Új hozzászólás Aktív témák
-
dchard
veterán
DGPS-t használtak.
Egyébként a hagyományos NAVSTAR GPS-szel is lehetséges a jóval pontosabb helyzetmeghatározás publikus jelek (C/A + fázismérés) alapján, de csak álló helyzetben. Például mobil hálózatok órajelének a szinkronizálására is használnak GPS-t, ilyenkor a fix vevő először meghatározza a pontos (álló) pozíciót, utána pedig kód + fázisméréssel képes a működéshez szükséges nagyon pontos (50ppb vagy jobb) órajel előállítására.
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]
-
dchard
veterán
A kérdés nem erre vontakozott, az EGNOS a korrekciós jelet folyamatosan sugározza, a kérdés az, hogy a vevőd rálát-e erre a holdra. Városi könyezetben nem nagyon.
erer1000 kérdésére a helyes válasz az, hogy a 3 rendszer együttes használata esetén az abszolút pontosság nem fogja meghaladni a 3 technológia közül a legpontosabb (Galileo) által elérhető eredményt, viszont elsősorban épített városi környezetben, vagy szűk völgyekben nagyban nőni fog az érzékelhető átlagos pontossság, hiszen jóval több hold jeleit tudja majd használni a vevő. Míg eddig egy szűk utcába mondjuk csak 2-3 hold látott be, addig a 3 rendszer esetén 5-6 hold is látszani fog.
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]
-
dchard
veterán
Én azt gondolom, hogy jelenleg nem tudja használni, kiegészíteni persze ki lehet, de a lényeg, hogy nem lesz korrekciós jelre szüskség. Ne felejtsük el, hogy a korrekciós jelek alapvetően a totálisan pontatlan és technológiáját tekintve 30 éves NAVSTAR rendszer pontosítására találták ki (aminek szintén folyik a modernizálása egyébként). A legnagyobb pontatlanság ennél a rendszernél az ionoszferikus torzításból fakad (nagyon leegyszerűsítve azért, mert egy frekis, legalább is a civilek nem férnek hozzá a második frekihez). A modern GPS rendszereknél (a NAVSTAR új civil kódjainál is, mire elkészül) ez a probléma megszűnik, mert több frekvencián is hozzáférhetőek a navigációs jelek, így az ionoszferikus (és egyéb) torzításokat is a vevő könnyen ki tudja küszöbölni. Rádásul az órajel felbontása is javulni fog (a Galielo-nál eleve jobb lesz már induláskor is).
Ha már itt tartunk, érdekes kérdés, hogy vajon a jelenlegi rendszerek (NAVSTAR C/A kód + GLONASS civil kód + Galileo civil kód) vajon képesek-e az ionoszferikus torzítás szűrésére? Tartok tőle, hogy nem, mert az órajel forrásaik nem emlékeim szerint nem járnak szinkronban.
[ Szerkesztve ]
A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]
Új hozzászólás Aktív témák
it Egyre közelebb a teljes funkcionalitás elérése, és ha a tartalék műholdak is fenn lesznek, a Galileo a GPS-szel is versenybe szállhat.
