- Escape from Tarkov
- Nintendo Switch 2 vagy amit akartok (találgatós topik most még)
- Call of Duty: Modern Warfare III (2023)
- Dragon Age: Origins
- Marvel Snap
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- Xbox Series X|S
- Starsand Island - A Harvest Moon nyomdokaiban
- Befellegzett a HI-FI Rush és a Redfall fejlesztőinek
- Android játékok topikja
Új hozzászólás Aktív témák
-
az a baj egyébként, hogy meglátásom szerint ha évi 50 milliárd dollárt adnának űrhajó fejlesztésre egy megfelelő tudós/mérnökcsapatnak akkor se érnének el jelentősen nagyobb sikereket mint az 1 milliárd dollár alatti budzséből dolgozó magáncégek. Ennek az az oka, hogy ismeretlen vizeken eveznek, nincs honnét meríteni (természet) és nincs honnét másolni/lopni.
Számtalan kísérleti megoldás van, amelynek csak pénzre és akaratra lett volna szüksége, hogy megvalósuljon. Ott volt a Venture Star elképzelés, amelynek a technológiáit az X-33 kísérleti gép tesztelte volna, elkészültek a linear spike rakétahajtóművel, megvolt a hővédő pajzs és a test, illetve éppen elkészültek az üzemanyag-tartállyal, amikor a NASA kihátrált belőle, a Lockheed pedig saját pénzből nem folytatta.
Most ott van a Skylon, ami a legígéretesebb megoldás az űrbe jutás megreformálásához, de 10 éve csak 1+1, majd nagy nehezen 60+20 millió fontot sikerült szerezniük. Ez még mindig csak a hajtóműfejlesztésre elegendő, az egész űrrepülőgéphez alsó hangon 420-440 millió fontra lenne szükség, akkori becslések szerint. Ha realisták vagyunk, ennek két-háromszorosa se lenne sok. De még mindig nincs meg az összeg.
Ezeknke az űrhajóknak köze nincs a filmes nagyszilárdságú/stabilitású űreszköeihez, hanem szinte bádogdobozok egy lassan égő bomba végén. Mindenki tudja, hogy egy borsószem nagyságú kavics katasztrófába tudja vinni bármelyik küldetést, ha az elég gyors.
Ez igaz, de a mélyűri szondák jelentős része simán teljesíti a feladatát mindenféle probléma nélkül...
Egy embert szállító űrhajónak nem sokkal kell masszívabb náluk...[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
JoeYi
őstag
Az X33 és ez a Skylon is pont ugyanott vérzik szerintem, túl utópisztikus elképzelés. Mindennek nagyon ideálisnak kell lennie, hogy működjön és vért kell izzadni a működtetéséhez.
- így videó alapján mindkettő gigantikus. Ha még ki is evickélnek az űrbe a visszatérésnél igencsak izzadna mindenki tenyere. Te jobban tudhatod nálam, de szerintem még mindig a béna hővédő csempés megoldás a legjobb ötletük a hőelnyelésre, ami már az űrsikló programnál is egy betegágy volt, nem hogy ekkora felületeknél.
- a Skylon igencsak emlékezetet a Blackbird-re. Na az a gép is egy pengeélen táncolás volt, nem pedig egy üzembiztos valami. Ha jól tudom az illesztések csak az üzemi 2 mach feletti tempónál értek össze a hőtágulástól. Gondolom a légkörben maradva ez még kezelhető rizikó volt, de hogy miként készítenék fel az űrből visszatérésre, azt szívesen elolvasnám (ha jól látom akkora önmaga, mint a nemzetközi űrállomás)
- harmadrészt a magáncégekből senki se lopta el ezeknek a gépeknek a koncepcióját. Ez azért elég erősen mutatja, hogy mennyire bizonytalan téma. Feltételezem, hogy a szükséges technológiák egy jó része nem is létezik és ahogy korábban írtam a világ összes pénze se tudná megsürgetni a felfedezésüket.
- 400 millió font. Ennyit Elon Musk kitudna fizetni zsebből. Szerintem meg is tenné ha volna értelme, hisz kapna egy repülőgépre emlékeztető valamit, amit azért sokkal könnyebben ellehet adni az űrturizmusra vágyó embereknek, mint a rakétára ülést.Én abban hiszek, hogy egy bolygó közi hajónak nem kell képesnek lennie a le és felszállásra. Nem is a földön kell megépíteni, hanem kint az űrben és az embereket egy másik eszközzel feljuttatni. Szerintem így lehetne egy masszív bolygó közi cuccot építeni és az ingázó hajónak is csak a fel/le jutásra kell megfelelnie.
Szóval a következő nagy lépés egy bolygó körüli hajóépítő műhely lenne.
-
Az X33 és ez a Skylon is pont ugyanott vérzik szerintem, túl utópisztikus elképzelés. Mindennek nagyon ideálisnak kell lennie, hogy működjön és vért kell izzadni a működtetéséhez.
Az X-33 esetében összehozták a könnyűfém hidrogén-tartályt (ami könnyebb volt, mint a szénszálas kompozit), készen volt a linear aerospike hajtómű, készen volt a fémes hővédő pajzsa, szinte már csak össze kellett szerelni, és indulhatott volna a tesztelés. Ekkor végezték ki arra hivatkozva, hogy a program egyik kulcspontja (a szénszálas hidrogén-tartály) nem valósult meg, hogy a könnyűfém tartály kisebb tömegű lett, nem érdekelt senkit. A program másik érdekessége, hogy az USAF többször is fel akarta támasztani a programot, hogy "saját" hordozóeszközt fejlesszen belőle (egyfajta SSTO X-37-est), de a Fehér ház kétszer is becsapta előttük az ajtót.
Az X-33 / Venture Star program mintapélda lett annak, hogy a valódi innováció valamiért üldözendő lett a 2000-es évek után, és főleg azért fájdalmas a kudarca, mert innentől kezdve folyamatosan újjal mutogat mindenki rá, hogy "látjátok, az SSTO elképzelések eleve kudarcra van ítélve, még ők is belátták." Holott korántsem erről van szó...
A Skylon még a Venture Staron is túlmutat a kettős működősű hajtóműveivel. Hosszú távon megreformálhatja a világűrbe jutást, és elavulttá teheti még a SpaceX féle rendszereket is.
Az igazság az, hogy mindkettő esetében elfelejtik az emberek azt, hogy a rakétatechnológia azért tart ott, ahol, mert hajdan a hadseregek iszonyatos pénzeket fizettek ki a különféle ballisztikus rakétaprogramokra, és az ott megszerzett iszonyatos mennyiségű tudást használták fel a civil űrrakétákban is - hovatovább a legsikeresebb hordozórakéta-család, a Szojuz (Molnyija, stb.) az első interkontinentális ballisztikus rakétából, az R-7-esből született.
Te jobban tudhatod nálam, de szerintem még mindig a béna hővédő csempés megoldás a legjobb ötletük a hőelnyelésre, ami már az űrsikló programnál is egy betegágy volt, nem hogy ekkora felületeknél.
Mindkét jármű igen lapos szögben tért / térne vissza al égkörbe, mivel nagyon könnyűek a testük / szárnyai által generált felhajtóerőhöz képest. A nagyon lapos beérkezési szöget korábban kerülték visszatérésnél, mert féltek attól, hogy a keletkező felhajtóerő nagyobb, mint a test tehetetlensége, és "visszapattan" a világűrbe a test, és nehezen kiszámítható lesz a pályája ezáltal. Hozzá kell tenni, hogy az űrsikló is az 1970-es évek legelejének szülötte, azóta valóban modern, repülőgépként működő űrhajó nem készült. Az azóta elkészült, repülőgépként visszatérő tervek (ilyen a DreamChaser is, ami a CRS-2-be bekerült) viszont mind ilyen lapos szögű visszatéréssel számol - mert a modern technikákkal sokkal pontosabban meg ki lehet számolni a keletkező erőket.
Az X-33 / Venture Star esetén egyébként fémes hővédő pajzsot használtak volna, laborban letesztelték, életképes volt, mellékvágányok nélkül.
A Skylon esetében kerámia külső borítást képzelnek el, a belépőéleken és az orron aktív hűtéssel.
Na az a gép is egy pengeélen táncolás volt, nem pedig egy üzembiztos valami.
Azért az A-12/YF-12/SR-71 családnál az üzembiztonságot jellemzően a váratlan dolgok okozták - sok olyan dologgal kerültek szembe, amire nem voltak az 1960-as évek szintjén felkészülve. Az 1970-es évek végére az akkor még repülő YF-12-esek és SR-71-esek már igencsak üzembiztosak voltak, 1972-től 1989-ig egy balesetük sem volt, holott folyamatosan repültek.
Kihívásokkal teli a Skylon elképzelés? Igen.
De ha megvalósul, durván megváltoztathatja az egész űrbe jutást, hiszen abszolute semmit sem dob el egy forduló alatt.400 millió font. Ennyit Elon Musk kitudna fizetni zsebből. Szerintem meg is tenné ha volna értelme, hisz kapna egy repülőgépre emlékeztető valamit, amit azért sokkal könnyebben ellehet adni az űrturizmusra vágyó embereknek, mint a rakétára ülést.
Elon Muskot nem érdekli az űrturizmus, ő a Marsra akar eljutni, megvan a saját elképzelése, az Interplanetary Transport System (ITS), írtam egy maratoni hosszúságú cikket a Logoutra róla, előbb-utóbb kiderül.
A lényeg: először is nem hiszem, hogy Musknak 400 millió dollár "zsebből" menne most (max. ha értékesítené a Tesla részvényeit). Másodszor: neki ott van már a kiépült SpaceX infrastruktúra, kockázatos üzleti döntés lenne innen másfele kacsingatni. Nem hiszem, hogy megtenné... Inkább az ITS-re fordítana pénzt, mint a Skylonra....
Én abban hiszek, hogy egy bolygó közi hajónak nem kell képesnek lennie a le és felszállásra. Nem is a földön kell megépíteni, hanem kint az űrben és az embereket egy másik eszközzel feljuttatni. Szerintem így lehetne egy masszív bolygó közi cuccot építeni és az ingázó hajónak is csak a fel/le jutásra kell megfelelnie.
Ebben egyetértünk, ám Elon Musk mégis egy Földön megépülő bolygóközi űrhajót lát a közeli jövőben...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
consono
nagyúr
Én csak az utolsó bekezdésre reflektálnék: nem véletlen, hogy Musk a földön épített interplanetáris hajóval kampányol: ez sokkal kevésbé sci-fi most, mint Föld körüli pályán bármit felépíteni, pedig egyelőre ez is elég nagy kamu szerintem. Ha csak a tényeket nézzük, mi volt a legkomplexebb építő művelet amit a fent elvégeztek? Valami javítás, esetleg modulok összerakása az ISS-en. Senki még csak hasonló munkát sem végzett, mint ami egy bolygóközi űrhajó összeállításához szükséges. Azt Elon Musk is belátta, hogy egyben nem lehet feljuttatni az embereket szállító eszközt és a szükséges üzemanyagot, ez is nagy előrelépés lesz, ha megvalósul, mert erre üzembiztosan szükség lesz később is. Aztán ahogy a méretek nőni fognak meg rutinná válik a Föld körüli pályán végzett tankolás, jöhet majd az is, hogy 3-4-x kilövéssel fellövik az interplanetáris űrhajó részeit és fent dokkolják össze eggyé...Szerintem
Ehhez viszont valamit belátható időn belül le kell tenni az asztalra, hogy kinyíljanak a pénzcsapok..."In God we trust. All others must bring data"
-
ez sokkal kevésbé sci-fi most, mint Föld körüli pályán bármit felépíteni, pedig egyelőre ez is elég nagy kamu szerintem.
Részletekbe menően foglalkozom a témával, egy elég hosszú írás kering most a Logout útvesztőjében, majd valamikor kikerül.
Röviden: egyfelől igen, Musk a realitások talaján áll, másfelől pedig ahhoz, hogy valóban beindítsa az űrbéli emberes űrhajózás köhögő motorját, ahhoz az kell, hogy egy Mars misszió ne arról szóljon, hogy odamennek, és leszúrnak egy zászlót, hanem tényleg tartós bázisokat építsünk végre.
Másfelől pedig simán megoldható lenne az űrbéli építkezés modulokból álló űrhajóval - az SLS / Orion rendszerre építkező bolygóközi misszió is ilyet használna, van egy Transhab / Bigelow BA330 szerű lakómodul, ahhoz csatlakozik az egyik oldalról egy meghajtást biztosító modul, a másik oldalra meg az Orion. Innen kezdve az, hogy hány SLS indítás kell hozzá, csak a meghajtás modul mérete és tömege szabja meg. Ha kémiai esetleg nukleáris meghajtás, akkor utána 90-180 nap alatt a Marson lehet lenni vele, de 4-5 SLS indítás kell hozzá. Ha napenergia-ion meghajtásra építkeznek, akkor 270-440 nap az út, de 2-3 SLS indítás elég lehet.
Ennél komolyabb űrbéli építkezés még nem szükséges - az, hogy az űrben konkrétan építsenek egy űrhajót csak nyersanyagokból, ahhoz űrbéli nyersanyagbányászat is kellene, ami annyira nem reális rövid távon, pont azért, mert nincs infrastruktúra, amire a bányászat épülhetne...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
JoeYi
őstag
ez azért érdekes cikk. Már olyan szempontból, hogy itt sem azt pedzegetik, hogy ó igen, ez egy járható út, hanem inkább szkeptikusak.
Mindegy, örülök, hogy olyan korban élhetek ahol újra űrverseny szerűség van
Remélem egyszer kijutok egy rakéta indításra. -
Az a baj, hogy amíg nem látunk indítást, vagy legalább valami normális hardvert / fejlesztést, addig kegyetlenül nem érdemes bedőlni ezeknek a CGI képeknek.
1980-ban ilyet mutattak:
Aztán 2000-ben meg a Hannoveri világkiállításon ilyet:
Megvalósult bármelyik is? Nem.
Szóval sajnos az ilyenekben már nehezen tudok hinni...
A képek a kínai űrprogramról írt kis cikkemben voltak, erre meg erre.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#33253120
#60
üzenetére
Lehet, hogy egyszer egy blogra / oldalra kigyűjtöm majd őket, de elég sok energia lenne, meg ismerem magamat - nem tudom megállni, hogy akkor már frissítsem őket... és így is ott tartok, hogy a 48 órás nap is kevés lenne...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-
#64
TolnaiEndre
újonc
tibaimp
#3
TolnaiEndre
újonc
Szerintem az ionhajtóművek terén kell a fejlesztéseket végrehajtani. Az elektromos töltések vonzó taszító erejét kell "meglovagolni", a coulomb erőt, amiről tudjuk, hogy nem kevés és "már is megvan" a csillagközi repülő hajtóműve.
Én elméletben , papír ceruzával,már megcsináltam a saját megoldásomat, hogy hogyan lehetne pozitív ionokat létrehozni a levegőből, és azokat felhasználni tolóerő kifejtésre. Abszolút nem a NASA -féle ionhajtómű működési elvére gondolok,mert az bonyolult és a konstrukciós hatásfoka "gyenge".
Ehhez viszont valamit belátható időn belül le kell tenni az asztalra, hogy kinyíljanak a pénzcsapok...
Új hozzászólás Aktív témák
lo 2004-ben a Virgin Galactic bejelenti, hogy bárki számára elérhetővé teszi a világűrt. Miért nem sikerült ezt megvalósítani?
- Politika
- LEGO klub
- Ukrajnai háború
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Google Pixel 6/7/8 topik
- GoodSpeed: A Windows 11 23H2 telepítő esete az Intel Ethernet Controllerrel-I225-V 2,5 Gbps
- Suzuki topik
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- További aktív témák...
- ÚJ Bontatlan MacBook Pro 14 M3 Pro 11CPU/14GPU 18GB/512GB SSD Magyar billentyűzet Azonnal átvehető.
- BONTATLAN Új Iphone 15 PRO MAX 256-512GB Független 1év Apple GARANCIA Deák Térnél Azonnal Átvehető.
- OLED65GX6LA 2 Év gyári Garancia
- LG OLED55G39LA 2 Év gyári garancia
- LG OLED65G39LA 2 Év Gyári Garancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest