időt a különböző pártok programjainak tanulmányozására és próbáljunk optimálisan választani. Fontos, hogy ne mások döntsenek helyettünk.
„Milyen könyveket érdemes elolvasni a témával kapcsolatban?”
A következő hozzászólásomban be fogok mutatni pár fontos művet. Addig viszont egy kis türelmet kérek.....
Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Kik voltak a rónin-nok?
Rónin: Szellemi alapokon álló vándor szamuráj harcos. A róninok zen harcosok voltak, akik a zen szerzetesekkel karöltve olyan magas szintre fejlesztették a japán harcművészeteket, hogy a hadviselésbeli jártasság a megvilágosodáshoz vezető ösvénnyé vált.
A fogalom ismertetése után lássuk egy kicsit bővebben: Japánban az 1400 évekre nagyon elterjedtté vált a harcművészet és a zen buddhizmus. Sok zen szerzetes és mester járta az országot. Szamurájok egy része is otthontalan volt és a harcművészetnek szentelte az életét. Amikor a zen kezdet elterjedni egyre több szamurájnak szimpatikussá vált a zen filozófiája, ami az önfejlesztésen és a gyakorláson alapult. Az otthontalan szamurájok a vándor zen szerzetesek és mesterek mellé szegődtek. Ez mindkét fél számára jó dolog volt: a szamurájok kiváló mesterektől a tanulhattak, cserébe megvédték a vándor szerzeteseket és mestereket a fosztogatóktól és a banditáktól. Később a zen mesterek is felfedezték a harcművészetben rejlő nagy lehetőségeket. Így évek multával megjelentek a megvilágosodott kardforgató mesterek az ún. zen róninok.
Zen róninok japánban legendásan jó harcosok voltak, ez köszönhető volt annak, hogy a zen meditáció révén intuíciós képességeik kimagaslóak voltak, ami a harcban hatalmas előny volt. Számukra a kardfogatás nem a gyilkolást jelentette, hanem gyakorlási lehetőséget, a koncentrált figyelés révén megvilágosodást. A zen róninok a konfliktusokat bölcsességük által oldották meg. Csak abban az esetben használták a kardjukat, ha más lehetőségük már nem maradt.
Egy érdekes történet:
Egy tavaszi napon, egy szamuráj mester meditált a virágzó cseresznyefa alatt. Fiatal tanítványa messziről figyelte, lótuszülésben tartózkodó mesterét.
A tanítvány ezt gondolta magában:
„Itt van előttem kiváló kardforgató mesterem, így meditálás közben teljesen védtelen, könnyen megölhetném.”
Miközben ezt gondolta magában, a mester hirtelen a kardja markolatához nyúlt. Maga se értette, miért érez fenyegetettséget. Felállt és körbe nézett. Fiatal tanítványán kívül senki se volt körülötte.
A tanítványa odasétált a mesteréhez, érdeklődve:
- Sensei méirt hagyta abba ilyen hirtelen a meditációt?
- Fenyegetettséget éreztem, pedig semmi okom se lett volna rá.
A tanítvány elképedt és bevallotta mesterének, hogy mi járt az eszébe.
- Akkor megérzésem helyes volt.
A fiatal tanítvány elnézést kért mesterétől és megfogadta, hogy a zen gyakorlásának szenteli az életét.
Egy kis bonusz érdekesség:
George Lucas a jedi lovagokat a zen róninokról mintázta.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
2005-12-24 Itt a karácsony, vagyis ahogy mondani szokták a szeretet ünnepe.
Csak az a gond, hogy a mese már régen nem a szeretetről szól. A dolgok jelenlegi állása szerint sokkal jobban illene rá a „piacgazdaság” ünnepe jelző.
Miért is?
Azért mert a dolog már messze nem a szeretetről szól. Vegyél minél több és drága ajándékot rokonaidnak és barátaidnak, mert ha nem akkor ez ciki.
Az emberek a piacgazdaság bábuivá váltak, úgy hogy sokan ezt észre se vették.
Karácsony valójában arról szól, hogy valamilyen módon kifejezzük szeretetünket azoknak az embereknek, akik fontosak a számunkra.
Sajnos ezt a gondolatot kissé másként értelmezik a mai világban.
Szeretetben gazdag boldog békés karácsonyt kívánok!
Sir PocokAz erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Általában amikor a lélekvándorlás vagy az újjászületés kerül szóba, az emberek nem nagyon tudják a kettő közötti különbséget.
A zen nem fogadja el a lélekvándorlást. Oka egyszerű:
Ha a lélekvándorlás létezne az, azt jelentené, hogy az ego elpusztíthatatlan tehát örök.
Ennek fényében belátható, hogy a buddha állapot sem lenne elérhető legalább is, nem lenne értelme, mivel nyugodtan ragaszkodhatnák az egonkhoz mivel az állandó.
Az újjászületés lényege:
A világban megjelenő fizikai dolgoknak az alaptermészete az üresség. Dolgok jelennek meg és dolgok tűnnek, mivel semmi sem állandó. Az érző lények alaptermészete a budha tudat. Ha az üresség lenne, nem lennének képesek érzelmekre és hiányozna az intuíciós képesség.
Tehát:
Buddha állapot = üresség + intuíció
Szándékosan nem írtam ide az érzelmeket, mert az, az intuíció következménye.
Tehát az újjászületés azt jelenti, hogy az üresség és a buddha tudat, újra fizikai formát ölt.
Ez a folyamat addig fog ismétlődni, amíg a fizikai világ létezik.
A könnyebb megértés kedvéért egy példa:
A felhőből eső lesz.
Az eső lesik a földre és beszívódik a talajba.
A fák, és a természet felszívja a folyadékot.
És ez így megy tovább addig, amíg újra felhő nem lesz.
Mi a lényege ennek a példának?
Hogy bármilyen formát felvehet a víz. Lehet felhő, jég, a talaj része.
De a lényege a víz marad, annak ellenére, hogy fizikai megtestesülése rengeteg fajta lehet.
Elkezdtem a zen-nel foglalkozó weboldalam elkészítését. Megpróbálom a témát részletesen feldolgozni, remélem sikerül….Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Mi az ego?
Merül fel a kérdés a blogom egyik olvasójában. Megjegyzem, teljesen jogosan. Elég sokat fordul meg ez a fogalom a hozzászólásaimban.
Szerintem az ego, és a vele kapcsolatosan kialakuló egoizmus, vagyis az önzőség az emberiség legnagyobb problémája.
Az egoizmus mértéke széles skálán mozoghat. Az általánosan elmondható, hogy minden ember rendelkezik egy minimális egoval.
Mikor jelenik meg az ego?
Amikor az ember elkezd ragaszkodni valamihez. Az lehet akár fizikai vagy mentális.
Ha minél több dologhoz kezdünk ragaszkodni egyre egoistábbak leszünk, ami azt fogja eredményezni, hogy egyre sebezhetőbbé válunk.
Sok ember hiszi magáról azt, hogy szabad. Valójában azonban az ego börtönében vannak bezárva, úgy hogy azt észre se veszik.
A buddhizmus lényege, hogy a gyakorláson keresztül megpróbáljuk minimalizálni az önzőséget. Sajnos azt kell, hogy mondjam, a jelenlegi társadalmi viszonyokat figyelembe véve rettenetesen nehéz az egoizmus teljes megszüntetése, vagyis a buddhává válás.
Olyan világba élünk, ahol, ahhoz hogy boldoguljon az ember, valamilyen szinten egoistának kell lenni. Nehéz ezzel szembesülni, de el kell fogadni.
Régen se volt könnyű a dharma útja, de akkor sokkal kevesebb dolgot kellett legyőzni.
Aki azt mondja, hogy a buddhizmus egoista vallás, az nem látja át, hogy mi a meditáció és a helyes megértés lényege.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Mostanában kénytelen voltam hanyagolni a blog írást, mert szabadidőm alig akadt.
Sokszor meglepődök azon, hogy az emberek többsége képtelen felismerni az élet apró örömeit.
Most elmesélnék egy rövid történetet, amely tavaly nyáron történt.
Van egy kedvenc parkom, ahova sokat szoktam járni. Csöndes, szépek a fák és még sorolhatnám. A lényeg az, hogy sétáltam a parkban. Nézelődtem aztán felpillantottam az égre. Két szép alakú bárányfelhőt láttam, amelyek lassan úsztak az égbolt felszínén. Őszintén szólva lenyűgözött a látvány. Egy idősebb férfi lépett mellém, aki szintén elkezdette kémlelni az eget. Aztán a következőt kérdezte:
„Mit nézel? Repülőt?”
„Nem csak a bárányfelhőket.”
A férfi meglehetősen értetlen fejet vágott, és egy könnyed legyintéssel ott hagyott. Valószínűleg, mentális egészségemet erősen megkérdőjelezte…..
Sokan mondják azt, hogy jó a technikai civilizáció.
De akik ezt gondolják valójában belegondoltak abba, hogy miért is?
Az emberek többsége lelki gondokkal küzd. Sokan az állandó megfelelési kényszer csapdájába estek. Az emberek egyre több dologhoz ragaszkodnak, mert azt beszélik be nekik, hogy majd ettől boldog leszel.
A földet az ember leigázta, annak ellenére, hogy sok más organikus forma él rajta.
Az emberi faj egoista. Csak nekünk legyen jó. Mit számít, hogy kik élnek mellettünk.
Ezeknek dolgoknak azonban lesznek következményei és a legnagyobb baj az, hogy ezt a következő generációk fogják megtapasztalni, akik semmiről sem tehetnek.
Elnézést, ha elrontottam a kedved de ez már nagyon kikívánkozott belőlem.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Hát elég régen írtam bejegyzést a blogomba, de most ezt szeretném valamelyest pótolni.
Mostanában ért egy-két elkeserítő élmény, amiről mindenképpen szeretnék röviden írni.
Nagyon meglepett több alkalommal is az emberek passzivitása.
Mire is gondolok itt?
Az egyik nagyra becsült ismerősöm próbált megszervezni egy eseményt, ami érdeklődés hiányában kudarcba fulladt. Pedig a marketing tevékenység is normálisan meg volt komponálva és mégis ez történt.
Őt ez rettenetesen meglepte, engem viszont annyira nem.
Mondhatnám azt, hogy megszoktam.
A mai emberek rettenetesen passzívak lettek, teljesen elkényelmesedtek.
De erről csak részben tehetnek, sajnos a mai kultúra tette őket ilyenné.
Mennyivel kényelmesebb otthon TV-t nézni, netezni, játszani vagy csak szimplán lustálkodni, mint közösségben lenni, segíteni, vagy valamilyen tradíciót ápolni.
Amikor ezeknek az embereknek gyerekei és unokái lesznek, akkor miről fognak mesélni nekik? Milyen szellemi értéket fognak átadni?
Megmondom: szinte semmit.
Sokak értetlenkednek akkor, amikor elmesélem nekik, hogy milyen sok dologgal foglalkozok.
„És mikor pihensz?” Jön a kérdés.
Ez egy tipikus mai hozzáállás.
Ha egy embernek nincsenek elvei, értékei, amiket követni és ápolni tud, az véleményem szerint értelmetlen életet él. Csak sajnos ezt kevesen ismerik fel, és ha fel is ismerik, akkor már késő.
Más
Nyáron folytatom a gyakorlást a kecskeméti arborétumban. Aki esetleg arra fele jár és szeretne csatlakozni, azt szívesen várom.
Képek:[link]Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Egy érdekes cikk:
Az agykutatás és a buddhizmus kapcsolata:
[link]
Szeretnék egy jó kis könyvesboltot a figyelmetekbe ajánlani:
A buddhista irodalom elég széles választékban felelhető, megközelítése is elég jó kb. 10 percre van a nyugatitól.
[link]
[Szerkesztve]Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Emocionális és Racionális
Tegnap erről vitatkoztam egy jó haverommal.
A kérdés az volt mi a jobb? Ha az ember racionális vagy emocionális?
A dolog megítélése elég nehéz.
Én úgy vettem észre, hogy az erősen emocionális emberek sokkal többet szenvednek mind azok, akik megpróbálnak objektívak lenni. Persze a racionális gondolkodás kifejlesztése és gyakorlása sokkal nehezebb feladat, ezt saját tapasztalatból mondom. Az emóciók könnyen átvehetik az ember felett a hatalmat, ami lehet jó is, de a gyakorlat nagyon sok esetben mást mutat. Több olyan ismerősöm is van akik, az érzelmeikre támaszkodva helytelen dolgot tettek vagy tesznek illetve mentálisan labilissá váltak.
Persze a túlzott racionalitás is helytelen, hiszen kiirtja az emberből az érzelmet, ami hatására nem fogjuk megtapasztalni a boldogság érzését.
Emellett nem minden racionális dolog helyes, például sok esetben a tudományos vagy a gazdasági racionalitással, sokat lehet ártani.
Véleményem szerint megint az optimális egyensúlyra kell törekednünk. Természetesen ennek a megvalósítása nem egy könnyű folyamat de hosszú távon csak pozitív következménye lehet a dolgoknak.
Sajnos az emberiség a túlzott érzelmei miatt rengeteg borzasztó dolgot követett el. Ez ugyanúgy igaz a tudományos és a gazdasági racionalitásra is.
Most egy másik téma:
Nem nagyon szoktam beírogatni a vallás topicba, többek között, azért mert a buddhizmust alapvetően nem tartom vallásnak. Az hogy itt nyugaton annak tekintik, az már más tészta. Valaminek be kellett kategorizálni. Sokkal inkább nevezhető egy kidolgozott életfilozófiának. Mondjuk az is igaz, hogy a tibeti buddhizmus, amiről alapvetően meg szokták ítélni a buddhizmust, mutat némi vallásos jelleget. Ez a vallásos jelleg már a zen-ben nem figyelhető meg, amit én helyesnek tartok.
Shin Chi: ZenDoAz erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Könyvajánló:
Kezdőknek vagy érdeklődőknek:
Tsai Chih Chung:
Beszélő Zen - A semmi kiáltásai
Kellemes, szórakoztató könyv. A zen tanításokat képregény formájában jeleníti meg melyekhez (az értelmezés segítve) rövid magyarázat is tartozik. Kezdőknek ideális.
Diana & Richard St Ruth:
A zen buddhizmus
Általános, rövid, áttekintést nyújt a zen buddhizmusról. Mesterek, stílusirányzatok, tanok.
Tom Lowenstein:
Buddha Látomása
A buddhizmus eddigi történetét mutatja be. Sok képet és illusztrációt tartalmaz, nagyon szép kiadvány.
Haladóknak:
Edward Conze:
A buddhizmus rövid története
Részletesen bemutatja a buddhizmus történelmét.
Őszintesége a Dalai Láma és Dr. Howard C. Cutler:
A boldogság művészete
Egy nyugati pszichológus élményei a Dalai Lámával kapcsolatban és véleménye a buddhizmusról. Nagyon tartalmas könyv. Nagyon jól bemutatja, hogy a buddhizmus és pszichológia között mennyi hasonlóság van.
Erősen ajánlott!
OSHO:
A buddha útja
Osho a 20. század egyik legnagyobb buddhája volt. Ebben a könyvében tapasztalatait osztja meg az olvasókkal. A könyvben elég sokat bírálja a kereszténységet tanító emberek egy részét.
Erősen ajánlott!
Taisen Deshimaru:
Az út gyakorlása
Ez a kötet a Franciaországban élt japán mester tanításait foglalja össze. Tudni kell, hogy a legtehetségesebb tanítványa egy magyar volt Zeisler Mokusho István.
Shunryu Suzuki:
A zen szellem az örök kezdők szelleme
Ez egy japán zen mester könyve. Nagyon jól felépített, a zen-t részletesen bemutató könyv.
Erősen ajánlott!
Szigeti György:
Naparcú Buddha
Magyarra lefordított, zen történeteket és koánokat tartalmazó mű. Haladó gyakorlóknak ajánlom!
Tapasztalt gyakorlóknak:
Őszintesége a Dalai Láma:
Út az értékes élethez
Azoknak a tapasztalt gyakorlóknak ajánlom, akik szívesen megismerkednének a tibeti buddhizmus mélyebb tanításaival.
Sódó Harada:
Bódhidharma Ösvényén
Összetett és hosszú könyv a rinzai zen-ről, a japán mester tolmácsolásában.
Szung Szán zen mester:
Hamut a buddhára
Az Amerikában élt koreai zen mester levelezéseit és tanításait összegyűjtő kiadvány.
Nem könnyű olvasmány….
Dógen Zen:
Sóbógenzó – Zuimonki
A japán zen alapítójának közvetlen tanításait tartalmazza a könyv. Inkább a szerzetesi életről van benne szó. Ennek ellenére kötelező olvasmány.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
iwiw: Zen Do nevű felhasználó:
„A cél az, hogy azok az emberek, akik a zen szellemiséget magukénak érzik, vagy esetleg szimpatizálnak vele, lehetőséget kapjanak egymás megismeréséhez. Remélhetőleg az iwiw ebben segítségükre lesz.”
Tehát akinek ez a dolog szimpi jelölje meg nyugodtan.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
Lassan lépkedtem fűben, amíg el nem értem kedvenc padomat. Szeretem azt a helyet. Nagyon szép kilátás nyílik onnan a szebbnél szebb fákkal tűzdelt nyugodt ösvényre.
Kényelmesen helyet foglaltam. Hátradőlve figyeltem az egyik fáról a másikra ugráló madarakat. Közben gyengéden fújt a szél. Nagyokat szippantottam a frisslevegőből, ami teljesen átjárta a testem.
Teljesen nyugodt voltam. Talán még önkéntelenül el is mosolyogtam magam. Nem tudom.
Csak figyeltem és hagytam, hogy magával ragadjon az élet.
Nem tudom mennyi ideig ültem ott.
Lassan kezdet sötétedni, a táj egyik pillanatról a másikra vöröses ruhát öltött köszönhetően a lemenő napnak.
Tudtam, lassan indulnom kell.
Felszabadultam szálltam fel a buszra, mellettem politikáról vitáztak hevesen, és egymás vezériét szidták ingerülten.
Elengedtem egy apró mosolyt és a busz ablaka felé fordulva figyeltem a nap eltűnését a horizonton.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Sir Pocok
őstag
A blog első változatát 2004-ben indítottam majd következett 2005-ben a kicsit javított verzió.
Összességében eltelt 6 év. Visszanézve akkori önmagamat csak azt tudom mondani, hogy egy buddhista tanítónak látszó álruhába bújt ego voltam. A blogot 40%-ban a zen eszmék hirdetése miatt, másodsorban magam miatt csináltam. Az utóbbi nagyon helytelen volt, nem voltam olyan felkészült gyakorló, hogy előadjam itt a nagy bölcs embert. Az egom nyilván élvezte ezt a helyzetet.
Most már sok mindent tisztábban látok, persze ehhez kellettek tapasztalok. A legfontosabb az volt, hogy felismerjen a gyakorlás közben elkövetett hibákat.
Az utat tovább járom, nem magamért, nem másokért, csak úgy ahogy van.
Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
Buddha állapot = üresség + intuíció. A jobb megértés kedvéért egy történet. Második hozzászólásomban említettem egy nevet és egy bizonyos tanítást : „Kasjapa: Buddha tanítványa. A „virág” tanítás megértője (erről majd részletesebben fogok írni). Megvilágosodott.”
Aktív témák
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Politika
- Futott egy Geekbench kört egy új HTC készülék
- LG 34GS95QE-B: OLED paneles, ívelt gamer monitor
- Az USA nem akarja visszafogni Kína növekedését
- Kerékpárosok, bringások ide!
- PlayStation 5
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Vodafone-ra áttért Digi Mobilosok
- További aktív témák...
