Új hozzászólás Aktív témák
-
#8827
Fred23
nagyúr
Dalai Láma
#8821
Fred23
nagyúr
válasz
Dalai Láma
#8821
üzenetére
"Az igazságérzetünk különböző." Ehhez:
"Az önoltalmazás ösztönét általában ízlésnek nevezik."
"...az igazságérzék... alapjában véve biztonságérzék."/Nietzsche/
Tehát szerintem azzal lenne érdemes kezdeni a kérdezést vallási témákban, hogy milyen ember az, aki ilyen kérdésekkel foglalkozik, miért teszi, mikre juthat vele, mennyire éri meg neki az erre fordított idő, milyen haszna lehet belőle, milyen kár érheti, stb.
-
#8829
Fred23
nagyúr
Dalai Láma
#8828
Fred23
nagyúr
válasz
Dalai Láma
#8828
üzenetére
"A vallásnak általában nem csak egyénre nézve érvényes vonulatai vannak, ugyanennyire fontos a vallási közösség, valamint az emberek közössége, amelyre hatást gyakorol az adott vallás."
Ebből a szempontból a fő kérdés az, hogy x vallás mennyiben mozdítja elő az emberi élet gyarapodását, fejlődését -vagy mennyiben kártékony arra. Szerintem az élet növelhető / fejleszthető úgy is, hogy vallásosak vagyunk, meg úgy is, hogy nem. Lehet persze választani, érdemes is, és számomra például a vallástalan út a vonzóbb, az értékesebb. Viszont ez csak azt bizonyítja, hogy az én pszichológiai karakterem, személyiségem ezt szereti jobban, ezt akarja inkább -de nagyon is levezethető okokból. Vannak például, akik rettegnek a tehetetlenségtől, a kiszolgáltatottságtól, a másoknak való alávetettségtől -és ebből fakadóan olyan érveket keresnek, amikkel elvethetik a vallást, mint a legfőbb elnyomó tényezőt az életben, másoknak meg más személyiséggel igenis jó egy valamilyen istennel való kiegyezés és norma-kapás, valamint az ebből fakadó önbizalom és biztonságtudat. Az előbbi ember egyszerűen jobban fél attól, hogy valaki uralja, mint amennyire biztonságban szeretné magát tudni, és én is ezek közé tartozom. Van, aki meg szinte eped azért, hogy valaki uralja és irányítsa, sőt szinte csak így tud szép életet élni. Ízlés dolga. De az igazságot biztosan megragadni -nem túlzottan nagy elvárás ?! Az "igazságok" eszközök minden szabadgondolkodónál; ez viszont már cinizmus.
-
#8831
Fred23
nagyúr
Dalai Láma
#8830
Fred23
nagyúr
válasz
Dalai Láma
#8830
üzenetére
"Kiváncsi lennék egyébként olyan kutatási eredményekre, amik erre irányulnak, azaz a vallásos emberek milyen típusúak, és a vallástalanok milyenek, és mennyi az átfedés, stb. Nem lepődnék meg, ha lenne ilyen."
Emlékeim szerint mezőfüggő és mezőfüggetlen embereket már teszteltek vallásossági szempontból, és valamivel több vallásos mezőfüggő akadt, de nem volt jelentős az eltérés a két csoport között. Igazából túl sok mindent kéne ahhoz tesztelni, hogy értelme is legyen a tesztnek: az, hogy valaki mezőfüggő vagy sem, túl keveset mond a személyiségről önmagában. Egy jó teszt viszont szerintem sokat mondhatna."Most gondolkodva támadtak kétségeim. Vajon úgy működne a megtérés, és a vallás választása, avagy elvetése, hogy én mit szeretnék?"
Szerintem ez úgy működik, hogy egyrészt befolyásol az, amit eddigi tapasztalataid alapján működőképesnek és hasznosnak láttál ( -és persze az is, amit meg egyáltalán nem- ), másrészt pedig az, amit szeretnél. Mindkettő tudat alatt és tudatosan is. Egy szélesebb látókörű embernek persze nem kell túl sok érv ahhoz, hogy belássa: sokféle érték lehet hasznos számára, illetve akár a társadalom számára, mégpedig úgy, hogy ezen értékek némelyike ellentétben áll más hasznosnak tekintett értékekkel. Az viszont már így egy valóban fontos kérdés, hogy hányféle értékrendszer lenne kívánatos az emberiség egészének az optimális fejlődéshez, valamint mit is jelent az, hogy optimális fejlődés ?! Például lehetnek az emberiség számára olyan kívánatos, hasznos tettek, amiket egyik vallás alapján lehetetlen kivitelezni, de vallástalanul vagy egy másik vallással meg könnyedén. Egyénileg nézve pedig szerintem kijelenthető, hogy sok ( és egymással összefonódó, egymást is formáló ) okból lehet valaki vallásos vagy vallástalan; ami miatt például az egyik ember leginkább menekül a vallástól, talán egy másik embernek éppen a fő ok a hitre.[ Szerkesztve ]
-
#8832
Fred23
nagyúr
Dalai Láma
#8830
Fred23
nagyúr
válasz
Dalai Láma
#8830
üzenetére
"És az is érdekelne, hogy van-e olyan, amikor annak ellenére, hogy nem esne jól ha valaki uralna, mégis a vallást választom, mert ezt tartom itt belül helyesnek. Vagy fordítva."
Pár szót külön ehhez. A lelkiismeretet egészen máshogy fogja fel egy vallásos és egy pszichológus. Szerintem pedig működik egyfajta belső közgazdász, és én "őt" nevezném lelkiismeretnek. Ha vallásos vagy, úgy vélted magadban ÖSSZESSÉGÉBEN, hogy neked megéri X hit, ha pedig nem, akkor úgy, hogy neked az "nem pálya". Lehet, látod hited gyengeségeit, előnytelenségeit is, de mégis úgy véled, hogy tulajdonképpen összességében megéri neked. Egy vallásos ezt persze könnyen nevezheti lelki vívódásnak, kétségek gyötörte állapotnak, amit valami isteni megváltás-érzés és kegyelem-tudat követ a jelentkező hittel egyetemben. Valójában -szerintem- egyszerűen megtörtént a behelyettesítés, megoldottál magadban egy bonyolult egyenletet, aminek az eredménye az lett, hogy "jé, én most megtértem, hiszek!", vagy az, hogy "nekem tényleg nem kell a vallás!"; mindkét eset levezethető lenne, ha jobban ismernénk magunkat, illetve látnánk a teljes tudattalan részeinket és ottani döntéseinket, érveinket, stb. A vívódás és a kétségek gyötörte állapot egyszerűen az az időszak, amíg tart a kiértékelés, az egyenletbe való behelyettesítés; és persze a változók általában bővülnek az élet folyamán... így például lehet, hogy valaki tényleg nem rajong azért, hogy uralják, de összességében mégis úgy véli, hogy az uralásáért, a behódolásáért kap annyit, amennyiért már megéri neki ez az X-féle uralt állapot.
-
Fred23
nagyúr
1. Lekicsinyled a hasznosságot, a piac negatív felhangot kap, mintha gondot jelentene számodra a valamit valamiért, mintha attól félnél, hogy bűnös vagy, ha nem tarthatod magad önzetlennek, ami egyébként eddigi tapasztalataim alapján a vallásos emberek legalább harmadára igaz. De ha ez valóban nálad is így van, akkor gondolj kicsit bele: ha úgy véled, te érdek nélkül hiszel valamit, az miért jobb, értékesebb, nemesebb, hiszen egy érdek nélküli tettre ugye semmi sem késztetett, tehát valójában semmi közöd sincs a saját tettedhez ! ( Én mondjuk eleve nem is hiszek az érdeknélküliségben, az egy filozófiai rémálom, nonszensz, de mindegy, erre most nem térnék ki. )
2. Ha a hasznosság nem jön képbe, sok embert kicsit sem fog érdekelni a vallás, tehát aki vallásos, és úgymond a többi embert szeretné az általa jónak vélt útra terelni, nem árt, ha figyelembe veszi a másik ember pszichikai felépítését, hogy hatni tudjon rá ! Tehát mondjuk érveket keres arra, hogy aki nem akarja magát alapból rossznak, bűnösnek, kicsinek, kiszolgáltatottnak, szolgainak tartani, annál ezeket a "kívánatos" dolgokat mégis hogyan érheti el.
Csak úgy, érdek nélkül egyetlen értelmes ember sem fog megtérni; de még az ostobábbak sem. Aki kötelességének érzi a kiállást a hite mellett, és meg is akar győzni róla, az szerintem adjon jó indokokat, érveljen vonzó dolgokkal, de ne jelentsen ki olyan meg nem alapozott dolgokat magától értetődően, mint például hogy X isten van, és ez a valóság, ez a kész tény -s hogy miért: csak és mert.3. Neked talán rossz lehet elképzelni, de én, mint nem keresztény és nem vallásos, tarthatok embereket a saját értékrendszerem alapján akár tökéletesnek, hibátlannak is -és ez az érzés például neked nem lesz elérhető sosem -és pontosan a hited miatt ! Mindig bele leszel ragadva abba, hogy mindenki hibás, bűnös, rossz... én pedig élhetek egy olyan világban, amiben vallhatom, hogy a számomra igenis akad egy-két hibátlan, tökéletes és teljes ember. Ezt add össze.
-
#8837
Fred23
nagyúr
Dalai Láma
#8835
Fred23
nagyúr
válasz
Dalai Láma
#8835
üzenetére
"Ez azzal jár, hogy a tökéletest át kell definiálnod."
Pontosan. Van egy halom szó, aminek a szótári jelentése már nem is mindig jut eszembe, mikor másokkal beszélgetek, hanem csak a saját definícióm; ez időnként gondokat is okoz. Az én 'tökéletes'-fogalmam olyan, hogy nem tartalmazza kritériumként azt, hogy mindenben legjobbnak kell lenni ahhoz, hogy valaki tökéletes legyen. Szóval szerintem lehet valaki tökéletes úgy, hogy mondjuk nem tud repülőt vezetni; nem ez számít. Ha le akarom egyszerűsíteni borzalmasan, akkor azt mondanám, hogy a saját tökéletesség-fogalmam leglényegesebb eleme az, hogy az ember bővülőképes és bővülés-akaró legyen, azaz folyamatos növekedésre, fejlődésre, változásra kész lény, és ezt is akaróként határozza meg magát. Tehát lehet, hogy nem tud repülőt vezetni, de ha éppen valamiért szüksége lenne erre a képességre, akkor örömmel kész elsajátítani. Gondolatokra vonatkoztatva pedig ez úgy jön le, hogy egy általam tökéletesnek tartott lény eszközként tekint minden eszmére, hitre: hasznos hipotéziksént, amely ideiglenesen, rövidebb-hosszabb ideig jó valamire, segíti a fejlődést / fejlődését, de amihez nem ragaszkodik körömszakadtáig, hanem amit elhagy, ha talál egy jobbat, hihetőbbet, logikusabbat. Némely ember arcán én meg is látom pontosan ezt a hozzáállást, és nagyon örülök ilyenkor. De persze igen, ez is levezethető pszichológiailag, és ez is szubjektív természetesen.
#8836-hez: nagyon hosszú választ igényelne. Azt hiszem, nem is írok ide többet, mert míg kifejteném a véleményemet -ami a számomra nem is valami fontos, mert nem profitálok belőle- elmenne két-három délutánom, amit nem akarok. Szóval további jó fórumozást nektek ! Annyit még talán, hogy az úgynevezett szabad akaratról minden keresztény elgondolkodhatna kicsit, mondjuk úgy, hogy olvas egy kis Spinozát vagy Hegelt. Merthogy mit is jelent a szabad akarat ?! De oksi, én kiszálltam, tényleg jó további fórumozást... én is élvezném, ha folytatnám itt veletek, de túl sok időm menne rá túl kevés haszonért cserébe -legalábbis így hiszem.
[ Szerkesztve ]
-
Fred23
nagyúr
válasz
Dorien
#10943
üzenetére
Én is ezt hiszem.
Más. Ma megállított az utcán egy Jehova tanúja, és felhúzott azzal, hogy érdekel -e a jövőnk, meg a jövőnket bemutató anyaga. ( A mi közös jövőnké, ami tökre tuti! ) Jó, ez csak kérdezés, amire adható nemleges válasz is, de miért ez a fene-nagy vágy benne arra, hogy terjessze az igazát?! Lehetnének a vallásos emberek egy kicsivel empatikusabbak, és elfogadhatnák azt a tényt, hogy sokakat NEM ÉRDEKEL az a világ, ami az ő kincsük, és nem vágynak arra, hogy valaki értük kéretlen áldozatot hozzon -pl. térítés. Aki érintett, az majd megkeresi őket úgyis! A tolerancia abszolút hiányát látom minden Jehova tanújában, és minden térítgető vallásos emberben.
-
Fred23
nagyúr
" Tényleg nem tudok rosszat mondani róluk...emberileg. Más kérdés, hogy félre vannak vezetve... "
Vicces, hogy ezt gondolom én sokszor, de éppen a szimpatikus keresztényekről, meg úgy általában sok kedves vallásos emberről. Mikor olyan vallásos emberrel beszélgetek, aki amúgy nagyon szimpatikus, utána mindig benézek ebbe a topikba is, aztán meg értetlenül nézek, hogy mi van, hogy lehet, h valaki ilyesmikben akar hinni, és hogy lehet klassz ember ezek mellett, ezek ellenére is!? Még néhány egyéb keresztény oldalt is megnéztem, de egyszerűen fel nem foghatom, mi a jó abban, hogy valaki keresztény. Hogy mi szükség van úgy egyáltalán ilyesféle hitekre, amik a számomra bugyuta mesék, másoknak meg -nektek is talán- nagyon szép és értékes igazságok és bölcsességek. De jó, leültem, nem az én topikom. Csak baromira meg tudok lepődni számomra klassz embereken, mikor kiderül róluk, hogy keresztények.
-
Fred23
nagyúr
"Keresztyénnek lenni, elsősorban nem a mi döntésünk..." Ez a hit már előfeltételez egy másfajta hitet is. Olyat, ami tőlem távol áll.
De visszatérve a klassz keresztény emberekre: érdekes kérdés, hogy vajon mennyiben járul hozzá a -szerintem téves, sőt káros és nevetségesen bárgyú- hitük ahhoz, hogy klassz emberekké váltak. Mennyiben segítette őket X hitük abban, hogy pl. bátrak, segítőkészek, aktív életet élők legyenek? S mi lett volna, ha a hitük nélkül nőttek volna fel? Találtak volna akkor mást, ami ennyire segíti őket, vagy mondjuk kevésbé lennének bátrak, jobban félnének?
Végül pedig: mennyit ér minden jó tulajdonságuk, ha rossz -szerintem rossz- az alapjuk, tehát alapvető tévedésekre építkeztek, és sokszor majd alapvető tévedéseket akarnak továbbépíteni a későbbi életükben is? Mikor pedig osztom egy-egy nézetük, cselekszem velük együtt itt-ott, nem azonos indokok alapján működünk -ez így baj, vagy nem baj? Végül pedig: vajon kinevelhető valakiből a vallásos érzület, hit a megfelelő érvekkel, illetve akár úgy, hogy kedves vagyok, és megmutatom azt, hogy semmi szükség egy ilyen vagy olyan vallásos hitre, és szebb is nélküle, mint vele, mégpedig ezért és ezért?De ha már benéztem, érdekelne egy vélemény is a keresztényektől: Törökországot felvennétek az EU-ba, vagy sem?
-
Fred23
nagyúr
Egyes keresztény embereket elismerek, de egyáltalán nem mindet, és főként nem a közismerteket. Egyszerűen ismerek néhány keresztény embert, akiket klassznak tartok; meg ismerek olyanokat is, akiket torzaknak, undorítóaknak. Abban pedig biztos vagyok, hogy nincs két ember, akinek azonos lenne a kereszténysége, a hitével való kapcsolata, a hitének mélysége, bonyolultsága, tartalma, formája, terjedelme... -így lehet, ezért lehet, hogy vannak, akiket egyszerűen szerintem lépre csaltak. Olyan erényekkel, olyan szépségekkel, amik nem csak a keresztényeknél vannak meg, csak éppen az illetőt ők találták meg előbb, vagy olyan családban nevelődött fel, ahol ez volt természetes. Ha rajtam állna csak, bezáratnám a templomokat -az összeset!-, az egyházak vagyonát pedig felosztanám számomra hasznosabb célú intézmények, csoportok között. Pl. kapna a Gyermekrák Alapítvány meg a Magyar Tudományos Akadémia, de még akár a prohardver.hu is.
Régebben foglalkoztam a vallásokkal, de egyik sem tetszett meg. Miért is kellene nekem pl. egy olyan hit, egy olyan vallás, ami alapból azzal kezdi, hogy bűnös vagyok, ha tudok, ha a saját magam ura vagyok, ha saját akaratom és célom van, ha saját értékeimet én alakítom és formálom ki, ha magam adok értelmet az életemnek, ha önálló vagyok... -mert igazából arról van szó, hogy jó az, aki nem szakadt el a "természetes állapotától", vagyis attól, hogy nem a saját maga ura, hanem egészében és teljesen másvalakinek a tulajdona, és ezt akarja is. Intézményesített rabszolgaság, ahol nincs jogod megkérdőjelezni az urad nézeteit, tetteit. Szerintem az emberé minden dicsőség, és ebben hinni jobb és értékesebb, mint másban. A szabad, senki felsőbbrendű lény által nem uralt élet a szép. Az istentelenség pedig a szép, egészséges emberek természetes állapota egy-két kivételtől eltekintve, mikor pl. gyerekkori nevelés hatására egy szuper emberből is vallásos embert csinálnak, és az illető meg is marad benne, mivel észre sem veszi a problémákat, kedvessége és segítőkészsége miatt eszébe sem jut, h mikről is van még szó. Erős, melegszívű, miért ne segítene másoknak?! Elnevezi magát ő is kereszténynek, más meg bosszankodhat, amiért vannak ilyen keresztények is a sok selejt között. De persze ez csak az én véleményem.
-
Fred23
nagyúr
Röviden ezt elmagyarázni nehéz lenne, de legalább írok a témában nektek egy kicsit.
Régebben sokkal toleránsabb voltam, de beláttam, hogy ami a hozzáállást illeti, igazuk van a térítgető hívőknek, akik szinte bármi áron meg akarnak győzni arról, hogy a nem-keresztények hajója egy égő, süllyedő hajó, és csak úgy menekülhetünk meg róla, ha "megtérünk" csicskának az "Úr" saját hajójára örök, szemellenzős evezősnek. Abban van igazuk, hogy ha van véleményük, kiállnak mellette, harcolnak érte, és nem fogják vissza magukat azért, mert nekem szarul esik őket hallgatni. A valós véleményük szerint cselekednek, ha akár nekik sem esik éppen jól, mert látják, hogy mondjuk X ember hitetlensége csak egy tulajdonság a sok tulajdonsága közül, és egy számukra rossz tulajdonság mellett van sok számukra jó is; és ezt a részben jó embert piszkálják, ha senki sem szereti ezt a piszkálást, még talán ők sem. De hisznek benne, hogy ez a helyes, hogy ezt ők a másik érdekéből (is) teszik.
Az én véleményem szerint pedig a kereszténység nem jó, nem támogatandó, nem vezet sok jóra, nem kéne az emberiség jövőjébe is elvinni, meg kéne tőle szabadulni egészen, végleg. Akkor is, ha ez sokaknak fájna valamennyire, valameddig. Ki kéne találni módszereket, amikkel viszonylag fájdalommentesen le lehetne korlátozni az egész közösségüket, bennük a hitet, majd szép lassan megakadályozni annak terjedését is. Mert káros az én valódi, őszinte véleményem szerint, és jót szeretnék az emberiségnek.
Ha létezne bármilyen isten, ő is csak hatalma okán mondhatná, hogy van köze valakihez, vagy nincs. Akinek végtelen hatalma van, annak lehet mindenkihez köze. A hatalom adja meg az erkölcsi jogot is, ha ezt sokan nem is látják be. A hatalom az, ami lehetővé teszi, hogy valaki szempontokat adjon, amik alapján valami értékesnek vagy károsnak minősül. Ebből kiindulva az is nyilvánvaló, hogy egy következetes keresztény részéről egy keresztény diktatúra volna kívánatos! Én viszont nem vagyok keresztény, de legalább hatalmam sincs.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Viszont amennyiben a véleményemre kíváncsi valaki, akkor azt nem fogom megtagadni. A véleményem pedig az, hogy a kereszténység összességében káros, és minden jó, amit tesz, pótolható lenne mások tevékenysége által, de akár új szervezetek -pl. karitatív szervezetek- alapításával is. Ahol lenyúlják a pénzeket ott rúgják ki a vezetőket! Ez nem keresztény vagy nem-keresztény konfliktus. Van sok vallástalan ember, aki nem nyúlná le azokat a pénzeket, ahogy vannak papok, akik meg lenyúlnák, ahogy a kisfiúkat is időnként "lenyúlják". Meg van sok szimpatikus, klassz vallásos ember is, akikkel tényleg csak annyi a bajom, hogy a hitük olyan következményeket is tartalmaz, amik esetleg csak több generáció múlva okoznak majd nagy, jelentős károkat. Ha csak magamra gondolnék, azt mondanám, csináljon mindenki, amit akar, legyetek boldogok a kereszténységetekkel! Időnként így is gondolom. De csak időnként. -
Fred23
nagyúr
válasz
Peethy
#14601
üzenetére
A jogaimat nem sértené, de az érzéseimet igen. Nincs több jogom annál, amilyen erővel meg tudom magamat védeni, akár társadalmi erő-segítséggel is, pl. törvények. Ha nem sikerül, akkor nem volt elég jogom. A hatalom adja a jogot, az erő a jog valódi forrása, ezt minden katona tudja; minden más csak duma. Viszont valóban nagyon szomorú dolgok történnek időnként. Értem, hogy fáj egyeseknek azt hallani, hogy értéktelen, sőt káros az, amit magukban becsülnek, szépnek tartanak, óvnak és gyarapítani igyekeznek. Fordítva is igaz, nekem is fájna, ha mondjuk egy keresztény diktatúra lenne, és engem mondjuk a Dunába lőnének sok hozzám hasonlóval egyetemben az új inkvizíció katonái. Nem is az, hogy lelőnek, az csak az egyik része a dolognak; hanem inkább az, hogy nem értették meg az értékeimet, nem látták, hogy azok milyen szépek és fontosak voltak. A szubjektivitás gyakran szül ilyesféle tragédiákat, de kikerülhetetlen, és az is baj lenne, ha nem lenne sehol erős szubjektivitás. De ezért mondom, hogy csak finoman. Lehetőség szerint jó lenne, ha mindenki igyekezne a céljait úgy elérni, hogy mások is élhessenek. Csak ez időnként nem jön össze, vagy ha össze is jön, tragédiákat eredményez. Világos, hogy a 80 éves nénike a saját lényéből talán éppen a hitét fogja a legfontosabbnak tartani... -vagy éppen akárki más.
-
Csak úgy, érdek nélkül egyetlen értelmes ember sem fog megtérni; de még az ostobábbak sem. Aki kötelességének érzi a kiállást a hite mellett, és meg is akar győzni róla, az szerintem adjon jó indokokat, érveljen vonzó dolgokkal, de ne jelentsen ki olyan meg nem alapozott dolgokat magától értetődően, mint például hogy X isten van, és ez a valóság, ez a kész tény -s hogy miért: csak és mert.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Viszont amennyiben a véleményemre kíváncsi valaki, akkor azt nem fogom megtagadni. A véleményem pedig az, hogy a kereszténység összességében káros, és minden jó, amit tesz, pótolható lenne mások tevékenysége által, de akár új szervezetek -pl. karitatív szervezetek- alapításával is. Ahol lenyúlják a pénzeket ott rúgják ki a vezetőket! Ez nem keresztény vagy nem-keresztény konfliktus. Van sok vallástalan ember, aki nem nyúlná le azokat a pénzeket, ahogy vannak papok, akik meg lenyúlnák, ahogy a kisfiúkat is időnként "lenyúlják". Meg van sok szimpatikus, klassz vallásos ember is, akikkel tényleg csak annyi a bajom, hogy a hitük olyan következményeket is tartalmaz, amik esetleg csak több generáció múlva okoznak majd nagy, jelentős károkat. Ha csak magamra gondolnék, azt mondanám, csináljon mindenki, amit akar, legyetek boldogok a kereszténységetekkel! Időnként így is gondolom. De csak időnként.
Új hozzászólás Aktív témák
- PlayStation 5
- Linux kezdőknek
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Kiderült, hogy hol veszik a legtöbb kínai EV-t
- LEGO klub
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Mikrokontrollerek Arduino környezetben (programozás, építés, tippek)
- CSR Racing 2
- BestBuy ruhás topik
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen