Új hozzászólás Aktív témák
-
#27483136
törölt tag
válasz
#90088192
#59
üzenetére
Megpróbálom röviden:
Ezt írtad: "...a sima tranzisztorban 2 atmenet van plusz a 2 "vegkupak" ami miatt a zajok es a viszhangok generalodnak a szort kapacitasok miatt igy johet ki a paratlan felharmonikus disszonáns hangzas."
A válaszom: Nem.
Az eszközök nonlinearitása okozza a torzítást.
Vagyis: nem írhatod le az összefüggést így, hogy Uki=Ube*100. (Példának írtam a 100-at.) Mivel a 100 egyes jelszinteknél 10, máshol 63, megint máshol 132, aztán 28, stb.
Ha az ilyen erősítőbe bevezeted a szinuszt (az alapharmonikust) és a kijövő jelet Fourier sorba fejted, az alapharmónikuson kívül megjelennek a 2., 3., 4., 5.,.... stb harmónikusok. Ennek semmi köze a zajokhoz, meg kapacitásokhoz, meg visszhangokhoz.
A cső, a FET és a tranzisztor mind másképp nemlineáris, ezért más összetételben produkálják a felharmónikusokat. És ezért is más a hangjuk.A csöves technika azért terjedt el a hadiparban, űrhajózásban, mert akár atombombát is lehet mellette robbantani, arra sem érzékeny.
Ezzel szemben a félvezetőkkel (tranzisztorral) sugárzást mérhetsz, fénymennyiséget, hőmérsékletet, a rákötött feszültség változására változnak a kapacitásai, az áramra, feszültségre változik az erősítése, a nyitófeszültsége....felsorolni is sok. Szóval mindenre érzékeny. Ezért a saját működése is "zavarja" a működését. Ráadásul az átviteli függvénye is alapból kevésbé lineáris, mint a csőé, vagy a fet-é. Ez egy annyira komlex nonlinearitást okoz, hogy a felharmonikusai is nagyon komplexek lesznek.
És pont ezért nehéz vele jó erősítőt építeni.
(Viszont a fent felsorolt "hiányosságok" miatt lehet ennyire univerzális eszköz a tranzisztor.)
"Röviden" ennyi. -
#69
#27483136
törölt tag
gordonfreemN
#67
#27483136
törölt tag
válasz
gordonfreemN
#67
üzenetére
Szia
"Találós kérdés: miért van szükség az A osztályú müködésre egy komplementer erősítőben, ha a keresztezési torzítást mondjuk 400mA- nél már megszüntettük? "
Az én válaszom:
Mert az A osztály nem a keresztezési torzítás ellen van. -
#27483136
törölt tag
Hali.
Például az ellen, hogy, hogy egy 3A-nél 30MHz-es tranzisztor 50mA-nél csak 3MHz-es, hogy egy 3A-nél 100-at erősítő tranzisztor 50mA-nél csak 50-et erősít, hogy sokkal kisebb disszipációs hullámzás van, ami modulálja az erősítést, stb, stb.
Az "A" osztály a lineáris tartományban dolgoztatja a tranzisztort.
Egyébként JLH is írja, hogy, ha a nyugalmi áramot elkezded növelgetni, a kis jeleknél fog csökkenni a torzítás, viszont az optimálisnál nagyobb nyugalmi áram nagy jeleknél növeli a torzítást.
Az "A" osztály nem csak annyi, hogy feltekerem a nyugalmi áramot jó nagyra.Tulkép egyszerű lenne: a rádiótechnikában megjelenik a kapcsolás egy AB-ről, de én feltekerem a nyugalmi áramot és lett egy "A" osztályú erősítőm.
[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
Így van.
De az sem semmi, hogy hogyan kompenzálsz egy erősítőt, aminek null-átmenetkor teljesen más a sávszélessége, mint a szinusz tetején, ráadásul a pozitív és a negatív félhullámban is különbözik.
Ezen viszont a slewrate, amin pedig a TIM múlik. És az összes egyéb harmonikus torzítás.
Pl. ez a probléma csöves erősítőnél fel sem merül. -
#27483136
törölt tag
Bocs, hogy teszek egy kis kitérőt és leírom szubjektív véleményemet.
Az első dolog ami bosszant:
Az 1950-es években készültek olyan minőségi csöves erősítők, amelyek hangminőségben a mai napig partiban vannak a mai legdrágább tranzisztoros erősítőkkel is.
Még a magyar erősítők is. (BEAG)
Közben eltelt 70 év.A második:
Már rég letettem a "bakelit" hallgatásáról....el sem tudtam képzelni, hogy ismét... DE hozzájutottam egy AKAI AP-100C-hez, gyakorlatilag alig használt eredeti (!) hangszedővel, és soha le nem játszott lemezekkel. Nem egy Linn Sondek...Még csak nem is Rega.
Mutattam a CD-n nevelkedett fiamnak. Feltettünk egy Cure lemezt erre is meg a Bluray-re is. Hangzásbeli különbség ugyan van, de hangminőségben gyakorlatilag semmi. Olcsó lemezjátszó kb 1976-ból. (Gimibe menve reggelente nézegettem a Centrum Áruház kirakatában.) Büszkén és kicsit szomorúan mutattam a fiamnak, hogy én már fiatalon is ezt a minőséget hallgattam.
40 év.
Ok, praktikusabb a digitális.Az első észrevételemnek van még egy következménye: Azok a csöves erősítők megfizethetők voltak, nem voltak agyonmisztifikálva...egy német, vagy egy angol munkás bement a boltba és megvehette. Sőt még egy magyar is. Ilyenek voltak az iskolákban is. Mintha az iskolákban ma mindenhol csúcs-Naim-ek lennének.
-
-
#82
#27483136
törölt tag
Donki Hóte
#81
#27483136
törölt tag
válasz
Donki Hóte
#81
üzenetére
Igazad van... Magyarországon és a vasfüggöny mögött.
De nem ezen volt a hangsúly. -
#27483136
törölt tag
válasz
#90088192
#97
üzenetére
Szia
Igen, a szkópon nem veszed észre, csak, ha nagyon durva. Spektrumanalizáror kell hozzá. (Kezdjük ott, hogy szemmel nézve azt se tudjuk, hogy pontosan hogy is kéne kinéznie a tökéletes szinusznak.)Kicsit besegítek képekkel:
Figure.1 Ha változik a tranzisztor árama, változik az erősítése. Ideális esetben egy vízszintes egyenesnek kéne lennie. Ha a fenti VALÓS tranzisztort 20mA körül járatod, ott van egy kis lapos szakasz, alig-alig változik az erősítése (1=100% az Y tengelyen), de, 0,2mA-nél már csak 60% az erősítés 50mA fölött meg már leszakad. Vagyis, ha elkezdesz egy lineárisan növekvő áramot adni a bemenetre, a kijövő áram egy girbe-gurbán emelkedő áram lesz, nem pedig egy lineárisan emelkedő. Először laposan emelkedik, majd meglódul, utána ismét ellaposodik. Azaz torzít.
Fig2. Ha változik a kollektor feszültség, akkor megint változik az erősítés. A kollektor áramoknak nem ilyen legyező szerűen kéne alakulniuk, hanem csak vízszintes egyeneseknek, amihez legközelebb a legalsó görbe van. Vagyis torzít ismét.
Fig3. Természetesen a hőmérséklet is változtatja az erősítést és mivel a csip tömege nagyon kicsi, amit a rajta ingadozó feszültség és az áram szorzata fűt, ezt a csip sok esetben tudja követni.
Fig6. És még a tranzisztor határfrekvenciája is változik a kollektor árammal. A 10mA-nél 220MHz-es tranzisztor erősítése 0,5mA-nél 80MHz.
Meg még sok minden változik sok mindentől és a végén ez mind megjelenik az erősítés nagyságában. Erre írtam, hogy felsorolni is sok.Szóval csak ez a 3 effektus is megoldja, hogy a szép szinuszos bázis áramra egy girbe-gurba szinusz legyen a válaszjel.
-
#27483136
törölt tag
A lényeget nem írtam le:
Amikor pedig egy ilyen girbe-gurba jeled van, az nem más, mint az alapszinuszod és további sok felharmonikus szinusz összege. Vagyis a kívánt szinusz mellett megjelentek további hangok, amik eredetileg nem voltak ott és Te ezt hallod (harmonikus) torzításnak.
Mert még van sok féle torzítás, csak azokat nem tüntetik fel az erősítők adatlapján. Ezért van, hogy sok erősítő gyönyörű torzítási adatokkal xarul szól, mások meg rosszabb adatokkal gyönyörűen.[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
válasz
pechman8
#105
üzenetére
Szia.
Jaja, a katódkondenzátor eltávolítása visszacsatolást okoz, linearizálja a csövet, viszont csökken az erősítés is és romlik valamelyest a kivezérelhetőség. De ez nem feltétlenül probléma.Ott van némi fenntartásom, hogy a cső kimeneti impedanciája (mondjuk csak a példa kedvéért kb.) 3000 Ohm. Erre van illesztve a trafóval a hangszóró. (Persze tudom, nem pontosan erre...de általában kb...). Vagyis ezt a 3000 Ohm meghajtó impedanciát a trafó letranszformálja 8 Ohmra. De ez azzal jár, hogy a hangdoboz 8 Ohm-mal van meghajtva. (Mivel a hangszóró kimenetéről nincs visszacsatolás.)
Következménye:
Teljesen elhangolja a keresztváltót és a doboz-rezonancia (vagyis a basszus) is csillapítatlan lesz, illetve nagyobb frekiken sincs a membrán mozgása "megfogva".
Vagyis, nagyon nem mindegy, hogy milyen hangdobozt kötsz rá. Az erősítő ugyan nagyon szépen szólhat, viszont a hangdobozok 99%-a "meghülyül" ilyen meghajtástól.
Egy ilyen erősítőhöz olyan hangdoboz kell, amit speciálisan ehhez az erősítőhöz méreteztek.Ps: Még annyi esetleg lehet, hogy az ideálisnál nagyobb áttételű trafóval a kivehető teljesítmény rovására levitték a meghajtó impedanciát....De, nem hiszem, hogy így le lehetne menni 1 Ohm alá, ami már elfogadható lenne.
Kéne tudni a trafó áttételét és a cső adatát, de ez utóbbit nem találom. (Az előbbit meg te tudod.)
Vagy: Megmérni a kimenő feszt fél...negyed hangerőn 8 Ohmon, majd rátenni egy 4 Ohmos ellenállást, ismét mérni és kiszámítani a belső ellenállást. -
#27483136
törölt tag
válasz
#90088192
#104
üzenetére
Szia
Nem teljesen.
A csöveknek (FET-eknek) is vannak hasonló karakterisztikái:
(A bal oldali felel meg (nagyjából) annak, ami a tranzisztornál az erősítés alakulása a kollektor áram függvényében. GU-50)
Csak sokkal lineárisabb, ha a megfelelő munkapontban használod. A jobb oldali görbék sem feltétlenül szebbek mint a tranzisztoré. Csak épp, ha 10...20V körüli kimenő feszt akarsz kivenni egy meghajtó erősítőből, az a 300...500V tápfeszhez képest eltörpül, vagyis nem probléma. A tranzisztoros meghajtóerősítők pedig mindig tápfeszig ki vannak hajtva. (Arányaiban sokkal nagyobbak az ingadozások a tranzisztoroknál.)
Másrészt a görbék is olyanok hogy a "görbülésük" is sokkal barátságosabb (egyszerűbb függvények írják le a cső működését)...A torzításuk kevesebb páratlan harmonikust tartalmaz, barátságosabb a fülnek. Illetve a cső nem változtatja mindenre a paramétereit, mint a tranzisztor.
(Praktikussági szempontból én tranzisztor párti vagyok, de elfogadnék egy jó csövest
)A tranzisztornál az általam feljebb leírt hibák persze kiküszöbölhetők. Az erősítő tranzisztort kiegészíted egy áramgenerátorral, hogy ne ingadozzon az árama...+1-2 tranzisztor beépítése, egy másikkal is kiegészítheted, hogy a kollektor feszültsége se ingadozzon, még 1 tranzisztor (+zener+ stb)....az eddigi 1 tranzisztorból 4 lett...aztán ezt megcsinálod még a többi fokozatban is és az erősítőd egy alkatrésztemető lesz, 15-20 vagy még több tranzisztor egy végfok.
Viszont a végtranzisztoroknál ezeket a "trükköket" nem lehet megcsinálni. Pedig a legnagyobb bajokat pont ezek okozzák.
Ott egy valamit tehetsz: "A" osztályú végfok.
Építesz egy 2x20W-os "A" osztályú erősítőt, ami nem túl izmos, de otthonra már elmegy, ha elég jó hatásfokúak a hangdobozaid...
Kapsz cserébe kb 200W hőtermelést, hatalmas hűtőbordákkal, esetleg ventilátorral (ami zajos), 3-400W-os trafóval.
A végtranzisztoroknak egy jobb alternatívája a teljesítmény MOS-FET. Cső-szerű karakterisztikák és sokkal jobban párban vannak, mint a tranzisztorok.Ezt az erősítőt dicsérik nagyon.
Tévé:
A fül sokkal-sokkal érzékenyebb a torzításokra, mint a látás
Próbáld ki: Kapcsolj be egy jó kis képcsöves TV-t. Amin szép kép van. Aztán átkapcsolod teletextre, kiderül, hogy palack, vagy hordó alakú a kép, jobbra-balra lejt, alul nem akkorák a betűk, mint felül, stb. És még a színek is torzultak. De a filmen legtöbbször észre sem veszed.[ Szerkesztve ]
-
#27483136
törölt tag
A bal oldali ábra a cső meredeksége. (Mielőtt megszólnának
) Az lenne az ideális, ha ez egy szép lineárisan emelkedő vonal egyenes, vagyis egyre nagyobb bemenő feszre arányosan egyre nagyobb kimenő áramot produkálna. Viszont ez valójában egy I=X^(2/3) függvény (négyzet-köbgyök). Ugyanakkor a görbe jobb oldala szinte teljesen lineáris.Vagyis, ha e' szerint van beállítva a munkapont, akkor kicsi lesz a torzítás visszacsatolás nélkül is.[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
lo Az elektroncsöves erősítőknek általában rosszabbak a paraméterei a tranzisztoros vagy félvezetőkénél, de...!
- Milyen TV-t vegyek?
- Gördeszka topic
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Xbox Series X|S
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- BestBuy ruhás topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- 3D nyomtatás
- További aktív témák...
