Fejlesztő: TGC
Kiadó: SCE
Platform: PSP, PS3 (Store)

Nemrég hatalmasat csalódtam a Spiderman: Edge of Time-ban és a Need for Speed: The Runban és akkor kissé elkeseredtem, hogy merre tart a videojáték-ipar. Az egyedi ötletek szinte kihaltak, az évente érkező futószalagos rókabőröket istenítjük, az ígéretes címeket látványosan cseszik el ostobaságokkal. Hova tartunk? A jó játékok kihaltak, a hype felülkerekedett a minőségen? Ezekkel a gondolatokkal mentem be az egyik nagyobb üzletlánchoz, de nem mondom meg melyik volt az, mert hülye azért nem vagyok. A lehető leggonoszabb tekintettel méregettem a sok értékelhetetlen szemetet, majd megpillantottam egy játékot amire ki volt ragasztva egy "meg akarnak szabadulni tőlem" matrica. Ezer forintot gondoltam egy vérszegény -ám számomra még ismeretlen- produktum is megér, de legalább egy tokkal vastagabb lesz a gyűjteményem és a buszon sem fogok unatkozni.

Bepattintva az UMD-t felkészültem a lehető legrosszabakra, béna intrók tömkelegére, ocsmány grafikára, puritán menüre és egyéb borzalmakra.
Az első meglepetés a menü volt. Pontosabban a menü hiánya. Egyből egy egysejtűt bámulunk, amit természetesen az analóg karral irányíthatunk. Afféle menüféleség azért van, az egysejtűnkkel úszkálva választhatunk létformát, süllyedhetünk alá játéktérbe. Semmi quest, semmi végcél, egyetlen egy magától értetődő dolgunk van: enni. Táplálékul az őslevesben megtalálható többi létforma szolgál. A falatnyi élőlényektől általában csak hosszabbodunk, a nagyob vetélytársaktól pedig különféle kiegészítőkkel gyarapodunk. A velünk egyenrangú ellenfelek viszont védekezhetnek, ilyenkor megérezhetjük milyen az amikor a fagyi visszanyal, mert egy balul elsült éhségcsillapítás után értékes nyúlványokkal leszünk szegényebbek. A megehető élőlények közé tartoznak azok a kis apróságok akik elfogyasztásuk után fel-le tudnak minket közlekedtetni az őslevesben, ezek kék és piros színű pöttyökkel vannak felruházva.

Ahogy előrébb haladunk a táplálékláncban egyre keményebb ellenfelekbe fogunk botlani, velük kakaskodva nehezebben fogunk majd nyereségesen gyarapodni. Gyarapodni viszont érdemes, mert igen szépséges kreatúráink lesznek a sok táplálékbevitelnek köszönhetően. Ekkor ugye több lecsípnivalónk is van, tehát effektíve az életünk is nő - meghalni viszont nekem még nem sikerült, talán nem is lehet. HUD sincs ami jelezze a statisztikáinkat, pedig talán még lenne is értelme, hogy minimum valamiféle pontrendszert bevigyen a játékba, mert akkor még árkádabb hangulata lenne a flOw-nak, mint most. A játékbol ugyanis árad az a faék egyszerűség ami a nyolcvanas évek pénznyelőit jellemezte. Egyszerűségében rejlik a program nagyszerűsége. Nincsenek elvont célok, nincsen túlbonyolítva, csak van egy világos cél a megfelelő eszközökkel a végrehajtásához.

A játék grafikája inkább funkcionális, mint szemet gyönyörködtető, de azért túl is lép az előbbin. Egy kellemes kidolgozású 2D-s megjelenítést kapunk, nettó két színnel. Ellenben ez az egyszerű vizualitás dinamikus, a színek folyton változnak, a különböző lények pedig mind-mind másmilyen elemekből tevődnek össze, ezért a változatosságra nem lehet panasz. Beszéljenek is inkább helyettem a képek, elég korrekt a látványvilág, én nem hittem volna, hogy a Pataponon túl is van élet ebben a dimenzióban.
A hangokra sem lehet panasz, a játék egésze alatt egy kellemes és megnyugtató dallam szól ami az adott körülményekhez képest változhat, ezt a tevélenykedésünk befolyásolja, ha csak sodródunk az árral és csak az elénk kerülőket lakmározzuk akkor kellemesen lassú a zene, de ha tudatosan vadászunk akkor az aláfestés ritmusosabbra vált. Minden egyes elnyelt táplálék után hangot hallat a program és szintén hallhatjuk azt is, hogyha belőlünk csíptek le egy darabot. Audiovizuális téren, tehát minden rendben.

A PS3 verzió szinte semmiben sem tér el a hordozható társától, egyedül csak a nagyobb felbontást érdemes kiemelni, mert FullHD-ban még szebb a játék és asztali fronton a hanghatások is sokkal jobbak, kivehetőbb a dinamikájuk.

Kissé előítéletes voltam a flOw-val. Elkövettem azt a hibát, hogy az ára alapján próbáltam megítélni a programot, de hál' istennek kellemeset csalódtam a ThatGameCompany alkotásában. A játék valóban kellemes és fogyasztható, az egyszerű játékmenetet fejeli meg egy afféle belső motiváció ami arra késztet, hogy egyre szebb és nagyobb élőlényt hozhassunk létre, hogy felülmúljuk önmagunkat, hogy büszkén mutogathassuk egyedi lényünket amit mi magunk hoztunk létre. Összesen 6+1 organizmus várja majd, hogy tökéletessé faragjuk őket, de feloldásuk nem fog tartani három-négy óránál tovább, viszont mindegyik lénnyel hosszú órákat fogunk eltölteni, hogy mindegyiket az ősleves táplálékláncának a csúcsára juttassuk. Mivel eléggé rétegjátéknak minősül, ezért azt ajánlom, hogy nézzetek utána. PSP-t birtoklóknak én csak ajánlani tudom pofátlanul alacsony ára miatt, de akinek PS3-a van az is nyugodtan fizethet érte a Storeban. Engem meggyőzött, még a volánbuszról is elfelejtettem miatta leszállni.

Pro
+kellemes audiovizuális tálalás
+valódi arcade hangulat

Kontra
-rétegjáték

Értékelés
Grafika: 85%
Zene: 80%
Játékélmény: 80%
Összérték: 82%