Bár itthon nem sok jelét tapasztalhattuk, és reálisan nézve fehér karácsonyra sem érdemes számítani, idén is beköszöntött a tél, ezzel együtt pedig megérkezett a Ubisoft legújabb játéka, a Steep. Hasonló műfajban jó néhány játék született már, a kiadótól gondolhatunk a Shaun White Snowboardingra, de visszaemlékezhetünk a Stokedra, illetve az SSX-re is, a legújabb konzolgeneráció játékosai számára azonban biztosan ez lesz az első, igazán komoly télisportos időtöltés. A Steep ugyanis nem csak az egyik legnépszerűbb és legmenőbb snowboardot veszi elő, hanem siklóernyővel, szárnyasruhával vagy épp síléceken kell száguldoznunk, a legfőbb cél pedig az adrenalinvadászat.

Remek dolog a wingsuit, de eleinte valószínűleg fogunk találkozni pár törött csonttal [+]

A játék a franciaországi Aravis hómezőin indul, de idővel több svájci, osztrák és olasz területre is eljutunk. Aki úgy gondolja, hogy a havas tájak nem lehetnek változatosak, az mindenképp próbálja ki, hogy megbizonyosodjon ennek ellenkezőjéről. Az érintetlen, hófehér hegyoldaltól kezdve a fás területeken át a kiépített, házakkal és ugratókkal tarkított pályákig mindent megtalálunk, és amerre csak nézünk, újabb és újabb magaslatok tárulnak elénk. Ami pedig remek, hogy néhány tutorial pálya után nagyfokú szabadság vár minket: kezdhetünk egy jó nagy wingsuit-száguldozással, aztán ha kicsit tisztább a terep, jöhet a leérkezés, és a snowboard. De ha ahhoz támad kedvünk, akár több ezer méter magasból lesíelhetünk, ám a nehezen látható sziklák, a sűrű erdők és a váratlan széllökések miatt érdemes óvatosnak lenni, különben nagyon hamar átélhetjük a legdurvább síbalesetek előtti utolsó pillanatokat. A csonttörés itt üzemszerű.

A grafika lélegzetállító, de kisebb hibák még maradtak benne [+]

A kategóriában egyedülálló látvány mellett megvannak azok az ingerek, amik fokozzák a száguldás élményét: egy durva helyzet után erős szívdobogást érzünk a kontrolleren és hallunk a hangszórón keresztül, főhősünk zihál, dekoncentrált lesz, össze kell szednie magát. Ehhez kéne igazán egy VR-változat, hogy igazán meg tudjuk élni a belső nézetes száguldozást. Mindemellett van külső és GoPro nézet is, ez utóbbi esetben természetesen rögzíthetjük is a csapatást, a nagylátószög meg a szélzaj is realisztikussá teszi a felvételeket, amiket akár YouTube-on is megoszthatunk.

Van, hogy szabadon választhatunk eszközt a lejtőzésre [+]

A külső és a sebességérzet megvan, de mit várhatunk még reálisan egy ilyen alkotástól? Túl jó történetet semmiképp sem, szerencsére a készítők nem estek abba a hibába, hogy az SSX-féle izzadtságszagú sztorimódot erőltetik, egyszerűen lépkedünk a kihívásokon, még a narráció is visszafogott, hogy érezzük: csak mi vagyunk, a sporteszköz meg a szélzaj. Viszont gyönyörű tájakat fedezhetünk fel, és nem csak az óra ellen, hanem virtuális és valós ellenfelekkel is játszhatunk, akár online. A Steep esetén azonban mégsem a győzelem a fontos: ez az idei év egyik leghangulatosabb fun-játéka. Vérre menő CoD-küzdelmek után a legjobb dolog elindítani, és csak élvezni a snowboardozást vagy az ernyőzést.

A különböző területek felfedezését aránylag szabadon tehetjük meg, de mindig meg kell találnunk a megfelelő Drop Zone-t és érdekes pontot a kezdéshez, illetve gyakran teljesítenünk kell egy-egy kihívást, mielőtt szabadon mozoghatnánk a térképen. A nyílt világban csúszkálás remek és a kategóriában nagyon egyedi dolog, viszont időnként mégis azt érezzük, hogy nem adtak ennek elég hangsúlyt: nem futunk bele kihívókba, versenyekbe, a feladatok túlnyomó többségét a térkép adja, a spontaneitásra vágyók szinte biztosan némi hiányérzettel fogják végigjátszani a Steepet. A feladatok ettől függetlenül sokszínűek, a snowboard-trükkök legalább annyira érvényesülnek végig, mint a száguldozás a síléceken.

Különböző nehézségű kihívásokat kell időről időre teljesíteni [+]

A grafika a változatos területekkel és a száguldás imitálásával együtt zseniális, viszont ennek ára is van: Xbox One-on sajnos elég hosszúak a töltési idők, és egy nagyon összetett pályán kisebb akadásokkal is lehetett találkozni, ami pedig ennél is zavaróbb, hogy az alapvetően nagy látótávolság ellenére is belefuthatunk menet közben beöltő pályarészekbe, ahol hamar lesz a messziről két kóbor fának tűnő egységből egy beláthatatlan erdő, aminek azonnal esés a vége.

A játék fő problémája, hogy nagyon önismétlő és könnyen válhat unalmassá. A snowboardozásból és a síelésből tulajdonképpen sokkal többet nem lehetett kihozni, viszont az siklóernyőzés rendkívül unalmas, és szinte elmegy az ember kedve a játéktól, amikor sorra kerül: nincs pontra ugrás, nagyon ritkán kerül elő a wingsuit, és ha elő is kerül, az is jellemzően ugyanúgy, és az elképesztő hegyormok ellenére csak nagyon rövid ideig. Az open-world világot sokkal jobban kihasználhatták volna a készítők, főleg a multiplayer-szekcióval lehetett volna igazán jól összehangolni, ahogy az Xbox One-os port is megért volna még némi optimalizálást, mindazonáltal a Steep hozta azt, amit vártunk tőle: remek és nyugalmas levezetőjáték lett, ami időnként még az adrenalinszintünket is meg tudja dobni. Nagyon várjuk a VR-változatát!

Pro:

• Lélegzetelállító téli látványvilág, nyugalmas környezet;
• felfedezési lehetőségek és kihívások tucatjai;
• könnyű kezelhetőség és irányíthatóság.

Kontra:

• Sok az ismétlődés;
• az open-world környezetből sokkal többet kihozhattak volna;
• apróbb kivitelezési hibák maradtak benne.

70

szentkuti11