-
GAMEPOD.hu
Téma összefoglalónk újra és újra megújul, reméljük, elnyeri mindenki tetszését és segít a könnyebb tájékozódásban ! Az alábbiakban DSLR (digitális tükörreflexes) és MILC (tükör nélküli cserélhető objektíves) fényképezőgépek vásárlásában szeretnénk tanácsot adni, figyelembe véve az aktuális piaci trendeket, felhasználói szokásokat és technológiai újításokat.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Szten Márs
nagyúr
Elnézést, most nem nagyon van és volt időm olvasgatni a forumot, de annyi bizonyos, hogy a tükrös gépek egy teljesen más világot képviselnek, mint az akármilyen puccos kompakt/bridge gépek. Persze, nem mindenkinek kell, sőt nem mindenkinek jobb a tükrös, de amit írtál, gyenge fényviszonyok közötti használatra, ott nem is kérdéses, hogy a tükrös a jobb választás, a kompaktokat élből ki kell ejteni.
-
Szten Márs
nagyúr
Nehezen megjósolható. Azért egy 50 ezer expó alatti halál még a belépő kategóriában is ciki egy géptől, a jobb gépeknél 100-150 ezer expó a megadott irányszám. Amitől persze elmehetnek 300ezerig is, meg ha gyári hibás a zár, bedöhölhet 4 ezernél is - ha ez garanciaidőn belül történik, akkor nincs is gond.
A kb. 15 ezer expó a hozzánemértés magasiskolája ebben a formában.
Egyébként attól, hogy meghalt a zár, nem kell kidobni a gépet, pár tízezer HUF-ért lehet benne zárat cseréltetni, és megy tovább. -
Szten Márs
nagyúr
Gratulálok Nem tudom igényel-e bővebb kifejtést a dolog a fényerőről, az árról, annak hatásáról, bármiről, ha igen szólj
Most komolyan, szerintem baromi sok ember keres munkát, akár eladóit is, nem igaz, hogy nem lehetne olyat találni, aki legalább kicsit ért is ahhoz, amit árulnia kell. Vagy ha legalább nem ért hozzá nem okoskodik. Nem értem én ezt, ennyire nem érdekli a "nagyokat" hogy ki a fenét vesznek
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Szten Márs #4954 üzenetére
A mondat végét ügyesen lehagytam, de szerintem mindenki rájött, hogy úgy végződne, hogy "ki a fenét vesznek fel?"
Ijk: persze, ez így van, de azért nem kevés ember van, aki úgy gondolja, hogy ha már egyszer műszaki áruház, akkor oda megy be műszaki cuccot venni, és ha már műszaki áruházban dolgozó eladók mondják az okosságokat, akkor csak tudják, hogy mit beszélnek. És talán elvárható lenne, hogy így is legyen. Lényeg a lényeg: kíváncsi lennék, hogy éves, vagy akár havi szinten hány embert visznek el az erdőbe, és hány ember vesz végül sokkal rosszabb terméket, mint amit a "szakképzett" eladók segítsége nélkül venne. És persze, az a ráadás, hogy mindezt ráadásul még gyakorta jelentősen drágábban kapja meg, mint bármilyen szakboltban.
-
Szten Márs
nagyúr
Kérdés, hogy mi az a "nem kit" Mert van ugye pár, nem kicsit különböző árkategóriás obi, ami nem kit.
Az Olympus kitobik a kitobik mezőnyében talán a legjobbak. Persze, ez is kitobi és csodákat nem kell várni, de vakok között a félszemű a király alapon lehet a dobogóra tenni.A fényerőről meg ugye: először is miért is jó a nagy fényerő? Azért mert azonos érzékenység mellett legtágabb rekesznyíláson rövidebb záridő használatát teszi lehetővé, magyarán rossz fényviszonyok között is van esély arra, hogy nem nyúlik meg a záridő, mint a gumi. Nade a kompakthoz képest, amit ajánlott, egy tükrösnél legalább két fényértékkel magasabbra lehet tekerni az érzékenységet, de azt hiszem nyugodtan kijelenthetjük, hogy inkább többel. Magyarán egy DSLR F/4-ét egy kompaktnál legalább F/2-nek kéne kompenzálni, hogy esélye legyen, de még sokkal inkább jobb fényerőnek. Ha kettő helyett három fényértéket mondunk érzékenységben, ami szerintem bőven nem túlzás, akkor egy DSLR F/4-ét a kompaktnál F/1,4-el kéne kompenzálni. Ja és ha van elég fény és mindkettőt lerekeszelve is használhatjuk ISO100-on, akkor a kompaktnál hogy is megyünk alá x fényértékkel érzékenységben, hogy a képminősége ne legyen jóval roszabb? Hát igen nehezen
A másik pedig az elérhjető kisebb mélységélesség, magyarán az élességgel-életlenséggel való játékra nagyobb teret biztosít egy fényerősebb objektív. De mivel a kompakton ugyanolyan látószög eléréséhez jóval rövidebb valós gyújtótávolságú objektíveket kell használni, ez az előny is nemhogy elolvad, de egy DSLR-nél összehasonlíthatatlanul, döbbenetesen nagyobb terünk van a mélységélességgel játszani. Így kb. ennyi. -
Szten Márs
nagyúr
"Olyat is olvastam valahol, hogy a dslr 3.5 az mondjuk kompaktban a 2.6, mert ennyivel jobbak a tükrös gépek objektívjei....
Bocs ha hülyeség!"Megbocsátjuk, de hülyeség - ebben a formában mindenképpen Olvass utána mi is ez a szám az objektívek mellett, mire is jó, mit mutat meg stb Elég fontos lesz, ha tényleg be akarsz lépni a tükrös gépek világába.
-
Szten Márs
nagyúr
Milyen árkategóriában is gondolkozunk? Az valami régi, téves beidegződés, hogy ha Canon, akkor alacsonyabb képzaj. Ez néha megállja a helyét, de többnyire hülyeség. Pl ha a belépőnél eggyel magasabb szintben gondolkozunk: Canon EOS 500D vs Sony A500 - nem lesz jobb zajban a Canon, a Sonynak az a 12MP-es CMOS-a baromi jól sikerült. Ha abszolút belépőszintben gondolkozunk: Canon EOS 1000D vs Sony A330, akkor valóban zajtalanabb a Canon, de nem azért, mert átlag felettin teljesít, hanem azért, mert a Sony A330 átlag alatti ezen a téren. Ez csak két kategória példának. Elnézést, ha már lett volna róla szó, most hírtelen nem látom, mindenesetre egy árkategóriát kifejezetten jó lenne tudni
-
Szten Márs
nagyúr
"A párosítással nem teljesen értek egyet"
Ezt nem teljesen értem. Azonos árkategóriákat párosítottam össze Sonyból és Canonból. Ha az embernek van x pénze, akkor megnézi, hogy abból az x pénzből mit lehet venni az egyik és mit a másik márkánál, így ez az x megadja a konkurens modelleket, ha nem is kategóriára, de árkategóriára, azaz reálisan, vásárlói szemmel - gyakorta ezek sok mindenben különböznek egymástól, igaz, de pont erről szól ez a fórum, hogy ezeket kitárgyaljuk Szóval ezen nincs mit egyetérteni, vagy nem egyetérteni, jelenleg ezek vannak kb. azonos árban a két márkánál.
Az 1000D, 450D és 500D mind valóban CMOS-t használnak, de ezek is különböznek egymástól, nem csak a rájuk zsúfolt megapixelek számában, hanem sok egyébben is, valamint azért ezek a modellek egyéb, jelentős tulajdonságukban is különböznek egymástól. Az 1000D felépítése, keresője, AF rendszere azért elmarad a 450D/500D modellekétől, érződik, hogy más szegmensbe szánta ezt a gépet a gyártó, és ennek nincs sok köze a megapixelek számához - pl. az EOS 40D is 10MP-es, és az 1000D is, mégis fényévnyi a különbség a kettő között.
Egyébként a Sony A500 is CMOS-t használ, de én ezt sem tenném meg annyira elsődleges szempontnak, mint amennyire divat megtenni. Minden gépnek van egy zajszintje, dinamikatartománya, egyéb képminőségbeli tulajdonságai, amik egyrészt a szenzorból adódnak, másrészt viszont a képfeldolgozó rendszerből. Ezeket nem lehet - illetve lehet, csak összetetségükből fakadóan nem érdemes - képletbe rendezni, hogy ha CMOS, akkor jó, ha CCD, akkor rossz, hanem minden gépnél külön érdemes megnézni, hogy mit is tud a különböző szempontokból. Nem csak tesztekből és tesztképekből, hanem felhasználói visszajelzésekből és valós használatkor készült képekből.A tizensok megapixeles felbontásokat természetesen csak igencsak combos objektívek tudják igazán kihasználni, ettől függetlenül a képminőség rosszabb nyílván nem lesz, maximum jobb sem. Bár pár járulékos hatása van az objektívtől teljesen függetlenül is a nagyobb felbontásnak, ami a képminőséget némileg pozitív irányba befolyásolja - ez a képérzékelők felépítéséből következik, és itt sokan mások jobban értenek ehhez, mint én.
Sony A500 vs Canon EOS 500D: menj be egy boltba, fogd meg mindkettőt, néz bele a keresőjükbe stb... ha ez megvan, akkor gondold át, hogy melyik géphez milyen objektívek elérhetőek, milyen árban és minőségben, gondold meg, hogy mennyit ér neked a vázba épített képstabi, vagy épp a kihajtható LCD.
Nem egyszerre veszel gépet és obit? Ezt úgy kell érteni, hogy először a gépet sima, alap 18-55-el fogod venni?
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Hopp, azt hiszem félreértezzük egymást. Tehát amire én gondoltam:
1, Azonos árkategóriákban gondolkoztam. Nem képminőségbeli kategóriákban, hanem árkategóriákban.
2, ha nem árkategóriát, hanem tudásbeli kategóriát nézünk, akkor sem a képminőség lesz a meghatározó tényező. Ez takarja az olyan apróságokat, mint a tükörfelcsapás megléte, vagy nem megléte, az AF rendszer (nem csak a pontok száma, hanem azon belül a keresztszenzorok száma), a külső gombbal elérhető szolgáltatások száma, különös tekintettel a vezérlőtárcsák számára - a kettő igen sokszor megkönnyíti és meggyorsítja adott helyzetben a munkát - aztán a kereső mérete és lefedettsége - nagyon nem mindegy, hogy mekkora keresőben komponálgat az ember - és igen, a váz, pl a váz szigeteltsége, vagy szigeteletlensége, a felhasznált anyagok - fémváz, vagy műanyag - és ilyesmik - a teljesség igénye nélkül.Persze, a felhasznált műanyagok lehet, hogy megegyeznek a vázaknál. Bár nem, ez így egész biztos nem igaz: mondjuk úgy, hogy lehet, hogy megegyeznek sok váznál. De ez most kevéssé lényeges. Ami lényeges: egyrészt nem mindegy, hogy erre hol húznak gumiburkolatot, ami jóval kényelmesebb fogást tesz lehetővé - az 1000D-nél ezen spóroltak. Másrészt nem mindegy, hogy akár ugyanabból az anyagból milyen felületeket sikerült "kifaragni". Jól fogható, kényelmesen tartható, vagy éppen kényelmetlen. Ez nagyban szubjektív, ezért is szoktuk javasolni a személyes váztapizást.
Azt pedig megmondhatom neked, hogy az 1000D, 40D és 400D CMOS-a nem uyganaz. Történtek ilyen-olyan változtatások, részleteket lehet olvasni sokfele.
Ismételten: az, hogy a 40D profibb, nem arra értem, hogy jobb képminősége van. Ez egy komoly felhasználónak - legyen az profi, vagy komolyabb amatőr - csak egy szempont a sok közül - vannak még lényeges szempontok szép számmal. Nagyon nem mindegy, hogy adott szituációban mennyi idő alatt tud egy-egy beállítást megváltoztatni, lehet ezen áll, vagy bukik egy kép. Esküvőfotósoknál, akciófotósoknál pl. Nagyon nem mindegy, hogy mennyire bírja a természet viszontagságait és a kemény körülményeket a váz. Természetfotósoknál pl. Nagyon nem mindegy, hogy az AF milyen sebességgel és hatékonysággal dolgozik - ezerféle felhasználási területen. És ezek egyikének sincs köze - legalábbis közvetlenül - a képminőséghez, mégis igencsak fontos szempontok lehetnek. Ez csak pár élda volt, kicsit megerőltetném magam, még lehetne sorolni, de szerintem ennyiből is látszik, hogy mire gondolok. Ezektől soroljuk magasabb, vagy alacsonyabb kategóriába a gépeket, nem attól, hogy valamilyen tesztoldal grafikonján az egyik gépnél a zaj conalát a grafikonon 2 mm-el lejebb húzták. Amúgy is, én nagyon nem szeretem ezeket az ilyen-olyan tesztoldalak ilyen-olyan grafikonjait. Az emberek többsége nem tudja, hogy ezeknek mi a reális súlya, elveszik ezekben, nem látja mi mennyire lényeges és hogy fog kifejeződni. Szóval nagyon óvatosan ezekkel.
-
Szten Márs
nagyúr
Na jó, csak részletesebben válaszolok inkább.
"A belépőkategóriák 50ezer expora vannak tervezve, a Canon-nál."
Forrás? Nem tudok ilyenről, tudtommal hivatalosan nincs megadva tervezett expószám, szóval mutass hivatalos forrást.
"Igaz általában 65ezret mennek, a Canon-nál kb. mindig 15ezer expoval megy többet a zár, mint amennyire be van jelentve, átlagosan."
Bődületesen nagy butaság. Annyit mennek, amennyit mennek. 40 ezret, 50 ezret, 65 ezret, 120 ezret. Vagy 8 ezret, vagy 200 ezret. Annyit, amennyit. Ezer dologtól függ és ezek függvényében rendkívüli módon szór, hogy hány expót bírnak ténylegesen. Attól, hogy épp a gyártási szórásból milyen darabot fogott ki valaki, attól, hogy hogy használta, attól, hogy ilyen-olyan véletlenszerű hatások hogy érték a zárszerkezetet. Nem lehet kijelenteni ilyesmit, sőt rendkívül félrevezető dolog. Ne tegyünk ilyesmit.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Mercutio_ #5009 üzenetére
Szerintem gyakran pont a sok olvasás zavarja meg az embert. Elsősorban a tesztek olvasása, a diagramok összehasonlítgatása, ilyesmi. Nehéz látni a lényeget, emlékszem, hogy régebben nekem is mennyire zavaros értékrendem volt, mikor elsősorban a tesztoldalak ilyen-olyan cikkeit, írásait tömtem magamban és személyes tapasztalatom nem nagyon volt a gépekkel. Szóval nem feltétlen a több olvasás a megoldás, sokkal inkább az, ha az ember tapasztalatokat szerez. Úgy tud csak letisztulni igazán a kép. Persz van, aki úgy is megmarad az összehasonlítgató-teszgetelő szinten, pl ricehigh barátunk, csak hogy egy ismertebb nevet említsek
-
Szten Márs
nagyúr
Igazából az ergonómia egy dolog. Rendkívül szubjektív, így erről nehéz beszélni, általában az a legkorrektebb kifejtése a témának, hogy "menj és fogdosd meg a vázakat élőben". A használhatóság sokkal kézzelfoghatóbb és sokkal kevésbé szubjektív. Tehát a keresőméret, az AF rendszer, a kezelőszervek, a váz szigeteltsége, az extra szolgáltatások, ezek mind a használhatóságát növelik egy gépnek, és az ergonómiához kevés, vagy semennyi közük sincs, ellenben objektíven tárgyalhatóak. És gyakorta igencsak fontos szempontok tudnak lenni. Akkor is, ha a vásárláskor még nem is tudja az illető.
Előfordulhat, és elő is szokott, hogy a kompakt után a leggagyibb, legkisebb tükrös kereső is csodának számít és beleszédül az ember, hogy uhh, ez ilyen jó, így nem is gondolkodik azon, hogy egy x százalékkal nagyobb mennyivel jobb volna. Aztán amikor használja már egy ideje, akkor válik zavaróvá, akkor kezdi el érezni, hogy bizony kicsi és jó lenne a nagyobb. Vagy akkor kezdi érezni, hogy basszus, de jó lenne, ha egyszerre lehetne állítani y meg z beállítást és nem kéne minden alkalommal a menüben túrkálni.
Persze, minden attól függ, hogy mire akarja használni az ember a gépét. Neked van valami fő vonulat a fotózásban, ami érdekel, jobban, mint a többi? Valami, ami fő felhasználási terület lesz? -
Szten Márs
nagyúr
Eléggé hulla vagyok már, így most csak két gondolat mára:
"Bár a Sony A330-nál lehet látni, hogy tükrös gép ellenére csökkentették a hátlapon lévő gombok számát, és menüből lehet előszedni az elődön még gombbal előhívott funkciót."
Elég rossz ötlet volt a Sonytól, nem is lett népszerű a modell.
"Ha igaz az - már pedig igaz - az állítás, hogy a belépők képminősége jobbak, mint a csúcs kompaktoké, akkor én teljesen elégedett vagyok"
Csak ismételni tudom: gyakorta nem a képminőség különbözteti meg a kategóriákat, legalábbis alsóbb-közép szegmensben. Tipikusan a belépő és a középkategória között nem is nagyon szokott képminőségbeli különbség lenni, sőt előfordul, hogy nagyon pixelkukkolva a belépőkategóriába tartozó gép jobb, mint ugyanazon cég aktuális középkategóriásáé. Más, a gyakorlati fotózás szempontjából fontos dolgok határozzák meg a kategóriákat.
"Azt is olvastam (na majd kapom a reakciókat... ), hogy egyes 450D tulajok befürödtek obi vásárlásakor, mert front, vagy back fókuszosak voltak. Csak egy speckó cég tudott segíteni akik összelőtték a gépet az obival"
Igen, ilyen előfordul, hogy egy-egy obival nem akaródzik pontosan fókuszálnia a váznak. Minden fényképezőgép-márkánál és minden objektív-márkánál. Gyakorta az objektív véeszesen front-vagy backfocusos, ilyenkor jobb esetben cserélik is. És ha nem vészes az ügy, igen, össze lehet őket lőni, Canon esetében speckó cég sem kell, a camera kft ha minden igaz megcsinálja. Az sem biztos, hogy garanciaidőn belül fizetni kell érte, sőt, nekem furcsa lenne, ha kéne, de ennek menetéről és anyagi vonzatairól Canon esetében a Canonos topicban tudnának mesélni bővebben, erről én sokat sajnos nem tudok.
-
Szten Márs
nagyúr
Na még egyszer, mert valószínűleg nem olvastad el elég figyelmesen, amit írtam fent.
Ez, amit írtál ott fent, és amit ugyanolyan formában visszaírtál nem igaz, nem állja meg a helyét, vagy ha úgy tetszik, butaság. Így ebben a formában leírva remélem nincs kétség afelől, hogy azt akarom mondani, hogy amit írsz, az nem igazán nyerő.Vegyük az első részét:
"Tegyük fel, hogy tényleg 50.000 -re jelentette be a Canon." - és mégis mi alapján tegyük fel? Nincs semmiféle hivatalos infó, ami ezt mutatná, szóval ez itt bukott meg. Ne tegyük fel, mert nincs, ami alapján feltehetjük."Azt írtam, hogy pl. egy 350D átlagban 65ezret megy."
Én meg azt írtam, hogy ez marhaság. Nem, nem fogom kifejteni még egyszer, hogy miért marhaság. Nem mellesleg az ilyen esetben az átlag, az kérlek lótúró. Egy bolha meg egy egér meg egy elefánt átlaga mondjuk egy nagyobb testű kutya. Tehát, ha van 10 elefántunk meg 10 egerünk, akkor mondjuk azt, hogy átlagban van 20 bernáthegyink. Ez a 65 ezer expó pont ilyen szintű dolog.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Nézd meg még egyszer azt a grafikont, próbáld értelmezni, hidd el, nem bonyolult, aztán nézd meg alatta a számszerű adatokat. [link] Konkrétan egyetlen egy zárhalál sem történt az általad linkelt oldal szerint 65 ezer környékén! Egyetlen egy sem!!! Még a 65 ezer plusz minusz tízezres környezetében sem! Egy harmincakárhány ezres, meg egy nyolcvanakárhányezres jár hozzá a legközelebb.
Szerk: közben már továbbhaladt a beszélgetés. De még egy kiegészítő: egy gépből mennyit adnak el? Tízezreket, százezreket? Ilyen oldalon hány adat található? Pár tíz? Gondold meg, hogy milyen statisztikát tudsz ebből levonni - elárulom: semmilyet. Nem véletlen írkálom azt, amit. Mellesleg a 20D-nél sem stimmelne az adatod.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
-
Szten Márs
nagyúr
Én az E-520-at venném, egyrészt mert az E-620 markolatát szerintem igencsak elszúrták, az E-520 jóval kényelmesebb - nekem, de ez rendkívül szubjektív, így ezt nézd meg magad, ki tudja, lehet neked pont fordítva lesz. Másrészt a tele miatt, az azért elég sokszor jól tud jönni.
Ez E-620-nak jobb a szenzora, meg nagyobb a keresője, bár nem tűnt fel, hogy nagyon látványos lenne a különbség. Na meg még pár extra, pl, amit előttem említettek. -
Szten Márs
nagyúr
Mi a fő motivációd, ami miatt DSLR-t veszel? Mi okból akarsz pont tükröst, ami nem épp olcsó mulatság?
Nem, egyáltalán nem ezt jelenti. Az élesség egy, az objektív hossztengelyére merőleges síkként képzelhető el. Pontosabban nem síkként, mert van némi kiterjedése az objektív hossztengelyének irányába is, ennek a nagysága a mélységélesség. AMi beleesik, az éles, ami kívül esik rajta, az fokozatosan eléletlenedik. És itt pont ebben az irányban való élességeltolódásról van szó a (látszólag) beállítotthoz képest, nem pedig a rá merőleges irányokba, ahogy te gondolod.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
A komolyabb géphez a fotózás alapjainak az ismerete néha igencsak elkél. Szerintem szerezz be (akár könyvtárból, akár boltból) fotós könyveket, olvasgass, illetve a fórumról is lehet sokat tanulni, szóval itt is jó helyen vagy, mindenesetre, mielőtt DSLR vásárlásba fognál, szerintem némi háttérinfót, legalább az abszolút alapokat mindenképpen érdemes magadra szedni.
-
Szten Márs
nagyúr
Ezt hadd döntse el a kedves felhasználó
Nyílván mindenkinek más igényei vannak gyújtótávolságra is, más fekszik mindenkinek, mást érez kényelmesnek és a fotózási szokásaihoz más kényelmes. Így kijelenteni, hogy xy gyújtótávolság úgysem kell majd, hát finoman szólva elég nagy butaság, és ilyet tőled speciel nem vártam volna.
Nekem van pár 50mm környéki objektívem, imádom őket, rongyosra vannak használva. Kaptam kis időre egy 35mm-es fixet, egyszerűen nem tudtam megbarátkozni vele. Kényelmetlen volt, és bármennyire szerettem volna elhitetni magammal az ellenkezőjét, rá kellett jönnöm, hogy bizony nem nekem van kitalálva. Akkor most írjam azt, hogy a 35mm-es alapobi úgysem kell majd neki? Ugyanmár. -
Szten Márs
nagyúr
"ha az E520-nál a legkisebb tárgytávolság 30 cm"
Ez a mondat így nem stimmel. Egy váznak nincs legkisebb tárgytávolsága, egy objektívnek van. Minden objektívvel, amit ráteszel az E-520-ra más és más lesz a legkisebb tárgytávolság. Így mondjuk úgy fogalmazhatunk, hogy "ha xy objektívvel, a legkisebb tárgytávolság 30cm..."
"hogy nagyobb távolságról rá zoom-olok a témára, azt a nagyítást lássam amit eredetileg kigondoltam?"
Nagyobb távolságról? Egy objektívnek a teljes zoomtartományon szokott x cm lenni a tárgytávolsága, így ugyanarról a tárgytávolságról zoomolhatsz, és természetesen, ebben az esetben növeled a téma nagyítását
Egyébként minden objektívnek megvan adva egy adata, amit maximális nagyításnak, max. magnification-nak, vagy max. magnification ratio-nak hívnak és egy tört formájában adják meg - gyyakorta ennek a törtnek a nevezője is tört, bár ez esetben azt már tizedes tört formájában írják. A számláló szinte mindig egy. Néha a tört perjele helyett osztás jellel lehet találkozni. Ez a legnagyobb nagyítás mindig a legnagyobb gyújtótávolságra, vagyis a maximális zoomállásra vonatkozik.
Pl: max magnification: 1/5,2 vagy 1:5,2
Ez a nagyítási arány azt jelenti, hogy ami az életben 1cm, az objektív legnagyobb nagyításánál 1/5,2 = 0,19cm lesz az érzékelőn. Az 1:2 nagyítás azt jelenti, hogy egy 1cm-es élhosszúságú tárgy képe 0,5cm-es élhosszúságúnak képződik le a szenzoron, stb stb. Ez utóbbi már egy kifejezetten combos nagyítás, átlagos objektívek legjobb esetben is 1:3 körült tudnak, de inkább roszabb nagyítást.Az Olympusok szenzorának mérete 17,3x13mm, avagy 1,73x1,3cm. Így egy 1:5,2-es nagyítású objektívnél (nem véletlen az arány, ez a 14-42-es kitobi nagyítása) egy ennél 5,2-ször nagyobb élhosszúságú tárgy fogja kitölteni a teljes képkockát, tehát egy 9x6,76cm-es tárgyat tudsz úgy lefotózni, hogy az teljesen kitöltse a képmezőt. 1:2-es nagyításnál már egy 3,46x2,6cm-es tárgy is kitölti a teljes képmezőt. Stb stb ugye. AZ igazi makróobiknak 1:1 nagyításuk van, így pont akkora tárgy tölti ki a teljes képmezőt, amekkora az érzékelő mérete.
-
Szten Márs
nagyúr
25cm-ről megtalálja, hisz a legkisebb tárgytávolság az a legkisebb távolság az érzékelő és a fényképezendő tárgy között, amiről még fókuszba tudja hozni a tárgyat a gép Szóval ne menj távolabb, a legnagyobb nagyítást a legkisebb tárgytávolság és a legnagyobb gyújtótávolság kettősével tudod elérni
"Egyébként ez van megadva:
1:3,5-5,6"Húha. Neked is azt tudnám javasolni, amit pulsar kollegának, történetesen, hogy mielőtt DSLR vásárlásába vágod a fejszédet nézd át alaposan a fotózás alapjait. Egyrészt utána lehet, hogy jobban fogod látni, hogy mi is kell neked, másrészt meg nem árt, hogy ha egy komolyabb gép kerül a kezedbe, akkor tudod, hogy azon mi micsoda, hogy is kell használni és úgy egyáltalában mi van a kezedben. Amit te írtál az az objektív fényereje, ez azt mutatja meg, hogy adott gyújtótávolságon (jelen esetben a zoomtartomány elején és végén) mekkora a beállítható legnagyobb blenderekesz. A rekesznyílás nagyságának meg igencsak sokféle vonzata van, kezdve a rosz fényviszonyok között fotózástól a mélységélességig, na meg a rekeszeléssel a képminőség is sok tekintetben változik: kromatikus aberráció, szférikus aberráció, élesség, vignettálás, ilyesmi.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Kevés fényben szenvedhet az AF, ez nem különösebben furcsa, nem hiszem, hogy bármiféle hibát jelezne a dolog. Ha emiatt nagyon nem megy az élesség beállítása, akkor manuális fókuszra érdemes váltani. A mintaképeket mindjárt nézem. Na, megnéztem. Nagyobb tárgytávolságból sikerült éles képet lőnöd? Vagy nagyobb tárgytávolságból és rövidebb záridővel, kézből kitartva, valami kintit témát?
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Sajnos ezt így a távolból nem tudom megmondani, hogy normális-e vagy sem. Élőben egy fél óra alatt meg lehetne, neten keresztül ezt nehéz. Mindenesetre próbálgasd minél többet, átlagos beltéri fénynél jól kell fókuszálnia a minimális fókusztávolságon, vagy annál nagyobb tárgytávolságokon. Próbálj fényképezni plüssállatokat, elemeket, könyveket, akármit, és ki fog derülni a dolog. Fényképezd úgy, hogy a záridő kellően rövid legyen, szóval adott esetben nyugodtan lődd fel az érzékenységet 1600-ra, most nem számít, hogy zajos lesz, nem azt teszteljük.
-
Szten Márs
nagyúr
Hát igen, ez a koszolódás nagyon érdekes. Nyílván minden gépbe száll por, ezt a problémát egy 300 Ft-os körtefecskendővel és 3 fújással bruttó fél perc alatt az esetek 99%-ban el lehet intézni, úgyhogy ez nem igazán érv. Amúgy sem értem, hogy miért koszolódna a D40 szenzora jobban, mint bármelyik másik gépé - nyílván a por nem tesz különbséget gépek között. Tudom, ilyen-olyan beépített porlevakaró rendszerek vannak küklönböző gépekben és az Olynál még valamennyire működőképes is a dolog, de a körtefecskendő hatékonyságát az sem éri el.
Szenzorról annyit, hogy igen-igen erős a gyanúm, hogy a D40 sok tekintetben jobb az E-510-nél, magas érzékenységeken szinte egészen biztos, dinamikában is gyanús a dolog. Persze, átlagos felhasználás során nem sok különbség lesz, főleg ha az ember nem lövi folyton az egekbe az érzékenységet, de hogy itt nem az Olyé a pont, az biztos.
Az expósorozatról... nos, Degeczi kollegával ellentétben én még egyszer sem próbáltam ki az enyémen, valószínűleg nem is fogom, pedig valami 14ezer körüli képet lőttem már a K10D-mmel, szóval nem túlzottan tartom elengedhetetlennek.
-
Szten Márs
nagyúr
Ehhe ehhe. A Pentax K10D keresője konkrétan kisebb, mint az EOS 3000-é, bár nem sokkal, de kisebb. Szóval azt a "K10d joval nagyobb" dolgot furcsállom, főleg, ha hetekig csekkoltad a Canont
Az EOS 3000 keresője amúgy igen-igen kicsi a filmes gépek között. Rendkívül kicsi. Ennél a fullframes gépek keresője nagyobb, méghozzá jelentősen.
Csak neked csináltam egy paint ábrát. A legkülső, azaz kék az EOS 3000 keresője, a zöld a K10D-jé, míg a legbelső pici kis téglalap az Oly E-510-é. Azt hiszem jól látszik mennyire keményen kisebb a keresője a másik két gépénél. A méreteket a gyári specifikációk alapján számoltam, nem a crop alapján, hanem pontos szenzor/filmméret, nagyítás és lefedettség adatok alapján, szóval nyugodtan autentikusnak vehetők[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Hát nézd, én láttam már pontosan 4 filmes gép keresőjét, egy full frame gép keresőjét, láttam az E-510 keresőjét, látom minden nap a K10D keresőjét, és nem számokra, hanem a szemem alapján azt kell mondanom, hogy döbbenetesen kicsi az E-510 keresője egy K10D-jéhez képest, a K10D keresője meg egy apró sötét lyuk egy átlagos filmes, vagy full frames gép keresőjéhez képest. Szerintem ennyi elég is a témáról
Az A1 keresője amúgy egy abszolút átlagos filmes kereső. Ez EOS 3000-é meg egy jóval átlag alatti, ahogy írtam.[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Ahogy az előttem szólók írták, két esetben jön jól: ha a talajszinten fotózol, vagy ha fej fölül. Előbbi esetben kihajtható LCD nélkül bizony oda kell hasalni a gép elé, vagy vaktában lőni, esetleg szögkeresőt venni, ami nem olcsó mulatság, és a kihajtható LCD azért kényelmesebb nála, utóbbi esetben kihajtható LCD nélkül pedig csak vaktában lövöldözhet az ember.
Én személy szerint azért fotózgatok úgy, hogy a gépem a föld közelében, vagy a földön van, de gond nélkül melléhasalok - ha fotózni mentem, akkor úgy is úgy készülök, hogy ezt megtehessem, ha nem fotózni mentem, akkor pedig nem nagyon fordul elő, hogy ilyen fotózási helyzetbe kerülök. Fej fölül pedig még életemben nem akartam fotózni, egyszer sem. Összességében egyáltalán nem hiányolom a kihajtható LCD-t, és ennél sokkal fontosabb szempontnak látom pl a kereső méretét, a gép fogását, kezelhetőségét, sok más dolgot. -
Szten Márs
nagyúr
Ez a kérdés nem kérdés. EOS 40D - sokkalta jobb, komolyabb gép. Masszívabb váz, ami jobban bírja a viszontagságokat, ez természetfotózáskor hatalmas előny, sokkalta jobb kereső, két vezérlőtárcsa, ami rengetegszer jól fog jönni, aztán jóval gyorsabb sorozatfelvételi lehetőség, ami sportfotózáskor igen jól tud jönni, de szvsz természetfotózáskor is van, hogy jól jöhet. Szerintem egyértelmű a helyzet.
-
Szten Márs
nagyúr
Szerintem mindenki túlpörögte a dolgot.
Korrekt megfogalmazásban használtat így lehet ajánlani: ez a géptípus ezekkel az obikkal/kiegészítőkkel ennyi pénzért jó vétel, hogyha a gép jó állapotban van. Ez utóbbi viszont triviális kitétel. Ennyivel le is lehet zárni.[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Nem tudom emberek, szerintem az EOS 500D fogása nem olyan rossz, sőt, nekem nincs vele gondom. Vékony a markolat, de jól fogható és a borítása is korrekt. Az EOS 1000D nagyságrendekkel gagyibb, na meg az EOS 350D-400D-khez képest is fejlődött a három számjegyű Canonok fogása. Persze szigorúan az én szubjektív megítélésem szerint.
hahajdu:
A Nikon D5000 nem csak a videóban több a D3000-nél. Mennyire fontos neked, hogy a hátsó LCD-n is tudj komponálni, hogy az dönthető, forgatható legyen? Ha fontos, akkor a D5000 a te géped a felsoroltak közül. Bár hozzáteszem, ha ez tényleg szempont, akkor jobban jársz egy Sony A500-al. Ha nem szempont, akkor maradj nyugodtan a D3000-nél -
Szten Márs
nagyúr
válasz Slowman #5390 üzenetére
Persze, komolyabb objektívvel nyílván jobban kijön a markolat gyengesége
Egy EOS 350D-t vagy 400D-t érdemes lenne a kezedbe venni akkor, elcsodálkoznál, ugyanis nem csak a markolatuk és felépítési minőségük marad el az EOS 500D-jétől, de a keresőjük is kisebb a 300D keresőjénél is (!)
Tudod, én is a K10D tulajok klubjába tartozom, szóval átérzem miről beszélsz -
Szten Márs
nagyúr
válasz makimano #5393 üzenetére
Itt a lényeg a kicsi mélységélesség és a szépen mosott háttér. Bármilyen tükörreflexes gép megfelel egy fényerősebb objektívvel - ez utóbbi, ha ilyen statikusnak vehető témákat fotózol, nyugodtan lehet manuális, ha a költségvetés minimalizálása a cél. Így egy alap használt DSLR plusz mondjuk egy manuális ötvenes plusz, ha kell egy átalakító, mondjuk hatvan-hetven ezer HUF, ami úgy kb. meg is éri. Ettől persze el lehet térni sokféle irányba és aszerint változik mind az ár, mind a rendszer használhatósága. Az általam felvetett verziónál, főleg egy kezdőnek lehet találni jobb megoldásokat, esetleg némileg drágábban. Pixinfó apróhidetések között Nikonnál vagy egy Nikon D70, 17-70-es Sigma objektívvel, az az összeállítás tökéletesen megfelel a célnak és jól használható, 85, vagy 86 ezerért hírdeditk - már ha azóta nem kelt el.
-
Szten Márs
nagyúr
Nem menne semmire egy makróelőtét-lencsével erre a célra. Ez nem egy olyan hűde makróleképzés, amit ne tudna szinte bármelyik obi és gyakorlatilag bármelyik kompakt gép. Itt a háttérelmosás mértéke a lényeg, azon ugyanakkora tárgytávolság mellett semmit nem segít egy makróelőtét.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz makimano #5423 üzenetére
A kompaktoknál egybe van építve az objektív és a gép, így természetesen lehet olyat mondani, hogy ennek meg ennek a kompakt fényképezőnek erős a kromatikus aberrációja. Tükörreflexes gépeknél cserélhető az objektív, így külön kell kezelni az objektíveket és így az objektív hibájából adódó képhibákat, meg a vázat. Tehát olyan nincs, hogy egy xy márkájú tükörreflexes gépnek ilyen meg olyan optikai hibája van.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest