Új hozzászólás Aktív témák

• #70 aggleány addikt Geri Bátyó #69

  Új Válasz 2019-01-13 14:21:38 #70

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  aggleány

  addikt

  válasz Geri Bátyó #69 üzenetére

  Ebben lehet valami.

• #73 Fred23 nagyúr Geri Bátyó #69

  Új Válasz 2019-01-13 14:58:22 #73

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Fred23

  nagyúr

  válasz Geri Bátyó #69 üzenetére

  Sok éve én is így indultam, aztán hamar azt vettem észre, hogy azoknak a nőknek, akiknek általában bejövök, önbizalmukat erősítő szavakra, valamint alárendeltségre és irányításra van főként szükségük. Meg jó keretekre, alapvetésekre, amikhez alkalmazkodva vélhetően jól fognak járni. Azt szeretnék hinni, hogy elviekben teljesen olyan vagyok, mint ők, csak nagyobb, erősebb, dominánsabb, határozottabb, érdekérvényesítésre képesebb. Nem akkor fontolgatják, hogy elhagynak, ha erőt sugárzok és irányítok, ellenkezőleg: ha valamiért nem tudok dominálni, akkor inog meg bennem a hitük, akkor keresnek új királyfit. Egyértelműen szükség van a hasonlósághoz barátok és párok között is, de az eltérésre is legalább ennyire; ezért is olyan bonyolult.

  Általában az emberek kielégülési célból akarnak hasonlítani a barátjukra/párjukra valamilyen számukra fontos szempontból, de hajlamosak nem számolni azzal, hogy nem úgy lett valaki ilyen vagy olyan, hogy azt az X kiválasztott valamit megtanulta, elsajátította, begyakorolta, vagy szimplán azzal született. Kéz a kézben járnak sokszor olyan dolgok, amiknek csak az egyik felét akarják az emberek. Igaz ez rám is, és ezért nem is bírnék ki sok időt egy pontosan olyan személyiségű nővel, mint amilyen én vagyok férfiként. Nem tudnám elviselni. Az eltérésekből legalább annyit lehet profitálni, mint a hasonlóságokból, csak nehéz olyan emberre akadni, akiben Számodra ügyesen lettek összeválogatva a hasonló és eltérő tulajdonságok. Szerintem jobban lehet építeni az eltérésekre, mint a hasonlóságokra, de vannak nélkülözhetetlen hasonlóságok is valóban, amik nélkül nem működhetne a kapcsolat.

  Nekem az volt nehéz sokáig, hogy megtanuljak tisztelni valakit, aki sok szempontból másmilyen, mint én. Pedig valahol számomra a csoda és a boldogság forrása pontosan ebből fakad. Nem akarom, hogy mindenben hasonlóak legyünk, mert egyes különbözőségeink a leginkább kielégítőek. Ezért nem árt óvatosan csomagolni a szavakat időnként, vagy hallgatni.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák