Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz Petykemano #6 üzenetére

    Csak ezt az összhangot bizonyítanák végre. Egyetlen 10 nm-es Intel lapka tranzisztorsűrűségét tudni: a Spring Hill kódnevű fejlesztés 239 mm²-es kiterjedésébe 8,5 milliárd tranzisztor került. Ezt a tranzisztorsűrűséget a TSMC 16 nm-es node-ján hozzák bizonyos lapkák. Szóval akkor milyen összhangról van szó?

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz tha_answer #8 üzenetére

    Ez sem ér semmit, mert nem tudod, hogy min van mérve. Egy komplex lapka tranzisztorsűrűsége jóval kisebb, mint mondjuk egy gyűrűs oszcillátoré.

    #9 GeryFlash : A Spring Hill egy SoC, van benne két processzormag, és mellette pár gyorsító. Kb. olyan, mint egy tipikus SoC.

    De megadhatna az Intel több adatot is. Vagy félnek, hogy kiderül valami a valós tranzisztorsűrűségről?

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz paprobert #11 üzenetére

    Azt állítom, hogy az Intel az egyetlen cég, amely veri az asztalt, hogy nincs normális összehasonlítás, de eközben szintén ők az egyetlen cég, amely tíz éve rendre nem adja meg a lapkáinak a tranzisztorsűrűségét, nehogy kiderüljön valami.

    #12 tha_answer : Hát ez az... én is azokat a kérdéseket hiányolom, hogy milyen körülmények között van az mérve. De még jobban hiányolom tíz éve az Intel lapkák tranzisztorszámait. Miért titok ez, ha állítólag az övék a legjobb gyártástechnológia?

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz Petykemano #14 üzenetére

    Nem. Nem kielégítő. A probléma folyamatosan az, hogy egyszerű összehasonlításokat teszünk modern lapkák helyett. Ki a túrót érdekel, hogy egy node milyen tranzisztorsűrűsége gyűrűs oszcillátorral, vagy különböző memóriacellákkal.
    Konkrét lapkák gyártástechnológiáját és tranzisztorszámát megadva sokkal többet lehetne ezekről megtudni. Az AMD megadja mindkettőt, az NVIDIA szintén, az Apple szintén, meg egy rakás ARM SOC-kat gyártó. Az Intel az egyetlen, amely cég ebből lassan tíz éve kimarad. És az egyetlen cég is, amely izomból nyomja a corporate bullshitet, hogy nekik milyen fasza ám a gyártástechnológiájuk a nanométer elé írt szám ellenére is. Mivel tudják alátámasztani? Én csak a hitet látom, meg azt, hogy ahol pont számít a gyártástechnológiai előny, ott a termékeik lemaradtak, mint a borravaló.

    Mindemellett a mostani változással félő, hogy a TSMC és a Samsung is rááll a corporate bullshitre. Nehogymá kimaradjanak ebből. :))

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz hallador #22 üzenetére

    Az Athlon 64 időkre gondolsz? Érdekes lehetett azt úgy megélni, hogy az AMD volt lemaradva. :)

    #23 hallador : Többször kértem már az Inteltől a tranzisztorszámot az egyes lapkákra. Egyszer sem jött válasz.

    A probléma, hogy az Intel gyakorlatilag a sajtó szintjén eléggé elérhetetlen. Krzanich központosította a sajtót, így felszámolta a helyi PR-okat. Ez olyan szintre romlott, hogy tesztprocesszort is csak az alaplapgyártókon keresztül lehet szerezni. Állítólag Gelsinger ezt vissza akarja csinálni, mert elég sok panasz jut hozzájuk is, hogy Intel sajtó gyakorlatilag nem létezik, de sok időbe telik, mire újra felépítenek egy szervezett sajtót, helyi képviselőkkel. Rombolni sajnos sokkal könnyebb volt, építeni nehezebb.

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz hallador #25 üzenetére

    2001-2005-öt írtál. Ha 2001-re utalsz, akkor írj 2001-et, ne egy sok éves tartományt.

    Szerintem parasztvakítás volt, de meg volt adva a valós órajel is. A probléma, amit az AMD-nek a +-os jelzése hozott az az, hogy az órajel teljesen feledésbe merült. Később már az Intel sem az órajeleket jelezte, hanem csak egy számot.
    Ugyanez lesz ezzel a parasztvakítással is. Átmegy az egész egy típusjelzésbe minden érintett által.

    Én nagyon csodálkozom rajta. Az AMD-hez viszonyítva az Intelnek összehasonlíthatatlanul jobbak a lehetőségei anyagilag, és mégis az AMD az, amelyik cég a sajtókérdésekre kb. 10 percen belül reagál. Az Intelnél csoda, ha egy héten belül érkezik válasz. Ez egy garázscégnél elfogadható, de egy Intel kaliberű multinacionális vállalatnál olyasmi igényem volna, mint az AMD-nél. Na jó elfogadnám a negyedórás válaszidőt is. Elég sok céggel van kapcsolatunk, de olyat még a kicsiknél sem tapasztalok, hogy hetekig nincs valamire válasz. Ez nem erőforráshiány, hanem szarul szervezett sajtórészleg.

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz Busterftw #29 üzenetére

    Az IRDS a nanométer elé írt számot nézi. Abba nincs beleszólásuk, ha egy gyártó a 7 nm-re azt írja, hogy "Jancsika 3" node. Akkor lenne probléma, ha Jancsika 3 nm-t írnának rá, de a Jancsika 3 egy szabad marketingjelzés.

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz hallador #32 üzenetére

    És azzal mi van, hogy nem válaszolnak a tranzisztorszámot firtató kérdésekre? Az is normális? Nem szorulnak rá, vagy nem akarják, hogy kiderüljön?

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz Egon #68 üzenetére

    Ha csak a régióval lenne probléma, akkor nem szólnék. Bár akkor sem érteném, hogy az NVIDIA-nak és az AMD-nek hogyan sikerül kisebb cégként összehozni a sajtórészleg zavartalan működését.

    Egyébként már kapunk teszthardvert az NV-től. Az Ampere tesztek ezért jönnek sorra. Csak elsőre tűnik jó ötletnek lespórolni egy régió ellátását, utána jönnek a régiós eladások, és osztást-szorzást követően rájönnek, hogy még mindig olcsóbb hardvereket küldeni a régióba, mint nézni a csökkenő eladásokat. Néha beleszalad ebbe egy-egy cég, aztán korrigálnak, mert hiába spórolsz, ha utána kevesebb zseton jön a régióból. Most már azért elég áll a mi régiónk is az NV-s teszthardverek szempontjából. Nyilván nem kapunk annyit, mint a nyugat, de a sajtó működéséhez szükséges minimum megvan. A sajtó örül, mert tud tesztelni, és a gyártó is örül, mert írnak a termékről. Tipikus win-win szituációk.

    Krzanich ezt nem látta át, amikor az első kirúgási hullámmal kiszórta az Intel sajtó nagy részét. És hiába mondják azt, hogy ez nem számít... valójában számít. Nem véletlen, hogy Gelsinger elkezdte visszacsinálni Krzanich korábbi döntéseit. A sajtó az egyetlen terület, amivel egy cég jó, ha marha nagy barátságban van, mert tőlük nagyon függ, hogy mit tudnak eladni a boltban. Ezt normál esetben egy érettségi nélküli ember is átlátja, csak Krzanich-nak valamiért nem sikerült.

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz hcl #102 üzenetére

    Nem hiszem, hogy ez erről szólt. Még ha észre is veszik egy chipdizájnnál, hogy egy fejlesztésnek lehet biztonsági kockázata, akkor is kiértékelik, hogy mekkora a reális esély a valós kihasználásának.
    Tudott volna az Intel is olyan tervezni, ami hasonlóan immunis a spectre-féle támadások jó részére, mint az AMD. De a helyzet az, hogy akkor találtak volna másik bugot a dizájnban. Biztos van még egy pár ezekben a hardverekben, csak még nem fedezték fel őket. Az iparág ebben a versenyben mindig hátrányban lesz, ahogy a víruskeresők is hátrányban vannak a vírusokkal szemben.

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Új hozzászólás Aktív témák