A nagy cégekhez hasonlóan a SEGA is szemez a számítási felhő gondolatával, de amíg több, igen erős anyagi háttérrel dolgozó vállalat észszerűnek látja a direkt szórakozásra kialakított adatközpontokat, addig a japán cég ilyen erős költségekbe nem verné magát. Emiatt alternatív módon közelítik meg a kérdést, amit a számítási ködre építenének fel.

Japánban kifejezetten sok árkád játékgép van kiépítve, amelyek jó részét a SEGA biztosítja, és ezek a rendszerek egy szolgáltatópartneren belül el is látják nagyjából 8-12 órán át, vagyis egy napi nyitvatartáson belül a feladatukat. A fennmaradó 12-16 órában, azonban nincs munkájuk, hiszen az adott üzlet nincs állandóan nyitva, tehát a gépek effektíve ki vannak kapcsolva. A számítási köd erre a kihasználatlan időszakra épülne, ugyanis ezekben az árkád játékgépekben azért nem mondható, hogy nagyon gyenge hardver lenne, vagyis a kiépített rendszerek erejét egy internetes játékszolgáltatáson keresztül elérhetővé lehetne tenni a felhasználók előtt.

Maga az alapkoncepció egyébként távolról sem újdonság, az IoT eszközök piacán ugyanis már évek óta alkalmaznak hasonló megoldásokat. Az IEEE ráadásul 2008-ban szabványosított is egy számítási ködre vonatkozó architektúrát. A játék tekintetében azonban még ezt nem vetették be, viszont elméletben abszolút működőképes ötletről van szó.

A SEGA ezzel reagálhat az új koronavírus-járvány okozta kihívásokra is, hiszen a kijárási korlátozások miatt a partnereknek visszaeshetett a forgalmuk, tehát bérelt vagy birtokolt árkád gépeknek nem vették igazán hasznukat, de a számítási köddel ez megváltozhat, és új módon tudnák majd elérni, illetve bővíteni az ügyfélkört.

Arról nincs pontos adat, hogy a SEGA mikor tervezi a koncepciót bevetni, az viszont biztos, hogy egyelőre a szigetországra fog korlátozódni.