Új hozzászólás Aktív témák

• #48 GypsFulvus2 őstag pomorski #47

  Új Válasz 2016-07-18 17:59:34 #48

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  GypsFulvus2

  őstag

  válasz pomorski #47 üzenetére

  Megpróbálom összefoglalni.
  Először is egy olyan bazi nagy feket lyuk körül, mint ami a Tejútrendszer középpontjában van, kaialakul egy ún. opak tórusz. Ez egy tórusz alakú por és gázgyűrű, amelynek az anyaga a környező csillagközi térből jut a fekete lyuk közelébe. Mivel a galaxisok központi régiójában rengeteg csillag van, köztük nagyon régiek is, és ezek sok anyagot juttattak már a csillagközi térbe, ezért az ilyen központi lyukak környezete elég gazdag gázban és porban. Egy ilyen szupermasszív lyuk óriási mértékben meggörbíti a téridő-kontinuumot. A tórusz anyagából folyamatosan anyag halad a lyuk felé spirális alakban, kialakítva az ún. akkréciós korongot - ezt a jelenséget hiányolom az Elite-es képről, amit Mister X linkelt. Az anyag a hatalmas gravitáció hatására folyamatosan spirálozik befelé, és közben felhevül. Mindeközben van egy gravitációs örvénylés nevű hatás is (más néven Lense-Thirring hatás - ennek oka a lyuk brutálisan gyors forgása - igen, nem csak a neutroncsillagok, haanem a fekete lyukak is forognak, sőt precessziójuk is van), ami további energiát közöl az akréciós korong külső részei felé. Ezért a korong mindenféle sugárzástartományban elég erős sugárzást bocsát ki: a kemény röntgen sugárzástól a látható hullámhosszon keresztül az infravörös majd rádióhullámokig mindenféle sugárzást észlelhetünk, ráadásul ez a sugárzás néha "pislákol" is. Az akkréciós korong belső részén találhatjuk az eseményhorizontot. Ez az a határ, amelytől befelé a feket lyukból nem távozhat sem anyag, sem sugárzás, sem más információ (bár ez utóbbi tételt Hawking legutóbbi elméleti munkája megcáfolta). E határon olyan pokoli a gravitációs hatás, hogy az már a fotonok viselkesdésére is hatással van. Ezért ezen a határon elvileg egy vékony "fénycsíkot" látnánk, amelyet a lyuk mögötti csillagok, és az akréciós korong fényének gravitációs eltorzulása ( a fotonok pályájának eltérülése) okoz. Egy fekete lyuknak pokolian erős mágneses tere is van, és ennek a térnek is van egy mágneses északi és déli pólusa. Újabb kutatások szerint nem csak a neutroncsillagok esetében, hanem a fekete lyukak mágneses pólusai mentén is kailakul egy ún. jet hatás Egyesek szerint egy ilyen jetből kiáramló anyag közel fénysebességű is lehet, ami a környező gázban egy ionizációs frontot alakít ki, ami olyan lehet mint a sarki fény, csak sok százmilliárdszor nagyobb intenzitású. Szívesen megnézném, még ha ez is lenne az utolsó dolog, amit életemben látok... Mister X képén ez látod 20:30 - 14:30 irányban.
  Mindezt az Interstellar igencsak hitelesen adta vissza ebben a jelentben.

  [ Szerkesztve ]

  "Only the paranoid survive" - Andrew Grove, (1999)

Új hozzászólás Aktív témák