Szaurón hátsó kertjében
A Nemezis-rendszer tulajdonképpen a program lelke, a Shadow of Mordor ezen túl „csak” egy profin összerakott akciójáték. Noha a táj nem feltétlenül lenyűgöző (főleg, ha hozzám hasonlóan elsősorban a majdnem-láthatatlanságot adó lidérc-létsíkba átcsúszva rohangál valaki), a karakterek parádésan néznek ki. A játék csaknem minden része egyetlen gomb lenyomásával megmászható; talán éppen ezért olyan idegesítő az a néhány fal, szikla, amely kifog Talionon… Noha igazi városok nem nagyon vannak, a méretesebb ork közösségek igen sok rejtekutat, megmászható falat, orgyilkolási lehetőséget rejtenek. Így a lopakodás és az íjászat is fontos eszközünk lesz, ráadásul a környezetet is sokhelyütt egyéb módon is ki lehet használni. Az egyik helyen óriási darázsfészkekkel kelthetünk terrort, másutt, a Far Cry-okat idéző módon ketreceket meglőve engedhetünk ki különféle vadakat az orkok legnagyobb örömére.
A Caragorok szörnyű ellenfelek – amíg meg nem tanuljuk háziasítani és meglovagolni őket [+]
Maga a küzdelem a manapság egyre terjedő, az ellentámadásokra épülő rendszert veszi alapul: akrobatikusan kardozunk egy agresszív tömeg közepén, és ha felvillan egy ikon, azt lenyomva kivédjük a támadást és jól be is mosunk az illetőnek. Természetesen a játék közepén már több speciális ellenféllel is találkozunk, a pajzsos katonáktól a különféle állatokon át a távolból támadó dárdás, íjat hordozó ellenfelekig. A megszédült ellenfeleket egy gombkombinációval ki is végezhetjük, de az információszerzés is harcban, lidércerejű kifaggatással történik. A harcok nagyon pörgősek, és bár kellő koncentrációval akár húszfős tömegeket is le lehet győzni, érdemes azért jól megfontolni, hogy milyen csetepatékba vetjük bele magunkat, és mikor fújunk inkább visszavonulót. És még fontosabb lehet a taktikus előkészület: érdemes támadás előtt szépen leszedni az íjászokat, megritkítani az őröket, és ha feltűnik a figyelmeztető ikon a képernyőn, hát mindent félretéve legyalulni a riadó megfújására készülő orkot.
A lidérc-hatalom akciióban, avagy Talion véres rendet vág az orkok között [+]
Ma már nem kerülhet a boltokba akciójáték fejlődési lehetőségek nélkül, és a Shadow of Mordor bizony ezeket csőstül nyújtja. Egyrészt ott vannak az XP-hajhászással szerezhető képességpontok, melyeket különféle extra lehetőségekre költhetünk el; farkasok meglovagolása, azonnal ölő támadások, tüzes vagy földhöz szögező nyílvessző használata és hasonló dolgok vannak itt. A játék végén már megdöbbentően erős skillek szerezhetők meg, feltéve, ha a tisztek gyilkolásával megnyitjuk azokat. Emellett pénzzel fejleszthetjük életerőnket, illetve fegyvereinket – azokat a fegyvereket, amelyekbe a legyőzött tisztek után hadizsákmányként hátramaradó rúnákat is pakolgathatjuk.
Emellett természetesen rengeteg vadászni- és gyűjtögetnivaló vár ránk Mordorban, szedhetünk gyógynövényeket, felkutathatunk ősi tünde igéket, találkozhatunk furcsa alakokkal, sőt, még egy igen jellegzetes, skizofrén alakkal is összeakaszthatjuk lidércbajszunkat. Amennyiben keményen rákattanunk a játékra, a térkép ikonoktól való megtisztítása simán el fogja vinni vagy tíz óránkat – mindez a sztori felgöngyölítésén felül, ami önmagában is elviszi majd legalább ennyi időnket. Kell az, hogy elragadjon minket a játékmenet, az izgalmas harc és persze a Nemezis-rendszerrel végrehajtott aljas akciók öröme, mert a Shadow of Mordor történetével nem fog elragadni minket, egyszerűen sosem tud továbblépni az ezerszer látott bosszúhadjáraton és az ezzel kapcsolatos kliséken. Szintén zavaró lehet néhány hiba az irányíthatóságban: az érthetetlenül nem megmászható sziklákat már említettem, de a szimpla íjászatot is szokni kell, a Caragor-lovaglás pedig igen zavaros tud lenni.
A játék végén már Caragornál jóval nagyobb vadak felett is átvehetjük az irányítást [+]
Szerencsére azonban van elég másodlagos tartalom a programban, hogy ezt elfelejtsük, de tény, hogy aki emlékezetes karakterekre vágyik, az a máskülönben zseniális szinkronszínészek ellenére sem fogja itt megtalálni számításait. A harc viszont nagyszerű, a világ felderítése mindig hoz valami váratlant, ráadásul az is sokat dob a dolgon, hogy Középfölde ritkán látott területeit barangolhatjuk be. A fejlesztők jó lóra tettek, amikor új perspektívából közelítették meg ezt az oly jól ismert világot. A Shadow of Mordor tényleg új színt visz a Gyűrűk Ura-játékok igen hosszú sorába, és ez már önmagában is tiszteletre méltó.
Pro:
- A Nemezis-rendszer tényleg feldobja a játékot
- Pörgős harcrendszer, igen sok megtanulható extra képességgel
- Nincs game over, mégis minden halálnak következményei vannak
- Nagyon sok mellékes tennivaló
Kontra:
- A történet nem sok eredetit vagy legalább érdekeset kínál
- A játéktér kiszélesedésére és az orkok agymosását lehetővé tevő képességre nagyon sokat kell várni
- Az irányítás nem mindig tökéletes
85
A Shadow of Mordor jelenleg PC-n, PS4-en és Xbox One-on elérhető. A PS3-as és Xbox 360-as változat november közepén jelenik meg.
