-
GAMEPOD.hu
Linux kezdőknek - érdemes beleolvasni, mielőtt kérdezel
Új hozzászólás Aktív témák
-
N0zer0
senior tag
válasz Blum1866_2 #26697 üzenetére
Nem, ez nem a te egyéni hülyeséged, hanem pendrive-ot valóban baromság automatikusan csatolni. A modern disztrók grafikus felületén a beállítások között mindig szokott lenni erre ikon, vagy automatikus akármi, vagy csatolások név alatt, és ott grafikusan be lehet pipálgatni, hogy az eddig a gép által felismert eszközök közül melyikeket csatolja fel induláskor (a pendrive-okat is tudja). fstab csesztetését nagyon nem ajánlom, főleg kezdőnek nem, másodpercek alatt hazavághatja az egész Linux-telepítést.
-
N0zer0
senior tag
válasz teleahocipöm #26703 üzenetére
Igen, így törölnie kéne. Amúgy mi nem működik rajta? Hányas verzióról van szó?
-
N0zer0
senior tag
válasz CPT.Pirk #26706 üzenetére
Szerintem akkor elbeszéltünk itt egymás mellett. Én úgy gondoltam a felcsatolást, hogy bootkor ne csatolja fel. Nyilvánvaló, ha menet közben csatlakoztat valaki pendrive-ot, azt jó azonnal, automatikusan mountolni. Én a bootkori csatolásra értettem, nem a menet közbenire.
-
N0zer0
senior tag
válasz teleahocipöm #26725 üzenetére
Pendrive-ra nem is nagyon ajánlott OS-t telepíteni, mert a sok írással szétcseszi. Arra inkább dd-vel Live rendszert érdemes tenni, esetleg úgy, hogy perzisztens legyen (kilépéskor menti a beállításokat, új telepítéseket).
-
N0zer0
senior tag
válasz teleahocipöm #26733 üzenetére
Az unetbootin egy rakás hulladék. Windows alól vagy Linux alól akarsz létrehozni pendrive-os telepítőt?
-
-
N0zer0
senior tag
válasz teleahocipöm #26738 üzenetére
Nem az SMPlayert kell eltávolítani és újratelepíteni, hanem a konfigját, ami valahol a home mappádban lesz, /home/felhasznalp/.congif/smplayer.ini fájlban.
-
N0zer0
senior tag
válasz teleahocipöm #26755 üzenetére
Szerintem nem a régi BIOS a baj, a Linux úgysem nagyon foglalkozik a BIOS-szal. Sokkal inkább a lapod lehet régi, és ezek 6-7 év után egyre inkább halódnak, még a kondikon sem látszódik semmi, de száradnak ki, fagyogatnak. Elég sok P3/P4/Celeron-os gépet láttam már, aminek így döglődött el a korosodó alaplapja, nekem is volt ilyen P4-em. Ha tényleg ez van nálad, azt nem oldja meg semmilyen Linux. Sőt, a Linux különösen nem jó ilyen gépre, mert jobban kihajta, mint a Win, és haramabb lefagy.
-
N0zer0
senior tag
válasz teleahocipöm #26757 üzenetére
Szerintem se add fel, mert tuti, hogy a videokártya drivere szarakodik csak nálad, ha azt túléled, kikísérletezed, onnan nem lesz akadálya a Linuxnak, a géped teljesen faszának számít még ma is, jó nem csúcs gamer gép, de minden elfut rajta normálisan. Netbankolni bőven jól lehet Linuxon, https és Java is megy rajta, még biztonságosabb is, mint akármelyik Windows.
-
N0zer0
senior tag
válasz ubyegon2 #26767 üzenetére
Egy időben problémás volt a javás netbankolás Linux alatt, sokan szoptak vele, aztán elterjedt az az urban legend, hogy Linux alatt lehetetlen.
Szerk.: elméletileg egy olyan szitut tudok csak elképzelni, mikor a böngészős netbank nem megy Linux alatt, ez pedig az, amikor ActiveX vezérlőkkel dolgozik az oldal, de ilyen kirívó barmolásról egyik banknál sem tudok, még külföldieknél sem. Inkább csak céges LAN-okra és intranetes rendszerekre jellemző az ActiveX-es gányolás.
[ Szerkesztve ]
-
N0zer0
senior tag
válasz teleahocipöm #26985 üzenetére
Nem egészen értelek. Bármelyik fájlkezelőnek root joga lesz, ha azzal indítod. Eleve az asztalon is be tudod állítani az ikonjánál, hogy rootként fusson.
[ Szerkesztve ]
-
N0zer0
senior tag
válasz teleahocipöm #26993 üzenetére
Nálam KDE alatt az Asztalon jobbklikk → Új létrehozása → Alkalmazásra mutató link → Alkalmazás fülön mindent kitöltök, majd → Speciális beállítások → Futtatás más felhasználóként bepipál → Felhasználónév: root → OK.
Majdnem ugyanaz, mint Windows Vista/7 alatt Asztalon jobbklikk → Új ikon (meglévő ikonnál Tulajdonságok) → Speciális fül → Futtatás adminisztrátorként → OK.
Semmilyen nagy mágia és terminálos bűvölet nincs benne, nem kell gksu-zni. Bár azt nem tudom, hogy pl. szutyok Unity alatt hogy kell csinálni.
-
N0zer0
senior tag
válasz CPT.Pirk #27034 üzenetére
Ez igaz, linuxnál a boot sem nagy idő (főleg, mióta a legtöbb disztró váltott systemd-re), de hibernációnál van egy olyan plusz kényelmi szempont, hogy még a programokat sem kell előszedegetni, meg az elindulásukat kivárni, hanem ott lehet folytatni, ahol az ember fia abbahagyta.
Egyébként én sem hibernáltatom a gépet, pont ezért, mert a boot is kellően gyors. Windowsnál egy ideig hibernáltam, de leszoktam róla.
-
N0zer0
senior tag
válasz ubyegon2 #27168 üzenetére
Azért nem egészen olyan. Egyrészt kevesebbet tud, másrészt elég bugos. Pl. sokadik napja kínlódok a qBittorrenttel. A rackem valami miatt csak félkész állapotban csatlakozik (pedig futtattam fsck-t is), nem mountolódik, és ha véletlenül elindítom a qBittorrentet, akkor nem szól ám, hogy nem elérhetők a fájlok, hanem elkezdi őket újra tölteni. Ha meg tényleg mountolom a racket, akkor elindulnak ugyan a torrentek, de ragaszkodik az újraellenőrzéshez, ami 1,5TB-nál és lassú NTFS-ses racknél több, mint 1 egész nap.
-
N0zer0
senior tag
Kivitelezhető. Elindítod az Ubuntu telepítőjét, telepíted a szokásos módon. Kivéve egy dolog: mikor a particionálás résznél vagy, ott add meg, hogy kézileg particionálod. Ezután válaszd ki az Ubuntu partícióját, amire telepíteni akarod, majd (meg ne engedd tovább) az ablak alján lesz egy olyan rubrika, hogy hová telepítse a GRUB-ot, itt alapból /dev/sda szerűség lesz, ezt kell átírni a pendrive-od eszköznevére (amit vagy a csatolásoknál tudsz megnézni a tálca jobb sarkában, ha formázást választasz, nem nem kell formázni, csak az ablakát kinyitni, és ott mutatja, hogy /dev/sakármicsoda, vagy a konzolban a df parancs is mutatja). Szóval ha megvan az eszköznév, akkor ezt írod a GRUB-hoz, és mehet is tovább a telepítés. Így a merevlemezre nem települ GRUB, továbbra is a Windows fog elindulni, viszont ha benyomod a pendrive-ot bootolásra, akkor arról elindul a GRUB, és onnan indítani tudod az Ubuntut.
-
N0zer0
senior tag
válasz _Dumber_ #27173 üzenetére
Ja, ez sem rossz. Ajánlom én is a titkosítást, mert semmit nem lassít alapbeállításokon, és nem kicsi lelki biztonságot nyújt, hogy senki nem túr az ember cuccai között. Pláne akkor vétek nem használni, ha a procinak van AES-ses utasításkészlete.
A titkosításhoz elég annyit csinálni, hogy a particionálásnál újra létrehozni azt a partíciót, amire a Linux települ, de titkosított kötetként. Ezzel a lépéssel több csak.
Bár, ha titkosítva van, akkor viszont nincs sok értelme elrejteni, de legyen.
-
N0zer0
senior tag
válasz ubyegon2 #27174 üzenetére
Eddig nálam is úgy működött Linux Mint 16 KDE alatt. Viszont Kubuntu 14.04 alatt ezt kezdte játszani pár napja, már harmadszor szopom meg, hogy végig kell ellenőrizni miatt több mint 1TB-nyi adatot. A rackem jól van, hibaellenőrzött NTFS partíció van rajta, olvasható, SMART rendben, rossz szektor nincs rajta. USB-n lóg, már így használom 3-4 éve, csak eddig Windows alatt toltam vele, pár hónapja már csak Linuxszal.
Elvileg, ha nincs felcsatolva, akkor csak simán nem kéne találnia a fájlokat, és hibaablakot kéne dobnia, ahogy Mint alatt is tette.
-
N0zer0
senior tag
válasz ubyegon2 #27181 üzenetére
Nem, sajnos nem lehet kikapcsolni, mert fastresume errort érzékel, mindenképpen ellenőrzi.
Persze, erre figyelni fogok, megnézem, hogy miért unmounted módban röffen be a rack. A Mint 17 KDE-t meg akartam vágni, de mégis Arch telepítésére adtam fejem, ám azt nem sikerült titkosított LVM-re telepíteni sikeresen, ezért fel kellett addig tenni valamit, amíg a Mint 17 KDE nem jön ki. Mint 16 KDE-re nem akartam visszaváltani, ezért esett a választás a Kubuntu 14.04-re, egyébként a rendszer 98%-ban megegyezik a Mint 17-tel, épp úgy a Trusty Ubuntu tárolót használja mindkettő, ugyanazokat a csomagokat. Kubuntu alatt is jól működött a felcsatlakoztatás, csak pár napja játssza ezt.
-
N0zer0
senior tag
válasz N0zer0 #27184 üzenetére
Na, most lett elegem a qBittorrentből
Szépen ment a rack, töltött fel/le a qBittorrent. Odafagyott a Double Commander, és csak úgy tudtam bármit is csinálni, hogy restartoltam az X-et (Ctrl+Alt+Backspace). Erre megint elkezdte játszani, hogy nem tudja olvasni a forrást, aztán mire újraindítottam, megint le akart megint tölteni mindent. Ez kész.
Keresek egy másik klienst. A KTorrent jó lett volna, de az enMag felé sajnos nem jelent jól, meg sokszor nem találja a trackert, úgyhogy kilőve. Marad a Transmission, Deluge és Vuze, esetleg az rTorrent.
-
N0zer0
senior tag
válasz fradi81 #27199 üzenetére
Ez a rackes torrenthelyzet egyre súlyosabb nálam. Kubuntu 14.04-en a csomagkezelőből szabályosan telepített Transmission simán összefossa magát, meg nem jegyzi meg a beállításait, minden indulásnál beleegyező nyilatkozattal indít (normálisan az 1. indításnál szokott csak lenni ilyen). A Vuze el sem érte a racket, pedig rendesen fel volt csatolva.
Most a Deluge-ot tesztelem, majd az rTorrent jön, ha ezek sem jönnek be, akkor viszont emiatt vissza kell váltanom Windowsra, pedig nagyon nem akarnék. Alapvetően nagyon tetszik a Linux, mindig is tetszett, és mióta váltottam rá kizárólagosan, be is jött. Egy csomó jó dolgot tud a Windows ellenében, és a laptop is fürgébb vele. Linux Mint 16 KDE alatt egyébként nem volt baj a qBittorrenttel, tette rendesen a dolgát.
A racknek semmi baja, ntfsfix-szel ellenőriztem:
ntfsfix /dev/sdb1
Mounting volume... OK
Processing of $MFT and $MFTMirr completed successfully.
Checking the alternate boot sector... OK
NTFS volume version is 3.1.
NTFS partition /dev/sdb1 was processed successfully.Az fsck viszont nem indul:
fsck -t ntfs /dev/sdb1
fsck a(z) util-linux 2.20.1 csomagból
fsck: fsck.ntfs: not found
fsck: error 2 while executing fsck.ntfs for /dev/sdb1Még azon gondolkodom, hogy átkonvertálom a rackket titkosított Ext4-re, már úgyis rég akartam, de nincs 1,5TB helyem. Egy olyan 100 gigát ki tudok menteni a laptop belső HDD-jére. Aztán arra gondoltam, hogy a fennmaradó 1,4TB-nak a felét törlöm. A maradék 700 GB-ot töredezettségmentesítem, és zsugorítom az NTFS partíciót a felére. Mögötte létrehozok egy titkosított, 700GB-os Ext4 partíciót. Majd átmásolom az adatokat az NTFS partícióról az Ext4, ezután törlöm az NTFS partíciót, végül a titkosított Ext4-et kibővítem az egész lemezen, így csak 700GB adatnak kell búcsút intenem, nem 1,5TB-nak. Igen ám, ez eddig szépen hangzik, de lehet ott bukta lesz, hogy a titkosított partíciót vajon át lehet-e méretezni adatvesztés nélkül. A titkosítatlant biztosan, de a titkosítottra nem vennék mérget.
-
N0zer0
senior tag
válasz Apollyon #27201 üzenetére
De sajnos a feltöltési sebességem nem a legjobb, de mégis azért seedelek annyit, mert a zárt tracker jutalmas érte. Nem tudok ennyit elmentegetni felhőbe, még csak 700GB-ot sem.
Racknek nem rack, csak én hívom annak Samsung Story Station 3,5"-os, 5400rpm-es USB2-es külső merevlemez.
-
N0zer0
senior tag
válasz fradi81 #27202 üzenetére
Nagy tévedés. Van titkosított HDD-m, előtte titkosított partícióim és konténereim voltak, és 1-2%-kal dobja csak meg a prociterhelést, az átviteli értékeken meg nem látszik. Alap beállításokon használom a dm-cryptes titkosítást (AES256, SHA256, CBC). Akinek meg a procija támogatja az AES-t, annak 0%-kos többletterhelést jelent. Mindenképp megéri használni. Főleg torrentezéshez jön jól. Nem tudom, hogy neked melyik titkosítást használt 100% procit, mert még az AES512 XTS sem kér annyit.
Ezzel szemben az NTFS-3G olyan átlag 6-10%-kal terheli jobban a processzort. Én is tudom, hogy Linux alatt hülyeség NTFS-t használni. Már át is migráltam mindenem titkosított Ext4-re, de ezzel az 1,5TB-tal nem tudok mit kezdeni, ez marad utoljára.
-
N0zer0
senior tag
válasz fradi81 #27227 üzenetére
Abból is van többféle. Lehet titkosítani a home mappát is, az egy másfajta titkosítás, pont az lassít a legjobban, bár még az is egyjegyű százalék többletterhelést okoz.
A másik, ami az Ubuntu telepítőjében is van, ez az AES256 CBC dm-cryptes megoldás, amit most is használok.
Szerintem csak belefutottál akkor egy bugba.
[ Szerkesztve ]
-
N0zer0
senior tag
válasz gyvince #27251 üzenetére
Ahogy már a másik topikban is ajánlottam, a Linux Mintet ajánlom (Ubuntun alapul, Ubuntu-csomagokat használ). Abból is a KDE-set, a géped röhögve viszi azt is, és a 3GB is bőven elég neki.
A sima Ubuntu sem rossz, de az Unity asztali környezet benne szerintem rémálom, én ezért azóta nem ajánlom kezdőknek. Míg GNOME-os volt az Ubuntu, addig volt a legjobb kezdőknek. Persze, az Unity helyett most is feltehető egy másik ablakkezelő, de kezdőnek nem ajánlom ezt a fajta tákolást.
-
N0zer0
senior tag
válasz gyvince #27268 üzenetére
Nem kell formázni a pendrive-ot. Elég az új lemezképet felírni rá:
dd if=/elérési_út/új-linux-iso-kép.iso of=/dev/sdz
Esetleg ezt a sort még kiegészítheted gyorsabb pendrive-nál, hogy mekkora blokkokat írjon rá, pl. 4 megás blokkokért: bs=4M
Persze előtte meg kell nézni a pendrive eszköznevét, mondjuk a df paranccsal, tipikusan sdb vagy hasonló szokott lenni, esetleg sdc. Jól meg kell nézni, mert ha rosszat adsz meg, akkor arról az eszközről el fog veszni egy csomó adat, és nem a pendrive-ról.
Figyelni kell még arra, hogy ne /dev/sdz[szám]-ot használj, hanem hogy a szám nélküli eszköznév legyen. Pendrive-nál ugyanis nem partícióra teszed, hanem az egész eszközre. -
N0zer0
senior tag
válasz gyvince #27271 üzenetére
Elvileg a Windowsnak is tudnia kéne formázni a pendrive-ot. Ha más nem, indítsd el a lemezkezelőt (diskmgmt.msc), és ott távolítsd el a pendrive-ról mindent, majd formázd, de mondom, nem kell formázni. Csak fogod a pendrájvíró programok valamelyikét, és szimplán felíratod rá a lemezképet, amit akarsz.
-
N0zer0
senior tag
válasz CloZee #27299 üzenetére
Így van, teljesen igazad van. Nemrég szívtam meg a Mint 17 Cinnamonnal, tettem rá KDE-t (apt-get install kde-full). A végeredmény valami borzalom kókányság lett, egy csomó hiányzó funkcióval, felemás Gtk-s programokkal Qt-környezetben. Debianon is nagyon szar a KDE, még akkor is, ha kifejezetten KDE-s Debiant telepítünk.
Szóval KDE vonalon érdemes rámenni a Mint 17 KDE-re, Kubuntura, Chakra/Manjaro KDE-re. Utólag elég gáz felszögelni (nagy tapasztalattal biztosan rá lehet), főleg alapból Gtk-s rendszerre.
-
N0zer0
senior tag
Hát, az nagyon szopó. Arra én inkább Arch Linuxot tennék LXDE-vel vagy még inkább csak Openboxszal. Az Lubuntu, Xubuntu, Mint 17 Xfce is jó, de azok 2 gigán nem fognak elférni, ilyen kevés RAM mellett tényleg kell swap is.
Egyébként meg modern OS-t nem lehet 2 gigán használni, ha tényleg több alkalmazást is használsz, akkor már semmit nem tudsz rajta tárolni. Tegyetek bele egy 80 gigás noteszvinyát, vagy valamit, amit guberálni tudtok bele. Esetleg plusz RAM-ot, ha még bővíthető.
Esetleg, ha minden kötél szakad, akkor nagyon kicsontozott XP-t is meg lehet próbálni, régebbi böngészővel, de ebben az esetben is erősen kétséges, hogy lehet-e értelmes dologra használni azt a gépet.
-
N0zer0
senior tag
Mindegy, akkor is legalább egy 16GB-os memóriakártyát tegyetek bele, bár még az is sovány lenne. Egy mai gépet talán min. 64GB-tal lehet értelmesen használni. Eleve ott kezdődik, hogy egy modern OS bekajál belőle majd 20-at, aztán még ott van a swap, meg a telepített alkalmazások, és az sem árt, ha letölteni is lehet rá ezt-azt, még ha csak DivX-et vagy mp3-at is.
-
N0zer0
senior tag
válasz PumpkinSeed #27326 üzenetére
Próbáld meg a telepítő ellenőrzését választani a telepítés elején, ha rendben van, akkor csináld végig elölről a telepítést. Egyébként, ha valami fél óra után sem megy tovább, azt nyugodtan lelőheted, felesleges rá 10 órákat pazarolni.
Amúgy nagyon kemény ez a Windows-skin
[ Szerkesztve ]
-
N0zer0
senior tag
válasz PumpkinSeed #27336 üzenetére
Igen, akartam is mondani, hogy a VirtualBox egy hulladék. A VMware sokkal normálisabb, bár azért VirtuálisDoboz alatt sem kéne egy sima linuxos telepítőnek beakadni.
A VMware-nek két hátránya van: a NAT címzése faszul van megoldva, meg a VMware Tools kicsit nehezebb telepíteni, mint a VirtualBox hasonló kiegészítőjét. Nekem régebben még kernel symbolst is telepíteni kellett, mire fel tudtam telepíteni a VMware Toolst.
-
N0zer0
senior tag
válasz Fritz Teufel #27346 üzenetére
Ja, de az abban a gépben csak 2GB tár van. Ráadásul azt sem lehet betelíteni, mert a rendszer eleve nem engedi az utolsó 5%-ot betelíteni, meg nem árt 20% szabad hely, hogy ne töredezzen a cucc. Arra tényleg valami netinstallos minimal distro megy rá, meg nagyon meg kell válogatni a használt programokat is.
-
N0zer0
senior tag
válasz Apollyon #27461 üzenetére
Pedig a Windows rengeteget fejlődött a Win95 és Win98SE óta. Sokkal stabilabb, mióta átálltak NT alapra, hacsak nem valami kókány drivert használ az ember, meg orosz crackes Windowst, akkor kékhalált évekig nem is lát vagy soha, és a programok is abszolút kilőhetők.
Szerintem a Windowsnak az a baja, hogy a M$ a visszafelé kompatibilitás miatt ül a babérjain (amúgy is lusták fejleszteni, de a kompatibilitás még jobb indok), elavult a memórakezelése (jó, Win7-ben és 8-ban fejlődött), elavult a fájlrendszer, és a 8-asra a GUI-t is szétcseszték.
Fontolgatom, ha nem jön be az Arch majd, vagy nem tudom megoldani a torrrentproblémámat, akkor megy vissza a Windows (előbb a 8.1, ha nem válik be, akkor meg az XP), a szívem fog fájni a Linuxért, mert sok minden nagyon tetszik benne (sokkal jobb memóriakezelés, nem HDD-daráltatós, nem töredezős modern fájlrendszerek, kellemes opensource titkosítás alapból, ami semmit nem lassít, Windowsnál szebb KDE felület jó effektekkel, stb.). Hiába jó a Linux, hiányzik az uTorrent, és néhány régi játék (újakkal nem játszok, a gép sem alkalmas rá), ami Wine-ben nem működik.
-
N0zer0
senior tag
Ha csak angolul lenne Windows, akkor is azt használnák a legtöbben, és akkor sem térnének át egy teljesen magyarított Linuxra.
Egy ideje kezdek visszaállni az amerikai angol nyelvű programokra/OS-re. Egyrészt angolbuzi vagyok és nyelvgyakorlásnak, szaknyelvcsiszolásnak sem rossz, másrészt nem töltődik le mindenféle idióta magyar nyelvi csomag, harmadrészt, ha van egy angol hibaüzenet ahhoz több megoldást találni, mint a magyar hibaüzenethez. Vagy pl. az mp3DirectCut olyan szarul van magyarítva, hogy angolra kellett állítanom, meg pl. sok Photoshop, GIMP leírás is angolul van, angolul nevezi meg a leírás az menüket, eszközöket, aztán ember a talpán, aki a magyar változatban beazonosítja a neki megfelelőt. Idegesítő az is, hogy a magyar Office-ban a függvényneveket is lemagyarították, a baromarcúság felsőfoka. Firefox Aurorából (FF alfa) is azért használok angolt, mert gyorsabban frissül. Ugyan most magyar nyelven tettem fel a Kubuntut, de legközelebb angol nyelvű megy fel rá, akár Windows, akár Linux. A YouTube-on is amerikai angolt állítok be, meg Facebookon is, utóbbi elég durván csak félig van lemagyarítva. Sorozatból és filmből sem nézek már szinkronosat, elég régóta.
-
N0zer0
senior tag
válasz teleahocipöm #27550 üzenetére
Cserélj alaplapot, vagy szerezz be új gépet. 8 év után az alkatrészek szép lassan elhaláloznak, száradnak ki a kondik, és még csak látni sem látod rajta, mert nem púposodnak fel. Láttam már én is tömegesen 7-8 éves gépeket, véletlenszerűen fagytak, memóriahibát produkáltak (mikor a RAM-ok másik gépbe áttéve hibátlanul mentek), és semmi nem használt nekik. Csak magadat szopatod az ilyennel teljesen feleslegesen.
-
N0zer0
senior tag
Nagy professzorság nem kell hozzá. Elindítod az Ubuntu Szoftverközpontot, az szépen magyarul mutatni fogja, hogy milyen programok elérhetőek rá, egy gombnyomásra telepíti neked, amit kiválasztasz. Esetleg, ha valamit nem találnál meg a csomagkezelőben, akkor nyitsz egy terminált
sudo apt-get install csomagneve
paranccsal telepíted, ami kell. Alapvetően ezzel el lehet indulni. Esetleg a linuxos-unixos könyvtárszerkezetet kell megszokni, hogy nincs C: meghajtó meg Progam Files, sem Document and Settings, hanem helyette root (jele: /) van, meg /home, meg /usr, stb. Könyvből ezt nem nagyon tudod megtanulni, azok túl elméletiek, meg legtöbbször elavultak is. Inkább keress a neten ubuntu linux kezdőknek kulcsszavakra leírásokat, ha elakadtál, kérdezel az Ubuntu fórumán, vagy itt ebben a topikban. A gyakorlattal elég rövid idő alatt ki fog alakulni, és meg fogod szokni. -
N0zer0
senior tag
Ha nem találod a Szoftverközpontban (ez amolyan ingyenes alkalmazásboltféle), akkor próbálj neten rákeresni. Sokszor a csomagkezelő is felismeri a csomagot, csak beírod a terminálba, hogy a program nevét, mintha már lenne telepítve. Erre a rendszer egy kis gondolkodás után beböffenti, hogy ilyen nincs a gépen, de a franctudjamianeveacsomagnak nevű csomag tartalmazza és telepítheted a apt-get install franctudjamianevecsomagnak utasítással. Aztán már tudod is, hogy mit telepítsél. Nem ördöngösség.
Sajnos a Szoftverközpontban nem minden csomag látszik (bár a legtöbb látszik), ezért kell terminálból csomagkezelőzni. Néha a csomagkezelőnek meg kell adni alternatív tárolót, azt felveszi forrásként (add-apt-repository vagy a Szoftverközpont valamelyik fülénél is lehet ilyet hozzáadni, vagy a /etc/apt/sources.list fájlba is bele lehet szerkeszteni ), és utána már abból is lehet telepíteni, csak először kell hozzá egy apt-get update is, hogy átnézze a csomagkezelő az új tárolókat is, és nyilvántartásba vegye az azon lévő csomagokat is. Sok linuxos program weboldala eleve írja is, hogy hogyan kell telepíteni azt az illető programot Linuxra, milyen csomagnevet vagy tárolót kell megadni, csak be kell másolgatni a terminálba, de mindig csak 2-3 sor az egész, valami add-apt-repository vagy apt-get update, meg apt-get install az egész, rá fogsz ismerni, egy idő után kívülről fogok fújni ezeket a parancsokat.
Esetleg még az szokott előfordulni, hogy ha kézzel letöltött .deb (Debian) csomagból telepítesz (ritka az ilyen, csak akkor javallott, ha nincs meg a program a csomagkezelőben, és a terminálban sem lehet kideríteni, hogy melyik csomagban van), akkor a dpkg -i /elérési/út/letoltott-csomag.deb utasítással telepítesz. Ez is egy út, de érdemesebb a csomagkezelőt használni. Persze a .deb csomagos telepítésnél a rendszer néha kitalálja, hogy az adott csomaghoz xy csomagok még hiányoznak, és leállítja a telepítést, de ilyenkor nem szabad megijedni, mert kiadod az apt-get install -f parancsot, és felteszi a hiányzó csomagokat is, meg a telepítendő alkalmazást is. Ez a .deb csomag kicsit sarkítva olyasmi, mint Windowson az .msi installer.
Még ritkább eset, mikor tömörített bináris állományt telepítesz. Ez általában akármicsoda.tar.gz, vagy faxtudja.tar.bz2 formában van tálalva. Ez kibontod valamivel (terminálban tar xakármilyen kapcsolókkal, vagy valamilyen commanderes fájlkezelővel, vagy az Ubuntu archívumkezelőjével, ahogy tetszik) egy neked tetsző helyre és már futtathatod is, nem igényel külön telepítést, legfeljebb csinálsz neki kézzel ikont az indítómenübe vagy az Asztalra. Ritka, mikor még a futtatható állomány attribútumait át kell állítani, hogy futási jogokkal is rendelkezzen, általában a binárisok már eleve ilyen +x-es attribútumokkal jönnek. Arra figyelj, hogy Linux alatt nincs .exe fájl, a futtatható állományoknak nincs kiterjesztése (vagy ha ritkán mégis van, pl. .sh, x86 vagy x86-64, vagy akármi, de akkor sem fontos, mert a Linux ezeket nem kiterjesztésnek kezeli, hanem a fájlnév részének), legtöbbször csak programnév (nem pedig programnév.semmi) a fájl neve, ha belenézel valami viewerrel, akkor egy .exe fájlhoz hasonló krixkraxot látsz, csak nem MZ-blabla lesz az elején, hanem ELF-akármi, vagy ha szkript (kb. a .bat fájlhoz hasonlít), akkor #!/usr/bin/ bla-bla. A lényeg, hogy ezt el lehet indítani (rákattintasz fájlkezelőben, vagy a terminálba csak beírod a nevét, tipikusan /elérési/út/fájlnév formában vagy átváltasz: cd /elérési/út és utána új parancsként: ./fájlnév), ha van futási joga. Ez sem épp atomfizika.
A legritkább az, ha forráskódból kell telepíteni, mert tényleg nincs meg az adott progi más formában, vagy megvan, de neked a legújabb verzió kell. Ilyenkor letöltöd a forráskódot, ez is tar.gz szerűség, ezt kitömöríted valahová. Általában tartalmazni szokott szöveges fájlban leírást (mondjuk majdnem mindig csak angolul), hogy hogyan kell lefordítani, telepíteni, de általában a telepítés menete a következő: a terminállal átváltasz oda, ahová kitömörítetted a forráskódot, és kiadod ezeket a parancsokat
./configure
make
make install
Az első a forráskódok között lévő fordító szkriptet futtatja el, ezzel beállítódnak a fordítási paraméterek, lehet, hogy a szkript adatokat is be fog tőled kérni, és létrehozza a fordítási szkriptet. A make paranccsal történik a tulajdonképpeni lefordítás, amit a fordítási szkript vezérel le. Ha ezzel kész van, akkor már a program használható, de általában itt még nem állnak meg, hanem a make install paranccsal beteszik a többi program közé, tipikusan a /usr/bin mappába, de ez nem kötelező (bár egyes esetekben javallott lehet).A forráskódból telepítésnek egy speciális válfaja az SVN-ből vagy Git-ből telepítés. Ennek a menete is azonos a sima forráskódos telepítéssel, legfeljebb a szokásos configure/make-es parancsokat megelőzi az:
svn -kapcsolók svn://szervercíme.org/bla-bla/programneve
vagy
git clone -kapcsolók http://github.com/bla-bla/programneve.git
sor. Ilyenkor ezekből a forrásokból tölti le a forráskódot, amit aztán le lehet fordítani. A legtöbb programnál a weboldalon írják, hogy hogyan kell Gitből vagy SVN-ből telepíteni, szóval nem neked kell kitalálni, csak a konkrétumokat egy az egyben be kell illeszti a terminálba. Persze ez csak a legelvetemültebbeknek van, az az előnye, hogy így az adott alkalmazásnak a legfrissebb verzióját töltheted le és fordíthatod le, gyakran olyan frisset, hogy még forró és ropog, 1 vagy 0 napos, esetleg néhány órás vagy pár perces. Viszont kezdőként nem erre kéne rámenned, hanem alapvetően a Szoftverközpontot és a csomagkezelőt kéne használnod. Minden szempontból az a legbiztosabb, legproblémamentesebb, legkényelmesebb. Elsőre mindez egy áttekinthetetlen, túlbonyolított katyvasznak tűnik, de időben át lehet látni. -
N0zer0
senior tag
válasz joecontra #27586 üzenetére
Sajnos előfordul, azért nem ajánlottam én sem. Ráadásul mikor a fordító dob ki hibát, akkor sokkal nehezebb kikeresőzni a neten, hogy konkrétan melyik csomag is hiányzik neki. Általában valami milliomodik lib vagy dev csomagnak van a rendszer híján, de nem írja ám, hogy hülye paraszt, ez-meg-amaz nevek alatt keresd a csomagot, de még csak a doksiban sem szokták leírni, hogy milyen függőségek fordulhatnak elő.
Egyébként meg csináltam már olyan manővert is, hogy Mint alatt kellett a aucdtect. Ez egy kicsi, 500KB-os parancssori szar, de sem forrásból, sem csomagból, sem semmiből nem telepíthető, csak egy rpm csomagot találtam (azt is valami régebbi archív oldalon eldugva a net legmélyebb bugyrába). Forrás az van hozzá, de egy teljesíthetetlen, elavult függőség miatt nem fordítható le, így csak az rpm csomag jött szóba. Szépen kibontottam Double Commanderrel, aztán a benne lévő másik archívumot terminálban cpio-val csomagoltam ki egy általam létrehozott mappába, és most is onnan fut nagy lelki nyugalommal portable módban, pedig már Kubuntu alatt futtatom. Tudom, maradjak az ilyen perverz dolgokkal csöndben, az ilyet élére fordított szívlapáttal kéne agyonverni
-
N0zer0
senior tag
válasz joecontra #27592 üzenetére
Pedig ki lehet fogni olyan programot is, ami elsőre lefordul. Attól is függ, hogy hány csomag kell neki, egy nagyobb alkalmazásnál már tényleg sok minden hiányozhat. Amúgy nem nagy szám forrásból fordítani, csak esetenként időigényes lehet.
@Klaus Duran: mit csináljak, kellett az a progi. Nem volt nehéz procedúra, csak a cpio parancsnak kellett utánanézni.
-
N0zer0
senior tag
válasz Fritz Teufel #27593 üzenetére
Nem értek az Androidhoz, de lehetetlennek tűnik, hogy a Google Linuxon fejleszti, és az Android is Linux-alapú, és pont azzal nem lehetne Androidos ROM-ot cserélni. Nem azt mondom, hogy lehetetlen, de nem tűnik valószínűnek.
Egyébként együtt tudok veled érezni, mert nálam is érik a Windows visszahúzása. Mióta qBittorrentről Deluge-ra váltottam, megszűnt a torrentgond, nem ellenőrizte újra a torrenteket. Az USB-s HDD felcsatolása is megoldódott, KDE-ben a Rendszerbeállítások, Cserélhető eszközök alatt be kellett pipálni az automatikus mountolást. Ment is jól a kóceráj, máig, mikor is 2 órája volt két mikroáramszünet, épp csak pár pillanatos kimaradás. Tudom, ez nem a Linux hibája, de Windows alatt ilyenkor az uTorrent nem ellenőrzött újra semmit, csak a hiba után újra kellett indítani, és minden ment tovább. Igaz, ahol ezelőtt laktam, ott nem volt áramszünet, de normálisan használtam évekig. Most megint ellenőriz végig több mint 1 TB-tot, és mivel USB2-es NTFS-ses meghajtó, ezért csiga lassú, holnap is egész nap ellenőrizni fogja, és fogja vissza a CPU-t, meg rontja a helyezésem a trackeren, míg végig nem ellenőrződik az összes. Majd szétb*** az ideg.
Még most kipróbálom az rTorrentet meg az uTorrent Server WebUI kap még esélyt, de ha az is ragaszkodik ehhez az újraellenőrzéses fastresume-os hülyeséghez, akkor nem tudok mit csinálni, menni fog rá vissza a Windows uTorrent-tel. Mint írtam már, ez nálam abszolút dealbreaker. Nem igaz, hogy ennél a fastresume szarnál nem lehet egyel ezelőtti mentéshez visszanyúlni, és mindenáron újra kell ellenőrizni. A fájlrendszert ellenőriztem, nem sérült, adat sem veszett el.
Új hozzászólás Aktív témák
A topik célja: Segítségnyújtás a Linux disztribúciókkal még csak ismerkedők számára. A szerveres kérdések nem ebbe a topicba tartoznak.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!
Haladó Linuxos kérdések topikja.
Linux felhasználók OFF topikja
Milyen program ami... [link]
Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába
- Vélemény Ubuntu 20.04 LTS
- Vélemény Linux Mint Debian Edition 4
- Tudástár MX-Linux 19
- Bemutató Linux a mindennapokban: Manjaro KDE
- Bemutató Linux a mindennapokban
- Hír Zöld utat adott a nyílt forráskódú Linux meghajtóknak az NVIDIA
- Hír A Steam Play hozza el a Windowsra írt játékokat Linuxra
- Hír Hova jut a világ? Linuxot kínál a Windows Store!
- World of Warcraft Shadowlands Collectors edition EU EN
- PC JÁTÉKOK (OLCSÓ STEAM, EA , UPLAY KULCSOK ÉS SOKMINDEN MÁS IS 100% GARANCIA )
- Game Pass Ultimate előfizetések 1 - 25 hónapig azonnali kézbesítéssel a LEGOLCSÓBBAN!
- Eladó Steam kulcsok kedvező áron!
- Eredeti Microsoft termékek - MEGA Akciók! Windows, Office Pro Plus, Project Pro, Visio Pro stb.